Napjainkban egyre több gyermeket és felnőttet érint az ételallergia. A tünetekről és megoldásokról szakembert kérdeztünk.
Kellemetlen és fájdalmas tünetei lehetnek az ételekkel szemben tapasztalható érzékenységnek. Dr. Hudák János, az Orosházi Kórház belgyógyász-gasztroenterológus főorvosa nyújtott tájékoztatást.
– Különbséget kell tennünk az ételallergia és az ételintolerancia között. Allergia esetén az ételben található allergén kis mennyiségének elfogyasztása is heveny lefolyású tüneteket (bőrviszketés, bőrkiütés, légszomj stb.) hoz létre, melynek hátterében az immunrendszer azonnali aktiválódása áll. A dominálóan emésztő-rendszeri problémák okozta étel intolerancia tünetei órák, esetleg napok alatt alakulnak ki. A tünetek kevésbé hevesek (haspuffadás, hasfeszülés, teltségérzés, lazább, esetleg hasmenéses széklet, stb.) és függnek az elfogyasztott étel mennyiségétől, esetleges betegségektől – ismertette dr. Hudák János belgyógyász, gasztroenterológus szakorvos, főorvos.
Ételallergia a népesség 2-5 százalékában fordul elő, gyermekkorban jóval gyakoribb (8% feletti), míg felnőtteknél két százalék alatti. Az étel intolerancia gyakorisága viszont a lakosság 15-30 százalékában, zömmel felnőttekben mutatható ki. Mindkét forma előfordulása egyre növekszik. Az allergiás betegségek egyes családokon belüli halmozódása arra utal, hogy a genetikai faktoroknak szerepe lehet az érzékenység kialakulásában. Az egyéni érzékenységet azonban számos egyéb, környezeti tényező befolyásolja.
– Az ételintolerancia kimutatásának számos módszere közül a legegyszerűbb a kizárásos – eliminációs – diéta. Ez lényegében a gyanúba fogható ételek, táplálék alkotók egy-két hónapra történő elhagyása, majd azok ismételt fogyasztása. A panaszmentesség után bekövetkező visszaesés valószínűsítheti a bajt okozó ételt – magyarázta a főorvos, hozzátéve: egyszerű, nem kerül semmibe, de lassú módszer. 1-2 hónapos kihagyás után a gyanúba fogható étel újrafogyasztását követően is néha napokkal jelentkeznek a panaszok.
Kiért rá: gyorsabb, hatékonyabb és megbízhatóbb módszer gyorstesztek alkalmazása, melyek a leggyakoribb élelmiszerek ellen termelődött ellenanyagok kimutatására alkalmasak.
– Olyan gyakori, allergiát vagy intoleranciát okozó ételek, mint a tejfehérje, tejcukor, a liszt (gluten), a mogyoró, a dió mellett az élelmiszeriparban alkalmazott adalékanyagok, tartósítószerek végtelen arzenálja jelent egyre nagyobb gondot mind a betegeknek, mind az orvosoknak – sorolta dr. Hudák János.
Elmondta, sajnos az ételallergiának és intoleranciának érdemi gyógyszeres kezelése nincs. Az allergia ellenes szerek is lényegében tüneti kezelésnek minősülnek.
– Néhány kórképben mint például a tejcukor-érzékenység, rendelkezünk olyan készítménnyel, mely a laktóz lebontása révén csökkenti a tünetek előfordulását vagy azok súlyosságát. Marad tehát, a már említett eliminációs diéta, azaz a problémás élelmiszer vagy élelmiszerek azonosítása után azok kihagyása étrendünkből – ecsetelte a főorvos.
Zárásként úgy fogalmazott: ételallergia esetén ez életünk végéig tartó megvonást jelenthet, míg intolerancia esetében hónapok-évek elteltével megkísérelhető a diéta bővítése.
