Újabb sajtmester nevelkedik Gádoroson. Farkas Ilona tanítványa két éve vágott bele a sajtozásba, mostanra pedig már saját műhellyel rendelkezik. Kecsketejből készült termékei egyre szélesebb körben ismertek.
Úgy tűnik, Gádoros egy sor, szakmájától egészen távoli területen boldoguló fiatalt „termel ki”. Nemrégiben írtunk a Húsműhely tulajdonosáról, aki műszaki szakemberként vágott bele a húsfeldolgozásba és a Tökölysütivel híressé vált Jávocsik János is hasonlóról számolt be.
Mostani „főhősünk”, Csíki Tibor számára mindig is természetes közeg volt a baromfiudvar, kicsi korától állatok között nevelkedett, szeretetüket a szüleitől tanulta. A sajtkészítés szeretetét pedig a mesterének tartott Farkas Ilonától. Eleinte lelkes vásárlója volt a sajtkészítést most már oktató családanyának, majd belekóstolt a másik oldalba is.
– Mivel látszott rajtam az érdeklődés, így felajánlotta, hogyha szeretnék, részt vehetek valamelyik tanfolyamán. Rövid gondolkodás után először a kezdő, majd az egy hetes haladó képzést is elvégeztem – idézi fel, hogyan kezdődött sajtos karrierje.
Mivel kistermelőként szeretné folytatni ezt a tevékenységet, fontos, hogy saját alapanyagot használjon, a család pedig kecskéket tart, így adott volt, hogy azoknak a tejével dolgozzon. Mint mondja, ez semmiben nem hátráltatja, hiszen amit tehéntejből el lehet készíteni, azt kecsketejből is.
– A technológia ugyanaz, de teljesen másképp viselkedik mind préselés, mind érlelés során, így a tanultakat ki kellett egészítenem a saját tapasztalataimmal. Ma már mindenféle sajtot gyártok a lágyaktól egészen a kékpenészesig. Leggyakrabban natúr és ízesített félkeményeket, köztük trappistát, ementálit, szintén sok készül gyúrtakból, mint a parenyica és a töltött tekercsek, lágyakból krémsajtok és feta – sorolja a huszonéves fiatalember a végére hagyva az igazi különlegességeket, a penészes sajtokat. – Ezek már nagyobb tudást igényelnek, kékpenészes sajtot például a napokban sikerült először olyanra megcsinálni, amilyenre szerettem volna. Markáns ízű, állagra és kinézetre is megfelelő. Sok-sok gyakorlás és elrontott sajt van mögötte, de nem bánom, mert abból, hogy nem jön össze egy-egy termék, később profitálhatunk, ha nem követjük el ismét ugyanazokat a hibákat – fogalmaz meggyőződéssel Csíki Tibor, aki szakmáját tekintve igen távol áll ettől a világtól, hiszen fogtechnikusként dolgozik.
Mivel időben meg kell érkeznie a munkahelyére, így az állatokat reggelente a szülei látják el, ő azután lát neki sajtkészítésnek, hogy hazaért, és gyakran éjszakába nyúlóan dolgozik.
– A család segítsége nélkül nem tudnám csinálni. Délután már én is beszállok az állatok rendezésébe, takarmányozásába, mert úgy vagyok vele, hogy a sajt a jószágok gondozásával kezdődik, nem pedig azzal, amikor belerakjuk a tejet a lábosba. A számtalan pozitív visszajelzés azonban feledteti velem a fáradtságot, ráadásul az alkotás meg is nyugtat – avat be a motivációba hozzátéve, ha fáradt vagy kedvetlen, egy jól sikerült sajt mindig feldobja.
Farkas Ilonával napi kapcsolatban vannak, de a „mester és tanítványa” viszony lassanként kiegyenlítődik. Sok esetben közösen ötletelnek egy receptről, hogy megszülethessen a saját verzió. Tibor ugyanis minden sajtot kicsit a maga képére formál.
Lelkesedésének és kitartásának a sikerélmény mellett kézzel fogható eredménye is van: házuk udvarán nem kis beruházással kialakított egy műhelyt, amelynek már csak egyetlen engedélyre van szüksége. Amint megkapja, elindulhat a kistermelői sajtkészítés, Tibor pedig megjelenhet termékeivel a különböző vásárokon és gasztronómiai rendezvényeken.
