Azzal a ténnyel, miszerint szervezetünk egészséges működésének szempontjából a megfelelő hosszúságú és minőségű alvás rendkívül fontos, mindannyian tisztában vagyunk. Azonban azzal, hogy ez miért is van így, már kevésbé. Szervezetünk számos területére negatívan hathat, ha nem alszunk eleget.
Az alvás, amely napunk egy harmadát töltené ki – a korábbi feltételezésekkel ellentétben – egy igen aktív állapot. Ideális esetben 7-8 órát töltünk alvással, melyből éjszakai pihenésünk első fele a legértékesebb.
– Szendergést követően felületes, majd nagyjából 20-30 perc mély alvás következik. Ezt fokozatosan ismét egy felületes szakasz váltja, melyből nem ébredünk meg, helyette egy úgynevezett REM, azaz álomfázis következik. Ezt ismét a mélyülés követi, azt pedig a felületes szakasz. Az éj folyamán a mély alvási fázisunk rövidül, és kevesebb szakaszban mélyül – ismertette dr. Fodor Zsuzsanna, háziorvos.
Mi minden történik ez alatt?
– Az úgynevezett nonREM (azaz mély alvási) fázisban a testhőmérséklet és vérnyomás csökken. Szervezetünkben immunanyagok termelődnek, és az agyban aktív folyamatok indulnak: a nem használt kapcsolatokat megszünteti, majd az idegrendszer új kapcsolatokat épít ki. Éjszakai pihenésünk és ébrenlétünk változásában két hormonnak kiemelt szerepe van. Alvásunk során a melatoninnak, mely sötétben kezd (majd az első fénysugárra fejeződik be) termelődni, az éberségünkért pedig az orexin hormon a felelős – sorolta a háziorvos, hozzátéve: mély alvásban termelődik továbbá a növekedési hormon is.
Mint mondta, alvás alatt fokozódik a szervezet leptin – a jóllakottságért felelős – hormon zsírszövetben történő termelése is. Az alváshiány csökkenti szervezetünk leptin szintjét, így egyes esetekben akár az elhízásért is felelős lehet. Mindezek mellett, a Gherlin nevezetű éhségérzetért felelős hormon termelődése viszont emelkedhet, ha nem alszunk eleget. Ez a hormon a gyomorfalban termelődik, majd a vérrel jut az agyba, magas szintje falási rohamokat okozhat.
A nyugodt, minőségi alvás tehát fontos egészségünk és alakunk megőrzése érdekében is.
– A tartós alvászavar a mentális teljesítmény csökkenését, koncentráció zavart, étkezési zavart, elhízást, türelmetlenséget és rossz közérzetet eredményezhet. Emellett, az éjszakai ébrenlét, az alvás helyetti éber koncentráció, a stressz hormonok kiáramlása, magas vérnyomást, cukor és szív problémát is okozhat. Valamint az esti edzés sem javasolt, hiszen ennek során endorfin és adrenalin termelődik, melyek éppen az elalvást nehezítik – hangsúlyozta dr. Fodor Zsuzsanna. A manapság elérhető okos órákkal bárki láthatja éjjeli alvásának minőségét, hiszen a beépített speciális senzor képes nyomon követni azt.
Ha nem megy az alvás
A háziorvos felhívta a figyelmet arra, hogy ebben az esetben mindenek előtt át kell gondolnunk, milyen is az alvási rituálénk.
– A fokozatos elcsendesülés, a sötétség, a relaxáció és lefekvés előtt az elektromos eszközök mellőzése segíthet alvásunk minőségének javításában. Amennyiben nehezünkre esik a pihenés, mindenképpen életmódváltás javasolt, illetve próbálhatunk különböző gyógyteákat, gyógynövényes készítményeket is. Amennyiben problémánk tartósan jelen van, kihatással van életminőségünkre is, kérjük ki orvosunk véleményét – mondta dr. Fodor Zsuzsanna, zárásként hozzátéve: ha a nappali fáradtságot egy horkolós éjjel előzi meg, az mindenképpen kivizsgálást igényel, mivel felmerülhet az alvási apnoe szindróma.
