Pályázatok, illetmények, rendeletmódosítások – számos témában egyeztetnek január végén Orosháza önkormányzati képviselői. A mai tanácskozás legfőbb pontja: a város idei évi költségvetés-tervezete.
Január utolsó péntekjén ülnek össze a városi képviselők, hogy az aktuális kérdésekben meghozzák döntéseiket. Azt, hogy mi várható az ülésen itt foglaltuk össze, a részletes napirendek pedig itt olvashatók, vagy az adott téma címére kattintva az online folyamban.
8:55 – 9:27
A képviselők már gyülekeznek, gyors egyeztetések történnek még az ülés kezdete előtt.
Mindjárt kezdünk. Lénárt Zoltán, Burka László és Kovács Péter nem tud részt venni a mai ülésen. Két előterjesztés sorrendjét cserélve elfogadták a napirendeket.
1.) Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról
Füvesi Sándor (MSZP) képviselő kér szót, azzal kezdve, hogy szerint a városvezetés titkolózik az orosháziak előtt.
– Decemberben a diákélelmezés, és városi cégek vezetése kapcsán jeleztük, hogy ezeknek nyilvános ülésen van a helye. Önök azt mondták, zárt ülésre való. Csakhogy törvény szerint a zárt ülésen hozott döntés is nyilvánosságra tartozik. A diákélelmezés kapcsán annyi történt, hogy megjelent az intézményvezetői pályázatra felhívás, de indoklás nincs. Miért nem hozzák nyilvánosságra a határozatot? A városi oldalon sem található. nincs a határozatok között sem. A polgármester évértékelő interjújában is rákérdeztek, de annyit mondott, hogy ha gond merül fel, lépni kell. Hova teszi a gond fogalmát, hiszen az ami ott történt, az bűn. Ez az ön tájékoztatása? A nyilvánosságra tartozik, és továbbra is titkolóznak. A PMK-ról és a Média Kft-ről sem adtak részletes tájékoztatást, és erről a média maga nem ad tájékoztatást. A béreket, juttatásokat nem tartalmazza a határozat, pedig kellene. Az oktatás kapcsán pedig aláírta a polgármester az átadást, sajnálom, hogy így tette.
Dávid Zoltán: – A törvény önre is vonatkozik, kifejthette volna ő maga is. Fegyelmi eljárás, rendőrségi ügy, visszahívás – a fontos dolgokat elmondtam a diákélelmezés kapcsán, de fontosabb, hogy az intézmény biztonságban végzi a gyerekek étkeztetését. Képviselőtársaim részletes tájékoztatást adtam. Ne keltsünk riadalmat a diákélelmezés körül, ahol szabálytalanság van, azt tegyük rendbe. Ami lehetőségünk volt, azt megtettem, ezt még önök is elismerték. A probléma súlyos, van egy része, ami a rendőrségre tartozik, amikor ez lezárul, akkor beszélhetünk a történtekről.
Fejes Róbertné alpolgármester jelzi, az idei első lapszámban megjelent tájékoztató a médiát illető változásokról.
Dr. Szabó Ervin (Jobbik) szerint a városvezető csak részben adott választ: – Jogosak a kérdések. Miért jobb az, ha az emberek találgatnak az ő pénzükből működtetett önkormányzati intézmény kapcsán. Sokkal több információnk van, ami nem érinti a nyomozást, a tényadatokat mindenkinek meg kellene ismerni és ezzel adós a városvezetés, ezt hiányolják az emberek. Milyen károk történtek mindannyiunk sérelmére? Hogyan csoportosítottunk át a költségvetésben? Erről kellene beszélni. Mert egyébként a szociális védelem köréből emelünk ki pénzt. A problémát fel kell tárni, bizonyítva, hogy ehhez a városvezetésnek nincs köze.
Dávid Zoltán szerint ami nyilvánosságra hozható, azt megtették, az összegszerűségre még nem tud pontos számot mondani, a rendőrség még ezt vizsgálja.
Az előterjesztést 9 igen, 3 tartózkodás mellett elfogadták.
9:27 – 10:12
Elekes Lajos: – Annak a bérleti szerződésnek a megkötéséről van most szó, amiről már a múltkori ülésen tárgyaltunk. A tervezetet a pártoknak eljuttattuk, visszajelzések nem érkeztek. A második határozati javaslat egy szándéknyilatkozat, melyben a város hozzájárul ahhoz, hogy a Kodolányi főiskola kapacitásbővítést célzó pályázaton indulhasson. Amennyiben a pályázat sikeres, ennek megfelelően módosítani kell majd a szerződést, akkor erre a város hajlandóságot mutat.
Fetser János (MSZP) tesz észrevételeket: – A város pályázati pénzen és saját erőből tantermeket, könyvtárat, konferencia termet, kollégiumot biztosított. Szeretnénk egy hosszútávú megállapodást kötni, mert úgy gondoljuk, hogy Orosháza iskolaváros. Sajnos az oktatás átszervezése miatt a Kodolányi és Orosháza is egyre nehezebb helyzetbe kerül, hiszen az állam központosít és hatalmi arroganciával dönt. Zárt ajánlattételi felhívás, nem nyílt, ezt helytelennek tartjuk, ezért tartózkodni fogunk. A pályázat kapcsán van egy kitétel, hogy az ingatlan tulajdonosa ne kerüljön jogtalan előnybe. Akkor nekünk majd ki kell fizetni 15 év múlva a fejlesztés részét. Mennyi infrastrukturális és eszközpark fejlesztésre lesz lehetőség, ez utóbbi mit tartalmaz? A birtokbaadási szerződésnél ott van: rendeltetésszerű használatban adjuk át. Nem lenne jobb azt írni, hogy a jelenleg megtekintett állapotban adjuk át? Turizmus center jogosult aláírni, ez a cég a Kodolányi tulajdonosa?
Dávid Zoltán jelzi, Fetser javaslatára módosíthatják a kért mondatot, jelenleg megtekintett állapotban átadásra.
Dr. Barta Edit jegyző kiemeli, ismerik a pályázati feltételrendszert, ami elővetíti, hogy ha az iskola nyer, akkor ezt a bérleti szerződést módosítani kell. Ha a főiskola nem teljesíti a pályázati feltételeket, és ennek következménye van, akkor velük szemben érvényesítik ezt a követelést, de biztosítékot akarnak. Minden beruházás a főiskola költségére történik, az önkormányzatnak hozzájárulást kell adni.
A főiskola részéről jelen Berta Ákos: – A kft tulajdonosa a főiskola, a kft-t én vezetem. Összegszerűséget, pályázati arányokat nem tudok most mondani, de bízom abban, hogy a főiskola élni tud majd az önök által biztosított lehetőséggel. Remélem, hogy pár éven belül fel tudunk mutatni olyan létszámot, hogy az érezhető legyen a városban.
Dr. Szabó Ervin jelzi, sok észrevételt fogalmazott meg az ellenzék az elmúlt hetekben, szeretnék, hogy a főiskola működjön Orosházán, de a Dózsa utcai épület kapcsán megjegyzi: reméli, hogy a múzeum raktározási kérdései megoldódnak. – Ezt a bérleti szerződést majd szét kell bombázni és újra kell csinálni, ez nem a végleges. Nem elfogadható. Örültem, hogy van lehetőség a rendes felmondásra. Bár ha veszít a pályázat, akkor minek ezt beleírni. Ha viszont nyer, akkor meg az épület 15+5 évre az iskoláé. Nem vagyok bizakodó, tele vagyok aggályokkal az önök munkáját illetően – címezte szavait a városvezetésnek. – Van egy értékünk, városi jelkép, helyrehozhattuk volna. Most semmi nem garantálja, hogy olyan lesz, amilyennek megálmodtuk, és 15+5 évre odaadjuk. Nagyobb rálátás kell.
Elekes Lajos: – A zárt ajánlattételi eljárásra válaszolva: a nyertessel beszélünk most. A cél pedig, amit meghatároztunk a felhívásban, az oktatás volt, amire minden oktatási intézményt meghívtunk. A megtekintett és rendeltetésszerű állapot kapcsán logikus a felvetés, ezért is küldtük el előre a pártoknak, hogy véleményezzék. Az épületet fel kell újítani, ezért vesz részt pályázaton a Kodolányi, hogy annak a rendeltetésszerű célnak megfeleljen, ilyen gondolatmenet mellett talán nem kell ezt a mondatot módosítani. A város érdekeit szolgáljuk, ha a Kodolányinak biztosítjuk a lehetőséget, hogy élhessen ezzel a pályázattal, míg a városnak megvan a lehetősége hat hónapig, hogy ha valami nem várt helyzet van, felmondjuk a szerződést. A pályázat 5 éves fenntartási ideje alatt valóban nem lehet bérleti szerződést felmondani. A szerződés módosítására azért van szükség, mert most az a helyzet, hogy pályázni fog a Kodolányi, amennyiben nyer, új a helyzet, akkor ehhez kell majd igazítani a szerződést. Az élet hozza, hogy módosítani kell és ugyanúgy egyeztetni fogunk.
Füvesi Sándor jelzi, nem véletlen “nem volt tülekedés” a zárt pályázatnál. A képviselő visszamegy az időben, rámutatva, hogy szóbeli előterjesztésként vették fel: – Elekes képviselő akkor úgy fogalmazott, hogy a szerződés nem kötelezi a várost. Annyira nem kötelezi, hogy 20 évre betonozza be a várost. Ha vannak épületeink, és vannak, akik pályáznának rá, akkor a kettőt egy egyenessel kell összehúzni, ehhez képest girbegurba a vonal. A kettősség abból fakad, hogy volt egyszer egy elő nem készített, hirtelen hozott testületi döntés, ez a pályázati kiírás, amire jött az ajánlat. És mellette van az uniós pályázat, amiről kiderült, hogy milyen kötöttségeket tartalmaz. Ezt a kettőt akarják most összhangba hozni. Amikor feltöltik a pályázati tájékoztatókat, akkor ott rögzítik a feltöltés dátumát: 2016.08.23. Amikor itt novemberben váratlanul szóbeli előterjesztést tettek, nem ismerték az augusztusi általános tájékoztatót, nem tudott készülni rá, mi tartott hónapokig? Milyen beruházási elem milyen fejlesztési elképzelését célozták meg?
Elekes Lajos szerint a cél közös, az ellenzéki hozzáállás nem viszi előre a dolgokat. – A szándéknyilatkozat azért született meg olyan gyorsan, mert akkor keresett meg minket egy külső résztvevő. Ahhoz, hogy ők érdemben lépni tudjanak, az ingatlantulajdonosától kellett egy szándéknyilatkozat. Az augusztusi általános tájékoztató kapcsán: a pályázati kiírás ettől az esetek 90%-ában eltér, nehéz lenne általános tájékoztató alapján dönteni. Az a cél, hogy az ingatlan meg tudjon újulni és benne oktatási tevékenység folyjon, ne vessék ezt a szememre.
Antal László szerint el kellene már dönteni, hogy akarnak-e főiskolát vagy sem. A múzeum kapcsán kiemeli, több más épület forog szóban, amit át lehet adni és az is felmerült, hogy a jelenlegi épület kicsi, „méltatlan” a múzeumnak, új helyre lenne szükségük: – Egy ügyvéd mindig talál a szerződésekben kifogást – szól vissza Szabónak. – Miért baj, ha 15 évre adjuk oda? Baj, hogy 15 évig működik nálunk főiskola? A Táncsics gimnázium mellett alakulna ki egy oktatási központ, a továbbtanulásban lehet majd gondolkodni. A tulajdonjoga az épületnek pedig a városé marad, nem értem, mi a gond.
Szabó Ervin továbbra is a szerződés pontjait kritizálja, indítványozza, hogy a 15 évet csökkentsék le 5 évre, a felmondási időt 30 napra. – Most is kell majd új szerződés, és ha letelik az 5 év, megint kell új. Megnyugtatóbb lenne, ha az 5 év után megnéznénk, hogy biztatóan alakulnak-e a dolgok.
Füvesi Sándor ügyrendben szól hozzá, kifogásolva, hogy amikor Antal László méltatlannak nevezte a múzeum épületét, megsértette az adományozó családot.
Elekes válaszol, még mindig a szerződés részleteiről vitatkoznak, rendes felmondás és rendkívüli helyzetre kitérve.
9 igen és 3 nem mellett elfogadták a határozati javaslatokat.
10:12 – 10:25
3.) Egyházak 2016. évi önkormányzati támogatásának elszámolása
Vita nélkül, többségi szavazással elfogadták mindhárom határozati javaslatot.
Novák Péter főépítész összefoglalja, hogy milyen fejlesztésben van a településrendezési eszközök készítése.
– A tervezet novemberben elkészült, a társadalmi egyeztetése decemberben megtörtént, ennek a lezárása történik meg most. Ezt követően küldhetjük meg az állami főépítésznek, amely véleményezi, ez után lehet jóváhagyatni.
Többségi szavazással elfogadták.
5.) Nemzetiségekkel kötött együttműködési megállapodások éves felülvizsgálata
Vita nélkül, többségi szavazással elfogadták mindhárom határozati javaslatot: 9 igen, 1 tartózkodás.
Németh Béla kifogásolja, hogy ügyrendi bizottság elé nem került a rendeletmódosítás. Jegyző válaszol: jogos az észrevétel, nem tud választ a miértre.
Fetser képviselő szerint le kellene venni napirendről, mert az ügyrendi bizottságnak valóban tárgyalnia kellett volna ezt a pontot, Németh Bélának igaza van. Dr. Barta Edit jegyző ezt elismer, hozzátéve, a bizottság véleménye nélkül is tárgyalhatja a testület, vagy lehet szünetet tartani, amíg a bizottság megtárgyalja.
Németh Béla ez utóbbit tartja helyénvalónak, Fetser János rámutat, rendeletalkotásról van szó, amit nem lehet elkapkodni és javasolja, hogy februárban térjenek át rá. Németh szerint ismerik az anyagot, így tudnak bizottsági ülést tartani szünetben.
Ez történik most: rendkívüli szünet és tárgyalás, majd innen folytatjuk.
10:55 – 11:43
Folytatjuk az ülést, az ügyrendi bizottság megtárgyalta az előterjesztést, Németh Béla elnök elmondja, 2-1 arányban elfogadásra javasolják az előterjesztést. A rendeletről vita nincs, 8 igen, 2 nem és 1 tartózkodás mellett elfogadják.
7.) A közterület-használat rendjéről szóló és kapcsolódó önkormányzati rendeletek módosítása
- I. A közterület-használat rendjéről szóló 12/2015. (V.27.) önkormányzati rendelet módosítása
- II. a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló 18/2013. (VI.28.) önkormányzati rendelet módosítása
A bizottsági ülések jelzik döntéseiket, megint az ügyrendi bizottság porondon, ugyanis módosító indítványt tettek, mely szerint: szóróanyag személyes terjesztése esetén törölni kívánják a 150 forintos eljárási díjat. Vita arról, hogy ezt most elfogadta a bizottság vagy sem, a jegyzői állásfoglalás szerint elfogadták, és amennyiben ezzel a testület is egyetért, akkor három ponton módosul majd a rendelet.
Egyéb észrevétel nincs, a bizottsági módosító javaslatot a testület elutasította, az előterjesztést változatlan formában a többség elfogadta.
Füvesi Sándor (MSZP) kiemeli, többször javasoltak olyan intézkedéseket, amik segítettek volna az orosháziaknak: – Amikor a rászorulóknak javasoltunk több juttatást a 65 év felettieknek ingyenes szemétszállítást, temetési támogatás emelését, segélyek emelését, adók elengedését a kisvállalkozóknak, önök azt mondják nincs pénz. Időnként felfüggesztették a törzsgárdajutalmakat, nincs pénz rendes buszjáratra, sorolhatnám. És akkor most azt hogy gondolják, hogy magukra van. Azt a javaslat, hogy Dávid Zoltán polgármester úr fizetése emelkedjen 800 ezer forint fölé egy hónapban. Három alpolgármestert fizet a város, holott egy is elég lenne, jóval kevesebb már a feladat, erre az ő fizetésüket is emelni akarják. Nem gondolják, hogy előbb érjenek el eredményeket és majd azt követően beszéljenek a saját fizetésükről? Módosító javaslatunk, hogy a város szüntesse meg két alpolgármester tisztségét, Fejes Róbertnéét, és Elekes Lajosét, Simonka táskahordozóiét. A jegyző az ehhez szükséges szabályzatot készítse elő. Költségtérítést állapítanak meg, a legmagasabb sávban, a legtöbbet kapják. Azt javaslom, hogy az alpolgármesteri bért 70%-ra csökkentsük, de ha lehet nullára, akkor arra csökkentsük. Törvény szerint jogosultak a költségtérítésre. Ez azt jelenti, hogy kötelező adni, vagy megvonható?
Szabó Ervin (Jobbik): – Konkrétan 3 millió lesz a polgármesternek és a három alpolgármesternek a havi juttatása, ez jelentős teher, de látható, már bele is van építve a költségvetés-tervezetbe. Szerintem ez nem kötelező. Bár ilyen sietve igyekeznének a közszolgáknak béremelést biztosítani, ezt bezzeg nem tárgyaljuk. Ezt az emelést nem érdemlik meg önök. Senki nem várja, hogy ingyen dolgozzanak, de eljött az a pont, amikor lehet mérleget vonni. Önök úgy gondolják, hogy az elmúlt 2 év teljesítménye alapján az önök fizetése 30%-kal emelkedjen. Mitől tartják ezt megalapozottnak? Ez a béremelés csak lehetőség, nem kötelező. Nincs ennek a városnak szüksége 3 alpolgármesterre, kettővel kevesebb legyen. A polgármesternek saját tanácsadója van, kabinetje van, elvégzik helyette a munkát, és ez mekkora plusz teher a költségvetésen. Miközben a szegénység nő, az elvándorlás nő. Szomorú, hogy ennek a városnak a bevétele semmit nem emelkedett az elmúlt két évben, és ezt tervezik a következő 3-ban, mert nincs rá realitás – mondják önök. Akkor minek vannak?
Fetser János (MSZP): – Egy város jó polgármesterét, alpolgármesterét meg kell becsülni, meg kell fizetni. De itt nem ez van. Az előbb önök megszavazták, hogy 150 forintot kérnek attól, aki szórólapot osztogat a városban. Önök folyton azt mondják, hogy nincs pénz. A családok elszegényednek, az intézmények amortizálódnak, színvonaluk csökken, a város megtartó képessége negatívba fordul. Ez a város nincs vezetve, nincs menedzselve Zoli – címezi a városvezetőnek a szavait. – Neked köszönhető, hogy a Simonka két embere ott ül melletted, és ők nem a város érdekében dolgoznak. Bicskanyitogató előterjesztéseket szavaz meg a többség. Majdnem 27 millióba kerültök egy év alatt a városban és azt mondjátok, hogy egy egyszerű ventillátorcserére nincs pénz. Ez vérlázító. Mennyit kapott a város uszodaépítésre, sportcsarnokra? Én ott nullát látok. Nem válaszolsz a felmerült kérdésekre, nem érvényesíted az érdekeket, hazugságokat fogalmaztok meg. A módosító indítványokkal egyetértek, nem szükséges, hogy Elekes és Fejesné tevékenykedjen, ha őket nem hívod vissza, nem támogatjuk az előterjesztést.
Németh Béla szerint kényes a napirend és jó megnyilvánulásokra ad lehetőséget, két évtizede ül a testületben, és mindig vita volt a tisztségviselők béremelése, az is, amikor ő vezette a várost. – A feladataim megszaporodtak, a város vagyonát 4 milliárd forinttal gyarapítottam, szabadságon akkor voltam, amikor kórházba kerültem, mégis menet közben – egyedüli városvezetőként – csökkent a fizetésem. Pici visszafogottságot kérek, hiszen a polgármesteren nagy felelősség van, a parlament elfogadta a polgármesterek fizetésének rendezését, ez adja meg a lehetőséget az emelésnek, amivel vagy egyetértünk, vagy nem. Ami szubjektív, az alpolgármesterek, önkormányzati képviselők bérezése, ott nincs törvényi javaslat.
Füvesi Sándor szerint érdekes az összehasonlítás, hogy Némethnek még a saját frakciója is csökkentette a fizetését, miközben Fetser fizetésemelését még az ellenzékiek is megszavazták anno. – Ha nem lehet alpolgármesteri posztot megszüntetni, akkor a fizetését csökkentsék egy forintra, a társadalmi alpolgármester meg lemondhat a fizetéséről.
Fetser: – Azt mondtuk, hogy a városvezetők tisztességesen legyenek megfizetve, a munka számonkérhető legyen. Dávid Zoltán polgármester megbukott, ülhet itt 2019-ig, ő már utána nem lesz, mert épül le a város, mintha szőnyegbombázás érte volna, úgy marad le – fogalmaz a képviselő, aki név szerinti szavazást kér.
Dávid Zoltán: – Szeretném a jelenlegi struktúrát fenntartani, a városért dolgozom, dolgozunk. Egyik képviselőtársam sem látja, hogy sokszor éjszaka is itt vannak az alpolgármesterek, szükség van a munkájukra, számos pályázatra készülünk fel. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a város a lehető legjobb pozícióba kerüljön.
A jegyző jelzi, a meghatározott összegtől a testület nem térhet el, törvény határozza ezt meg, ennek 15%-a költségtérítés, ezen nem lehet változtatni. Az alpolgármesterek javadalma nem lehet nulla forint, a polgármesteri fizetés minimum 70%, maximum 90%-a, és a megállapított összeg 15%-a költségvetés. A társadalmi alpolgármester esetében egyedileg meg lehet állapítani juttatást. – Alpolgármesteri tisztséget megszüntetni most nem lehet, bérezésről van szó, és alpolgármester tisztség megszüntetésére a polgármester tehet javaslatot. Erről most itt nem lehet szavazni.
– Nulla forint nem lehet a javadalom, így Füvesi úr módosító javaslata, hogy az alpolgármesterek bére a polgármesteri fizetés 70% bére legyen. Szintén módosító, és erre is van lehetőség, hogy a társadalmi alpolgármester fizetése egy forint legyen.
Füvesi Sándor szerint a két alpolgármesteri tisztséget igenis meg lehetne most szüntetni, a jegyző szerint erre most nincs mód. A névszerinti szavazást nem fogadták el, Fetser János kéri, hogy legyen írásos nyoma, hogy ők nem szavazzák meg az emeléseket, a jegyző jelzi, rögzítik az ellenzéki véleményeket a jegyzőkönyvben.
Módosító indítványok – egyet sem szavazott meg a többség, mindet megszavazta a három ellenzéki (Fetser, Füvesi, Szabó) képviselő.
Az előterjesztés határozati javaslatait változatlan formában a többség megszavazta, a három ellenzéki képviselő nem.
11:43 – 12:19
Szabó szerint, a testületi üléseken nem történik más, mint hogy van egy módosító javaslat, amit a polgármester támogat vagy sem, és a képviselők eszerint szavaznak az ülésen, de így van ez a bizottsági üléseken.
– Árulják már el, hogy mit tesznek a képviselők, meg a bizottsági külsős tagok? Menjenek ki a körzetekbe, majd megkapják, hogy milyen véleménnyel vannak önökről. Az, hogy önök csak kézfelemelésre, meg gombnyomogatásra vannak, nem jogosítja fel önöket arra, hogy most emeljék a fizetésüket – bírálta képviselőtársait a jobbikos képviselő. – Tartózkodjunk, amikor a mi bérünkről van szó és el is van döntve. Sehol érdemi munka nélkül bért nem adnak, kivéve itt, és még emelik is. Nem érdemeljük meg, kérem, ha már ilyen pazarló városvezetésünk van, akkor legalább mi gyakoroljunk önmérsékletet.
Fetser János egyetért Szabóval: – Semmi nem indokolja, hogy a tiszteletdíj emelkedjen. Van pénz ebben a városban, csak nem magukra kellene költeni, hanem a jó gazda gondosságával kellene elkölteni a rendelkezésre álló forrást. Orosháza a megyében és a térségben is leértékelődött. Vezető szerepét (turizmus, oktatás, egészségügy, városfejlesztés) elveszítette, ahogyan jövedelemszerző képességét is a pályázati kiírásokon. A célok megfogalmazásával, a végrehajtással és a napi operatív munkával is komoly baj van – sorolja Fetser, aki szerint a DAREH ülésen Orosházával törölték fel a padlót, és a versenytárs már nem Gyula, Makó, hanem Almáskamarás.
– Hanyag módon kezelik a város vagyonát, ne csodálkozzanak, ha az intézményeknél sikkasztás van. Jegyzőasszony miért kezdeményezte, hogy emelkedjen a bér, szerintem a képviselők nem kezdeményezték. Javaslom, ne fogadjuk el.
Sára Csaba (Fidesz) szerint az ellenzék szokásos siralmait hallhatták most, a bizottsági munka kapcsán megjegyzi, Szabó képviselő röhögcsél, nem figyel az üléseken, vagy éppen moziban van: – Méltatlan, hogy éppen ön bírálja a bizottsági munkát. A frakció minden bizottsági ülés előtt megtárgyalja az ügyeket, és után szavaz. Sok olyan ügyben született határozat, ami igenis a lakosságot segíti, a szociális hálót erősíti, a háttérmunkában önök nem vettek részt.
Tóth Zoltánné (Fidesz) kikéri magának Szabó szavait, ő nem merné bírálni más képviselő munkáját, de ha akarja, szívesen vázolja Szabónak, hogy mi mindent végzett a körzetében. Lövei Ferenc (Fidesz) sem hagyja szó nélkül Szabó mondatait. – Minket a választók egyéni képviselőnek választottak, de önöknek még frakciója sincs – mondja a Jobbikra. – Jómagam és a frakcióm nevében is visszautasítom a sértő minősítéseit, alaptalan a kioktatás.
Szabó Ervin örül, hogy a hozzászólása “aktiválta a szemközti oldalt”: – Élvezettel hallgattam, hogy milyen elánnal képesek ezt a napirendi pontot megvédeni, más esetben nem lépnek fel. A kritika mindannyiunknak szólt, nem csak maguknak, de látom, maguk elégedettek a munkájukkal. Szerintem viszont nem lehetünk elégedettek, ezért kértem, hogy becsületből utasítsuk el ezt a béremelést.
Füvesi Sándor örül, hogy ma először felszólaltak a képviselőtársai: – Minden esetben, amikor segíteni szeretnénk az orosháziaknak, önök leszavazzák, mert nincs rá pénz. Százezres tételeken akadnak fel, miközben 30 milliós tétel, amibe ez a városvezetés került. Legalább a látszatra adnának már, ehelyett kikérik maguknak, hogy ezt mondjuk. Hát ezt mondjuk! És a kérdés még mindig az, hogy ki kérte az emelést? Maradjon a fizetés annyi, amennyi és arról beszéljünk, hogy mit lehet segíteni az orosháziaknak – mondja Füvesi.
Lövei megismételte, azt tartotta sértőnek, hogy leszólták képviselői munkáját. Fetser János szerint azonban azt kellene meglátni, hogy minden ponton szegényedik el a város: – És ennek mi is vagyunk az okai. Az ellenzék azért, mert nem tudja meggyőzni a többséget, hogy rossz úton jártok. Egyébként meg tudom, hogy sok Fidesz szimpatizáns nem ért egyet ezzel az úttal, csak nem merik kimondani, mert félnek, zsarolják, nem tudom. Itt beépült a maffia – mondja Fetser.
Németh szerint Fetser súlyos szavakat mondott, és kéri, információk birtokában tegyen feljelentést, vagy vállalja a felelősséget a szavaiért. Fetser bekiabál, vállalja. – A maffia szót használni súlyos. Állj oda, rakd le a bizonyítékaidat. Kikérem mindannyiunk nevében, nekem nem volt soha semmilyen gyanús ügyem. A város gyarapodását igyekszünk tudásunk és lehetőségeinkhez mérten segíteni – mondja Németh.
Dávid Zoltán is visszautasítja Fetser szavait, és kéri zárják ezt rövidre, a képviselők megtehetik, hogy nem veszik fel a fizetésüket vagy felajánlják valamilyen civil szervezetnek. Fetser visszaválaszol: – Most is van két feljelentés. És nem ebben a városban loptak el több tízmilliót a diákélelmezéstől?
Bojtor István alpolgármester: – A cél, a jogos igényeknek megfelelően járunk el a költségvetés kapcsán. A héten két egyeztetés volt, nagy horderejű kérdésekben beszéltünk, Fetser úr mindkettőn ott volt, a Jobbik képviselője egyiken sem. Ne minősítsük a másik munkáját, kérem ezt a jövőre nézve.
Szabó kiemeli, olyan tárgyalásai vannak, amiket nem tud áttenni, a bíróság nem hozzá igazítja a munkamenetet:
– De az, hogy én ezen nem tudok részt venni, nem jelenti azt, hogy végzem el a munkát. Tiszteletdíjak emeléséről beszélünk, tartom, nem érdemeljük meg az emelést.
Az önkormányzati képviselők bérét 8 igen és 3 nem ellenében elfogadták.
Fetser ügyrendben újra megkéri, ki kezdeményezte az emelést. Jegyző elmondja, folyamatos a rendeletek felülvizsgálata, a polgármesteri illetmény változása miatt ez most vált aktuálissá, a mértékét a jegyző határozta meg, a döntés a képviselőké volt.
Negyedóra szünet.
12:57 – 13:20
A bő félórásra nyúlt negyedórás szünet után folytatjuk a testületi ülést.
Füvesi Sándor: – Érdekes, hogy többlet munkára szólítanak fel bennünket, miközben az SZMSZ beszorítja a képviselőket, alig adva mozgásteret. Most itt nem ez történik, az ifjúságpolitikai koncepcióról van szó, ami benne van a költségvetésben. Ez pénzbe került? Ha igen, kinek, mennyit fizetett az önkormányzat? Többször éltem módosító javaslatokkal az SZMSZ-t illetően, mindig leszavazták, úgyhogy most ezt nem vezetem elő. De van két kérdésem. Testületi ülések végén az utolsó napirend az interpellációk, kérdések. Az interpellációk előre benyújtott kérdések, amiket a polgármester olvas fel. Miért? Szereplési vágyból? Korábban nem akarták engedni, hogy kérdezzünk, noha ez önkormányzati alapjog, végül engedniük kellett. Aztán az időkeretet szabályozták, most meg az van, hogy minden képviselő kérdezhet önkormányzati ügyben egyetlen percben. Mitől fél ennyire?
A programok megvalósítására van forrás, ezért van a költségvetésben az ifjúsági koncepció – válaszol Fejesné.
Szabó Ervin szerint Füvesi régebbi motorosként már nem hisz, de ő még próbálkozik, így módosítót tesz:
– A képviselői kérdéseknél töröljük el a legfeljebb egy percben kitételt, hiszen azért kérdezünk, hogy a legaktuálisabb témákban tájékozódjunk. Önnek még mindig ott van az írásbeli válaszadás lehetősége. Ha már megkapjuk, hogy alig dolgozunk, akkor adjanak lehetőséget, töröljék el ezt az időbeli kikötést.
Füvesi nem kap válaszokat, a módosítót leszavazta a többség, az eredeti előterjesztést elfogadta.
11.) Orosháza, Pacsirta u. 8. szám alatti ingatlan megvásárlása
Nincs vita, egyöntetűen elfogadták.
12.) Az önkormányzat részvétele a járási startminta programokban
Fetser képviselő szerint pozitív az előterjesztés, abban a tekintetben, hogy pályázat, de mivel a pályázati kiírást nem kapták meg az előterjesztéshez, így vannak kérdései. Pontosan mivel foglalkoznak majd a programokban, a belvízelvezetés kapcsán van-e konkrét ütemterv, mely utcákban, milyen munkálatokat végeznek, az összeg részletezését is kéri: mire mennyit fordítanak?
Fejes Róbertné kiemeli, nagyon hosszas lenne felsorolni, hogy mi minden van a járási programban, mely utcákban dolgoznak majd: – Itt van az anyag, szívesen átadom, megnézheti. Zöldségtermesztés, járdaépítés idén is lesz, térkőépítésbe szeretnénk belefogni, de számos egyéb terv is van – emeli ki az alpolgármester.
Fetser kérésére Fejesné elektronikusan küldi át az anyagot.
11 igennel, egybehangzóan elfogadták.
13.) Testvérvárosi kapcsolat megerősítése Nagykároly és Orosháza között
Nagykárollyal 25 éves a város testvérvárosi kapcsolat, erről emlékeznek meg ünnepi testületi ülés keretében Nagykárolyban. Ennek részleteit ismerteti Németh Béla.
Fetser János elmondja, 1945 előtt Kispárizsnak hívták Nagykárolyt: – Csodálatos település, kastélyát folyamatosan újítja fel a város. Kívánok mindenkinek jó tanácskozást, egyéb elfoglaltság miatt nem tudok ezen részt venni.
11 igen, egyhangúlag támogatta a testület.
13:20 – 14:29
14.) /1 Orosháza Város Önkormányzata 2017. évi költségvetését megalapozó döntések meghozatala
Bojtor István alpolgármester szóban egészíti ki a költségvetés-tervezetet:
– Az elsődleges célunk az volt, hogy alapelveket figyelembe vegyük. Az első, hogy a kötelező feladatellátást nem veszélyeztetheti semmi, az önkormányzatnak pénzügyileg stabilnak, kiegyensúlyozottnak és likvidnek kell lennie és működési hiánnyal nem tervezhetünk. Nyitottak vagyunk a bevételi oldalunkat befolyásoló tényezőkre. A városnak komoly bevétele van a helyi adóbevételekből. Reméljük, hogy az adóbefizető-képességben nem lesz drasztikus változás, bár globális tényezők ezt befolyásolhatják. Örvendetes tény, de az állami bevételek csökkenését okozza, hogy az adóerő-képességünk meghaladja az országos átlagot, ez befolyásolja az állami támogatást, kisebbek a lehetőségeink. A kormányzati bérintézkedések hatása érinti a saját intézményeinket és az adófizető vállalkozásokat. Nem értek egyet azzal az ellenzéki felvetéssel, hogy mi bővelkedőbb költségvetésről beszélünk. A legfontosabb feladatunk az intézményeink működtetése, kötelező feladataink ellátása, és figyelünk arra is, hogy a civilszervezetek és sport támogatása nem sérüljön, ügyelünk a szociális szférára is. Ez a költségvetés nem pénzosztó, kereteket túllépő. Kicsit behatároltak voltak a lehetőségek, de igyekeztünk ebből a legtöbbet kihozni.
Fetser János: – Továbbra is feléli a város a jövőjét, elosztják a klientúrának azt a pénzt, ami rendelkezésre áll. Átadtam egy listát, kértük, hogy nézzék át és ha egyetértenek vele, építsék bele a költségvetésbe. Egyet sem látok. Felelőtlen, pazarló a költségvetés, saját magukra gondolnak, nem az emberekre, tovább csúszik le a lejtőn a város. Senki nem szeretné, hogy ez a tendencia tovább folytatódjon, de nem látszik az, hogy az önök döntéseinek lenne iránya, célja. Mi a kitörési pont? Mi a mostani döntések hosszútávú hatása? Gazdag a város, 1,650 milliárd adóbevétele van, de nem biztosítanak sem az egészségügyre, sem az oktatásra pénzt, akkor hova megy el a pénz? Például 5 millió forint prezentációra, mi a fenének? Dávid úrnak van egy politikai tanácsadója, és még vagy 8-9 embere, akit foglalkoztat, hát ilyen sosem volt. PMK 180 millió forint. Amikor orosházi vezette, akkor nem kell rá adni, amikor a saját emberük, akkor meg sokat kell adni? Végtelenségig lehetne sorolni. A fideszes elit gazdagodik, a város meg szegényedik. A pénz elfolyik, olyan cégeket jegyeztek be különböző címekre, hatnál tartok, amiknek semmi értelme, csak a pénzeket viszik ki. Nem a jó gazda módjára állították ezt össze a költségvetést, szét tudnám szedni, de mindössze 5+2 percem van a város életét meghatározó költségvetéséhez hozzászólni – mondja Fetser, aki javasolja, a 48 millió forintos keretről nyílt ülésen döntsenek a polgármester előterjesztésére.
Szabó szerint elszomorító, hogy a növekedés nem látható a bevételi oldalon, de azért béremelésre van forrás. – Más alapokra kellene az egészet helyezni, más prioritások alapján. Az ön polgármesterétől idéztem azt a mondatot, amit nyilatkoztam a sajtónak, amiben bővelkedőnek nevezik a költségvetés – válaszolja Bojtornak. – Senki nem él jobban, menekülnek a városból, leírják és alá is írják, hogy nem látják a növekedést. Akkor minek csináljuk? Egy költségvetésről hét percet lehet beszélni, ez megalázó, nincs idő kifejteni, hogy mi is a baj ezzel a tervezettel. Módosító indítványt tenni sincs értelme, mert önök leszavazzák, de én nem adom fel. Szociális célokra most csak 55 milliót állítanak be, ilyen nagy szegénység idején, nem is értem. Nyoma sincs a költségvetésben annak, hogy a szociális bérlakásokra alapot hozunk létre, vagy a leszakadt utcák rendezését támogatjuk, a települési támogatás meghosszabbítását sem először javaslom, az újszülöttek magasabb életkezdési támogatást kaphatnának, stb.
Dávid Zoltán megjegyzi, az ötleteket bizottsági üléseken nem sorolta a képviselő: – Én is tudnék percekig sorolni, hogy mire kellene. De a költségvetés kerete véges, úgy kell osztani, hogy jusson minden területre, a legfontosabb feladataink ellátásaira.
Füvesi Sándor szerint annyi ideje van csak, hogy elsorolja javaslataikat, ez egy 550 millió forintos átcsoportosítás, ha belefér a 7 percre, azt is elmondja, miből kellene ezeket fedezni. Többek között javasolja: 50 millió forint szociálisválság-alapra, a rászoruló orosháziak lakhatási, fűtési költségeinek támogatása, családok adósságkonszolidációja. A 65 év feletti idősek számára ismét ingyenes legyen a szemétszállítás, 5 millió forint. Temetési támogatás 2 millió forint, közmunkások bérkiegészítésére 5 millió forint támogatás. 160 millió forint arra, hogy a családoknak visszakapják a szennyvíz-beruházásnál jogtalanul elvett pénzt. Kórház támogatása 20 millió, háziorvosok támogatása 5 millió, bölcsődei alapdíj eltörlése, ingyenes buszbérlet rászoruló gyermeknek, Bursa Hungarica emelése 2 millió forint, önálló városi ösztöndíjrendszer létrehozása 5 millió forint. 65 millió forint a Luther utca aszfaltozására, 25 millió a Mátrai Stadion füves pálya felújítására, 15 millió műemlék-jellegű és városképi jelentőségű házak felújítására, rendezvények, fúvószenekar támogatása, 1 millió forint Nagy Gyula-szobor állítására.
Sorolja, hogy minek a terhére, sérelmezi, véleményformálásra már nincs ideje. Név szerinti szavazást kér, és kéri, ha nem szavazzák meg indítványait, azt rögzítsék a jegyzőkönyvben.
Fejesné megerősíti, valóban 180 millió forint van a PMK-ra beállítva, az oka pedig az, hogy a média kft-t beleintegrálták a PMK-ba, így ott jelennek meg a kiadások. – Az, hogy mi nem támogatjuk a kórházat, fiatalokat, senkit, nem igaz. Úszásoktatás, lakhatási támogatás 30 millió forint, kórház támogatása 12 millió, törzsgárdajutalom benne van a költségvetésnek, ingyenes a szemétszállítás a 70 év felettieknek. Az újszülöttek támogatása is benne van.
Füvesi Sándor ügyrendben elmondja, 70 év feletti rászorulók kaphatnak ingyenes szemétszállítást, nem minden 70 év feletti. – Érdemi vitát szeretnénk folytatni a költségvetésről, vagy megakadályoznak benne?
Dávid szerint senki nem akadályozza ezt meg
Bojtor kérdésére Godár Andrea irodavezető elmondja, tavaly az összes adóbevétel 1,790 milliárd volt, jelenleg 1,796 milliárddal számolnak, a bázisadatok alapján terveztek: – Nem gondolom, hogy alultervezett lenne a költségvetés, megalapozottnak tartom. Amit kaptunk rendkívüli szociális támogatásra azt csak arra fordítottunk. Szociális támogatásra 75,8 millió van beadva, nem értem Szabó képviselő úr milyen 55 millióról beszél, tavaly is ennél többet fordítottunk erre a célra.
Tóthné szerint igények alapján állították össze a költségvetés, hogy a lakhatási támogatásra, tűzifatámogatásra, adósságkonszolidációra, temetési támogatásra mennyi pénzt költöttek, és hol maradt bent pénz a keretben, vagyis nem használták ezt ki. – Nem sokkal az e célra szánt pénzt, csak a tényeket vázolom. Segítsük az orosháziakat, hogyan használhatják ki ezeket a kereteket. Aki az önkormányzathoz fordult, és jogosult volt, azt támogattuk – mondta.
Füvesi szerint sokan nem férnek bele a rászorultsági keretbe, ezen is változtatni kellene, és mindjárt nem lenne elég a pénz. Akkor engedik, hogy érdemi vitát folytassunk?
Dávid Zoltán szerint a képviselő ezt nem mondhatja komolyan, a javaslatokat bizottsági üléseken kell megtenni, ő maga is tudna javaslatokat tenni. Szabó ügyrendben jelzi, a költségvetésen túlmutató felvetések vannak, amiket nem tudnak itt most megbeszélni.
Sára Csaba (Fidesz) szerint megalapozott a költségvetés, annak meg nincs értelme, hogy számokat sorolunk. – Elhangzott, hogy mennyivel több adóbevétellel lehetne növelni a bevételi oldalt. Önök adókat akarnak emelni? Ez nem járható – mondja Sára az ellenzékieknek, Füvesi mosolyog. – Hova akarják növelni a piac bevételeit, az ott árulók mondják, hogy magasak a díjak. A vállalkozások most próbálják kiheverni, amit a Gyurcsány-érában elszenvedtek. Ami bevételeket most önök emlegetnek, majd valamikor be fog folyni, azokból a fejlesztésekből, amiket most eszközölnek a vállalkozások. A szociális juttatások keretei nem lettek kimerítve, nem azért, mert nem igényelték, aki rászoruló, igényelte. A vállalkozók munkaerőhiánnyal küzdenek, de önök ismét csak segélyekre akarják szorítani a város lakosságát. (Szabó is nevet, Fetser is nevet)
Fetser János elmondja, nem akartak adót emelni, nem ezt nem mondták, hanem azt, hogy a bevételek alul vannak tervezve. Megjegyzi, 12 évig készített költségvetést, kellő tapasztalattal formál véleményt.
Antal László szerint Szabó felszólalása szakszerűtlen, az önkormányzati tiszteletdíjról le lehet mondani (nem lehet, szólnak neki), de felajánlani fel lehet. Szabó kér szót, jelezve: szerint sokan ütköznek falakba az önkormányzatnál és nem jutnak támogatáshoz.
Elekes Lajos kérdésére Kovács György irodavezető elmondja, az iroda azért felel, hogy a jogszabályok szerint mindenki hozzájusson azokhoz az ellátásokhoz, ami őket megilleti. – Aki valamilyen ellátásra jogosult volt, annak soha nem tagadtuk meg a kérelmét. Az igaz, ha a rendeletet akarják módosítani a képviselő, akkor azon szabályok szerint fogunk dolgozni. Egyes eljárásoknál mi is tettünk lépéseket, felhívtuk az érintettek figyelmét.
Godár Andrea irodavezető elmondja, 540 millió volt a közfoglalkoztatás fejezetnél a tavalyi költségvetésben, ez a költségvetésnél jelenleg csak a február végéig tartó programok költségeit tartalmazza. Az utána megnyert közmunkaprogramok költségeit a költségvetési módosításkor teszik meg.
Fetser jelzi, nem kapott a kérdéseire választ.
Módosító javaslatok következnek: közel 30-ról döntöttek, a többség leszavazta.
Név szerinti szavazással: 8 igen és 3 nem (ellenzéki képviselők) mellett megszavazták.
14:29 –
14.) EFOP-os pályázatokkal kapcsolatos döntések meghozatala
Elekes Lajos elmondja: mindkét soft pályázat 100%-os finanszírozású, egy hónapig lehet beadni a pályázatot, és mindkettő esetében konzorciumot hoznak létre, melynek vezetője finanszírozza a költségeket, ez kedvezőbb, mint a lakosságarányos. Fetser szerint a soft pályázatokban lehet mutyizni. – Ebben a két pályázatban nagy lehetőség van, ha ellenőrzött tartalommal van megtöltve, kérem, ismerhessük meg beadás előtt a pályázatot. A 19 milliós költséggel nem értek egyet, javaslom, sikerdíjas legyen.
Elekes ismerteti, hogyan állt össze a konzorcium, illetve a költségekre is kitér, indokolva, hogy miért nem lakosságarányos. A konzorciumok jövő héten megalakulnak, az önkormányzatokkal szakmai programokat alakítanak ki. A 19 milliós költség kapcsán elhangzik: dokumentumok elkészítését, szakértők díját, és a teljes pályázati dokumentáció elkészítését foglalja magában. Fetser kéri, a költségeket tételesen mutassák majd ki.
14:48 –
16.) Interpellációk
Fetser János interpellációja:
Tisztelt Polgármester Úr!
Sok gyanús eset és szerződés, valamint személyi és pénzügyi összefonódás és átláthatatlanság történt és történik napjainkban is a Városüzemeltetési Zrt. -Fürdő – Szálloda üzemeltetési háromszögben, amit konspiratív módon, egyfajta visszaéléssel a fideszes vezetés segítségével elzárnak a nyilvánosság elől, teljesen világos hátsó szándékkal.
Nem véletlen, hogy a felügyelőbizottságba, ellenőrző szervekbe nem engednek az ellenzéknek semmilyen lehetőséget sem. Emlékszünk még Csizmadia Gergely botrányos vezetésére, a kimagasló veszteségre, és az ennek ellenére kifizetett közel 10 millió forintos prémiumra.
Most két dologra kérek választ, és hívom fel a képviselők és a nyilvánosság figyelmét. Az 5900 Orosháza, Fürdő u. 5-1. számú ingatlanba jegyezték be a Kender Invest Kft.-t 2013. augusztus 16-án. A közzététel időpontja: 2013. augusztus 29. Jól tudjuk, hogy ez a Városüzemeltetési Zrt. címe.
Mi közünk volt ehhez a céghez? Mit csinált a városban, és kinek a megbízásából? Kiengedélyezte és miért a bejegyzését? Mikor volt ez testületi ülésen? Ha nem volt, miért nem értesült erről a tulajdonosi jogokat gyakorló képviselő-testület? Ki vezette ezt a céget a bejegyzés időszakában? Fizetett-e bérleti díjat? Ha nem, miért nem?
Váram megtisztelő válaszát.
Dávid Zoltán válaszol:
Tisztelt Képviselő Úr!
A „Korrupciógyanú!” tárgyú interpellációjára a következő választ adom:
Az interpellációban írtakkal kapcsolatban az Orosházi Városüzemeltetési és Szolgáltató Zrt. vezérigazgatóját, Benkő Ferenc Urat megkerestem, aki az alábbiakról tájékoztatott:
Az Orosházi Városüzemeltetési és Szolgáltató Zrt. korábbi vezérigazgatója üzleti lehetőséget látott abban, hogy a Start munkaprogram keretén belül a városban termesztett kendert, mint növényi alapanyagot tovább feldolgozva, annak rostos szárából az autóiparban használatos szigetelőanyagot állítson elő.
Ezzel kapcsolatban Csizmadia Gergely tárgyalásokat folytatott Hidvégi Attila úrral, egy jövőbeli közös projekt esetleges megvalósítása érdekében.
A konkrét részleteket nem ismeri, de úgy gondolja, hogy ennek következtében került végül a cégbíróságon a Kender Invest Kft. egyik fióktelephelye a Városüzemeltetési Zrt. Orosháza, Fürdő utca 5 szám alatti központi címére bejegyeztetésére.
Mivel a konkrét üzleti elképzelés megalapozatlan volt – az OPTEN hivatalos cégnyilvántartási rendszer tanulsága szerint – 2013.05.29-2013.08.08. közötti időszakban volt Orosházán bejegyezve a Kender Invest Kft. telephelye, melyet három hónap után 2013. év augusztusában töröltek a cégbíróság nyilvántartásból.
Kérem válaszom elfogadását!
Fetser János a választ nem fogadja el, mert szerinte nem kapott választ.
A testület megszavazta.
Interpellál Füvesi Sándor
Az interpelláció tárgya:800 millió:„Csak a Fidesz”? Orosháza nem?
Tisztelt Polgármester Úr!
A 2016. május 30-i testületi ülés meghívójában a „Döntés TOP keretében benyújtandó pályázatokról” cím mellett a szokásos „Az előterjesztés később kerül postázásra”megjegyzés szerepelt. Nem is kaptuk meg, csak az utolsó pillanatban. Mindig azok az anyagok késnek, ahol nyilvánvaló a susmus, a lopás gyanúja, ha erre az előterjesztést készítő személyéből – Elekes Lajos -amúgy nem jöttünk volna rá.
Pedig ebben az anyagban egy fontos pályázati lehetőséget ismertettek, nevezetesen azt, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programon belül helyi akciócsoport alakításával lehetőség lesz Orosházának akár 800 millió forint pályázati forrás elnyerésére is. Az előterjesztésben sűrűn emlegettek olyan jól hangzó fordulatokat, mint a „helyi szereplők együttműködése”, vagy mint a „helyi társadalom megújítása”. Viszont egy dolog, hogy mit írtak le, és teljesen más, amit tettek.
Kezdték azzal, hogy az elméletileg pártfüggetlen új szerveződés bölcsőjének éppen a város egyik legfideszesebb egyesületét választották ki, amelynek az elnöke maga Dávid Zoltán, és amelyikről -kérdésünkre -be is vallották, hogy a pár egyesületi tag mind fideszes. Erről előzetesen nem egyeztettek senkivel, csak saját magukkal. Természetesen a döntést nem támogattuk, sőt. tiltakoztunk az ellen, hogy a Dávid Zoltán vezette önkormányzat belépjen a Dávid Zoltán vezette kőfideszes egyesületbe, már csak az összeférhetetlenség miatt is. A feltett rengeteg kérdésünkre „természetesen” ezúttal sem válaszoltak, például arra sem, hogy a város miért nem hozott létre nyilvános konzorciumot ennek a pályázati forrásnak a lehívására. A testületi ülésen „szakértőként” mutatták be a Medgyesegyházán a legutóbbi választáson a helyiek által leváltott volt fideszes polgármestert, aki most nálunk orosházi helyi ügyekben „szakértett”. Többször emlegették, hogy majd ebbe az egyesületbe az orosházi civil szervezetek és vállalkozók is beléphetnek, erről fogják őket értesíteni is, jelzem , ez előírása is a pályázati rendszernek.
Három héttel később, a június 24-i testületi ülés elején Dávid Zoltán a napirend kiegészítésére tett javaslatot. Kérte, hogy a testület hallgasson meg egy „szóbeli tájékoztatót” az előbb említett témáról. A tájékoztatót ismét a medgyesegyházi fideszes szakértő tartotta, amikor azt kérdeztük, hogy milyen megbízás alapján, hiszen ilyenről a testületi biztosan nem döntött, az volt a válasz, hogy „felkérték „. Kérdésem: ki, milyen felhatalmazás alapján, milyen esetleges szerződéssel mekkora összegben kért fel ebben a kiemelten fontos, helyi közösségeink önszerveződését érintő témában más településről szakértőt? Jellemző az is, hogy a testületi ülésről készült hivatalos jegyzőkönyvben a tájékoztató elhangzott szövegét nem írták le, csupán annyit, hogy az megtalálható a kivetített diasoron. Ebből a „diasorból”, amit tehát előzetesen nem kaptunk meg, amelyet egyetlen bizottság sem tárgyalt, megtudhattuk, hogy az „Orosháza Fejlődéséért Helyi Közösség” már „2016 májusában” meg is alakult. Kérdésem: mikor alakult meg ez a közösség, amikor május 30-án döntöttek még csak az önkormányzat csatlakozásáról a fideszes egyesületbe. Kik voltak ott, ki képviselte az önkormányzatot, milyen felhatalmazás alapján, miről döntöttek ott, és ami a legfontosabb: milyen módon hirdették meg ezt az eseményt, hogy minél több orosházi civil szervezet és vállalkozó is csatlakozhasson?
A „diasoron” az szerepelt, hogy az alapításban az önkormányzat mellett annak intézményei, valamint civil szervezetek és az „üzleti szféra”képviselői is részt vettek.
Az 5 civil szervezet között feltüntették a Jézus Szíve Plébániát is, megkérdeztem , nem válaszoltak, megkérdezem újra: miért csak ezt az egy orosházi vallási közösséget szerepeltették, egyáltalán, egy plébánia mióta „civil szervezet”? E mellett az önök által az orosházi adófizetők pénzéből százmilliókkal támogatott férfi kézilabda egyesületet, a Zsiga Zsolt-féle szabadidő egyesületet, a Simonka unokatestvére által alapított pusztaottlakai Jövő építő egyesületet és magát a fideszes polgári egyesületet vették be. Kérdésem: ki, mikor döntötte el, hogy ezek az egyesületek lefedik az orosházi civil életet? Egyáltalán: mostani véleményük szerint is reprezentálják, vagy nem is ez volt a cél?
A feltüntetett három csatlakozó cég közül az egyik az Oros-Avis nevű kft. Bár mindent elkövettek azért, hogy ne tudjunk előzetesen tájékozódni, a prezentáció alatt informálódtunk erről a cégről, és meg is kérdeztük még ott akkor, hogy ez a cég békéscsabai székhellyel rendelkezik, élelmiszer-ital és dohányáru nagykereskedelemmel foglalkozik, és az ügyvezetője Elekes Lajos?” Nem válaszoltak a kérdésre, ezért megkérdezem újra: igaz? Ha igen, akkor mit keresett egy békéscsabai székhelyű cég az orosházi helyi közösség megalapításában? Sem abban nem láttak kivetnivalót, hogy az önkormányzat a fideszes egyesületbe lép be, és abban sem, hogy az orosházi üzleti szférát – a háromból az egyikként – éppen a fideszes alpolgármester cége képviseli?
Többször is megkérdeztük , nem válaszoltak, megkérdezem űjra: Miért nem az orosházi gazdasági élet meghatározó szereplőit hívták meg a csatlakozásra? Miért nem hívták meg az orosházi civil élet fontosabb szereplőit, az oktatási intézmények közül miért nem például a Táncsics gimnáziumot, a Kodolányi főiskolát? Stb.
Mert szavakban folyamatosan azt hangoztatták, hogy várják az orosházi civil szerYezeteket, cégeket, akik „szeretnének részesei lenni ennek a programnak” . Bár ezen a júniusi testületi ülésen annyit mondtak, hogy majd következő héten, hétfőn lesz valamilyen „tájékoztató” a Polgármesteri Hivatalban, de amikor többször is rákérdeztünk, hogy árulják már el, hogy hol és mikor, annyit válaszolt Dávid úr, hogy „fent van a honlapon”.
Apropó honlap! A város hivatalos oldalára feltetették a helyi közösség fejlesztési stratégiai tervezetét, és kérték a fejlesztésekben érintett helyi szereplőket, hogy „esetleges” további projektötleteiket a mellékelt formanyomtatványon küldjék el a megadott gmailes email címre. Dávid úr! Ha állítólag annyira várták az ötleteket, ha annyira nyitottak voltak, akkor miért csak egy napot adtak ezeknek az ötleteknek a beküldésére? A városi oldalon ugyanis most is látszik a feltöltés dátuma: 2016. június 28. A beküldési határidőként pedig június 29-et adták meg. Kérdésem: a teljesíthetetlenül rövid idő ellenére, mégis hány projektjavaslat érkezett? Külön kérem megjelölni a városi honlapon megadott emailre beérkezett projektötletek számát!
Tehát mindannak ellenére, hogy mindent elkövettek azért, hogy senki más ne tudjon a saját fideszes beltenyészetükbe kívülről belelátni , hogyan költik majd el maguk között a közel egy milliárdos forrást, egy patinás orosházi civil szervezetről tudok, amelyik komolyan vette azt, amit itt állandóan ismételtek, vagyis hogy ez egy „nyitott” szervezet, amelyhez várják a csatlakozást.
A negyedszázada az orosháziakat példásan szolgáló Székács József Családsegítő Alapítvány ugyanis még június 28-án levelet írt Dávid úrnak, és kifejtették, hogy szeretnének csatlakozni ehhez a helyi közösséghez. Majd türelemmel várták a választ, miközben itt a testületi üléseken Dávid Zoltán és társai folyton azzal találtak meg bennünket, hogy „tegyünk javaslatokat” . Ehhez a botcsinálta fideszes városvezetéshez tényleg türelem kell, mert hogy azután egész évben nem sikerült Dávid úrnak erre a levélre válaszolnia. Nem válaszolt semmit! Majd miután mi ősszel a testületi üléseken, sorban, kérdezgettük, hogy miért nem, idén januárban aztán nagy nehezen megszületett a válasz. A tavaly júniusi levélre!
Ebben Dávid úr tájékoztatja az alapítványt, alapítóként nem tudnak csatlakozni a helyi közösséghez, mert az alapító ülésre már időközben sor került.
Kérdésem: mikor volt ez az „alapító ülés”? Kik kaptak erre meghívót, kik döntötték el, hogy kiket hívnak meg, hogyan hívták meg erre az orosházi gazdasági és civil élet szerepelőit, hol jelentették meg a meghívót, hogyan hirdették?
A levelében arról is ír, hogy az ön saját kőfideszes egyesületének „formai átalakítása megtörtént”, és túl vannak a „változás bírósági bejegyzésén” is. Kérem, adja meg az időpontokat, mert ez a leveléből kimaradt! Mikor volt a formai átalakításról szóló taggyűlés. Erről hogyan értesítették az orosházi gazdasági és civil élet szereplőit? Hogyan gondoskodtak a nyilvánosságról a szóban hangoztatott „nagy nyitottságuknak” megfelelően? Mikor történt meg a változást bejegyző bírósági végzés?
A levele mellékleteként megküldött alapszabályban október 26-i taggyűlésre hivatkoznak. Ha igaz, és ekkor módosították az előzőt, amely egy normális, átlagos civil szervezeti alapszabály volt, akkor annak a Székács alapítvány júniusban (!) küldött csatlakozó levele teljességgel megfelelt. Akkor miért nem engedték, hogy az alapítvány csatlakozhasson? Kérem, közölje, hány csatlakozási kérelmet, szándéknyilatkozatot kaptak ezen kívül! Vagy nem akart ehhez csatlakozni Orosházán senki?
A korábbi alapszabály ugyanis, amely még a májusi Elekes-féle előterjesztés melléklete volt, egy hagyományos, egyszerű csatlakozási lehetőséget tartalmazott. Ezt módosították később, feltehetőleg október 26-án, úgy, hogy szinte lehetetlenné tették másoknak a csatlakozást. Miért is? Mert beleírták, hogy már a csatlakozási kérelem beadásához is szükséges két jelenlegi tag előzetes, írásos ajánlása. A jelenlegi tagokat pedig – láttuk –
„gondosan” megválogatták, nehogy valaki a fideszes körükön kívülről, valódi gazdasági szereplőként, valódi civilként beleléphessen, beleszólhasson és beleláthasson.
Nem találja arcpirítónak ezt az egészet?
Tényleg így akarnak maguknak közel egy milliárdos támogatást elkölteni? Építik a jövőt? Kinek a jöYőjét?
Csak a Fidesz? Orosházának meg semmi?
És mit szól vajon mindehhez Simonka György? Elismerően csettint, és pályázik még három állami támogatású napkollektorra?
Várom megtisztelő válaszát.
Dávid Zoltán válaszol
Tisztelt Képviselő Úr!
A „800 millió: „Csak a Fidesz”? Orosháza nem?” tárgyú interpellációjára a következő választ adom:
Fontosnak tartom felhívni arra a figyelmet, hogy a CLLD programban, csakúgy, mint a LEADER programban, az önkormányzat a civil és vállalkozói szférával együttműködve, együtt dolgozva segíti a megfelelő fejlesztések megvalósulását.
Nyilvános konzorcium létrehozására azért nem került sor, mivel a 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet alapján a konzorciumi tagok egyetemleges, teljes vagyoni felelősséggel tartoznak a pályázat és a projekt megvalósításáért.
Felteszi a kérdést, hogy ki, milyen szerződéssel, kit kért fel szakértőnek ebben a témában? Az Orosháza Fejlődéséért Helyi Közösség képviseletére az Orosházi Polgári Együttműködés Egyesület került megválasztásra, amely szervezet saját hatáskörében, saját gazdálkodási keretei között rendelkezik erőforrásaival. Tájékoztatom, hogy mint az egyesület bejegyzett elnöke kértem fel a szakértőket közreműködésre, akik feladatukat térítés nélkül látták el.
A CLLD pályázat két körös volt, a szerveződési szándékot eredetileg május 31-ig (utolsó pillanatban módosítva június 3-ig) kellett jelezni, a pályázatot pedig június 30-ig kellett benyújtani. A Helyi Közösség alakuló ülésére május 31-én került sor, határidőre és szabályszerűen megtörtént a regisztráció! Hibaként felvetik, hogy nem léptettünk be minden helyi vállalkozót és civil szervezetet a Helyi Közösségbe! Ez a döntésünk alapvető matematika! A regisztrációs felhívásban szerepel, hogy egyetlen szféra (önkormányzati / civil /vállalkozói) aránya sem haladhatja meg a 49%-ot. Az önkormányzati szféra végessége miatt 7 elért szereplő mellett maximum 14 civil és vállalkozó szereplőt tudtunk meghívni, amely eleve lehetetlenné tette a teljeskörű üzleti és civil reprezentációt! Ebből végül nem tudott mindenki eljönni.
Felveti problémaként, hogy a plébánia mióta és miért civil szervezet! A vonatkozó szakmai szervezetek állásfoglalása és gyakorlata alapján a vallási szereplők civil szervezetnek minősülnek.
A Helyi Közösségbe központilag meghatározott kritérium szerint Orosházán székhellyel, telephellyel rendelkező személyek csatlakozhattak, ennek a feltételnek minden szervezet megfelelt. A vállalkozói szféra alulreprezentáltságának oka, hogy meghatározó helyi gazdasági szereplők (nagyvállalatok) puszta méretükkel kiszorultak a lehetséges résztvevők közül, hiszen ezen pályázati körök tipikusan mikro-, kis- és középvállalkozók számára elérhetők. Egy vállalkozót ugyanakkor nehéz motiválni, hogy időt és pénzt áldozzon egy olyan tevékenységre, amelynél rögzítésre kerül, hogy „Nem kezdeményezhető a HACS által olyan felhívás, amelynek keretében a támogatható tevékenységek egyike vagy mindegyike kis- és középvállalkozások számára vállalkozási tevékenység támogatását teszi lehetővé”.
Az alakuló ülés után kerülhetett sor a Helyi Fejlesztési Stratégia kidolgozására, amelyet – bár nem volt előírás – a képviselő-testület előtt is bemutattunk. Leszögezve, hogy az alakuló ülés és a pályázat beadási határidő között idő alig, pénz semennyire nem állt rendelkezésre, mégis elkészült a stratégia! Településünkön így a képviselő testület, és a lakosság is megismerhette azt, és ha szűk határidővel is, de volt lehetősége reagálni rá! Ez szinte egyetlen más városban nem így történt.
A stratégiával kapcsolatosan fórumokat is szerveztünk, melyek egyikén Fetser János képviselő társa is jelen volt. A fórumok és a projekt adatlapok alapján a stratégia tervezete módosításra került.
A Székács József Családsegítő Alapítvány júniusban azért nem tudott alapítóként csatlakozni a Helyi Közösséghez, mivel az alakuló ülés májusban megtörtént, nyilvánvalóan fizikai képtelenség ahhoz később alapítóként csatlakozni. A kérés a helyi közösséghez történő csatlakozásra irányult, nem az Orosházi Polgári Együttműködés Egyesülethez, így annak közgyűlésén nem lett felvéve, hiszen az egyesülethez való csatlakozását az alapítvány nem kérte! Ez természetesen nem zárja ki annak lehetőségét, hogy erre irányuló kérését teljesítsük.
Sérelmezi, hogy az Egyesülethez csak két tag ajánlásával lehet csatlakozni. Ez a megoldás nem egyedülálló, amelyre hadd hozzam példaként az Önök által korábban már említett, Kasuba István vezette Hajdúvölgy Körösmente LEADER Akciócsoportot, amelyhez a csatlakozás még ennél is szigorúbb feltételekhez volt kötött, mivel az egyesülethez a tagság felének a hozzájárulása kellett!
Már megint mást mondanak és mást cselekszenek. Támadnak mondvacsinált ürügyekkel, elveszik az időt, az energiát, ahelyett, hogy most is az orosháziakért dolgoznának..
Mi kollégáimmal valóban azon dolgozunk, hogy minél több elképzelés valósuljon meg Orosházán a fejlődés, munkahelyteremtés érdekében. A munkánk még messze nem ért véget, de nem hátrálunk meg. Az orosháziakért dolgozunk s TOP-os pályázataink segítségével is, mert hisszük: egy élhetőbb városért tesszük.
Kérem válaszom elfogadását!
Füvesi a választ nem fogadta el, úgy véli, ez egy „fideszes beltenyészet, mutyi”.
A testületi többség elfogadta.
Interpellál Fetser János
Az interpelláció tárgya: Ahol a pénz, ott van Kiss Lacika, Simonka és a fideszesek mindenese?
Tisztelt Polgármester Úr!
TAF Turisztikai Attrakció Fejlesztő Zrt. Székhelye: 5900 Orosháza, Fürdő u. 5-1. A létesítő okirat kelte: 2016. április 5.
10 milliós jegyzett tőkével jegyezték be az Orosházi Városüzemeltető Zrt. címére. Vezérigazgató: Kiss László békéscsabai lakos. Felügyelőbizottsági tagok: Baráth Richárd, Simonka embere, sofőr, testőr, üzlettárs, a sajtó szerint. És még két pusztaottlakai egyén: Mazula Zsolt a Tanya 23.-ból és Benkő József. Tagok adatai: Jövő Építők Turisztikai Desztináció Menedzsment Közhasznú Egyesület, többségi tulajdonos.
Kérdéseim a következők:
Kinek az engedélyével és miért városi címre jegyezték be ezt az céget? Fizet-e bérleti díjat? Ha nem, miért nem? Kik ennek a cégnek a részvényesei? A részvényesek mennyi pénzt tettek ebbe?
Mint a Jövő Építők TDM-ben Orosházát képviselő polgármester, miért nem szólt erről a városi képviselő-testületnek? Milyen jogon támogatja a város ezeket a fantom cégeket, akár a TDM-en ekeresztül is, hiszen az orosháziak adóforintjait költik gátlástalanul, hiszen 2012-16 között az önök számítása szerint 152 millió forint lett átutalva annak a TDM-nek, amelynek alapítója az elhíresült vagy inkább hírhedt Simonka unokatestvére. De odaadják ennek az egyesületnek az idegenforgalmi adó 41%-át is, hogy tudjon költeni, cégeket létrehozni, külföldi utakat finanszírozni, és ha kedve tartja, mint az elmúlt években láttuk, még pénzügyi tevékenységet is végez, mint amikor 10 millió forintot kölcsönzött a Paprikakert Tész Kft. nek.
Ezért kell 10 millió forintot biztosítani 2017-ben a TDM-nek, hogy átláthatatlanul költse az adóforintjainkat?
Kiss Lacika és a TDM nyeli az adóforintjainkat, mindenütt felbukkan, a hivatalban, a fürdőben, a szállodában, a cégeinknél. Megmondja, hogy ki hova ülhet a Foci falu padjain, milyen sört ihatnak a résztvevők stb.
Tényleg kigyűjtötték, ha nem, kérem elmondani, hogy 2016-ban a TDM, illetve Kiss László a rendezvények szervezése során mennyi pénzt kapott? Nyeli a pénzt, mint kacsa a nokedlit. A mi pénzünket! Erre egy példa: egy birtokunkban levő szerződés szerint, amely a TDM és Kiss László között született, és a március 2-től március 15-ig tartó időszakra szólt, 300.000,- Ft, továbbá útiköltségre 80.000,- Ft, tehát összesen 380.000,- Ft! Ugyanabban a hónapban 17. és 31. között szintén 300.000,- Ft és 80.000,- Ft útiköltség. Ha jól adtuk össze, ez egy hónap alatt 760.000,- Ft!
Álszakemberekre, Orosháza élősködőire egy forintot sem szabad költeni! A TDM hatalmas pénzt nyel el vagy le a városban, most már elég! Mondja meg, a TDM elnöke napjainkban milyen javadalmazásban részesül?
Várom megtisztelő válaszát.
Dávid Zoltán válaszol:
Tisztelt Képviselő Úr!
Az „Ahol a pénz, ott van a Kiss Lacika, Simonka és a fideszesek mindenese?” tárgyú interpellációjára a következő választ adom:
A Jövő Építők TDM tulajdonában álló TAF Zrt. adatai nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti. A cég létrehozásáról közgyűlési döntés született, ahol jelen voltak Orosháza város és helyi vállalkozások képviselői is.
Benkő Ferenc, az Orosházi Városüzemeltetési és Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója megkeresésemre az alábbiakról tájékoztatott:
Az Orosházi Városüzemeltetési és Szolgáltató Zrt. 5900 Orosháza, Fürdő u. 5. szám alatti központi telephely ingatlan a társaság saját tulajdonában van, így annak cégjegyzésre jogosult vezérigazgatójaként saját hatáskörben eljárva engedélyezte 2016. áprilisában a TAF Zrt. telephelyének Orosháza, Fürdő u. 5. szám alá történő bejegyzését.
Döntése meghozatalakor mérlegelte azt, hogy a szóban forgó újonnan megalakult gazdasági társaság hosszútávon szolgálhatja és előmozdíthatja Orosháza Gyopárosfürdő turisztikai fejlesztésekkel kapcsolatos városi elképzeléseket.
Mivel az újonnan alakult társaság tényleges működését még nem kezdte meg, így annak telephely biztosítására külön térítési díjat átmenetileg nem kért a cégtől.
Az interpellációt a TDM elnökének, mint érintettnek is megküldtem, aki az alábbiakról tájékoztatott.
A TDM egyesületi formában működik, s mint egyesület legalább 10 személy egybehangzó akaratnyilatkozatával jön létre, így érthetetlen, hogy miért Simonka György unokatestvérét nevezi meg alapítóként, hiszen ez jogszabályi értelemben kizárt, a törvényszék be sem jegyezte volna, ha így lenne.
Jelenleg a TDM elnöke javadalmazásban nem részesül, társadalmi munka keretein belül látja el ezen feladatait.
Elnök úr határozottan visszautasítja az interpelláció tárgyát és bizonyos tartalmi elemeit.
Javadalmazása az interpellációban említett hónapban bruttó 300.000 Ft volt, kiegészülve 80.000 Ft kiküldetéssel, melyet két részletben kapott meg, nem pedig ennek a dupláját. Igény szerint ez természetesen bérlappal is igazolható, mely megtalálható az önkormányzat felé leadott pénzügyi beszámolóban.
Kiss László elnök és a TDM székhelyének Orosházára tételének célja az volt, hogy segítsék a turisztikában érdekelt attrakciók fejlődését, továbbá akkoriban már csak azok nyújthattak be támogatásra igényt, akik TDM tagsággal rendelkeztek. Fő cél volt a gyógyhellyé nyílvánítás, illetve a TDM székhelyének Orosházára helyezésével régi adósságunkat törlesztettük a helyi turisztikai szolgáltatók irányába. További célkitűzés volt a közös marketing fellépés, új/digitális eszközök kifejlesztése, turisztikai barna információs táblák kihelyezése, növelni a szállásadók és a fürdő statisztikai mutatóit, melynek következtében magasabb idegenforgalmi adóra tehet szert a város.
Ezzel kapcsolatban a következő projektek valósultak meg:
-14 db információs tábla kihelyezése Gyulától Szarvasig, az országhatártól az autópályákig
-www.gyoparosfurdo.hu üzemeltetése, átdolgozása
-www.facebook.com/gyoparos létrehozása
-Instagram.com/gyoparos létrehozása
-oroshaza-delbekes.hu weblap és mobil applikáció létrehozása
Mindezek mellett időközben a gyógyhellyé nyilvánítás megtörtént. Több esetben élő-egyenes adásban közvetítették Orosháza-Gyopárosfürdőt országos médiákban. A TDM szervezésében megvalósult a Foci Falu, az Orosháza Advent, városi szilveszter és az Oros-Kosár is, a fürdőben minden szombaton fellépők vannak nyáron, animátorok gazdagítják programkínálatunkat, emellett a meglévő rendezvények is mind sikerre lezajlottak. Országosan híressé tették a gyopárosi szaunaszeánszokat, kiállításokon kül-és belföldön komplexen népszerűsítették a térségi attrakcókat évente több tíz alkalommal.
Mindezeknek köszönhetően a 2012 évhez képest (TDM előtti időszak) jelenleg a statisztikai mutatók az alábbiak szerint néznek ki:
-másfélszeresére nőtt a vendégek-és vendégéjszakák száma
-40%-al emelkedett a fürdő látogatottsági mutatója
-megduplázódtak az idegenforgalmi adó bevételek
-számtalan országos díjat kapott a TDM
Díjaik:
2016- Magyar Marketing Szövetség Gyémánt díj márkaépítés kategóriában
2016- 4. Legkedveltebb fürdő Gyopárosfürdő a termalfurdo.hu szerint
2015- Magyar Marketing Szövetség Gyémánt díj kommunikációs megoldások kategóriában
2014- TOP 25 turisztikai városba bekerültünk
2014- EFesztivál – Legjobb weblap
Hogy miért ezek a szakemberek végzik a munkát, az a felsorolásból is kiderül. Mindazonáltal azt látják, hogy Önökre nem számíthatunk a munkában, csak kizárólagosan a rosszindulatú, hátráltató kritikáikat hallhatták az elmúlt években, ezzel szemben a számok és adatok nem az Önök oldalán állnak. Emellett a lakossági visszajelzések is igazolják az elmúlt évek munkájának szükségességét. A munka jelen pillanatban is folyik, a cél nem változott csak az elérni kívánt eredményeket szeretnék növelni, ezt pedig komplex módon térségi fejlesztésekbe lehet csak elképzelni. Ennek okán a TDM bővítésével, Hódmezővásárhely, Makó és Dél-Békés irányába történő erősebb összefogással, közös fellépéssel kívánják összehangolva turisztikai elképzeléseiket és munkájukat végezni, melytől a következő években azt várják, hogy mind az országos, mind pedig a nemzetközi színtéren erősebb jelenléttel tudunk megjelenni a térség kínálatával.
A Jövő Építők TDM. az idei évben megítélt önkormányzati támogatáson felül egyéb támogatási igényt nem nyújt be. A TDM mindent a hatályos jogszabályoknak és törvényeknek megfelelően, azok betartásával végez. Amiatt pedig, mert nagy nyílvánosság előtt olyan dolgot állít, mely szerint a TDM működésével kapcsolatban valami nincs rendben, a TDM elnöksége Fetser János ellen jogi lépéseket kíván tenni.
Elnök úr a fent írtakon kívül tisztelettel kéri Képviselő Urat, hogy a megszólításán változtatni szíveskedjék, míg ő is tisztelettel van Önnel szemben, addig ezt viszont is elvárja.”
Kérem válaszom elfogadását!
Fetser János: – Több mint 160 milliót adott a város a TDM-nek, ez egy tanuszoda ára. A statisztikák, amiket felolvasott nem igazak. Miért nem válaszol a kérdésekre? A választ nem fogadom el.
A testületi többség megszavazta a választ.
Fetser János interpellál
Az interpelláció tárgya: Pislogó pilot! Végtelen korrupciós áradat?
Tisztelt Polgármester Úr!
Kitörési pont a háztáji gazdaságok irányába. Aki nem támogatja és ellene van a Pilotprogramnak, az minimum hazaáruló.
„Minta” projekt, és ki fogják terjeszteni más megyékre is – hangzottak el a fellengzős mondatok. Hogy valami bűzlik az ólak körül, az abból is látható volt, amikor egy szórólapon az alpolgármester titkársági számán lehetett disznót venni, legalábbis a hirdetmény szerint, ami önmagában vicc.
Ez a projekt is tele van gyanús elemekkel, annak ellenére, hogy rendesen meg volt finanszírozva, hiszen számtalan elemében 90%-os előleget fizetett az állam (például növénytermesztés). Megpróbáltuk kideríteni a testületi üléseken, hogy miért sikeredett ilyen gyanúsra ez a projekt, kevés sikerrel.
Egy testületi ülésen megkérdeztük Fejesnét, a projektért felelős vezetőt, hogy a 14 részre bontott Pilot-közbeszerzés szabályosan, a verseny tisztaságát szem előtt tartva zajlott? A válasz meggyőzően hangzott: igen, nyílt közbeszerzési eljárás során történt a kiválasztás. Az anyagokat megnézve viszont az látható, hogy szinte verseny nélkül átjátszva az állami pénzeket hanyag vagy hűtlen módon, a sajtóban korábban is folyamatosan Simonkához köthető vállalkozások lettek az álpályázatok nyertesei.
A legtöbb esetben azt a trükköt játszották el, hogy meghívtak három pályázót, és csak egy adott árajánlatot a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban a Projektfelügyelet segítségével. Nem véletlenül döntöttek a Projektfelügyelet mellett, szintén nem nyílt versenyeztetési eljárásban.
Fejesné jelölte meg azt a három céget, amelyet meg kellett hívni, és nem véletlen, hogy kettő nem adott ajánlatot, így maradt egy ajánlat, és azt nyertesként ki is hirdették.
Ilyen nevek jelennek meg mint Paprikakert Tész Kft., Mentor Menedzsment Kft. (Baráth Richárd), Szerviz-Bodzás Kft., Aktív Klub Kft., Pronergy Mérnökiroda Kft. (Ilyés Zoltán) stb. Talán nem Simonkához köthető cégek ezek? És nem véletlenül nyertek például: 57.510.000.- Ft + Áfa, 23.965.200.- Ft + Áfa stb. összeget a különböző tételeknél.
De még átlátszóbb az a trükközés, hogy a három meghívottat az állítólagos versenytársakat egymással versenyeztették. Például: Növénytermesztés: 57.510.000.- Ft + Áfa. Meghívott: 1. Susán József. 2. Krecs Árpád (Nagykamarás). 3. Paprikakert Tész Kft. Nyertes és egyetlen ajánlattevő: Paprikakert Tész Kft.
De ne sajnáljuk Krecs Árpád nagykamarási lakost, hiszen kapott „kárpótlásként” üzemanyag-beszerzést 7.800.000.- Ft + Áfa értékben. Az üzemanyag-beszerzés lebonyolítására meghívták a hajdúszoboszlói Multicore Benzinkút Szerviz Kft.-t, a kaszaperi polgármesterhez köthető csurhes@freemail.hu címen elérhető céget, és a fenti bekezdésben már említett Krecs Árpádot Nagykamarásról. Miért ezeket hívta meg, ha nem akarta a megrendelőnek átjátszani a pénzt? Miért nem Orosháza, és miért Pusztaottlaka folytatta le a mutyi gyanús üzletet? Önök szerint ekkora tétel üzemanyagra nem a nagykereskedőtől illik árajánlatot kérni? „Természetesen” itt is egy beérkezett ajánlat volt, és a nyertes még véletlenül sem a legolcsóbban szállító MOL.
A dokumentumok szerint Orosháza Város Önkormányzata nevében hívták meg a szereplőket, a hajdúszoboszlói Benzinkút Szerviz Kft.-t is. Dávid Úr! Ki volt az az okostojás, aki kiadta a megbízást? Ön vagy a város érdekeivel szembemenő, ön által felkért helyettese? Kérem, nevezze meg, hiszen az felelős is a pénzek eltapsolásáért. Honnan jutott eszükbe a hajdúszoboszlói Benzinkút Szerviz Kft.? Miért volt itt is egy ajánlattevő? Ön szerint ez az egész projekt kinek volt „kitörési pont”? Jellemző a „minta” programra a hanyag kezelés és a szándékos és irányított eredményhirdetés. Dávid úr! Ezért ön és helyettese a felelős, bízunk benne, hogy a törvény előtt is!
Várom megtisztelő válaszát.
Dávid Zoltán válaszol
Tisztelt Képviselő Úr!
A „Pislogó pilot! Végtelen korrupciós áradat?” tárgyú interpellációjára a következő választ adom:
Sajnálattal tapasztalom, hogy egy olyan programot támad, mely az Orosházán, a térségben élők életkörülményei javítása érdekében jött létre az önfenntartó termelési tevékenységet végző gazdaságok megalapozása érdekében, a települések összefogásával, egymás munkáját segítve. Olyan programról beszélünk, mely belügyminisztériumi támogatással azt a célt tűzte ki, hogy hosszú távon munkalehetőséget biztosítson orosháziaknak is, mezőgazdasági térség révén a háztáji gazdálkodásban látva a lehetőséget.
Orosháza mellett például Almáskamaráson, Battonyán, Mezőkovácsházán, Kunágotán, Kevermesen, Tótkomlóson is zajlik jelenleg a program növénytermesztés és állattenyésztés területeken. Orosházán az elmúlt években összesen több mint ötven embernek biztosított munkalehetőséget, nyújtott hozzájárulást a mindennapokhoz, életkörülményeik javításához.
Önök folytatják lejárató kampányukat ahelyett, hogy energiájukat, idejüket a város érdekében hasznosítanák, előállnának végre terveikkel, jobbító javaslataikkal.
Ahogyan már többször említettem, nyitottak vagyunk, de ha már nem segítenek minket, legalább ne hátráltassanak. Mi folytatjuk a munkát képviselő társaimmal, kollégáimmal az orosháziakért, a városért.
Kérem válaszom elfogadását!
Fetser János: – Hazudtak! Kérjenek bocsánatot azoktól, akiktől elveszik a pénzt, azoktól, akiket megaláztak. Ötvenedszer mondom, azzal titkolja a sumákságát, hogy nem válaszol. Önnek kötelessége válaszolni. Nem fogadom el.
A testületi többség elfogadta.
Kérdések
Füvesi kérdez: Simonka György a hírek szerint leveleket kap egy Győri Vilmos téri ingatlan címére, ami önkormányzati. Igaz ez? Dávid írásban válaszol.
Füvesi: jegyzői munkakörre pályázatot írt ki, hány pályázat érkezett be, milyen eredménnyel?
Dávid: érvénytelenítettem, mert jegyzőasszonnyal megegyeztünk, marad.
Füvesi: késhetnek a januári fizetések a Klebersberg központban. Utánanézett-e, hogy a mi dolgozónkkal mi a helyzet?
Dávid: a decemberi fizetésüket még mi rendeztük, időben.
Ezzel véget ért a nyilvános ülés, zárttal folytatják.
