„A birtokháborítás, illetve a birtokvédelem lényegesen szélesebb területet ölel fel annál, mint ahogy egyszerű „rossz szomszédság” gondolattal magyarázhatnánk. A birtokláshoz való jog a tulajdonosi jogok egyike. Onnan indulunk ki, hogy az ingatlan (legyen az lakás vagy földterület) birtokosát birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogtalanul megfosztják, vagy békés birtoklásában háborítják. Például, ha a szomszéd rendszeresen este 10 órakor nyírja a füvet; ha egy lakás tulajdonosa többnyire bejelentés nélkül keresi fel a lakása bérlőjét; ha a közös használatú helyiségeket valaki kisajátítja és emiatt más nem tudja használni – ezekben az esetekben máris megvalósult a birtoksértés. Amennyiben a vitás kérdésben a felek nem jutnak egyezségre, úgy birtokvédelmi eljárás indítható a területileg illetékes jegyző vagy a bíróság előtt. A jegyző előtt folyó birtokvédelmi eljárás jogalapjáról a Polgári Törvénykönyv, míg az eljárási szabályokról külön kormányrendelet rendelkezik.
A jegyzői eljárás vonatkozásában az eljárási határidő mindössze 15 nap. Ez a viszonylagos gyorsa ügyintézés az egymással vitában álló feleknek alapvetően jó, de látnunk kell azt is, hogy az idő rövidsége okán összetett jogi problémákra nincs lehetőség érdemben reagálni, akár szakértők bevonása mellett.
Az eljárás során a jegyző hatáskörében közreműködő birtokvédelmi ügyintéző meghallgatja a vitás feleket, megvizsgálja az esetleges bizonyítékokat és amennyiben szükségesnek látja, úgy helyszíni szemlét is tart. Mindezek alapján hoz egy határozatot, amelyben vagy a birtoksértő magatartást állapítja meg, vagy ellenkezőleg: annak megalapozatlanságát. Fontos időbeli tényező, hogy a birtokvédelmi eljárás – amely a jegyző hatáskörében folyhat – legfeljebb 1 éven belül fennálló esetekre irányadó, ezt meghaladó időintervallum esetében már a bírósághoz kell fordulni, számolva azzal, hogy a bírósági eljárás nem csak bonyolultabb és hosszabb, de költségesebb is, mint a jegyző előtti.
A mindennapi élet adta problémák során tapasztalható – amelyről szintén említést kell tenni – , hogy gyakran keveredik a birtokvédelem és az egyes szomszédjogok fogalma. Az egyes szomszédjogok által szabályozott kérdésekben valóban csak a bírósághoz fordulhatunk. Így például az egyik leggyakrabban előforduló problémakör, azaz a szomszédos telek igénybevétele esetében is a bíróság nyújthat jogorvoslatot. Fontos megérteni, hogy közérdekű munkálatok elvégzése, állatok befogása, áthajló ágak, gyökerek eltávolítása céljából, telekhatárra épült ház falának karbantartása, stb. céljából, vagy más indokolt okból a tulajdonos használhatja a szomszédos földet (kártalanítás ellenében). Természetesen a szomszédoknak a szükséges munkálatok elvégzését megelőzően, az elvégzendő munka jellegét, időtartamát és időpontját indokolt előre egymással megbeszélni.
Bírósághoz kell fordulnunk az alábbi esetekben is: földtámasz joga (nem foszthatjuk meg a szomszédos épületet a szükséges földtámasztól); tilosban talált állat; kirepült méhraj; szomszédos ingatlanról áthullott termény; közterületre hulló termény; két ingatlan határvonalán álló növény és terménye; szomszédos ingatlanok elválasztására szolgáló kerítés, mezsgye vagy növény használata; áthajló ágak, átnyúló gyökerek. A fenti kérdésekben megesett jogsérelmet tehát kizárólag bírósági úton orvosolhatjuk.
Gyakorlati tapasztalatként javaslom minden birtokvédelmi és szomszédjogi panasszal érintett lakosnak, hogy ezekben a nehéz helyzetekben a tolerancia, a türelem, az empátia a legcélravezetőbb és legeredményesebb irány. Valamennyiünknek figyelemmel kell lennünk mások jogos érdekeire is, és fontos megértenünk: ahogyan vannak alapvető jogaink, úgy vannak alapvető kötelezettségeink is.”
