A március 11-e óta érvényben lévő veszélyhelyzet alatt hozott intézkedések továbbra is érvényben maradnak és újabbakat hozhat a kormány a koronavírus-járvány elleni hatékony védekezés érdekében.
A március 30-án megszavazott törvény lehetővé teszi, hogy a kormány a jogszabályoktól eltérő rendkívüli intézkedéseket hozzon az emberek egészsége, a jogbiztonság és a gazdaság stabilitása érdekében.
Ezt a jogkörét – szükséges és arányos mértékben – a járvány megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá káros hatásainak megelőzése, elhárítása céljából gyakorolhatja – olvasható a most elfogadott jogszabály szövegében.
Ezzel érvényben marad egészen a járvány végéig a március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet és azok az intézkedések is, amelyeket ebben az időszakban hoztak (távoktatás, határok lezárása). A veszélyhelyzet visszavonását – ezzel együtt a rendkívüli intézkedések érvényességének lejártát – az Országgyűlés döntését követően a kormány rendeli majd el.
A törvény kimondja azt is, hogy a kormány a veszélyhelyzet-elhárítás érdekében hozott intézkedésekről rendszeresen tájékoztatást ad az Országgyűlés ülésén, annak hiányában a házelnöknek és a frakcióvezetőknek.
A helyi vagy a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete feloszlásának kimondása esetén e döntés a veszélyhelyzet megszűnése utáni naptól hatályos. A veszélyhelyzet alatt időközi választás, népszavazás nem tűzhető ki, a már kitűzött választások, illetve népszavazások pedig elmaradnak. A ki nem tűzött és az elmaradt választást a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napon belül kell kitűzni.
Kiegészül a büntető törvénykönyv is, ami kimondja ezentúl, hogy aki fertőző betegség behurcolásának vagy terjedésének megakadályozása érdekében elrendelt karantén szabályait megszegi, illetve a járvány idején elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés végrehajtását akadályozza három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Csoportos elkövetésnél egytől öt évig, halált okozó bűncselekmény esetén pedig kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés a büntetés.
Ezen felül, aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas a védekezés eredményességének akadályozására, meghiúsítására, egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Varga Judit igazságügyi miniszter előterjesztésének kétharmados többséget igénylő rendelkezéseit 137 igen és 53 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el, az Országgyűlés. Kilenc képviselő nem szavazott.
A kormányzó pártok már múlt héten gyorsított eljárásban megszavazták volna az új törvényt, ám ehhez az Országgyűlésben négy-ötödös többségre volt szükség. Végül az ellenzéki képviselők nem szavazták meg a hosszabbítást arra hivatkozva, hogy nincs időkorlát meghatározva a törvény szövegében.
Frissítve
Áder János Magyarország köztársasági elnöke már alá is írta a törvényt.
A köztársasági elnöki hivatal honlapján olvasható nyilatkozatában Áder azt írta, hogy a törvény megfelel az alaptörvény előírásainak, nemzetközi szerződésbe nem ütközik, vele szemben megalapozott alkotmányos aggály nem támasztható.
