Székácsos gyerekek, szülők és tanárok pattantak kerékpárnyeregbe szombat reggel, úti céljuk a Kardoskúti Madárvonulás Múzeum volt. Rengeteg élmény várt itt rájuk, amellett, hogy megismerkedhettek a juhászok életmódjával és feladataival, kipróbálhatták a hagyományos, ollóval történő birkanyírást is.
Fél 9-kor indult a közel negyvenfős csapat a Székács Evangélikus Iskola elől, a helyszínen Palcsek István Szilárd természetvédelmi őrkerület-vezető várta az információra és élményre éhes kerékpárosokat. A program szervezője mesélt a vándoroknak Szent György napjáról, a legeltetési időszak kezdetéről, és így a racka- és cigája juhok tavaszi kihajtása előtti nyírásáról is.
– Sok újat tanultunk ma mind, a városi gyerekek és felnőttek számára egyaránt érdekes volt Palcsek István előadása – mesélte Szőke-Kilián Szilvia igazgatóhelyettes. – Számomra az egyik legtanulságosabb gondolat az volt, miszerint nemcsak a juhok és a szürke marhák számára előnyös az, hogy itt élnek, itt legelnek, hanem a nemzeti park számára is. A nemzetvédelmi őr rávilágított arra, hogy ha nem lenne ennyi birka és marha ezen a területen, akkor nem maradna fenn maga a puszta sem, hisz a területen elszaporodnának a különféle cserjék és fák. Mindkét félnek szüksége van a másikra, itt az állatok mint természetvédelmi munkatársak vannak jelen, így marad hosszú távon is fenntartható ez az állapot.
Juhok, madarak, nemezelés
A hallhatóság azt is megtudhatta, milyen sok ismerettel kell rendelkeznie egy juhásznak. Azon túl, hogy ismernie kell a legeltetés és nyírás szabályait, értenie kell a meteorológiához, és fel kell tudnia ismerni a birkák betegségeit is. A gyerekek a juhok mellett a madarakkal is közelebbről megismerkedhettek, a délelőtt folyamán megtekinthették a Kardoskúti Madárvonulás Múzeumot, ahol interaktív játékok és feladatok vártak rájuk.
Az elmélet után következett a gyakorlat. A résztvevők megtekinthették és ki is próbálhatták a hagyományos, ollóval történő birkanyírást. A tanárok és a diákok közül egyaránt voltak bátor jelentkezők. Ezt követően a nemezeléssel is megismerkedhettek az érdeklődők, a gyerekek nagy része a kapott, megtisztított gyapjúból labdát készített.
– Érdekes és igazán természetközeli élmény volt ez is, különleges érzés megérinteni a viaszos gyapjút, de ezt is élveztük mindannyian, akárcsak az utána következő juhsajtkóstolást – folytatta az igazgatóhelyettes. – Öröm a számunkra, hogy összesen több mint ötven főt tudtunk megmozgatni és kicsalni a természetbe, a fenntarthatóság jegyében többségük kerékpárral érkezett a helyszínre. Egy inkluzív nevelést elősegítő pályázatnak köszönhetően az iskola a közelmúltban több kerékpárral gazdagodott, így azok a tanulók is velünk tarthattak, akiknek nincs saját, ekkora táv megtételére alkalmas biciklijük. Összesen 25 kilométert tekertünk le, és kijelenthetjük, lesz folytatás. A székácsosok most már azon túl, hogy együtt kéktúráznak, közös természetjáró kerékpártúrákat is szerveznek majd. A szülői munkaközösség részéről érkezett az igény, hogy valósítsunk meg minél több közös programot, hogy a diákok, a tanárok és a szülők együtt tölthessék szabadidejük egy részét. Örömmel vesszük az ilyen jellegű kéréseket, ma is remek napunk volt, hisz igaz, elfáradva, de feltöltődve és élményekkel gazdagodva tértünk haza – zárta Szőke-Kilián Szilvia.
Fotók: Haklik Józsefné
