Múzeumi beszámoló, közfoglalkoztatás, egészségügy, gyermekellátás, a Táncsics gimi igazgatói pályázata, DOTTO vonat vásárlása, hulladékszállítás. Ez csak néhány téma a 23 napirend közül.
Szép péntek reggelt kívánunk! Igen, itt a hónap vége, ezért a képviselők újra összeülnek és tanácskoznak, vitáznak az eléjük hozott napirendekről, amiket itt lehet részletesen elolvasni.
Klikk a témára, oda ugrik az oldal
Így dolgozik a múzeum
Közfoglalkoztatás – jó vagy rossz?
Támogatják a kisvállalkozókat
20 millió a kórháznak, rendelőkre
Rendeletek a gyermekekről
Jön a helyi CSOK
Ki és mennyit kérdezhet? Módosult az SZMSZ
Alapítványok támogatása, kivonuló MSZP-vel
Bérbe adják az Alföld Gyöngye Hotelt
DOTTO vonatot vesz a város
Rákóczitelep: éjjel zárva lesznek a vendéglátóhelyek
Interpellációk
Kérdések
08:56
Még nincs tele a terem, de az már biztos, kissé rendhagyó lesz a kezdés. A múzeumosok ugyanis vitrineket hoztak a terembe régészeti leletekkel és egy nagy térképpel. Beszámolnak majd a fémkeresős tevékenységükről.
09:05
Megkezdődött az ülés. Burka László (MSZP), Elekes Lajos és Antal László (Fidesz) jelezte, hogy nem tud részt venni az ülésen.
Bejött egy új napirend is a végére, az üzletek nyitva tartásával kapcsolatos rendelet módosítása.
Így dolgozik a múzeum
1.) Tájékoztató a múzeum fémkereső tevékenységének eredményéről (szóbeli)
Rózsa Zoltán, a Nagy Gyula Területi Múzeum igazgatója kezdésként elmondja, hogy a múzeum életében hatalmas változást hozott a tavaly márciusi törvény, amelyben a fémkeresős tevékenységet szabályozták.
– Jelenleg öt fémkereső dolgozik a múzeumnak, több mint 10 ezer tárgy köthető az 1500-1800 közötti évekhez. A múzeum szakmai állománya nem tudja lefedni ezt a területet, ezért bővíteni szeretnék ezt a kört olyan civilekkel, akiket szintén érdeklik ezek a történelmi tárgyak – mondja. A szeptembertől júliusig tartó időszakban tematikus évet tartott a múzeum, és kiadványt is jelentetnek majd meg.Van egy utazó kiállításuk, mely már 2500 gyerekhez is eljutott február óta.
– Mottónk: ahogy a marha hajtó útvonalak egykoron összekötötték egymást, úgy kötődjenek össze a most élő utódok is egymással – fogalmazott Rózsa Zoltán.
Erostyák Zoltán történész veszi át a mikrofont, hogy a marhatenyésztésről és a török korszakról tartson előadást. Kiemelte, hogy a török kor megítélése átértékelésre szorul, melyet már nagyobb nevű történészek is kezdeményeztek. – A török kor a maga 150 évével nem csak negatív időszak volt, hiszen volt felfutása is. Az 1526-os mohácsi csata után nem csak pusztulás volt a térségünkben. Ismerjük az akkori török összeírásokat a népességről, mely növekedő számokat tartalmaz. Bizonyos falvak tekintetében szűk 10 év alatt 4-5-szörös növekedést is tapasztaltak ezen időszakban. A töröknek is érdekében állt az itt élő lakosságot védeni és a gazdaságot kihasználni, hiszen ők is számítottak az itt élő adózókra. A marhakereskedelem kiemelkedően magas volt a vidékünkön, hiszen helyi tenyésztésű állatokról és ide behajtott moldvai marhákról is beszélhetünk. Itt felhízlalták őket és rögtön nyugatra hajtották. Az ország kereskedelmében és a nyugati piacon is meghatározó volt tehát területünkön a szürkemarha tartás. A vidék akkor még sokkal vizesebb terület volt, Vásárhely és Szeged közt szinte állandó vízjárta terület volt még akkoriban, ezért az Orosháza-Szentes útvonal ezért rendkívül felértékelődött. Ezen az útvonalon nem csak nyugatra ment az áru, de vidékünkre is itt érkezett. A 15 éves háború vetett ennek véget, amikor a betörő krími-tatár sereg – akik szintén a kereskedelmi útvonalat használták – végig égettek mindent ami az útjukba esett. A népességfogyást telepítési hullámokkal próbálták kompenzálni, nem sok sikerrel. Az utolsó emlékünk az orosházi környék állatállományáról az 1597 tavaszáról származik, amikor a tatár sereg áthajtotta Velencébe a marhát, viszont nem fizettek adót és a vámosok panasz leveleket írtak – ismertette Erostyák Zoltán.
A szó újra Rózsa Zoltánnál van, aki bemutatja a kiállított régészeti tárgyakat. Közülük is kiemeli a textil plombákat, amikből Orosházán 300 darab van ebből a korból. Jelezte, hogy a Magyar Nemzeti Múzeumnak sincs ekkora gyűjteménye ebből. – Erről a korszakról bőven van még mit kutatni, és ebben kiváló segítség a civilek munkája. Ez az összefogás már minisztériumi szinten is felkeltette a figyelmet, az orosházi példaként emlegetik országosan. Nagy terveink vannak ezzel a korszakkal, összefogva a családokkal, gyerekekkel, civilekkel a következő években közösségi programokat szervezünk majd.
9:30 – 09:42
2.) Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról
Fetser János (MSZP) két határozattal kapcsolatban kérdez. Kérdi, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban hány darab jelzőeszközt szerzett be a város és hány orosházi kapott ilyen eszközt? Azt is elmondja, hogy a Garzonbérlők házát és az orvosi rendelőket visszakéri a város az államtól, de úgy tűnik, nem kapják vissza. – Anno dr. Dancsó József azt mondta nekem, hogy ezek az épületek olyan rossz állapotban vannak, hogy ezt az államnak kell majd renoválni. Nem úgy tűnik, hogy felújítanák, a város pedig hosszú távon nem tud majd mit kezdeni ezekkel az ingatlanokkal. Nem akarok erről vitázni, viszont ennek a problémának a megoldásához lépéseket kell tennünk.
Fejes Róbertné (Fidesz) alpolgármester válaszol Fetser János első kérdésére: – 54 darab házi jelzőrendszert szereztünk be, 43 készülék van orosházinál, a maradék 11 készüléket folyamatosan igény szerint helyezik ki.
Dávid Zoltán jogosnak tartja a második felvetést, jelzi, azon vannak, hogy visszakapják az épületeket.
Dr. Szabó Ervin (JOBBIK) kiemeli, úgy tűnik, az ingatlanokat nem kapják vissza majd az államtól. – A várostól ingyen vitték el ezeket, hagyják leromlani és ezek szerint majd csak visszavásárolni tudjuk. Az állam nem fogja ezeket az épületeket renoválni, mert nincs rá pénze, viszont a lakosságnak joga van ahhoz, hogy méltó helyen gyógyítsák meg őket. A Garzonbérlők háza problémái is meg kell oldani és az orvosi rendelőét is.
Füvesi Sándor (MSZP) sajnálja, hogy a polgármester egy rövid mondattal reagált a fent említett épületek problémáira, hogy egyetért a felvetéssel. A képviselő nem ért azzal egyet, hogy a kórházak egyoldalú államosításával más épületeket is államosítottak. – Próbáltak más városok kimenekíteni épületeket ez elől, viszont az orosháziak nem álltak ki eléggé a város ingatlanjaiért, hogy megvédjék azokat az államosításoktól. Nem értem, hogy a törvény erejénél fogva miért kerültek egyéb ingatlanok állami kézbe? Le van írva, hiába kérjük vissza ezeket az épületeket, nem kapjuk. Maguk írták, hogy Simonka György országgyűlési képviselő közreműködésével több alkalommal is egyeztetésre került sor, viszont amikor ilyen választ kap Orosháza, akkor nincs ott sehol az Orosházát képviselő személy neve. Hol van most Simonka György? Kérem a polgármestert, hogy határozottabban lobbizzon ez ügyben és hogy ne csak három, hanem az összes ingatlant kérjék vissza, ami az állam kezébe került.
Dávid Zoltán biztosítja, hogy ő is és Simonka György is mindent megpróbál, hogy ezeket az épületeket visszaszerezzék. – Beláthatja maga is – mondja Füvesinek – hogy mindig minden nem sikerülhet. Nem mondtunk le arról, hogy visszakapjuk, de vannak dolgok, amik bizonyos időszakokban nem lehetségesek.
Szavaztak a határozati javaslatokról: 9 igen, 4 tartózkodás. Elfogadták.
Közfoglalkoztatás – jó vagy rossz?
3.) Beszámoló a 2015. évi közfoglalkoztatásról
Jelen van a hivatal részéről Mák Szabolcs, aki kiegészíti az előterjesztést, miszerint a PILOT programban Bónumban felújították az épületeket, több járművet vásároltak és több száz négyzetméternyi fóliát telepítettek.
Fetser János kiemeli, hogy a leírtak alapján 950 közfoglalkoztatottat alkalmazott a város tavaly. – Ez a szám túlságosan nagy, lehet pozitív és negatív előjellel is illetni. Jó az, hogy van lehetősége az embereknek munkára, viszont ha ez nincs, akkor ezek az emberek mind munkanélküliek lennének. Elképesztőek a számok. De tudni kellene, hogyan fejlődött a város az ő munkájuktól. Nem helyi szintű, hanem országos szintű probléma, hogy igyekeznek az állandó munkavégzés feltételeit kicserélni közmunkára. A cél az lenne, hogy ez a közel 1000 fő visszatérjen az állandó munka világába, hogy a családoknak legyenek állandó bevételeik és emberhez méltó körülmények között éljenek. Nettó 49 ezer forintot keres egy közmunkás, amiből el lehet vegetálni, de hosszú távon fenntarthatatlanná teszi az életét. Tudják-e, hogy mennyi lesz idén a közfoglalkoztatottak száma? A polgármester úr írt nekem választ korábbi kérdésemre, hogy azok a civil szervezetek kaptak lehetőséget közfoglalkoztatottakat alkalmazni, akiknek van a testület által elismert szerződése. Viszont itt látok olyan szervezeteket is, akikkel nincs. Javaslom, hogy amelyik szervezet tud alkalmazni ilyen munkavállalót, jelezze és a testület dönt, hogy kaphat-e.
Dávid Zoltán polgármester elmondja, hogy folyamatos vita van arról, mennyire hatékony a közmunka. – Több száz embernek adtak lehetőséget a munkára ezzel az eszközzel, viszont egyetértek Fetser Jánossal abban, hogy a cél a munka világába visszavezetni az embereket. Akik munka nélkül maradtak, azoknak viszont nagy segítség ez a rendszer, hiszen nem esnek ki a munkából és nem segélyen élnek. Fontosnak érezheti a közfoglalkoztatott magát, hogy minden nap legyen miért felkelnie. Az mindenkinek örömére szolgál, hogy a több száz embernek nem csak segélyből kell megélnie, ezért nem kérdés, hogy pozitív dolog a közmunka.
Fejes Róbertné elmondja, hogy amikor beadnak egy programot, meghatározzák hány emberrel fogják elindítani és milyen munkaeszközökkel. Amikor erre rábólintanak, akkor megírják a szerződéseket és ezzel folyamatosan el kell számolniuk. Ezekről a kimutatást elkérheti Fetser János, írásban tájékoztatja majd a közfoglalkoztatottsággal kapcsolatban.
– A megtermelt zöldségeket a közmunkaprogramból átadták a diák konyhára, amely már magában pozitív dolog. Összesen 8 km járdát építettek az utcákon, folyamatosan tisztították a csatornákat és a várost a szeméttől. Gyopárosfürdőn padok és kukák vannak kihelyezve, melyeket a közmunkások készítettek. A hajléktalan programban az érintettek járdalapokat készítettek, melyet a Kinizsi Horgász Egyesületnek átadtak, akik kiépítettek egy fedett horgász helyet. Ezek mind mind értékek. A PILOT program során melyet akkoriban beszereztek, mind a városé maradt, a beszerzett járművek és a felújítások itt maradnak, vagyont gyarapítanak..
Dr. Szabó Ervinnek felvetései vannak az előterjesztéssel kapcsolatban. – A számokból kiolvasható, hogy a 950 főből 510 ember tartósan jelen volt a közmunka programban. Jelen vannak a társadalmi különbségek is, segíteni kell ennek a helyzetnek a megoldását. Egyetért mindenki abban, hogy a közmunkásokat vissza kell szoktatni egy állandó munkahelyre, a jobb bér és szebb jövőjük érdekében. 2014-ben 1050 fő volt a közmunkások száma, 2015-ben viszont 100 emberrel kevesebb. Ők visszakerültek a munka világába? Mert ha igen, akkor ez örvendetes. Az előterjesztésben gazdasági értékeket is szerepeltetni kellene, hogy olvashatóbbak és értelmezhetőbbek legyenek a számok. A városüzemi közfoglalkoztatottak munkaköre olvasható, viszont a többieké nem, amit szintén hiányolok az előterjesztésből.
Dávid Zoltán komoly értéknek tartja, hogy a munkanélkülieknek tudtak munkát adni. – A közfoglalkoztatásban az embereket nem mindig a szakmájuknak megfelelő munkakörhöz tudják csatolni. Az pénzben nehezen kifejezhető, hogy valaki visszatér a munka világába. Nem mindig az elvégzett munka mértéke a fontos, hanem az maga, hogy már a közfoglalkoztatottnak tudtak munkát adni.
Fetser János pozitívumként említi, hogy például a közmunkások a járdaépítésnél jó munkát végeznek. Azt már azonban megkérdőjelezi, hogy a megfelelő helyeken javították-e a járdákat.
Dávid Zoltán kéri, hogy ne keressenek az ellenzéki politikusok mindenben hibát, hiszen a járdák jó minőségűek és az orosháziak örömére szolgálnak. Ha piaci alapon vizsgálják, hogy mennyibe kerülnek ezek az utak, lehet hogy olcsóbban jönne ki. – Viszont nem ez a fontos, hanem az, hogy munkanélkülieknek munkát tudjanak adni, hogy visszaszoktassák őket a munka világába. Lehetne többet adni ezekért a munkákért, viszont akkor már nagyon drága lenne a közmunkások által előállított produktum.
Füvesi Sándor megjegyzi, az is nagy kérdés, hogy a közmunkaprogramok mennyire hatékonyak. – A startmunka programban 114 millió forintból 140 embert tudtak foglalkoztatni, míg a PILOT programban 103 millióból 22 főt. Mi lehetett a belügyminisztérium szándéka akkor, amikor a PILOT programot leállította? – teszi fel a kérdést. Örülne, ha pontos kimutatást adnának ki erről a programról és kérdezte, miért nem orosházi vállalkozásoktól vásárolnak, amikor közbeszerzéseket írnak ki? – Ezeket a közbeszerzéseket hogyan írták meg? Nyilvánosan, vagy zárt körben? Erről is tájékoztatni kell az orosháziakat.
Fejes Róbertné válaszol Szabó Ervinnek, hogy azért voltak 2015-ben kevesebben a közmunkások a 2014-es számnál, mert kevesebb volt a cserélődés. – Most többen viszik végig a programot, nem cserélődnek az emberek a közmunka program során – mondja. Fetser Jánosnak is válaszol, hogy törvény szabályozza a közmunkások bérét, melynél többet nem tudnak adni. Füvesi Sándornak elmondja, amikor megkezdődött PILOT program, komoly támogatásokat kapott a város. Olvasható az előterjesztésben, hogy miket szereztek be 2015-ben is. – Benne volt maga a 18 millió forintos bónumi felújítás is, a gépjármű vásárlás, a palánták és az egyéb eszközök is. A közbeszerzés nyílt volt, a belügyminisztérium is ellenőrizte, a jegyzőkönyvben a beadott pályázatok is megvannak. Ha valaki nem adott be pályázatot, azzal nem tudunk mit kezdeni.
Fetser János szerint a törvény azt mondja ki, mennyit kell fizetni a közmunkásoknak, viszont a város annyit ad, amennyit akar.
dr. Horváthné, dr. Barta Edit jegyző elmondja, a PILOT program keretében 17 eljárás volt folyamatban. A tavalyi jogszabályok alapján a három ajánlatkérős közbeszerzést kellett levezetni, de a többség nem érte el az összeghatárt, így három ajánlat közül választottak. Ezeket nem az önkormányzatunk, hanem a PILOT konzorcium kezelte. Az eljárások többségében kevés szabályos ajánlat érkezett be, ezekről is társulási tanács döntött, nem az orosházi önkormányzat – fogalmazott. A közfoglalkoztatotti bérről elmondta, ezeket megszabják, az önkormányzat pedig nem adhat többet. Mert ha bármi más jogcímen kap plusz összeget, akkor elveszti az állami bért. Csak a teljesítmény bérezés lehet ettől eltérő, de azt nem tehetjük, hogy néhány embert így alkalmazunk. Az önkormányzatnak ha van rá forrása, cafeteria rendszert lehet alkalmazni, de így minden közmunkásra vonatkoznia kellene ennek.
Németh Béla (Fidesz) megjegyzi, hogy a tavalyi évben az Evangélikus Egyházközség több mint 30 közfoglalkoztatottat látott el, mellyel kapcsolatban megosztja a tapasztalatait. – A közfoglalkoztatottaknak nem sok szakmai képzettsége van, akinek viszont van, annak a szakmai gyakorlata volt kevés. A képzetlenség nagy hátrány, de volt olyan, aki mehetett volna dolgozni, de inkább maradt a kevesebb, de biztosabb pénznél. A közfoglalkoztatás fontos dolog, fent kell tartani hosszabb távon, az emberek előmenetelét elősegíti – fogalmaz. A járdaépítésről elpanaszolja, hogy a régi, felszedett járdatörmelék viszont hosszú ideig itt van a házak előtt, ami sokaknak bosszúságot okoz.
Lénárt Zoltán (JOBBIK) azt kérdezi, hogy a közmunkaprogramban eddig részt vettek közül mennyien találtak tényleges munkát, úgy, hogy itt is maradtak a városban?
Dávid Zoltán elmondja, csak a hivatalban tud három ilyen emberről. – De ezt nehéz megmondani, hiszen van olyan, aki talál munkát, kikerül a közmunka rendszerből, majd később valamiért újra visszajön.
Fejes Róbertné elmondja, hogy abban az esetben, ha a közmunkás talál munkát, akkor közös megegyezéssel felbontják a szerződést, viszont nem mindenki ezen a módon jár el, ezért a Lénárt Zoltán által kért adat nehezen mérhető.
Füvesi Sándor szerint elég lenne felhívni a munkaügyi központot, és megtudják ezt a számot, tehát itt továbbra is csak mellébeszélés folyik. – A pilot közbeszerzéssel kapcsolatban: Fejesné azt mondta, nyilvánosak voltak a pályázatok a PILOT-ban, most pedig a jegyző ennek teljesen ellentmondóan nyilatkozik, miszerint csak azok pályázhattak, akik benne voltak a rendszerben. Ilyenkor kellene a polgármesternek látni, hogy az alpolgármesterei nem tudják elvégezni a munkájukat.
A jegyző erre reagálva kiemeli, igaz, hogy az eljárásban meghívás volt, de a konzorcium részéről nyilvános adatok voltak. – Bárki ajánlhatott bárkit, és több orosházit is meghívtunk. Az viszont biztos, hogy a többség nem tudott megfelelni a közbeszerzési elvárásoknak.
Fetser János kért ügyrendben szót, mert nem ért egyet a jegyzővel. – Hármat hívtak meg közbeszerzéskor, ebből kettő nem pályázott csak egy és több beszerzés felette volt a 20 milliós határnak, nem valós, amit a jegyző mond.
Dávid Zoltán jelzi, hogy ez nem ügyrendi volt, majd szavaztat.
Szavaztak: 9 igen, 4 tartózkodás. Elfogadták
Támogatják a kisvállalkozókat
4.) A Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal kötendő megállapodás elfogadása
Bojtor István (FIDESZ) alpolgármester úgy gondolja, hogy egy előremutató és jól működő konstrukciót dolgozott ki az orosházi mikrovállalkozások segítése érdekében ez az alapítvány. – Meglátjuk, hogy fog működni, mind technikailag, mint tartalmilag. Szeretném, ha mindenki támogatná, hogy a következő években a költségvetés tervezésekor is figyelembe tudjuk majd venni.
Az alapítvány részéről Siófoki Attila kiemeli, valóban az a konstrukció lényege, hogy orosházi mikro és kisvállalkozások a helyi mikrohitel alapból jóval kedvezőbb hitelekhez juthatnak. – Az alapítvány 20 éve foglalkozik ezzel, ha a képviselő-testület megszavazza, akkor nem 4,9%-os kamattal tudnak majd hitelhez jutni az érintett vállalkozások, hanem 1,9%-al. Ez jóval kedvezőbb gazdasági fejlődést diktál majd, hiszen ezek a cégek az iparűzési adót is Orosházának fogják befizetni. A 35 év alatti fiatalok tulajdonában lévő és a fél évnél korábban alapított cégekre fókuszál az alapítvány leginkább.
Fetser szerint végre olyan előterjesztést kaptak, ami a gazdaságot támogatja.
– Térjünk vissza erre fél év múlva, és nézzük meg, hogyan teljesít, mennyien éltek vele. Kevésnek tartom a 300-800 ezer forintot, ezt a város meg tudná emelni. Ki kell bővíteni egyéb kedvezményekkel is ezt, hogy egyéb mikrovállalkozások jöhessenek létre. A BMVA-nak volt Gyulán és Orosházán is kihelyezett irodája, nem csak Békéscsabán. Lehetséges újra ennek a hálózatnak a felállítása?
Siófoki Attila válaszol, miszerint az alapítvány összeszűkült. Békéscsabán a Gyulai út 1. szám alatt található a központ, jelenleg 7 fő dolgozik az alapítványnál, nincs kapacitás arra, hogy ezek az emberek kimenjenek vidékre. Jó ötletnek tartaná a bővítést, ha szeretne a város ebben lépni, segíteni, szívesen tárgyalnak róla.
Bojtor István egyetért Fetser János javaslatával. – Az alapítvány negyedévente fog a munkájáról beszámolni. Amennyiben jó számokat hoznak majd, akkor természetesen egy költségvetés módosítással több pénzt juttatnánk az alapítványnak.
Sára Csaba (Fidesz) megjegyzi, hogy már régóta ismeri Siófoki Attilát, az alapítvány pedig már az ő cégének is kellő segítséget adott. – Pozitív döntés, hogy az orosházi vállalkozások ennek a döntésnek a segítségével alacsony kamatú beruházási hitelhez juthatnak, hiszen ez rengeteg lehetőséget ad.
Dr. Szabó Ervin szerint is valóban támogatható ez a döntés. – Ez az a cél, melyet támogatni kell az orosháziak érdekében. Kiemelendő, hogy a 35 éven aluliaknak segít elsősorban az alapítvány. Elő kell segíteni, hogy Orosházán tájékoztassák az embereket erről az alapítványról, mert ez egy valós munkahely teremtés.
Németh Béla (Fidesz) elmondja, hogy a BMVA munkatársai és vezetői is voltak korábban orosháziak, majd egy kedvező ajánlatot tesz: – Amennyiben úgy gondolják, az Orosházi Ipartestület felajánlja egyik helyiségét az alapítványnak, hogy megadott napokon fogadja az ügyfeleket.
Szavaztak: 13 igen. Elfogadták.
20 millió a kórháznak, rendelőkre
5.) Beruházási támogatás biztosítása a Kórház részére gyermekorvosi rendelők kialakítása céljából
Fetser János megjegyzi, hogy a költségvetési vitánál, illetve a kórház helyzetét érintő beszélgetés során egyetértés volt abban, hogy az egészségügy kritikus helyzetben van, a kórháznak újra tetemes az adóssága. – A lényeg, hogy a kórházat kell jobb helyzetbe hozni. Most elkülönít a testület egy 20 milliós keretet, mely nem azt a célt szolgálja, amit kell, hanem téglába és cementbe megy továbbra is a pénzt. Van egy telephely, melynek az átköltöztetésére pályáz a testület. A szakmai vélemény az, hogy az a célszerű, ha minden egészségügyi ellátás egy tömbben van. Egyetértek azzal, hogy menjen be ez a tevékenység a központba, de ezt az egészet miért mi fizetjük ki? Ezen az összegen gépeket, eszközöket, bért kellene finanszírozni, ezzel tudnánk segíteni a kórház magasabb szintű ellátását. Én ezt ilyen formában nem támogatom, ezt pályázatból kellene megoldani, mert így nem érjük el azt a célt, amit a kórház igazgatóval közösen beszéltünk. Ezzel nem segítjük a kórházat napi gondjainak megoldásával. A szándék jó, de más eszközöket kellett volna erre találni.
Dávid Zoltán elmondja, hogy az egész hivatal azért küzd, hogy a kórház megmaradjon és erős legyen, illetve hogy vonzó legyen az orvosok és szakdolgozók számára. – De ha valaki bekapcsolódik az ülésbe, akkor azt hallja, hogy milyen rossz állapotban van a kórház, ez pedig bizonytalanságot kelt mindenkiben. A mi kórházunk pénzügyi helyzete nem ijesztőbb, mint a többié. Gyopárosfürdővel és a kórházzal kapcsolatban ne küldjenek szét a médián keresztül valótlan híreket. A Kórház helyzete nem ijesztő, dolgoznak az ottaniak keményen.
Bojtor István kiegészíti, hogy minden fejlesztést és jobbítást támogatnak a kórházzal kapcsolatban. – Támogatjuk az itt dolgozók béreit és a lehetőségeik növelését. Itt van egy olyan előterjesztés, amely mindkét fél elégedettségét szolgálja. Ez sem egy kevésbé fontos dolog, mint a Táncsics utcai rendelő.
Sára Csaba megjegyzi, örül annak, hogy nem csak béreket tudtak emelni, hanem épületet is fejlesztenek. Szomorúnak tartja, hogy a baloldal elégedetlen, és több korábbi szocialista egészségügyi intézkedést emleget, ami szerinte nem vitte előre az ügyet. Arra kéri az ellenzéket, inkább támogassák a pozitív beruházásokat.
Fetser János elmondja, hogy az urológián az első emeleten gyerek wc-k vannak, össze vannak törve az ajtók és február végén több százmilliókkal tartozik a kórház. Szerinte tételesen nem igaz az, amit Sára Csaba mondott. – Elúszott egy MRI innen, melyet még a minisztérium is támogatott. A megye másik két kórháza elhúzott az orosházi mellett eszközparkban. Nincs jó irányban az orosházi kórház vezetése, ha négy óra után valakinek belemegy a szemébe egy üveg szilánk, akkor át kell vinni Gyulára.
Dávid Zoltán elmondja, hogy vannak problémák és nehézségek, de azzal nem ért egyet, hogy a testületi ülést Fetser János arra használja, hogy rosszabbnak fesse le a helyzetet, hogy a dolgozók közérzetét elrontsa. Majd megkérdezi, hogy a kórházi alapítvány, amelynek Fetser is tagja, mennyivel támogatta mostanában a kórházat?
Fetser János elmondja, hogy Dr. Körmendi János minden kuratóriumi ülés után bemondja az összeget a tájékoztatókon, de 4-5 évre visszamenőleg is hajlandó válaszolni. – A helyzet nem egyszerű, ráadásul az önkormányzat eltérve a régi időktől, nem támogatja a kórházi alapítványt.
Fejes Róbertné szerint Fetser János tényeket közölt, melyekkel nem lehet vitatkozni. Azért hogy az orosháziaknak jobb minőségű szolgálltatásokat tudjanak nyújtani, ne mutogassanak és vitatkozzanak az ilyen dolgokon, hanem szavazzák meg a támogatásokkal kapcsolatban álló határozatokat. Nem azt kell nézni, hogy ki milyen politikai beállítottságú, hanem az orosháziak és környékbeliek ellátási színvonalát tudják emelni.
Füvesi Sándor elmondja, hogy látja mindenki milyen állapotok uralkodnak a kórházban. – A baloldal többször is kiemelte, hogy a kórházat támogatni kell, viszont nem mindig vettek minket komolyan. Amikor nincs kötszer és már az infúziót is a betegeknek kell bevinni a kórházba, akkor nem biztos hogy cementbe és betonba kell befektetni a pénzt. Nem biztos, hogy 20 millió forintot egy ilyen beruházásra kéne fordítani. A Táncsics utcai rendelő neve nem hangzott még el, pedig itt most erről van szó. Ez egy olyan volt államosított rendelő, melynek a felújítása helyett célszerű lett volna egy olyan másik ingatlan, mely szintén államosítva lett. Teljesen eszementnek és logikátlan módszernek tartom annak módszerét, ahogy ezt a vezetés intézte. Az Orosházi Kórház adóssága februában több mint fél milliárd forint volt. Ha már a Táncsics utcai rendelőben akarnak kialakítani valamit, miért nem TOP-os forrásból teszik, hiszen ezt a pénzt másra is lehetne fordítani?
Dávid Zoltán szerint nem segíti a biztonságérzetet az, hogy ilyen számokról beszélnek a testületi ülésen, hiszen majd erről fognak beszélni a kórházban és az ott dolgozókban pánikot kelthet. – A számok valósak, de hogy ezeket állandóan emlegetik, nem visz előre. Segíteni kell a kórházon és nem riogatni az ott dolgozókat az ilyen kijelentésekkel.
Barák Anita városfejlesztési irodavezető elmondja, hogy az önkormányzatnak egy pályázati benyújtásra van lehetősége, melynek összege 60 millió forint. – Ez a pályázat két orvosi rendelő felújítására lesz elég, viszont a Táncsics utcai rendelőre már nem jut, ezért van szükség erre a 20 millió forintos támogatásra.
Németh Béla meglepően hallja, hogy a kórházi kuratórium meghívja a polgármestert a gyűlésére, hiszen a kuratórium alapító okirata kimondja, hogy a kuratórium mindenkori tagja a polgármester is. – Amikor én polgármester lettem, a kuratórium tagjai úgy érezték, nem tartozom közéjük, ezért mindent megtettek, hogy kigolyózzanak. Ezek szerint ez mostanáig nem változott.
Fetser János ügyrendben kért szót: – Látszik, hogy Németh Bélában sérelmek vannak, hogy annak idején őt nem hívták meg az ülésre és most 10 év után eszébe jutott mindez. A kuratórium alapszabály szerint működik, ezt évente ellenőrzik a hatóságok.
Sára Csaba örül, hogy Németh Béla leütötte a kuratóriummal kapcsolatban a labdát, és szerinte a kórház finanszírozási hibái sokkal régebbre vezethetőek vissza, mint az elmúlt 5-6 év. – Édesanyámat anno megműtötték Szegeden és Orosházán történt a rehabilitációja, de ekkor is már saját maguknak kellett a betegeknek az infúziókat behozni. Anno Fetserék elfelejtették a nyílászárókat kicserélni, amikor betonba és cementbe fektették a pénzt a kórházban.
A polgármester végül lezárja a vitát: – El a kezekkel a kórháztól! Remélem, mindenki egyetért velem ebben!
Szavaztak: 13 igen. Egyhangúlag elfogadták.
11:42 – 11:48
Dr. Szabó Ervin megjegyzi, hogy az előterjesztést támogatni kell, viszont említésre méltó, hogy a városban vannak még olyan önkormányzati épületek, melynek energetikai szempontból szüksége lenne hasonló fejlesztésre. Kéri a testületet, dolgozza ki, hogy esetleg a költségvetésbe beépítsenek hasonló renoválásokat, esetleg tervezzenek ezzel a jövőben, megemlíti itt a Csendes utcai rendelőt.
Dávid Zoltán elmondja, hogy a Csendes utcán lévő épület magánkézben van, azzal nem tudnak mit kezdeni, viszont megvizsgálják, mit tehetnek az ügyben.
Fetser János megjegyzi, hogy támogatják az előterjesztést, viszont a rossz műszaki paraméterekkel rendelkező ingatlanok maradtak a városnál, a jobbak pedig állami kézbe kerültek. – Van olyan ingatlan, ahová még a szennyvíz elvezetést sem kötötték be. Tervezik-e ennek bekötését a jövőben? Van e valami rekonstrukciós terv, vagy az ezután készül el? A konzurciumi megállapodásra a Békés Megyei Önkormányzattal miért volt szükség? Miért nem a helyiek csinálják? Megérte ez?
Barák Anita irodavezető megemlíti, hogy a pályázat benyújtásához engedélyeket is kell majd benyújtani, kivitelezési terveket később fognak kidolgozni. A szennyvízbekötés kapcsán elmondja, a rendelő nincs bekötve, viszont ez nem a város tulajdona. A jövőhét folyamán az egyéb kérdésekre is tudnak válaszolni.
Fetser János kérdi, hogy az önkormányzat tulajdonában levő illetve az állam tulajdonában levő orvosi rendelők be vannak-e kötve a szennyvíz elvezető rendszerre?
Barák Anita elmondja, hogy az ülés után írásban válaszol.
Szavaztak: 12 igen. Egyhangúlag elfogadták.
11:49
Jelen van Blahó János intézményvezető. Ez nem döntés, csupán véleményezés, az igazgatót a Emberi Erőforrások minisztere nevezheti majd ki.
Szavaztak: 13 igen. Egyhangúlag elfogadták.
Rendeletek a gyermekekről
8.) A nevelési-oktatási intézmények étkezési térítési díjáról szóló rendelet-tervezet
Dr. Szabó Ervin kérdi, hogy a tíz órai és az uzsonna esetében felmerült-e a diétás ellátás igénye?
Kovács György irodavezető válaszol. A rendelet tervezet elkészítése során történt egyeztetés eredményeképp a diétás étkezést csak az ebédre tudják megoldani, igény lenne, de a tízóraira és uzsonnára nem tudnak megoldást találni.
Dr. Szabó Ervin megjegyzi, hogy ezt a problémát meg kell oldani, kérdi, hogy hogyan tudná a testület ezt támogatni.
Godár Andrea gazdasági irodavezető válaszol: – Tavaly alaposan körbejártuk a témát, de egyedül a Spékó vállalkozás vállalta a diétás ebédet, viszont a diétás tízórait és az uzsonnát ők sem tudják biztosítani, hiszen olyan feltételek kellenek ehhez, amiket nem tudnak vállalni.
Szavaztak: 11 igen, 2 tartózkodás. Elfogadták.
11:55 – 12:02
9.) A gyermekek ellátásáról szóló önkormányzati rendelettervezet
Füvesi Sándornak módosító javaslatot tenne. A bölcsődei alapszolgáltatásért járó térítési díjjal nem ért egyet, ezért kéri, hogy ezt vegyék ki. – Már akkor, amikor a törvényi feltételeit megteremtették ennek, akkor sem értettem vele egyet. A módosító indítvány az lenne, hogy a bölcsödében való étkeztetés igénybevételéért térítési díjat kelljen fizetni, de ne kelljen a bölcsödei alapszolgáltatásért fizetni. Egy szolgáltató, segítő önkormányzathoz jobban illik, hogy támogatja a szülőket. Nem lesz ingyenes a bölcsőde ezután sem.
Dávid Zoltán polgármester egyetért a céllal, de jelzi, ezt itt most nem lehet megváltoztatni, mert az Egységes Szociális Központ (ESZK) költségvetése számol ezzel a díjjal. – Azonban emlékeztetem, hogy nem emelkedtek a díjak idén, ami már önmagában segítség a családoknak. Nem rossz az ötlet, de ez most felborítaná a költségvetést, és más helyről forrást kell találni.
Füvesi Sándor reagálva a polgármester szavaira megjegyzi, hogy nem ért egyet azzal, hogy ez felborítaná az ESZK költségvetését, viszont ha ez így van, akkor a költségvetési modósítási napirend is a testület előtt lesz, akkor korrigálhatnák ezt a tételt, van bőven honnan átcsoportosítani.
Szavaztak a módosító javaslatról: 4 igen, 9 nem. Nem fogadták el.
Szavaztak a rendeletről: 9 igen, 4 tartózkodás. Elfogadták.
Jön a helyi CSOK
10.) Önkormányzati rendelettervezet használt lakás vásárlási támogatásról
Dr. Szabó Ervin elmondja, hogy ez egy nagyon új dolog, nem tudják még, hogy milyen összegekről van szó, viszont a jogosultak körét szerinte meg kell vizsgálni. – Jó a gondolat, hogy adjon a testület, viszont igen szűk kör veheti igénybe ezt a szolgáltatást. Ebben a városban többen igénybe vehetnék, nem csak azok, akik letelepedni akarnak. A 600 ezer forintot, melyet a város akar adni, azt 1 millió 300 ezer forintra emeljük meg, hiszen a 600 ezer forint igen kevés összeg lenne. Engedményeket kellene tenni, hogy a bajba került családokat továbbiakban is támogatni kellene, adott esetben akár el is lehetne engedni az adósságot – mondja Szabó Ervin. Az önkormányzati bérlakásokról is módosítót terjesztett be, hogy a bérlakásban lakók számára 600 ezer forintot juttassanak támogatásként, hogy ezzel az összeggel tovább tudjanak lépni. – Ez szolgálná az ott élők kiszakadásának lehetőségét, és sok felszabaduló ingatlanhoz juthatnák ezzel, amit akár szociális bérlakásnak is használhatók lennének.
Bojtor István alpolgármester szerint több szereplős játék ez a támogatási rendszer. – Rengetegszer előfordul, hogy közpénzt ad az állam, a bank üzleti alapon kockáztatja a saját pénzét is. Teszünk egy próbát, a későbbiekben meglátva átgondolhatjuk az összeg költségvetési nagyságrendjét, viszont azt tudnunk kell, hogy egy negatív kifejlet esetén eléggé rossz helyzetben lenne az önkormányzat. A CSOK még gyerekcipőben jár. Megtettünk egy lépést amely későbbiekben felülvizsgálható. Ezek a realitások azok, amikor a munkáltató is támogat és reális feltételekről van szó, amiket a testület is tud támogatni.
Németh Béla szerint példaértékű ez a rendelet a CSOK-kal kapcsolatban, szerinte Orosháza város önkormányzata még idejében próbál segíteni azoknak, akik meg akarják oldani lakáshelyzetüket. De nem tudja támogatni az ellenzék által tett módosító javaslatot, hiszen még azt sem tudják, mik lesznek az összegek illetve kik fogják igénybe venni ezt a támogatást. – Azt meg pláne nem támogatom, hogy a polgármester méltányolhasson, hiszen ennek nagyon kampány íze lenne, hiszen később erre mutogathatnak majd az ellenzékiek, hogy ki miért kapott ilyet.
Némi vita bontakozik ki arról, miről is dönthet a polgármester, ezt a jegyző teszi helyre. Dr. Horváthné dr. Barta Edit elmondja, hogy a CSOK eljárási rendjében megvan, hogy ki jogosult részletfizetésre, halasztásra. – Ezeket a szabályokat vettük át a helyi rendeletbe. Ha a CSOK-nál valaki jogosult lesz részletre és halasztásra mindenféle igazolások alapján, a polgármester kizárólag csak ebben az esetben lesz jogosult arra, hogy az önkormányzati résztámogatásra is adhasson részletfizetésről vagy halasztásról.
Szavaztak a módosító javaslatokról: 4 igen, 9 nem. Nem fogadták el őket.
Szavaztak a rendeletről: 13 igen. Egyhangúlag elfogadták.
12:19
Szavaztak: 13 igen. Egyhangúlag elfogadták
Ki és mennyit kérdezhet? Módosult az SZMSZ
12.) Orosháza Város Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítása
A jegyző kiegészíti, hogy egy új kormányzati funkciót is beépítsenek az intézmények kívüli gyermekétkeztetéssel kapcsolatban.
A másik kiegészítés a kérdések napirendet érinti. – Jelen állás szerint összesen 6 perc áll rendelkezésre a képviselőknek kérdésre az ülésen, és maximum egy képviselő egy percig beszélhet, majd jön a válasz, amit nem mérnek. A módosítás szerint mostantól minden képviselőnek egyszer 1 perce van arra, hogy az összes kérdését feltegye, ha ebbe nem fér bele, nem szólalhat meg többször. A további kérdéseket írásban tehetik majd meg, így a kérdés napirendje összesen 15 percig tarthat majd.
Füvesi Sándor megjegyzi, itt a példa, hogy ez az SZMSZ nem jó. – Most kénytelenek ismét módosítani az SZMSZ-t, mert a Fidesz kormány hivatala erre kötelezte őket. 2010-ig nem volt ezzel gond, folytatólagosan őrizte a demokratikus szabályokat. Majd jött 2010 ősze és dr. Dancsó József, és órát szereltetett fel, beszorítva a képviselők hozzászólásának lehetőségét. 2014-ben pedig Dávid Zoltán még tovább szorította ezt. Az egyik legröhejesebb passzus volt, ami a rendkívüli ülésen megtiltotta a kérdéseket. Ekkor született az a kormányhivatali döntés, hogy ez jogellenes. Majd ekkor összesen 6 percre korlátozták be a kérdések napirendet, így újra a kormányhivatalhoz fordultam, ami megint nekem adott igazat. Mitől félnek? Attól, hogy kérdezünk? Idézem, mit írt a kormányhivatal a jegyzőnek erről az ügyről. “Kérem jegyző asszonyt, hogy hívja fel a polgármester figyelmét a törvény betartására az ülésen”. Láthatóan mindennél fontosabb a Fidesz számára, hogy a tőlük eltérő véleményeket is kiszorítsák mindenhonnan, de ezt már megszokhattuk. Ami nagyobb baj, hogy a jogászi szakma is súlyosan sérült ezekben az esetekben, pedig nekik függetlennek kellene lenniük. Mert a törvény az törvény, hogyan várjuk el az egyszerű állampolgártól, hogy betartsák a törvényt, amikor a polgármester sem tartja azt be. A megoldás egyszerű lett volna, olyan SZMSZ kellett volna, ami betartja a törvényeket.
Szavaztak: 9 igen, 2 nem. Elfogadták.
12:28
Név szerint szavaztak: 9 igen, 4 tartózkodás. Elfogadták.
12:31
Szavaztak: 13 igen. Elfogadták.
Alapítványok támogatása, kivonuló MSZP-vel
15.) Alapítványok 2015. évi támogatásának elszámolása, 2016. évi támogatása
Lövei Ferenc (Fidesz) bizottsági elnök felsorolta az alapítványi támogatással kapcsolatban született bizottsági döntéseket. Leírni ezeket folyamatában nem lehet, terveink szerint későbbi írásunkban foglalkozunk majd a témával.
Fetser János kérdi, hogy milyen rendező elvek szerint döntöttek? – Az igényelt támogatás és döntés közt nagy az eltérés. Milyen elveket vettek figyelembe, hiszen van aki megkapja a teljes összeget, van aki pedig az 5%-át sem. Ez nem a politikai kampány része, hanem a civil szervezetek támogatása. Mi alapján döntöttek így?
Fejes Róbertné elmondja, hogy szakmai alapon döntöttek.
– Volt több megbeszélésünk, ahol szakmai véleményeket kértünk ki. Ezek között az alapítványok és egyesületek között azt néztük, hogy ki az aki a legtöbb embert tudja megmozgatni. Ez volt a fő szempont. Ez nem politikai és kampány jellegű szétosztás. Tavaly volt akinek nem adtunk, most mindenkinek próbáltunk megfelelni. Úgy gondolom, hogy aki kért, az kapott. Voltak olyanok, akik százalékosan magasabb összeget kaptak.
Fetser János tételesen kérdez: – A Rákóczitelepi falunap miért kapott 1 millió 500 ezres igénylés után 1 milliót? A Székács alapítvány, ami a város egyik legrégebbi alapítványa, 900 ezret kért, és 30 ezret kapott. Miért?
Dávid Zoltán bemondja, hogy az alpolgármester válasza után lezárja a vitát. Erre az MSZP-s képviselők felemelték a hangjukat, hogy ilyen nincs. Füvesi jelzi, hogy szót kért, mutatja, hogy világít a szókérő gombja. A polgármester arra kéri őket, ne kiabáljanak, és hogy szerinte Füvesi a vita lezárása után nyomott gombot, és unja, hogy ezzel szórakoznak a képviselők.
Füvesi Sándor ügyrendben kért szót. – Az ülésvezető bármikor lezárhatja a vitát, de akkor ki kell mondani, hogy “lezárom a vitát”, nem pedig 5 perccel előre kell jelezni, hogy majd lezárja a vitát. Itt most ez nem történt meg, nem mondta ki a polgármester, hogy “Lezárom a vitát!” Így szót kérek!
Fejes Róbertné válaszolt Fetser János kérdésére, miszerint a bizottság döntött az összegekről.
Fetser János MSZP-s frakcióvezető ügyrendben kér szót. – Mi tiltakozásképpen kivonulunk és kérem hogy a polgármester szégyellje el magát – mondta, majd a két MSZP-s kivonult a teremből.
Szavaztak: 9 igen, 2 tartózkodás. Elfogadták a rendeleteket.
12:45
16.) Orosháza Város Önkormányzat Nagy Gyula Területi Múzeuma múzeum igazgatói pályázati kiírás
Szavaztak: 11 igen.
12:46
Dr. Szabó Ervin elmondja, hogy Benkő Ferenc vezérigazgató jól végzi munkáját, mert az egész testülettel próbált kapcsolatot tartani, amely dicséretes dolog.
Szavaztak a határozati javaslatokról: 10 igen. Egyhangúlag elfogadták őket.
Bérbe adják az Alföld Gyöngye Hotelt
Az előterjesztés arról szól, hogy a város tulajdonában lévő Alföld Gyöngye Hotel egy sor kedvezőtlen körülmény miatt folyamatosan veszteséges, ezért javasolják, hogy 2016. szeptemberétől már ne a városüzemeltetési zrt üzemeltesse a szállodát, hanem keressenek rá külső vállalkozót.
Dr. Szabó Ervin: – Gyopárosfürdővel kapcsolatban azt hallhatták eddig a testület tagjai, hogy milyen pozitív számokat generál, viszont ennek ellenére egy ezzel szembemenő pontról tárgyalunk jelenleg. Ez az előterjesztés nem támogatható ilyen formában, hiszen szembehelyezkedünk az elmúlt évek tapasztalataival és irányelveivel. Halljuk, hogy a tavat rendbe hozzák, ifjúsági táborokat szerveznek, fejlesztik a geotermikus energiát, sportaréna épül, vélhető, hogy Gyopáros fejlődni fog. Azt mondom, hogy a jövő kép az csakis pozitív lehet, viszont a szálloda esetében a jövőkép egy csőd. Hogyha hallgatjuk az ide tartozó PR előadásokat, mind arról számol be, hogy itt csak pozitív változások lesznek. Az önkormányzat kiveszi a kezéből ezzel a döntéssel a lehetőséget, ha ezt támogatják. A tulajdonosnál jobb gazda nincsen. Az előterjesztés tartalmával nem tudok egyetérteni, hiszen az elmúlt évek testületi ülésein elhangzottakat el kell felejtenem. A módosító indítványom, hogy vegyük le a napirendről ezt az előterjesztést, készítsünk hatástanulmányt, hiszen nem lenne megalapozott egy döntés még, amíg nem vagyunk tisztában a helyzettel.
Szavaztak a módosító javaslatról: 9 nem, 2 igen. Nem fogadták el.
Szavaztak a határozati javaslatról: 9 igen, 2 tartózkodás. Elfogadták.
DOTTO vonatot vesz a város
19.) Az Önkormányzat által beszerzés alatt álló DOTTO kisvonattal kapcsolatos döntés meghozatala
A jegyző kéri, hogy a határozati javaslatban szereplő napot május 9-re módosítsák, illetve elmondja, később egyeztetnek, hogy szükséges-e további kompenzáció az üzemeltetéshez.
Dr. Szabó Ervin szerint ez a pont kapcsolódik az előzőhöz, ezért módosítást is javasol.
– A Dottó vonat egy látványosság, a város bemutatására is alkalmas, viszont az előterjesztés szerint ezt a célt nem szolgálná a jármű a jelenlegi útvonalon. Azt szeretném javasolni, hogy az Árpád kert, a református templom irányába, majd a Főtérre fordulva az evangélikus templomnál forduljon a Rákóczi utcára, hogy sokkal színesebbé tegyék az utazást a turistáknak. És azt is javaslom, hogy ne DOTTO legyen a neve, hanem írjunk ki erre pályázatot az iskolásoknak, és nevezzük el úgy, ami közel áll a mi szívünkhöz.
Az Orosházi Városüzemeltetési és Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója, Benkő Ferenc elmondja, hogy ez egy munkaanyag, ami elsősorban arról szól, milyen kompenzációt kap majd a városüzem ennek üzemeltetésére. De nem zárkózik el az útvonalak módosításától.
Lénárt Zoltán (Jobbik) kérdi, hogy a tavalyi turistajáratot eltörlik majd, ha megveszik a DOTTÓ vonatot? – A DOTTO vonat inkább látvány, de nem biztos, hogy a hideg időszakokban is ki fogja tudni szolgálni a nyáron betöltött funkcióját.
Lövei Ferenc egyetért Szabó Ervin felvetésével, hiszen azért veszi a város ezt a járművet, hogy látványosság legyen. Javasolja a Fidesz frakciónak, hogy töröljék el a turistajáratot, ha megvásárolják a Dottó vonatot.
Németh Béla kérdi, hogy bárhol felszállhat-e majd a vonatra, vagy csak a két végállomáson lehet majd? Dávid Zoltán elmondja, hogy buszmegállókban tervezték a felszállást, viszont nincs kőbe vésve az útvonala. – Az orosháziaknak vesszük, egyértelmű, hogy a lakók igényeinek megfelelően fogják alakítani a menetrendet és az útvonalat.
Sára Csaba elmondja, hogy örül a kisvasútnak, így legalább ha lányaival kimegy Gyopárosra, már megtud inni egy pohár sört.
Németh Béla megkérdi, hogy ez a Dottó vonat turistavonat-e, vagy a tömegek kijutását fogja segíteni? Szerinte nagyobb kört kellene tennie a Dottó vonatnak, hogy a külterületen élők is igénybe vehessék a szolgáltatását.
Bojtor István elmondja, a turista járatokat vélhetően eltörlik, az anyagi vonzatokat is meg kell majd vizsgálni.
Szavaztak a módosító javaslatokról: 11 igennel elfogadták Szabó Ervin két módosító javaslatát is.
Szavaztak: 11 igen. Elfogadták. Lesz kisvonatunk!
13:13
A jegyző jelzi, hogy a kijelölt ingatlanoknál a helyrajzi shzm tartalmaz erdős területeket is. Azt kéri, hogy a használat ezeket ne érintse.
Szavaztak: 11 igen. Elfogadták.
13:14
21.) Orosháza Város Önkormányzata 2015. évi költségvetési rendelete VI. számú módosítása
Szavaztak név szerint: 9 igen, 2 tartózkodás. Elfogadták.
13:16
22.) Orosháza Város Önkormányzata 2016. évi költségvetési rendelete I. számú módosítása
Név szerint szavaztak: 9 igen, 2 tartózkodás. Elfogadták.
Rákóczitelep: éjjel zárva lesznek a vendéglátóhelyek
23.) Üzletek nyitvatartásával kapcsolatos rendelet módosítása.
Dr. Szabó Ervin megjegyzi, hogy ez a rendelettervezet egy történelmi pillanat, hiszen kevés önkormányzat történetében fordult elő.
– Ez önmagában nem hordoz negatívumot, viszont meg kell említeni, hogy összeütközik a közérdek és az egyéni érdek. A rendelet tervezet arról szól, hogy a Rákóczitelepen lévő vendéglátó egységek nyitva tartását korlátozná az önkormányzat, lokális önkormányzati rendelkezést vezetnének be. Kérdés, hogy miért jellemző Rákóczitelepre ez? Ugyanez a gond a belvárosban is, az itt élőknek is joguk van a nyugodt pihenésre. A közmeghallgatásokon mindig visszatérő téma a lakók éjszakai nyugalma. Módosító indítványon, hogy ne csak Rákóczitelepre, hanem egész Orosházára terjesszék ki ezt a korlátozást.
Fejes Róbertné elmondja, lakossági igények jöttek be tömegszámra és ez alapján alkották meg ezt a rendeletet.
Dr. Szabó Ervin jelzi, hogy abból indult ki, hogy a helyi lakók éjszakai nyugalmát biztosítsák, viszont ezt az egész város megérdemli.
Szavaztak a módosító javaslatról: 9 nem, 2 igen. Nem fogadták el.
Szavaztak a rendeletről: 9 igen 2 tartózkodás. Elfogadták.
Interpellációk
Összesen 4 interpelláció érkezett.
Fetser Jánosét olvassa fel először a polgármester.
Az interpelláció tárgya: Építés vagy rombolás?
Közel 84 millió forintból épül élőfüves pálya Gyopárosfürdőn, ami örvendetes is lehetne, ha közben nem történt volna egy pár rémisztő rombolás és tervezési hiányosság, ami kérdéseket vet fel.
A bekerített rekortánpálya üzemeltetése kinek a feladata volt? Egy tizenéves pályát nem lehet karbantartani, amikor sportburkolattal volt ellátva, és nincs olyan szakértő vélemény, hogy nem javítható? Akkor miért bontották el? Dicséretes, hogy javul a sportolás feltétele egy újabb pályával, de azt gondolom, hogy a több hektáros területen lett volna bőven hely megépíteni! A birtokunkban lévő fotók alapján nem csak 10 és 40 centiméter átmérőjű fát, hanem lényegesen vastagabb és korosabb fákat is kivágtak!
Ha használatba adunk valamit, az nem azt jelenti, hogy bármit csinálhat a területtel a tulajdonos várost képviselő testület döntése nélkül. Hiszen a 2013-as döntés bontásról, növényzet kiirtásáról nem szólt, csak általános engedélyt adott két élőfüves pálya építésére.
Ha városi stratégiában gondolkodnának, akkor, úgy vélem, a Mátrai Sándor Stadion minősíthetetlen állapotban lévő pályáját építették volna át ‒ hiszen csak ez a városi központi pálya. Információink szerint ezt természetesen az MLSZ is engedélyezte volna.
Ez a megoldás több előnnyel is járt volna:
‒ nem kellett volna rombolni;
‒ nem kellett volna gyönyörű 40 éves fákat kivágni;
‒ ugyanúgy használhatta volna az utánpótlás is, és lett volna egy szabványos pályánk.
Hányan indultak a közbeszerzésen, és ki volt a kivitelező? Kellett-e a pályára és a bontásra építési engedély? Hova lett a régi pálya anyaga? Hova lett a kerítés, a sok tartozék, a beton anyag, a sport burkolat stb.?
Még egyszer szeretném leszögezni: a beruházás örvendetes, ezt én is több esetben szorgalmaztam, de kellő előkészítés után!
Dávid Zoltán válasza:
A „Építés vagy rombolás” tárgyú interpellációjára az alábbiak szerint válaszolok:
Hozzám intézett írásbeli interpellációjában és az azt megelőző a 2016. április 13-i Képviselő-testületi ülésen is kérdéseket intézett a Gyopárosi út 3. szám alatt fekvő oktatási és sportcentrumban zajló fejlesztéssel kapcsolatban, kifejezve aggodalmát – melyet a közösségi oldalakra feltett drámai hangvételű filmjével is alá kívánt támasztani – a beruházás tervszerűségét és szabályosságát illetően. A leírtakkal és a szóban elhangzottakkal kapcsolatban a következőkre szeretném emlékeztetni.
Ön előtt sem ismeretlen az a tény, hogy az Orosházi Munkás Testedző Kör Utánpótlás Labdarúgó Egyesület 1913 sportszervezet 2013. áprilisában kéréssel fordult az Önkormányzathoz, miszerint a TAO program keretében pályázni szeretne 2 db élőfüves pálya építésére az Önkormányzat tulajdonában álló 7505/10 hrsz.-ú, Gyopárosi út 3. szám alatt fekvő oktatási és sportcentrum területére. Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testülete az erről szóló előterjesztést 2013. május 17-i ülésén tárgyalta és a 168/2013. (V.17.) K.t. számú határozatában többek között az alábbiakról döntött, idézem:
„1.) támogatja az Orosházi Munkás Testedző Kör Utánpótlás Labdarúgó Egyesület 1913 beruházási-fejlesztési terveit a gyopárosi sportcentrumban (5903 Orosháza, Gyopárosi út 3., hrsz.: 7505/10) meglevő önkormányzati tulajdonú ingatlanon,
2.) tulajdonosi hozzájárulását adja, hogy az Orosházi Munkás Testedző Kör Utánpótlás Labdarúgó Egyesület 1913 a gyopárosi sportcentrumban (5903 Orosháza, Gyopárosi út 3., hrsz.: 7505/10) meglevő ingatlanon két darab nagy méretű élőfüves labdarúgó pályát létesítsen, amely tárgyi eszköz beruházás Önkormányzat tulajdonát képezi,”
Mint az a Képviselő-testületi határozatból egyértelműen kitűnik, a beruházásra az engedélyt a tulajdonos Orosháza Város Önkormányzata adta mégpedig Képviselő-testületi döntéssel. A testületi ülés jegyzőkönyve szerint Ön is aktívan részt vett az előterjesztés tárgyalásában, többször is jelezte, hogy a beruházást támogatja. Ezt a tényt a határozati javaslatra tett igen szavazatával meg is erősítette.
A előbbiekben idézett Képviselő-testületi határozatban szerepelt annak a területnek a helyirajzi száma is, amely kijelölésre került a beruházás helyszíneként. A sportszervezet a pályát a tulajdonos által meghatározott helyszínre építhette és nem máshová. Ezen a helyrajzi számú területen található a régi füves pálya, az új műfüves pálya is. Az új pálya elhelyezése a csak a két már meglevő pálya közé volt lehetséges, közel az öltözőkhöz. Mindez tervezett, logikus választás volt, ez a terület helyszínrajzából egyértelműen kiderül. A kijelölt területen csak úgy lehetett a beruházást elvégezni, ha előtte tereprendezés történik. Ez azzal járt, hogy az ott levő évek óta senki által nem használt, balesetveszélyes 20 x 40 m-es pályát és az egyéb növényeket (fákat és bokrokat) sajnos el kellett távolítani.
Térjünk rá akkor a bontási és az építési engedély kérdésére, hiszen ez szintén aggasztotta Önt.
Az Ön által is tárgyalt előterjesztésben szerepelt az alábbi mondat:
„A beruházást teljes egészében a sportszervezet, mint a TAO pályázat kedvezményezettje végezteti el. Az élőfüves labdarúgó pályák építése nem engedély köteles beruházás, ezért földhivatali nyilvántartáson való átvezetést nem igényel.”
312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról I. számú melléklete 13. pontja szerint építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységnek minősül – tehát nem kell építési engedély – a park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással rendelkező műtárgyainak építéséhez, egyéb építési tevékenység végzéséhez. Ugyanennek a kormányrendeletnek a II. számú melléklete tartalmazza azokat a tevékenységeket, amelyek bontási engedély és bontás tudomásulvétele nélkül végezhető bontási tevékenységnek minősülnek. E melléklet 12. pontja szerint a park, játszótér, sportpálya műtárgyainak bontása is ide tartozik. Remélem az építés és a bontás szabályosságát illetően sikerült eloszlatnom a kétségeit.
Szeretném arról is tájékoztatni, hogy a terület fejlesztésére vonatkozó Európai uniós pályázat fenntartási időszaka már lejárt. A műfüves labdarúgó pálya építésére vonatkozó TAO pályázat benyújtása előtt az irányító hatóságnál utánakérdeztünk a vonatkozó szabályoknak. A szervezet közlése szerint, mivel a projekt fenntartási időszaka is lezárult, így a projektet teljesen lezártnak tekintik, az adott területtel, a területen a projekt keretében megvalósított létesítményekkel azt kezdünk, amit akarunk. Ezek szerint bűncselekmény elkövetése sem áll fenn, szemben azzal amit Ön nagy nyilvánosság előtt kijelentett.
Nézzük az Ön által féltett pálya esetét. A rekortán borítású pálya a volt katonai laktanya régi bitumenes kézilabda pályájából lett kialakítva az Ön polgármestersége idején, pályázati forrásból. A pálya alépítményeként szolgáló régi bitumenes pályához a projetje végrehajtása során nem nyúltak, felújításra nem került, egyszerűen ráhúzták a kb. 1 cm vastagságú rekortán réteget. Az évek alatt a pálya rekortán burkolata megrepedezett hosszanti és keresztirányban is, több mint 1 cm-es rések húzódta a felületén, amelyek között a fű és fásszárú növények is kinőttek. A pálya felülete nedves időben csúszott (ezt attól a néhány használótól tudjuk, akik rámerészkedtek kényszerből). A pálya ebben az állapotában évek óta balesetveszélyes volt. Ön a pályán keletkező repedések okát a karbantartás hiányában jelölte meg. Véleményem szerint ez a típusú hiba nem karbantartási, hanem kivitelezési hiba. A szóban forgó pályának az alépítménye – ha annak lehet nevezni – csak bitumenből állt, amelynek vastagsága, valószínüleg a tükőr rossz elkészítéséből adódóan, 10 és 40 cm között ingadozott. A bitumen a talajmozgást nem bírja, főleg váltakozó vastagság mellett. Ez okozhatta azt, hogy ez az alépítmény elrepedezett, ennek következtében idő kérdése volt, hogy a folyamatos talajmozgást felvenni nem tudó, már repedezett alépítmény felületén is előbb utóbb jelentkezni fognak a repedések. Hasonló probléma áll fent pl. a Czina iskola bitumenes pályája, vagy járdája esetében is.
Kivitelezésben jártas, tapasztalattal rendelkező sportpályaépítő céget kérdeztünk meg arról, hogy lehet-e javítani a pályát. Elmondásuk szerint javítani kétféleképpen lehet. Az egyik esetben garanciavállalás nélkül javítják úgy, hogy egy év múlva újra be fog repedezni. Ezt már a munka felmérésekor közlik, ezért sem vállalnak a munkára garanciát. A másik esetben a régi pályát teljesen elbontják és az alapjaitól kezdve újraépítik. Több tízmillió forintért. Kár ezért a pályáért, de az esetleges gyatra kivitelezést karbantartási hibának beállítani, gondatlansággal és pazarlással vádolni és bennünket felelőssé tenni a fentiek ismeretében túlzás az Ön részéről.
A növények kivágásáról. A kivitelező sportszervezet időben és szabályosan kérelmezte a pálya építéséhez szükséges fásszárú növények kivételét. Az Orosházi Polgármesteri Hivatal által kiadott engedély szerint a kérelmezőnek a 21 db vegyes fafajú díszfa helyett 1 éven belül 40 db vegyes fafajú díszfát kell ültetnie. A fák eltávolítása esetén annak gyökérzetét is el kell távolítani. Ennek elsősorban nem esztétikai, sportszakmai, hanem balestevédelmi okai vannak. Ön sem hiszem hogy látott már füves labdarúgó pályát fatuskókkal a közepén. Emlékeztetni szerteném, hogy Ön 2002-ben a gyopárosi élményfürdő építésekor ennél jóval több, 139 darab idős fát vágatott ki a beruházás miatt.
“Éppen ezért, úgy gondolom, több a tiltakozásásukban a politika, mint a környezetért való aggódás.” Remélem emlékszik erre a mondatára, amelyet akkori nyilatkozatában tett.
A közbeszerzési eljárás lebonyolítását a hatályos jogszabályok szerint a kivitelező sportszervezet elvégezte. Kérdéseivel kapcsolatban készségesen állnak a rendelkezésére.
Interpellációjában a régi pálya anyagaival kapcsolatban a következő kérdéseket tette fel:
Hol a beton? Azt mi is kerestük, de nem volt az alépítményben. Ön járt a helyszínen, meg is nézte filmje készítésekor, ezt Ön is láthatta.
Hol a kerítés anyaga? Egy része beépítve a műfüves pálya nézőtér felöli alacsony kerítésébe. A maradék az oszlopokkal együtt letárolva, raktárban elhelyezve a laktanya területén. Ebből az új élőfüves pálya mellé szeretnének hasonló alacsony kerítést készíteni.
Hol a sportburkolat? A gumiborítást megpróbálták úgy felszedni, hogy esetleg az a Mátrai Stadionban a távolugró hely feljavítására alkalmas legyen. Sajnos nem volt lehetséges, megkeményedett, eltört, elmálott, melynek oka az elöregedés. A gumiborítás veszélyes hulladéknak minősül, ezért a megfelelő lerakó helyre kell elszállítani.
Hová lett a sok tartozék? A két kosárlabda palánk a tudáspark raktárában van elhelyezve, a kapukat az egyesület használja.
A város stratégiában gondolkodott eddig is és most is. Orosháza Gazdaságfejlesztési Programja már 2006-óta tartalmazza az erre a területre vonatkozó fejlesztési elképzeléseket, amelyek megvalósításával nem csak a helyi sport, hanem az aktív sportturizmus megteremtéséhez is szükséges infrastrukturális feltételeket szeretnénk biztosítani. Idézem Önnek az ide vonatkozó részeket:
“A sportturizmusban rejlő lehetőségek kihasználása érdekében szükséges a sportlétesítmények infrastruktúrájának fejlesztése, amely megteremti a feltételét rangos nemzetközi sportrendezvények, konferenciák, egyéb sporttal kapcsolatos, a sportturisták számára is vonzó programok szervezéséhez.”
“Gyopár Klub Hotel és Konferencia Központ továbbfejlesztése sportközponttá, ahol az infrastruktúra lehetőséget biztosít a rekreációs tevékenység és az élsport számára egyaránt. Korszerű, megfelelő kapacitással rendelkező, multifunkcionális, fedett és szabadtéri létesítményekkel kell bővíteni a meglevőket (pl. fedett egész évben használható „A” kategóriás műfüves labdarúgó pálya, multifunkcionális több teremsport művelésére alkalmas sportcsarnok….).
Különböző szolgáltatás csomagokat kell kidolgozni, amelyben a sporttevékenység gyakorlása mellett annak orvosi ellenőrzése éppúgy benne szerepel, mint a regenerálódás, szakmai konferencia, a továbbképzés és a csapatépítés lehetősége. A csomagok kapcsolása más turisztikai termékekhez növelheti a tartózkodás időtartamát.”
Jelenleg ez a folyamat zajlik az egyesület segítségével, az egyesület TAO pályázatain keresztül. Nem felejtettük el a Mátrai Sándor Stadiont sem. 2013-ban a Mátrai Stadiont hivatalosan a Magyar Labdarúgó Szövetségnél az Orosháza FC Futball Klub Kft. használta, annak fejlesztésére az OMTK Utánpótlás Labdarúgó Egyesület nem pályázhatott. Szeretnénk az egyesület használatába adni majd ezt a sportlétesítményt is, azért, hogy közösen kihasználva a TAO lehetőségeiket rendbe tudjuk hozni azt.
Egy olyan sportszervezet beruházásáról van szó, ahol közel négyszáz gyerek rúgja a labdát, amely jelenleg is a TAO pályázatain keresztül Orosháza Város Önkormányzata vagyonát gyarapítja. Biztatást és elismerést és segítséget érdemelnek!
Eddig a válasz. Fetser János nincs a teremben, így nem tud reagálni. Szavaztak: 8 igen 1 tartózkodás. Elfogadták
Újabb Fetser János interpelláció
Az interpelláció tárgya: „Kő-mutyi”?
Az Orosházi Városüzemeltetési Zrt. Vásárhelyi úti telephelyén hosszú évtizedekig az volt a gyakorlat, hogy a területre beérkező és kimenő anyagokat le kellett mérni, arról nyilvántartást kellett vezetni, rögzíteni. Az ott anyagot lerakó vállalkozások, amik ideiglenesen anyagot tároltak, bérleti díjat fizettek a terület használatért. A zrt. korábbi vezetése igyekezett minden hasznosítható anyagot vagy felhasználni, vagy értékesíteni.
A 8 millió forintos prémiummal kistafírozott Csizmadia Gergely ‒ akit önök neveztek ki, és aki felélte a 230 milliós tartalékot is, és még áthúzódó kifizetéseket is hagyott maga után ‒ megváltoztatta ezt a gyakorlatot. Már nem kellett a ki- és bejövő anyagot mérlegelni. Vajon miért nem?
A korábbi vezetők és dolgozók által a cég stratégiai tartalékának és kvázi a város tulajdonának minősülő anyagot egy vállalkozó használta fel a közbeszerzésen elnyert útépítés során. A nyomozás megállapította, hogy az anyag több millió forint értékű, 1100 m³. Meg kell jegyezni, hogy amikor még a hídmérleg működött, számtalan mérlegjegyet utólag stornóztak. A kérdés, hogy a fizetési nehézségekkel küszködő társaság miért nem direktben pályázott az anyagával, hiszen a KEVIÉP Kft. állítólag pályáztatta a munkát.
A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóság Gazdaságvédelmi Osztálya úgy foglalt állást, hogy sikkasztás nem történt, mert Csizmadia Gergely szóbeli szerződést kötött a helyi vállalkozóval, amit útóda a bűnügyi eljárás közepén, több hónap után írásba foglalt. Magyarul: utólag szentesítettek egy szerződést. E szerint 2015. december 31-ig vissza kellett, hogy adja a vállalkozó az 1100 m³ darált anyagot. Hol van ez az anyag pillanatnyilag? Hol lehet szemrevételezni?
Fel lehetne használni például a kórház örül parkolóépítésre. Miért nem jelezte a beszámolója során a fideszes felügyelő bizottság, a vezérigazgató vagy a felügyelő polgármester, hogy milliós szóbeli szerződéseket kötnek? Vagy azért kötnek szóbeli szerződést, hogy valakik dézsmálhassák a város polgárainak adóforintjait? Most már sorozatosan tapasztalható, hogy milliárdokat zsebre tevő vállalkozók a város tulajdonában lévő területek használatáért nem fizetnek semmit a város kasszájába. Miért nem?
Dávid Zoltán válasza:
A „Kő-mutyi” tárgyú interpellációjára az alábbiak szerint válaszolok:
Az interpellációjában írtakkal kapcsolatban az Orosházi Városüzemeltetési és Szolgáltató Zrt. vezérigazgatóját megkerestem, aki az alábbiakról tájékoztatott.
A Képviselő úr által említett 1.100 m3 korábban kölcsön adott darált beton haszon anyag – melyet a nevezett helyi vállalkozó saját költségén hulladékként nyilvántartott betontörmelékből állított elő – a közeljövőben visszaszolgáltatásra kerül az Orosházi Városüzemeltetési és Szolgáltató Zrt. részére.
Ennek érdekében a jövő hét alkalmával a vállalkozó telephelyére megkezdődik a korábban a társaságtól kölcsönbe kapott kőmennyiséggel megegyező, 1.100 m3 mennyiségű tört beton haszonanyag részletekben történő leszállítása.
Ettől függetlenül a vállalkozó makói telephelyén 2.000 m3 tört beton szintén jelenleg is rendelkezésre áll.
Amennyiben a képviselő úr ezt meg szeretné tekinteni, a vállalkozó Orosháza, Vásárhelyi út 76. szám alatti, illetve Makó Földdeák úti telephelyén megteheti azt.
A részletekben történő leszállítás egyébként azért indokolt, mivel a szóban forgó kőmennyiség egy helyre, egy időben történő ledeponálása nagyon nagy területet igényelne.
Vezérigazgató úr arról is tájékoztatott, hogy az Orosházi Városüzemeltetési és Szolgáltató Zrt. a hulladék lerakójának bezárásával és rekultivációjával jelenleg nem is rendelkezik olyan telephellyel, ahol a szükséges engedélyek birtokában ilyen nagyságrendű tört haszonanyag tárolása egyáltalán megoldható lenne.
Tájékoztatom képviselő urat, hogy az Önkormányzat által az elkövetkezendő időszakban megrendelt útépítések alkalmával a visszakapott kőmennyiség szabadon felhasználható.
Vezérigazgató úr végezetül biztosított arról, hogy annak ellenére, hogy a polgári jog külön nevesíti a szóbeli szerződéskötés lehetőségét, – mint törvényes jogi módot – ő eddig is és ezután is minden esetben ragaszkodik az írásos szerződéskötési formátumhoz.
Eddig a válasz. Fetser János most sem tud reagálni. Szavaztak: 8 igen 2 tartózkodás. Elfogadták
A harmadik interpelláció a Jobbikos dr. Szabó Erviné.
A 2016. évi vízterhelési díj megválaszolatlan kérdései.
A 2016. március 07. napján megtartott rendkívüli testületi ülés napirendi pontjaként tárgyaltuk az Alföldvíz Zrt-nek a 2016. évi vízterhelési díj emelésére vonatkozó előterjesztését.
Az előterjesztés szerint a vízterhelési díjak, fogyasztó szegmensenként a lakosságnál 3,70 Ft/m3-ről 4,32 Ft/m3-re, mely 17%-os emelés, az önkormányzati intézményeknél 3,70 Ft/m3-ről 9,20 Ft/m3-re, mely 148%-os emelés, illetve a hatósági fogyasztóknál pedig 5,60 Ft/m3-ről 13,80 Ft/m3-re, mely 146%-os emelés növekedtek.
A 2015. évhez képest 2016. évre történő díjemelések a közműszolgáltatások utóbbi években megtapasztalt korrekcióihoz viszonyítva megszokottnak egyáltalán nem nevezhető, az igen drasztikus mérték növelés miatt, így ennek az okát kutatva természetesen számos képviselői kérdést indukált a testületi ülés keretében.
Ezek a képviselői felvetések, sajnos költői kérdésként hangoztak el figyelemmel arra, hogy a válaszadásra hivatottak, azaz az Alföldvíz Zrt. szakemberei a képviselői ülésen nem voltak jelen.
Emlékeztetőül hivatkozok és forrásként utalok az OrosCafe cikkére, mely szerint Elekes Lajos alpolgármester elmondta, „megkérdezném az Alföldvizet miért alakult így a hatósági díjas fogyasztók esetében ez a komolyabb emelkedés?”
Ezen az ülésen magam is felvetettem, hogy az Alföldvíz Zrt. adós maradt egy magyarázattal, hogy miért ilyen magas a díjemelkedés.
Felvetésem kapcsán elöljáróban hangsúlyozom, hogy az nem a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 9. § (3) bekezdése és 2. számú melléklete alapján történt vízterhelési díj kiszámítás jogszerűségének a megkérdőjelezésére vonatkozott, már azon ok miatt is, hogy mind a díj kiszámítás eredménye, mind a továbbterhelése felett a hatósági felügyeletet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal látja el.
A felvetésem logikája abból adódott, hogy városunk szennyvíztisztító telepének a kapacitásnövelő és technológiai fejlesztő beruházásának 2015. évi befejezése után arra lehetett számítani, hogy 2016-ban a vízterhelési díj is csökkeni fog.
Erre adhatott okot például az alábbi Alföldvíz Zrt. által közzétett nyilatkozat, mely a www.alföldviz.hu weboldalon olvasható.
„A korszerűbb környezetvédelmi szempontoknak megfelelő szennyvíztisztító telepek esetében a szennyvízben maradó szennyezőanyag tartalom alacsonyabb, melynek következtében az 1m3-re jutó vízterhelési díj is kedvezőbb.
A szennyvíztelepeket érintő korszerűsítési, bővítési, felújítási beruházások a vízterhelési díj mértékére is kedvező hatással lesznek, melyet minden érintett fogyasztó tapasztalni fog a számlája kézhezvételékor.”
A Polgármester úr a 2016. évi vízterhelési díjak testület előtti vitáját azzal zárta, hogy mivel „nincs jelen senki az Alföldvíz Zrt. részéről, ezért írásban kérünk majd választ.”
Figyelemmel arra, hogy a díjakkal kapcsolatosan feltett képviselői kérdéseinkre mind a mai napig nem rendelkezünk válasszal – a polgármesteri ígéret birtokában sem – így városunk lakossága, önkormányzat intézményei és vállalkozások érdekében a 2016. évi vízterhelési díjakkal kapcsolatosan az alábbi kérdések megválaszolására szólítom fel a T. Polgármester úr által az Alföldvíz Zrt. képviselőit:
1) A vízterhelési díj 2016. évi díj megállapításánál miért nem érvényesül az Alföldvíz Zrt www.alföldviz.hu weboldalán olvasható szennyvíztisztító telep, korszerűsítési, bővítési, felújítási beruházás kedvező hatása a 2016. április 1. után kézhez vett számlákban?
2) Milyen szabályozási változások indokolták az önkormányzati intézmények – közöttük számos nonprofit társaság – esetében a 2015. évi legalacsonyabb lakossági díj kategória összege helyett, 2016. évben magasabb díjösszeggel való elszámolását?
3) Mit jelent a minimum 2,0 Ft/m3 alapszorzó? Ezt nem befolyásolhatják költségcsökkentő beruházások, mint pl. a biogáz erőmű, iszap komposztálás értékesítési bevétele?
4) A szennyvíztisztító telep technológiai fejlesztése eredményezheti-e a 2003. évi LXXXLX. Tv. 9. § és a 2. számú melléklet alapján, az abban megjelölt vízterhelő anyagok éves mennyiségének csökkenését, ezáltal a vízterhelési díjak mérséklődését 2017. évben?
5) A 2003. évi LXXXIX. Törvény 15. § alapján számíthatnak-e Orosháza fogyasztói a jövőben vízterhelési díjkedvezmény lehetőségével?
Fentebbiek megválaszolása nem csak a képviselő-testületi ülésen meg nem válaszolt – részben érzelmi alapú – kérdésekre adhat szakmai választ, hanem városunk vezetékes víz fogyasztóinak is a csatornadíj elszámolásukkal kapcsolatosan.
Íme a polgármester válasza.
„A 2016. évi vízterhelési díj megválaszolatlan kérdései.” tárgyú interpellációjára az alábbiak szerint válaszolok:
Legelőször is visszautasítom azt az állítását, hogy a polgármesteri ígéret ellenére nem rendelkezik válasszal a 2016. március 07-i képviselő-testületi ülésen feltett kérdéseivel kapcsolatban. Képviselő úr részére a Városfejlesztési Iroda munkatársa 2016. április 04. napján e-mailben megküldte az írásbeli választ.
A jelen interpellációjában megfogalmazott kérdésekkel kapcsolatban az Alföldvíz Zrt. felé megkereséssel éltem. A társaság a válaszlevelét megküldte, amelyből idézem az interpellációban feltett kérdéseire adott válaszokat.
„1.) Az éves hatályba lépő díjakkal kapcsolatos számítást a fent részletezett alapelvek mentén végeztük el minden évben oly módon, hogy a számítások során már rendelkezzünk az előző évi tényleges vízterhelési díj kötelezettség összegével, ami a számítás alapját képezi. Ezt figyelembe véve vált gyakorlattá az április 1-el történő díjváltoztatás.
Orosháza Város tekintetében 2014. 04. 01 és 2015. 03. 31. között az éves beszedett vízterhelési díjbevétel (10.342.831 Ft) 2.755.491 Ft-tal több volt, mint az éves tényleges, bevallás szerinti befizetési kötelezettség, azaz a településnek ekkora összegű megtakarítása jelentkezett.
A fent említett szabályzat „null-szaldós kassza” elve alapján a 2014. évben realizált megtakarítással Társaságunk a következő, 2015. évi számítás során csökkentette az éves tervezett beszedési kötelezettség összegét. Ennek következtében 2015. évre a vízterhelési egység díjak lényegesen kedvezőbben alakultak, mint 2014. évben.
2015. évben az Új szennyvíztisztító telep próbaüzeme zajlott, melyben Társaságunk közreműködőként vett részt a próbaüzem vezetőjének irányítása alatt. A próbaüzem ideje alatt történnek meg azok a technológiai beállítások, finomítások, melyek eredményeképpen a szennyvíztisztító telep hosszútávon biztonságosan teljesíteni tudja a környezetvédelmi és egyéb elvárásokat. Ezen időszak alatt, mivel itt különböző üzemállapotok kipróbálása is zajlik, előfordulhatnak olyan esetek, amikor a tisztított szennyvíz szennyezőanyag tartalma viszonylagosan magasabb, de még így is az engedélyben előírt határérték alatt marad.
A kivitelezési időszak és a próbaüzem miatt a 2015. évi vízterhelési díjak számításakor a próbaüzemi akkreditált (hatóság felé is dokumentált) laboratóriumi vizsgálatokat tudtuk figyelembe venni, így az éves beszedett 9.407.077 Ft vízterhelési díj nem nyújtott fedezetett a bevallás alapján befizetendő 10.576.245 Ft tényleges kötelezettségre.
A „null-szaldós kassza” elvét követve a 2016. évi számítás során a 2015. évben keletkező 1.169.163 Ft hátralék növelte a 2016. évre tervezett díjkötelezettség összegét, mely összeg (12.184.265 Ft) további 1.608.020 Ft-tal növelte (2015. évhez képest) a megtérítendő összeget. A tárgyévi vízterhelési díjak tervezésekor mindig figyelembe vesszük az előző évi tisztított szennyvíz minőségi adatokat. Ez történt a 2016. évi vízterhelési díj tervezésekor is. Az új szennyvíztisztító telep működésével kapcsolatban azonban a tervezés időszakában csak a próbaüzemi mérési eredmények álltak rendelkezésünkre.
Összegezve:
A 2016. évi települési vízterhelési díj meghatározásánál sajnos több tényező negatív hatása jelentkezett:
• A 2016. évi tervezett díjkötelezettség abszolút összegének növekedése;
• A 2014. évben realizált megtakarítás kifutása;
• A tervezés időszakában a próbaüzemi mérési eredmények álltak rendelkezésünkre, azonban a 2017. évi tervezési időszakra már „saját” üzemi tapasztalataink is lesznek.
2.) A fentiek során részletezett számítási alapelvek mentén, a szabályzat szerint a lakossági és önkormányzati felhasználókra azonos „súlyok” szerint történik a vízterhelési díjak továbbhárítása. A rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló törvény okán azonban a lakossági felhasználókra nem hárítható át csak a 2013. január 31-én jogszerűen alkalmazott vízterhelési díj (4,80 Ft/m3) 10%-kal csökkentett összege: 4,32 Ft/m3. A rezsicsökkentésből adódó bevételkiesést a törvényi szabályozás következtében Társaságunk önállóan viseli, azt nem hárítja tovább a település többi szegmensébe tartozó felhasználókra.
3.) A „minimum 2 Ft alapszorzó” ebben az értelemben azt jelenti, hogy a tulajdonos önkormányzatokkal közösen kialakított szabályzatban döntés született arról, hogy amennyiben a korábbi évek megtakarítása olyan mértékű, hogy a tervezett, beszedendő vízterhelési egységdíj nem éri el a 2 Ft/m3 összeget, abban az esetben is minimum 2 Ft/m3 összegben minden érintett településen a vízterhelési díj megállapításra kerül.
4.) Igen, az Új szennyvíztisztító telep üzemszerű működése eredményezheti a 2017. évi vízterhelési díjak mérséklődését.
5.) A környezetterhelési díjról szóló törvény 15. (2) alapján „50 %-os vízterhelési díjkedvezménnyel élhet a felszíni vizet közvetlenül terhelő vízterhelést csökkentő beruházást megvalósító beruházó a beruházás kivitelezése időtartama alatt évente időarányosan, de legfeljebb öt évig. Önkormányzat esetén a Ktd. 20. §-ában meghatározott bevallással egyidejűleg történhet a díjvisszaigénylés.” „A (2) bekezdésben meghatározott díjkedvezményre a közszolgáltató és az önkormányzat írásos megállapodása alapján a közszolgáltató abban az esetben is jogosult, ha a beruházást nem a közszolgáltató, hanem az önkormányzat valósítja meg,”
A díjkedvezményt minden esetben a beruházó veheti igénybe, a jogszabály alapján ezzel a lehetőséggel a fogyasztók nem tudnak élni.
Társaságunk a díjvisszaigényléssel a szennyvíztisztító telep beruházása kapcsán élt oly módon, hogy a kivitelezés megkezdését követően az erre vonatkozó megállapodást megkötötte az önkormányzattal. A megállapodás alapján az igénybevett díjkedvezményt az ALFÖLDVÍZ Zrt. a NAV felé történő bevallást követően átutalta Orosháza Város Önkormányzata részére, melyet a beruházó a tulajdonában lévő szennyvízrendszerrel kapcsolatban használ fel. 2013-2015. évekre vonatkozóan az igénybevett és Orosháza Város Önkormányzatának átutalt díjkedvezmény összege összesen 10.722.866,- Ft volt.
Képviselő Úr által írt levelében írtakra, miszerint Társaságunk nem volt jelen a 2016. március
7. napján megtartott rendkívüli testületi ülésen, a következőket válaszoljuk.
A testületi ülés meghívója Társaságunk vezérigazgatójának részére 2016. március 5. napján került megküldésre a csak.gyula@alfoldviz.hu címre. Vezérigazgató Úr a levelet 2016. március 7 – én délután tudta továbbítani, így Társaságunk nem tudott jelen lenni az adott napirendi pont tárgyalásán. A meghívóval és a fentiekkel kapcsolatban még aznap délután elektronikus válaszlevélben tájékoztattuk az Önkormányzatot, hogy Vezérigazgató Úr a fenti e-mail címét saját maga kezeli (Titkárságunknak arra nincs rálátása) és kértük, hogy az ilyen szoros határidővel érkező fontos leveleket a cegvezetes@alfoldviz.hu e-mail címre szíveskedjenek a jövőben továbbítani.”
Az Alföldvíz Zrt. levelének nagy terjedelmére figyelemmel a teljes válaszlevél képviselő úr részére átadásra kerül.
Viszontválasz: dr. Szabó Ervin jobban örült volna annak, hogy a díjemelést utasította volna el a polgármester, nem pedig az ő állítását. Elmondja, hogy Békéscsabán 2 ft/m3 a díj, illetve alacsonyabb a 2016-os díj mint nálunk. A választ nem fogadja el.
Szavaztak: 9 igen, 2 nem. Elfogadták.
A negyedik, egyben utolsó interpelláció ismét Szabó Erviné.
Javaslat a szociális bérlakások pályázat benyújtásának feltételéül megszabott jövedelem minimumnak a mértékét szabályozó, 16/2016. (IX.15.) Ör. 6. § (3) bekezdésének módosítására.
A 2015. november 26-i képviselő-testületi ülésen 11 pontos interpellációt terjesztettem elő lakásrendeletünk, azaz a 16/2006. számú Ör. 6. § módosítására.
A korábbi interpellációmban a 6. § (3) bekezdése helyett javasoltam a „Pályázati eljárás nélküli méltányossági lakás” elnevezésű támogatási forma bevezetését, azaz a rendeletünkbe foglalást, a hatályos rendeletben meghatározott jövedelemmel nem rendelkező, de szociálisan rászorultak szociális bérlakáshoz jutásának az esélyét növelendően.
Mint ismeretes a legutóbbi testületi ülésen az általam javasolt méltányossági szociális bérlakás helyett, a hivatkozott rendelet 5. §-a szerinti krízislakás került bevezetésre.
Jelen interpellációmban, figyelve a Szervezeti és Működési Szabályzatunk 34. § (1) bekezdésére a 16/2006. (IX.15.) 6. § (3) bekezdésének, nevezetesen a pályázat benyújtásának feltételéül megszabott, a pályázó vagy pályázók egy főre jutó jövedelem minimum mértékének módosítására teszek javaslatot.
Kijelenthető, hogy a 16/2006. (IX.15.) Ör., annak hatályba lépése óta többször módosításra került, de a 6. § (3) bekezdésében megjelölt minimális jövedelemhatár %-os értéke a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíjhoz viszonyított arányában – összegében – nem változott.
A jelenleg hatályos 16/2006. (IX.15.) Ör. 6. § (3) bekezdése alapján történő szabályozásunk minimum jövedelemként, 2006. óta változatlanul a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíjhoz viszonyítva határozza meg, a felső határ egyidejűsége mellett, a pályázat benyújtásának jogosultságát.
Fentiek alapján a 16/2006. (IIX.15.) Ör., azaz lakásrendeletünk 6. § (3) bekezdésének módosítására az alábbi két variációt, módosítási lehetőséget terjesztem elő:
Az egyik megoldási indítvány:
Kerüljön törlésre a 6. § (3) bekezdése szerinti lakás komfortfokozatához igazodó jövedelem minimum, és helyette kerüljön megfogalmazásra a szociális rászorultság megállapításához a jövedelem felső határa.
A módosítás utáni hatályos szöveg: „Az együttköltözők egy főre jutó átlagos havi nettó jövedelme, a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj kétszeresét nem haladhatja meg, a beköltözővel együtt jogszerűen beköltöző több személy esetében, az egyedülálló személynél a háromszorosát.”
A másik megoldási indítvány:
Azon esetben, ha továbbra is hatályában marad a 6. § (3) bekezdése szerinti pályázati jogosultságot meghatározó egy főre eső, öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegéhez viszonyított %-os arányosítás, úgy javasolom, hogy azokat a 2006. évhez viszonyítva – azóta stabilizálódott „rezsidíjas” közműdíjak, inflációs ráta stb. kiszámíthatóbb lehetőségével élve – csökkentsük az alábbiak szerint:
A módosítás utáni hatályos szöveg:
6. § (3) bekezdés
a) komfort nélküli, fél komfort 60 %
b) komfort fokozat, Garzonbérlők háza 80%
c) összkomfort komfort 120%
Tisztelettel kérem, hogy a T. Polgármester úr interpellációs javaslataimat a képviselő-testület elé, mint tárgyalásra alkalmast terjessze elő, és javasolja lakásrendeletünk fentiek szerinti módosítását, ez által biztosítva a szociálisan rászorultak lakáshoz jutásának kiszélesítését.
Íme Dávid Zoltán polgármester válasza
A „Javaslat a szociális bérlakások pályázat benyújtásának feltételéül megszabott jövedelem minimumnak a mértékét szabályozó, 16/2006. (IX.15.) Ör. 6. § (3) bekezdésének módosítására.” tárgyú interpellációjára az alábbiak szerint válaszolok:
Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzati lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról szóló 16/2006. (IX.15.) Ö.r. számú rendeletének 6. § (2) bekezdése az alábbiak szerint szól:
(2) Jövedelmi viszonyai szerint az a család (személy) tekinthető szociálisan rászorulónak, ahol – az együtt költöző személyeket is figyelembe véve – az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a 168/1997. (X.6.) Korm. rendelet 11. §-ában meghatározott öregségi teljes nyugdíj havi legkisebb összegének (továbbiakban: öregségi nyugdíjminimum) háromszorosát.”
Az önkormányzati szociális bérlakáshoz jutás felső jövedelmi határa e bekezdésben meghatározásra került.
Az interpelláció tehát nem csak a rendelet 6. § (3) bekezdését érinti, az Ön által benyújtott szabályozási javaslattal a rendelet módosítás nem volna megoldható.
Az egy főre jutó jövedelem számításának alapját képező öregségi teljes nyugdíj havi legkisebb összegét a 168/1997. (X.6.) Korm. rendelet 11. §-a az alábbiak szerint határozza meg:
„A 2007. december 31-ét követő, de 2017. január 01-ét megelőző időponttól megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 28.500.- forint.”
Az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege tehát 2007. óta nem változott, nem emelkedett.
Az önkormányzat szociális rendeleteiben a jövedelmi határok emelése jelentette a támogatásokhoz való hozzájutás lehetőségének biztosítását.
A lakásrendelet esetében a minimum feltételek változatlanul hagyásával érte el az önkormányzat ugyanezt a hatást, mivel a bevezetés óta nem változó, relatíve kisebb jövedelemmel lehetett teljesíteni a minimum feltételt.
A lakáshoz jutás minimum feltételének fenntartását továbbra is indokoltnak tartom, mivel rendelkezni kell egy alap jövedelemmel, hogy a jelentkező lakbér és rezsi kiadásokat fedezni tudja a bérlő, ne kerüljön néhány hónap alatt adósságcsapdába.
A lakáspályázatok elbírálásával kapcsolatos tapasztalatok szerint a meghirdetett lakások gazdára találnak, és az önkormányzat rendelkezésére álló lakásszámot tekintve a kereslet lefedi a rendeletben meghatározott jövedelemmel rendelkező családok köréből is a kínálatot.
Fentiekre tekintettel az önkormányzati rendelet módosítását nem tartom indokoltnak.
Dr. Szabó Ervin viszontválasza.
Szerinte megoldható lenne a lakásrendelet módosítása, mint Hódmezővásárhelyen és Békéscsabán is, az utóbbinál a félkomfortnál 80%-ban van meghatározva, mi is tehetnénk lépéseket. Nem fogadja el a választ.
Szavaztak: 9 igen, 2 nem. Elfogadták.
Kérdések:
Németh Béla: – Mikor kapjuk meg az új buszmegállót Cinkuson? Jó az ottaniaknak egy régi is, de szeretnék, ha őszig ez megoldódna.
Dávid Zoltán: – A korábbi válaszomat fentartom. A tervezés és a folyamat zajlik, megnézzük, hogy mibe kerül egy új buszváró költsége. Azt gondolom, hogy belátható időn belül lesz a cinkusiaknak hol várakozni, csak készüljön el az első prototipus.
dr. Szabó Ervin: – Örömmel tapasztaltam, hogy a városi honlapon kijavították a múzeum nevét, viszont az utána következő leírásban ugyanúgy benne van a régi név. Kérem, erre figyeljenek
Sára Csaba: – A kútmuzeumnál kivágtak egy fát, állítólag a DÉMÁSZ-osok. Kinek a felelősége a gallyak eltüntetése az U alakúnál? A Tas utcán volt egy csőtörés, a betontörmeléket viszont otthagyták a virágok között. Mikor tüntetik el?
A képviselő írásban kap választ.
Eddig tartott az ülés nyilvános része, köszönjük a figyelmet!
