Nyilvánosságot erősítő és korrupció kockázatát csökkentő javaslatokat nyújtott be a Pénzügyi Bizottság felé a grémium egyik tagja, Kovács Gábor.
A Pénzügyi Bizottság február 26-ai ülésén volt napirenden az önkormányzat Közbeszerzési Szabályzatának módosítása. Kovács Gábor, a bizottság egyik tagja lapunknak elmondta, hogy a bizottsági ülésen – a jogszabályi változásoktól független – módosító indítványokat jelzett a tagok felé. Ezekkel kiegészítve tárgyalják majd újra a napirendet a márciusi ülésen.
– A javaslataimnak két fő célja van: az egyik a nyilvánosság szerepének erősítése a város közbeszerzési eljárásaiban, illetve a korrupció kockázatának csökkentése – kezdte Kovács Gábor, aki a nyilvánosságot érintően kifogásolta, hogy jelenleg a közbeszerzési kérdésekben a testület egészen minimális jogkörrel rendelkezik, arról egy személyben a mindenkori polgármester dönt.
– Ha a testület döntene a közbeszerzések megindításáról, az garantálná, hogy az önkormányzati képviselők közvetlenül informálva lennének a várost érintő beruházásokról, egyéb közbeszerzésekről. Így a helyi közügyekről a választópolgárok felé naprakész módon is tudnának tájékoztatást adni. A módosító javaslat kizárólag a közbeszerzés megindításáról szóló döntés jogát adná a testületnek. Minden más kérdésben változatlanul a polgármester döntene – hangsúlyozza.
Elmondta, hogy jelenleg is van olyan része a szabályzatnak, ami a nyilvánosság erősítését szolgálja. Ilyen például a jegyző éves beszámolója a várost érintő közbeszerzésekről.
– Az előző öt évben nem voltam a Pénzügyi Bizottság tagja, de átnéztem az előző két évben született jegyzőkönyveket és nem találtam semmi utalást arra, hogy ez a tájékoztatást megtörtént volna. Az előterjesztő által nyújtott szabályzat meghagyná ezt a jogot a jegyzőnek, én ezt annyival egészítettem ki, hogy ne évente, hanem folyamatában történjen meg – fogalmazott Kovács Gábor, ehhez kapcsolódóan tette hozzá a belső ellenőrzéssel kapcsolatos javaslatát.
A belső ellenőr három évente legalább egy vizsgálat során ellenőrzi a közbeszerzéseket, hogy azok a hatályos közbeszerzési szabályzatnak megfeleltek-e. A szabályzat nem jogszabály így annak betartását, megsértését senki nem ellenőrzi, illetve szankcionálja.
– Több példát is fel lehetne hozni az elmúlt két és fél évből, az egyik a már említett tájékoztatás elmaradása. A másik, hogy néhány beruházás esetében – az óvodafelújítás, a szociális intézmények, illetve a szentetornyai rendelő felújítása – az ajánlatok bontásán senki nem vett részt az önkormányzat részéről pedig ez előírás. A szabályzatnak csakis akkor van értelme, ha azt be is tartjuk, így indokolt, hogy a belső ellenőr munkája terjedjen ki annak a rendelkezéseinek betartására is – részletezte.
Megemlítette, hogy változtatást javasolt a közbeszerzési eljárás megindítására vonatkozó szabályon is. A most megszokott meghívásos rendszer helyett hirdetménnyel induló eljárást alkalmazna.
Kovács szerint a jelenlegi rendszer csak a nevében nyílt, hiszen az ajánlatkérő dönti el, hogy mely gazdasági szereplőket kéri fel. Kizárólag ezek a cégek tehetnek ajánlatot, más nem vehet részt a közbeszerzésben. A meghívásos eljárás azt is eredményezi, hogy jóval nagyobb áron kötnek szerződéseket, amelyek – mint mondta – nem az orosháziak érdekét szolgálják.
– Véleményem szerint egyértelmű, hogy a lehető legszélesebb körű versenyt a hirdetménnyel induló nyílt eljárások biztosítják. Piaci logikán alapul, minél több gazdasági szereplő vehet részt a közbeszerzési eljárásban -, annál nagyobb a valószínűsége, hogy alacsony ajánlati áron tud szerződést kötni az ajánlatkérő. A hirdetménnyel induló eljárások felelnek meg teljes mértékben a közbeszerzési törvényben foglalt alapelveknek, itt a legkisebb a korrupciós kockázat – fogalmazott Kovács Gábor.
A módosító javaslata tartalmazza azt is, hogy a nettó másfél millió forint feletti beszerzést kizárólag egy online felületen (EKR) lehet lebonyolítani. Azt szeretné ha ezt az értékhatárt el nem érő beszerzéseket is ezen bonyolítaná le az önkormányzat, amire már lehetőség is van.
– Támogatom azt a gyakorlatot, hogy közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzések esetében elektronikus megoldást alkalmazzon az önkormányzat. Ugyanakkor aggályosnak tartom a jelenlegi gyakorlatot, hiszen az e-mail útján beérkezett ajánlatok „bontásának” időpontja nem ellenőrizhető – mondta, hozzátéve, hogy a felület használatához külsős szakértőre sincs szükség, a Polgármesteri Hivatal jogi vagy gazdasági végzettségű szakemberei közül bárki rövid idő alatt meg tudja tanulni annak kezelését.
