Most rendes havi ülésre gyűltek össze a képviselők. Terítéken lesz a buszközlekedés, a szociális ellátás, a bérlakások ügye, a lóversenypálya, a múzeum, a művelődési ház, két több tízmilliós pályázat és egy százmilliárdos térségfejlesztési projekt.
A témákat itt foglaltuk össze, a napirendek részletesen itt olvashatók, vagy a napirendek címére klikkelve is bejönnek.
Klikk a témára, oda ugrik az oldal
Lesz-e sportcsarnok és uszoda? És hol?
Új buszok a menetrendben
Változás a bérlakások odaítélésében
Rendelet a szociális szolgáltatásokról
Felújítások a művelődési házban
Nagy vita után támogatják a sportcsarnok működését
Kalandpark – miért veszteséges és mit fejlesztenek?
Összevesztek a 70 milliós pályázaton
Új befektető érkezik a lóversenypályára
Költözik az orvosi ügyelet?
Eladta a város az AKG Zrt-s részvényeit
Közösen tervezik Dél-Békés jövőjét
Interpellációk
Kérdések
08:54
Szép péntek reggelt kívánunk mindenkinek. Odakint március végéhez képest szokatlanul hűvös van, de borítékolható, hogy idebent a képviselői vita majd megadja a forró hangulatot.
09:08
3-as napirendnek bejött a Pályázat benyújtása az ifjúsági közösségek közösségépítő programsorozatainak támogatására, míg 20-asnak a részvétel a Dél-Békés Jövöjéért Szövetségben.
Elfogadták a napirendeket, kezdődik a munka
1.) Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról
Kérdés, észrevétel nincs, 10 igen, 5 tartózkodás mellett elfogadták.
9:12 – 9:15
2.) Beszámoló az Orosházi Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat 2014-2015. évi tevékenységéről
Dr. Szabó Ervin (Jobbik) kifejti, hogy az Orosházi Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat igen színvonalas és építő jellegű rendezvényeket szervezett a megjelölt időszakban, ami dicsérendő.
– Jövőre lesz 20 éves a GYIÖK, ezért javaslom, hogy az évfordulón legyen egy nagyobb programsorozat, amihez a város adjon komolyabb anyagi támogatást.
Magonyné Urbán Zsuzsanna köszöni Dr. Szabó Ervinnek az elismerést, illetve a jubileumi rendezvénnyel kapcsolatos felvetését. Konkrét tervekkel még nem tud szolgálni, de lenne ötletük, hogy miként ünnepeljék meg ezt az évfordulót.
A képviselők szavaznak arról, hogy a 2017-es költségvetésben legyen majd erre forrás. 15 igennel mindenki támogatta.
3.) Pályázat benyújtása az ifjúsági közösségek közösségépítő programsorozatainak támogatására
Szavaztak: 15 igen. Egyhangúlag elfogadták.
Lesz-e sportcsarnok és uszoda? És hol?
4.) Tájékoztató a megvalósítandó sportcsarnok fejlesztésről (szóban)
Bojtor István (Fidesz) alpolgármester elmondja, hogy ez nem TOP-os vagy pályázati fejlesztés, hanem a város saját ötlete alapján elindított lobbizás. – Volt egy többszörösen megtárgyalt szakmai anyag, amivel elindítottuk a sportcsarnok és fedett uszoda építésének előkészületeit. Kerestük a lehetséges forrásokat, feltártuk az összes lehetőséget, egy alapos analízis alapján 2016-ban jutottunk el egy olyan stádiumba, hogy elindulhatott a projekt. Az MKSZ döntése alapján több vidéki kézilabda bázis mellett Orosháza is ígéretet kapott egy sportaréna építésére. A fedett uszoda építése is régóta megfogalmazott igény, de szeretnénk közösségi tereket is építeni, amelyek kulturális sport vagy egyéb tevékenységek elvégzését biztosítják. A JövőD Dél-Békésben épül projektekhez is nagyban kapcsolódik ez az elképzelés. Folyamatosan egyeztettünk a szakmával, majd Seszták Miklós fejlesztési miniszter megkapta a várostól azt a lobbianyagot, amiben ezeket a terveket mutattuk be. Ezt követően a miniszter egy nyilvános rendezvényen ígéretet tett a megvalósításra – mondja Bojtor.
Hozzáteszi, az egyeztető megbeszélések jelenleg is folyamatban vannak az érintettekkel a helyszín és a megvalósítás tekintetében. 0 Szeretnének egyeztetni a fejlesztések helyszínéről, több jó elképzelés is van, de vannak gazdasági, szakmai szempontok, amihez tárgyalások szükségesek. Szóba került a közlekedésfejlesztés is, ami fontos annak fényében, hol lesz a beruházás. Az biztos, hogy gazdasági és turisztikai szinten előrelépés lesz a városnak, ha ez megvalósul. Mind a tömeg- és a szabadidősport lehetőségei megnőnek, és Dél-Békésre nézve 100 ezer ember igényét tudja kielégíteni.
Németh Béla (Fidesz) szerint úgy tűnik, hogy a hosszas vajúdás után végre megvalósul ez a terv. – Nagyon fontos a sport, és annak biztosítása, hogy minden orosházi gyerek megtanuljon úszni. A fenntarthatóság azonban nagyon fontos szempont az építésnél. Két olyan hely van a városban, ahol ezeket meg lehetne építeni: a sportcsarnokot a laktanya helyén, ugyanis ott van elég parkolóhely, ugyanis egy arénának erre is szüksége van. A tanuszoda pedig meglátásom szerint csakis kizárólag Gyopárosan elképzelhető, ugyanis ott van elég terület, ahol ezt megtudnák építeni. El kell felejteni azt, hogy a belvárosban legyen egy tanuszoda, ugyanis sokkal költségesebb lenne, éves szinten akár 120 millió forint is lehet az üzemeltetési költség. Minden további nélkül megoldható, hogy busszal kijussanak a sportolni vágyó diákok. Gyopáros mértani középben van Szentetornyához, Rákóczitelephez és a belvároshoz képest is, van kerékpárút is kiépítve. Szerintem kisvárosi gondolkodás az, hogy 5 km problémát okoz, ugyanis ennyi séta vagy kerékpározás mindenkinek az egészségét szolgálja.
Fetser János (MSZP) köszöni a tájékoztatót, de kérdezi, hogy miért nem írásban foglalták össze az itt elmondottakat? Számít egy ütemtervre és bízik benne, hogy nem jár úgy Orosháza, mint amikor Hoffmann Rózsa bejelentette, hogy tanuszoda épül Orosházán, de azóta sincs semmi belőle.
– Remélem, hogy a sportcsarnok nem csak kézilabdára lesz alkalmas, hanem minden sportág megtalálja benne a helyét. Széles társadalmi egyeztetésről beszélnek, de én nem láttam egyetlen meghívót sem, ahol a nyilvánosság előtt szót váltottak volna az említett tervekről, de lehet, elkerülte a figyelmem. A célokkal egyetértünk, de jobb lenne, ha konkrét dolgokról beszélnénk. Fontos, hogy minden körülményt – parkolás, működtetés – figyelembe vegyenek. Mikor kezdődik a tervezés, mekkora nagyságrendű lesz a beruházás? Ha eljutunk odáig, hogy nem csak ígéret lesz, akkor nagyot léphetünk előre. Nem ördögtől elrugaszkodott elképzelés ez, hiszen néhány ezres települések is kapnak tízezres stadiont, tehát a kormánynak van erre pénze, nem kellene ebből kimaradni. Ezért kérem, ne hagyják ki az elképzelésekből a Mátrai Sándor Stadion fejlesztését, amely félbe maradt. Forgalom szabályozás, parkoló építés, pálya felújítás, lelátó építés kellene. Ezt a kormányzat komolyan támogatja, így kérem az alpolgármestert, ezért is lobbizzanak.
Elekes Lajos (Fidesz) társadalmi alpolgármester kiemeli, az említett lobbikiadvány hozta meg az áttörést a témában.
– A Fidesz ezzel a témával kampányolt 2014-ben, így ezt a programot a társadalom egy része már támogatta. A korábbi gazdaságfejlesztési fórumokon megkérdeztük a gazdasági élet, a lakosság és a civil szervezetek véleményét, milyen irányba vigyük a város fejlesztését. Itt kijött a sportnál a kapacitások hiánya, mint megoldandó probléma és a TOP 3-ban volt a sportcsarnok ügye. Tehát a Fidesz számára is fontos a sportcsarnok, és ezt szeretnék a lakosok is. A Bojtor István által említett témák már a megvalósításról szólnak. Az első naptól fogva sokat dolgoztunk ezen, mindent megteszünk azért, hogy ez a terv megvalósulhasson – mondja Elekes. Kiemeli, először egy egy komplex építményben gondolkodtak az Eötvös iskola területén, egy 2000 fős csarnokról, kiegészítő funkciókkal és az alagsorban uszodával. – Közben változott a helyzet, mert kiderült, hogy a kézilabda szövetség a TAO pénzekből építhetne új csarnokot. De ezt külön kell kezelni az uszodától, hiszen ebben nem lehet más funkció. Itt már 3000 fős sportarénáról van szó, így a kapacitás és a parkolók miatt ez csak Gyopároson, a régi laktanya területén jöhet szóba. Az uszoda kérdése egy más téma. Ha fenntarthatóan akarjuk üzemeltetni, akkor a geotermia hasznosítása miatt szintén Gyopároson lenne ésszerű megépíteni – fogalmaz Elekes. Meglátása szerint a sportcsarnok működtetésben jelenleg egyedül az Eötvös iskola csapatában lát kellő tapasztalatot, ezért számítanak a munkájukra az ügyben. Kiemeli, mivel a sportcsarnok ebben a formában csak Gyopároson fér el, a városnak biztosítania kell a csarnok és város közti összeköttetést, ezért Gyopáros turisztikai összekapcsolását meg kell oldani a várossal, ami további fejlődést jelent.
Fetser János szeretné a lobbianyagot megkapni, hogy esetleg ők is segíthessenek. – Van aláírt szerződés vagy szóbeli megegyezés a kézilabda szövetséggel a sportcsarnokkal? Szerintem még korai azt kimondani, hogy ki a jó üzemeltető. Elhangzott, hogy ez csak egy szándéknyilatkozat, de ha a végeredmény az lesz, amit a városvezetés most mond, akkor ez egy örvendetes dolog, végre történik valami, nem csak a jövőt nézzük Dél-Békésben.
Bojtor István elmondja, hogy végleges szerződés még nincsen, viszont a szándéknyilatkozatnál többnek érzi a jelenlegi helyzetet.
– A helyszín és kivitelezés kidolgozása vár. Amit mondtam, csak előzetes információk ezért nem akartam írásba foglalni ezeket.
Új buszok a menetrendben
Dávid Zoltán elöljáróban megköszöni a DAKK Zrt-nek, hogy a múlt hét pénteki kórházi bombariadónál kérésére azonnal reagáltak és buszokat biztosítottak a rászoruló embereknek.
Németh Béla a cinkusi buszmegállóval kapcsolatban érdeklődik – immár sokadjára- , hogy van-e mód arra, hogy végre újra legyen fedett váró az ott dolgozóknak. Érdemi választ korábban nem kapott, de neki buszmegálló kell.
– Ha a DAKK-nak ez nem fontos, mondják meg, tudomásul veszem, és megyek a polgármesterhez. Ha neki sem, akkor gyűjtést indítok.
Dávid Zoltán válaszol Németh Bélának, és elmondja, a szóban forgó buszváró a város tulajdona.
– Felmérettem az orosházi buszmegállók állapotát, és szörnyű állapotokat találtam, így ebben mindenképpen lépni kell. Korábban kapott a város ígéretet a DAKK-tól, hogy kicserélik a saját buszmegállóikat, de ez kevés, nekünk is van feladatunk. Ezért terveztettem egy buszmegálló típust. Szeretném, ha ilyen modern, egységes buszmegállók lennének a városban, és javítanák Orosháza arculatát. Ennek megvalósításában szeretném majd kérni a gazdasági társaságok segítségét.
Eddig nem a napirendről beszéltek a képviselők, miszerint a helyközi buszközlekedést kiegészítenék a távolsági járatok bekapcsolásával is. Dr. Szabó Ervin viszont visszatér a témához, és megkérdezi, mennyire igazodik a menetrend az AKG műszakrendjéhez, mivel nem csatoltak erre vonatkozó dokumentumokat. Kérdezi még, hogy a regionális helyi járatok menetrendjéről volt-e utaskikérdezés, illetve hogy milyen összegű lehet a bérletek ára? – A Táncsics utcai buszmegálló a város egyik legforgalmasabb helye, ahol nincs üveg, és kiáll a földből a vas. Ezt kérdeztem már korábban is, és most is: mikor lesz kijavítva? – tér el a végén ő is az eredeti napirendtől.
Antal László (Fidesz) sem az új járatról beszél. Kiemeli, hogy az internetes alkalmazások folyamatosan bővülnek, és a DAKK Zrt. is elindított egy olyan szolgáltatást, ami az orosháziaknak és az ide látogatóknak is tájékozódást ad ilyen formában. Megemlít egy weboldalt, amin pontosan lehet követni a buszok érkezését, indulását, egyelőre csak Békéscsabán. Szeretné, ha kifejlesztene a DAKK Orosházával kapcsolatban is egy alkalmazást, ami az oldal elérését biztosítja mobiltelefonon.
Németh Béla örül, hogy legalább tisztán lát, hogy nem a DAKK dolga visszaállítani a cinkusi buszmegállót, és arra kéri a polgármestert, hogy a most bemutatott megálló prototípusát a cinkuson építsék meg.
Sára Csaba (Fidesz) szintén jelzi igényét, hogy a Gyártelep utcára is kellene egy szélvédett megálló, ahol több mint 400 ember dolgozik. – Ezek fele biztosan igénybe veszi a buszközlekedést, így oda is elkelne egy új fedett buszváró.
Dávid Zoltán kéri, hogy ezek a dolgok inkább a kérdések pontnál hangozzanak el, ugyanis ezek nem a napirendhez tartoznak. De újra kiemeli, fognak buszmegállók épülni Orosházán.
Fetser János emlékeztet, hogy évek óta felvetetik a buszvárók problémáját, még költségvetési módosításban is tettek javaslatot, de ezt nem fogadták el.
Dávid Zoltán erre reagálva elmondja, a 2016-os költségvetésben szerepel a buszmegállókra vonatkozó összeg.
Barák Anita megbízott irodavezető elmondja, a költségvetés valóban tartalmaz a buszmegállóval kapcsolatban keretösszeget, viszont ez nem elég arra, hogy az összes buszmegállót lecseréljék, reméli kapnak pénzt ezekre a munkálatokra, hogy még idén befejezzék őket.
Sznyida László van jelen a DAKK Zrt.-től, aki az eredeti előterjesztésről elmondja, a három oldalú szerződés kibővítésekor fontos volt, hogy ezeket a szerződéseket rendezzék. – Ilyen megállapodás kell ahhoz, hogy helyközi jártokkal helyi utasforgalmat is tudjanak bonyolítani. Sok utaspanasz volt, hogy nem tudtuk helyi díjakkal szállítani az itteni utasokat. Készültek felmérések, ennek alapján állapítottuk meg a díjtételeket.
Szavaztak: 13 igen, 1 tartózkodás. Elfogadták.
Változás a bérlakások odaítélésében
dr. Szabó Ervin az előterjesztés három témakörét érinti. Kiemeli, hogy a krízislakásokkal kapcsolatban a tavaly októberi testületi ülésen már interpellált. Elmondja, most 2 ilyen krízislakás van, így ennyivel csökkent a pályázható a bérlakások száma, hiszen ebből lettek krízislakások. Elfogadja, hogy a krízishelyzetbe került családokat meg kell segíteni, de ehhez módosító javaslatot nyújt be. – Most az a szabály, hogy maximum hat hónapra köthető az ilyen lakások szerződése. Javaslom, hogy indokolt esetben ezt egyszeri alkalommal plusz három hónappal meghosszabbíthassák – fogalmaz. A lakások megítélése előtti környezet tanulmányról már 2015 októberében beszélt. Akkor azt javasolta, legyen ez kötelező a lakás elbírálásoknál, de akkor ezt elutasították. – A mostani anyagban eredmény, hogy akkor van ilyen tanulmány, ha azonos pontszámot érnek el a pályázók az első két helyen. De ez felveti a lelkiismereti kérdést, hogy akkor eddig mi alapján döntöttek? Módosító javaslatom, hogy ha 10, vagy azon belüli ponthatáron belül van az első és a második pályázó, akkor is legyen környezettanulmány. Szerintem így még igazságosabb lesz az elbírálás. A harmadik a pályázati pontrendszer, amibe több korábbi javaslatom bekerült, de sajnos több fontos nem. Szerintem ez további javításra szorul. Nyilván kell tartanunk a sikertelen pályázókat, és emberségből ki kellene értesíteni őket egy újabb pályázati lehetőségről, és arról is, hogy ha nem nyertek. Köszönöm, hogy sok elképzelést beépítettek, de nem változtat azon a problémán, hogy 2015-ben minden tizedik pályázó jutott lakáshoz. Kiemelt stratégiai cél legyen, hogy a pályázható lakások száma növekedjen, és hogy figyelembe véve a személyiségi jogokat, nyilvános ülésen döntsünk a lakásokról. Javaslom, hogy kerüljön bele a jövőben a beszámolóba a sikertelen pályázatok száma. A negyedik sikertelen pályázat után méltányossági alapon legyen elbírálás, és legyen 5 év kötelező Orosházán tartózkodás is a feltételek között.
Füvesi Sándor kiemeli, hogy az előző ciklusokban mindig javítottak ezeken a rendeleteken és a mostani előterjesztés több pontot tartalmaz, ami javítja az intézkedéseket. – A legjobb szándékkal dolgozik mindenki, aki ezekben az előkészítő testületekben részt vesznek. Ebben a tervezetben is sok olyan apró elem van, amitől jobb lesz a pályázati rendszer. De kiegészíteném az előterjesztést, mivel a bizottságban látjuk, rengeteg igény van, és nagyon sok rászoruló van, akik mind megérdemelnék a lakást. Most 5 lakásról döntünk majd a zárt ülésen. Itt 5 db lakásra beérkezett 73 pályázat. Ez rendkívül sok és aránytalan, nincs az a képviselő, aki jó döntést tud hozni, a lehető legkevésbé rossz döntést hozhatjuk meg. Ez is mutatja, hogy a meglévő lakásállományt sokkal jobban kellene kezelni, nem eladni, hanem felújítani kellene ezeket. Tartsunk rendet az önkormányzati lakásokban, a Garzonbérlők Házában, hogy ne legyen, aki drogtanyának, vagy kuplerájnak használja a lakást. Ez évek óta húzódik, nincs aki karban tartja. Utoljára 2006 előtt az MSZP-s városvezetés épített bérlakást Orosházán.
Dávid Zoltán szerint Füvesi Sándornak jogos a felvetése, kevés a lakás, igazságos döntést nem tudnak hozni.
– Van egy pontrendszer, amihez a város köti magát, ez alapján ítélik oda a lakást a rászorulóknak. Az biztos, hogy azt a folyamatot kell felgyorsítani, ami a lakáshoz jutást segíti elő, viszont Szabó Ervin felvetései inkább gátolnák a folyamatokat. A lakásfelújítások folyamatát Benkő Ferenc vezérigazgató vezetésével továbbra is végzik. A meglévőket rendbe kell tenni, a folyamatot gyorsítani kell. Ebben kell lépni, a városüzemeltetés elkezdte ezt a folyamatot. Az más kérdés, hogy az ott lakók mennyire ügyelnek a lakások állapotára. Ezzel kapcsolatban is eljárnak, viszont az egy lassú folyamat, nem tudnak azonnal lépni.
Németh Béla ügyrendben kért szót. Felhívná egy mulasztásos dologra a figyelmet, miszerint Füvesi Sándornak ha van ilyen információja, hogy valaki drogtanyának használja a bérlakást, akkor meg kellett volna tenni a megfelelő intézkedéseket
Fetser János ügyrendben kért szót. Németh Bélának jelzi, hogy Füvesi Sándor feljelentette az érintetteket.
Szavaztak a módosító javaslatokról, nem fogadták el őket.
Szavaztak a rendeletről: 12 igen, 3 tartózkodás. Elfogadták.
Rendelet a szociális szolgáltatásokról
7.) A szociális szolgáltatásokról szóló 10/2015. (III.30.) önkormányzati rendelet módosítása
Dr. Szabó Ervin szerint jó döntést hoztak, amikor Bogárné Kiss Ildikót választották az ESZK igazgatójának, hiszen az Ő hozzáállása kiemelendő. Azt gondolja, hogy a díjcsökkentések jelentős növekedést fognak majd eredményezni. Kérdi, hogy jelenleg van-e a várólista az Ezüst Fenyő Szociális Otthon szobáira? Az intézmények kihasználtságai százalékosan milyenek? A várhatóan megnövekedő igényeket ki tudják-e majd szolgálni? Milyen további intézkedéseket tart az igazgató szükségesnek?
Bogárné Kiss Ildikó elmondja, az Ezüst Fenyő férőhelye 74 fő, most 72-en vannak, 7 női és 4 férfi várakozó van. – Van, aki 2012 óta várakozik, és nem azért nem teljesítjük az igényeket, mert nincs hely, hanem mert az idős korosztály biztonsági szempontból nyújtja be a kérelmeket, hogy biztosan bent legyen az igényük. Ezek közül viszont senki nem akar jelenleg beköltözni az intézménybe, viszont az igényük ott van, így ezek a számok megjelennek – fogalmaz az ESZK vezetője. A Platán otthonban a 150 férőhelyen 152 főt látnak el, amire a jogszabály lehetőséget ad. 100 % a kihasználtsága az idősek otthonának. A négy idősek klubjában 115 férőhely van, ahol jelenleg 91-es létszám van. A hajléktalan szállón a 14 férőhelyen 8 ellátott van. A Vadvirág Esély Klubban teljes a kihasználtság, a hajléktalan melegedőn szintén minden hely foglalt. A pszichiátriai klubban 20-an vannak, itt sincs több hely, a szenvedélybetegeknek fenntartott helyen 20-ból 7-en vannak, a Kisharang Bölcsődében 76 kisgyermek van, ott is teljes az ellátottság. Jelenleg 185 fő szociális étkezésben részesülő ellátott van, házi segítségnyújtásban most 134 főt látnak el. Ebből 69 fő a szociális gondozást veszi igénybe, 65 fő a szociális segítést. – Nem a létszámbővítésen kell gondolkodni, hanem a hatékonyságon, hogy megfelelően fel tudjuk tölteni a még üres helyeket, elsősorban az idősek klubjában – tette hozzá Bogárné.
Dávid Zoltán szerint rendkívül fontos az idősellátás kérdése, van tennivaló a városban ez ügyben, reméli, fognak is majd ezen javítani.
A rendeletről szavaztak: 12 igen, 3 tartózkodás. Elfogadták.
8.) Önkormányzati intézmények alapító okiratának módosítása
/1 Az Egységes Szociális Központ Alapító Okiratának módosítása
Szavaztak: 12 igen, 3 tartózkodás. Elfogadták.
/2. A Napköziotthonos Óvoda alapító okiratának módosítása
Szavaztak: 12 igen, 3 tartózkodás. Elfogadták.
A 10 perces szünet után nem jött vissza a terembe Lövei Ferenc (Fidesz).
Felújítások a művelődési házban
9.) Petőfi Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft. közszolgáltatási szerződésének módosítása
Fetser János kérdezi, mi indokolta azt, hogy egy év alatt háromszorosra emelkedett a PMK támogatása a testület részéről. Milyen építési beruházást terveznek 25 millió forintból? A melléklet összegek, amiket leadtak becsült összegek, vagy ajánlás alapján indokolták?
Lajti Tímea, a Petőfi Művelődési Központ igazgatója válaszol pár kérdésre. – A 25 millió forint – színpadfüggöny cseréje, technikai eszközök beszerzése – becsült számok alapján jött ki. Ezekről szakemberekkel tárgyaltunk, de addig nem beszéltünk konkrétumokról, amíg nem kapunk pénzt. A koncertterem és a vizesblokkok felújítása is időszerű, ezekről szól, a másik 25 millió forint, amiről nem nekem kell nyilatkoznom.
Füvesi Sándor szerint a művelődési ház támogatása évről évre kardinális kérdés, hiszen egy olyan intézményről van szó, ami a múzeum és iskolák mellett meghatározza, hogy milyen képet mutat magáról a város. Azért nem értem, hogy mivel én évről évre szóvá teszem, hogy kell rövid, közép és hosszútávú stratégia, ennek ellenére a környező településekkel szemben lemaradunk, nem jól teljesítünk, mert nincs ilyen terve a városnak. Most is ad hoc jelleggel kerülnek be anyagok, ilyen ez is. Ha lenne 4-5 évre terv, honnan, hova akarnak eljutni, akkor egy művelődési ház költségvetése követhető lenne, állandó lenne, irányok lennének. És éppen nem attól függne, hogy egy intézményt ki vezet. Amíg az elmúlt években a PMK támogatása 35-48 millió forint között volt, most 2016-ra egy csapásra 100 millió fölötti lett. Miért? Mert megváltozott az intézmény vezetője? Nem látok más okot rá. Az eddigi 38 milliós rendezvény költség most több mint 60 millió lett. Miért? Ezt nem indokolják. És ezen felül jelent meg egy felhalmozási támogatás, ami 50 milliós beruházási kiadásról szólt eredetileg februárban. És most az van itt, hogy egyik fele beruházásra, másik a konkrét technikai eszközökre kell. Lehet erről beszélni, de miért nem indokolják, hogy néhány hét alatt miért változott ez meg? Az pedig, hogy ezek becsült számok, kommentárt sem érdemel. Amikor néhány ezer forinton vitáznak velünk szociális alapon, akkor itt tízmilliók mennek ki pontos információk nélkül.
dr. Horváthné dr. Barta Edit jegyző pontosítja, hogy a költségvetésben 50 millió forint beruházást szavaztak meg. – Ezt követően derült ki, hogy vannak olyan beruházások is, amik városi tulajdonú épületfejlesztéseket tartalmaznak, amiket nem végezhet a PMK. Ezeket az önkormányzati beruházok tartalmazzák majd és a közbeszerzési beruházások alatt futnak, ezt az önkormányzat végezteti majd. Az eszközbeszerzés megy a PMK-hoz.
Fejes Róbertné alpolgármester kiemeli, hogy a PMK munkavállalóinak száma is növekedett, így a bér és járulék költség is magasabb, a pénzek a működésükhöz pedig elengedhetetlenek. – Az Orosházára érkező előadók és művészek színvonalas kiszolgálására kell a felújítás, korszerűsíteni kell a színpadtechnikát és a digitális technikát, amik nagyon elavultak voltak. Úgy gondolom, időszerű volt a személyi változás is.
Fetser János lecsap Fejesné utolsó mondatára. – Ezek szerint az önök által korábban kinevezett igazgatóval elégedetlenek voltak – mondja Fetser János. Kiemeli, hogy ez egy 10 éve felújított épület, és éppen most kapnak több pénzt és több dolgozót, amikor csökken a PMK feladata, hogy átmegy a képtár a múzeumhoz. – A városnak sok pénze van a befizetett adókból. Azt, hogy ezt mire költik el, az önök felelőssége. Ez személyre szabott támogatás és nem a város stratégiai elképzelései miatt van. Ez a támogatás eltúlzott, főleg, hogy a város egyéb ingatlanai milyen állapotban vannak. Már a vezető kinevezése is kétes volt, és kíváncsiak vagyunk, milyen minőségi előrelépés lesz a mostani fejlesztésekkel.
Fejes Róbertné úgy gondolja, hogy az előző vezető is jól dolgozott, és a mostani vezető is jól végzi munkáját. – Teltház van az előadásokon. Az hogy biztonságosabbá tegyük a színházat, hogy minden a jogszabályoknak megfelelően történjen, az nem pénzkidobás. Úgy gondolom, hogy a gyermekeinket, akik ott fellépnek biztonságban tudjuk, az eszközök beszerzése és fejlesztése elengedhetetlen. Nem szeretnék visszamutogatni a múltba, mert nem szokásom. Az, hogy miért van bűz bent az épületben, miért nem újítottak fel 10 éve olyan dolgokat, amiket fel kellett volna, mindenki keresse meg magéban a hibát. Most is jó helyre kerül a pénz.
Füvesi ismét megemlíti, hogy mekkora összegekkel nőtt tavalyról a PMK támogatása. – A művelődési ház is az MSZP városvezetése alatt lett felújítva. Azt mondja Fejesné, hogy elkerülendő a jogszabálysértéseket. Ezek szerint eddig nem a jogszabályoknak megfelelően működött a PMK? Erre választ kérünk. És talán majd ki fog derülni az elkövetkező hónapokban, hogy ezt a rengeteg pénzt mire költik, hiszen Orosháza továbbra is lemarad.
Szavaztak: 11 igen, 3 nem. Elfogadták.
11:16 – 11:24
dr. Szabó Ervin elmondja, hogy már a 2015 decemberi testületi ülésén megfogalmazta, mennyire fontos, hogy a képtár a PMK-től a múzeumhoz került. – Az, hogy sok emberhez eljussanak a múzeum raktárában porosodó értékek, ahhoz a város kommunikációs és marketing cégeinek is feladata lenne. Már egyszer megemlítettem, hogy az oroshaza.hu-n még mindig Szántó Kovács János Múzeumként olvasható az intézmény neve, hiába nevezték át Nagy Gyula múzeumra. Emellett a TDM oldalain is a régi elnevezések vannak még fent. Azt gondolom, hogy a városmarketing irodára rákattintva, nem lenne szabad fél évvel később a névváltozás után ezt olvasni. Indítványozom, hogy a honlap aktualizálását rendeljék meg a Jövő Építők TDM-től. Ha másképp nem megy a változás, akkor legalább a testület döntése alapján sikerüljön átneveztetni az említett intézménynevet.
A jegyző elmondja, az oroshaza.hu aktualizálását az Orosházi Média Kft végzi, oly módon, hogy minden intézményvezető jelzi az adatváltozásokat. Amikor ezek a módosítási kérések beérkeznek, a média Kft. átvezeti ezeket a városi honlapon.
Dávid Zoltán jelzi, minden intézményvezetőnek küldeni fog levelet, hogy nézzék át a neten található adatokat, és ha kell módosítás, akkor azt jelezzék.
Szavaztak a hat darab határozati javaslatról, többségi szavazással elfogadtak.
Nagy vita után támogatják a sportcsarnok működését
11.) Hozzájárulás az Orosháza, Eötvös tér 2. alatti sportcsarnok működési költségeihez
Fetser János nem tartja indokoltnak az MSZP frakció nevében a 10 millió forint támogatást a Szeged-Csanádi Egyházmegye részére, akiknek átadták a sportcsarnokot és az iskolát üzemeltetésre. Emlékeztet, annak idején ellene voltak ennek az intézkedésnek, és elmondja, ha támogatják az Eötvös sportcsarnokot, akkor a gimnáziumit is kell, legalább ekkora összeggel. – Azt mondták, hogy profi módon üzemeltetik a sportcsarnokot. Ha ez így lenne, akkor nem kellene a bevételt támogatásokkal kompenzálni, hiszen nyereséges lenne. A csarnok bérleti díja a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspökséget illeti, és remélem, innen utalják vissza az iskolának. Érthetetlen számunkra, hogy hol ide, hol oda számlázzák a sportcsarnok bérleti díját. Átadta a város működtetésre az egyháznak a csarnokot, hogy kerül a csarnok bérleti díja az egyházi alapítványhoz, miért nem az iskoláé marad a pénz? Információim szerint bizonyos rendezvényeknek és használóknak nem kell fizetni a csarnokért. A püspökség úgy gondolja, hogy ez egy veszteséges tevékenység? A fideszes Németh Béla idején felújították a fűtést és a világítást a csarnokban, így azt sem lehet mondani, hogy a szocialisták rontották el ezt. Ha kap 10 milliót a katolikus egyház, köszöni szépen és zsebre teszi. Remélem, nem a gyulai labdarúgó akadémia kapja ezt a pénzt. De legalább a püspökség ezt is fontosnak tartja, nem úgy mint önök.
Dávid Zoltán kiemeli, a Táncsics gimnáziumnak nem adhatnak támogatást, hiszen az város fenntartásában van. Hozzáteszi, hogy a püspökség visszautalja ezt az összeget az Eötvös iskolának.
– A szocialista frakció egyetlen pontot sem szavazott meg eddig a katolikus egyházzal kapcsolatban. Itt a szándék az, hogy ideológiai alapon lejárassák a katolikus egyházat, a képviselő-testület fideszes többségének keresztény alapon nyugvó tagjait rossz színben szeretnék feltüntetni – mondja Elekes Lajos, aki hozzáteszi, ha az MSZP megszavazza a napirendet a végén, akkor visszavonja et a kijelentését. – Az a cél, hogy támogassuk az oktatást és a gyerekeket. A katolikus iskola kiemelkedő szerepet vállal ebben. Folyamatos támadás ért minket az elmúlt években a magas sporttámogatási összegekért. De most ezek már nem akkorkák. A sportcsarnok fő igénybe vevője a két kézilabda klub, akik most jóval kevesebb pénzt kapnak, ezért kevesebbet tudnak a sportcsarnokra fordítani. A sportcsarnok mindenkinek fontos, ezért kell beszállni a működtetésbe. Mindegy, hogy ki működteti, ugyanolyan óvó gonddal állunk a katolikus iskola és a Táncsics gimnázium mögé is, ha szükséges. Nálunk is felmerült, hogy milyen módon biztosított ennek a 10 millió forintnak az elszámolása, ez egy jogi alapfeltétel volt. Mi ezt a pénzt nem tudtuk közvetlenül adni az Eötvös iskolának, csak a püspökségnek. Viszont ez a pénz visszajön Orosházára, itt költik majd el.
Bojtor István kiegészítve Elekes Lajos hozzászólását kiemeli, minden mindennel összefügg. – Volt már szó ma a sportcsarnokról, hogy milyen kihasználtsággal működnek a sport helyszínek. Ennek a csarnoknak a kihasználtsága nem 100%, hanem 150 %-os, és a sporton kívüli igények is óriásiak. És figyelni kell arra is, hogy a nagy igénybevétel miatt használódik a csarnok, így erre költeni is kell. Ez a pénz jó helyre kerül. Ha megépül az új csarnok, akkor nagyban javul a helyzet. Arról nem tudok, hogy vannak nem fizető bérlők, ennek utána kell nézni.
Füvesi Sándor visszatér Fetser kérdésére, miszerint miért két helyre számláznak. – Erre az előterjesztő azt válaszolta, hogy nem tudja, ennek utánanéz. Ilyenkor az előterjesztést le kellene venni a napirendről és később újratárgyalni. Az OFKSE beszámolójában csodálkoztunk rá arra, hogy miért két helyre számláznak a sportcsarnok esetében. Az egyik ilyen egy oda bejegyzett alapítvány, amiről semmit nem tudunk. Az átláthatóság hiánya a probléma, mert nem látszik, milyen bevétele van így az egyháznak. Miért az hangzik el, hogy erről még majd tárgyalni kell? Sok területre kellene még ugyanúgy ez a pénz, csak akkor dönthetünk, ha minden részletet megvizsgálunk. Mivel ez a felvetés már másodjára hangzik el, reméljük kapunk valami érdemi választ is – mondja Füvesi, aki reagál Elekes szavaira, amit szerinte már visszautasítani sem érdemes. – Szó sincs arról, hogy itt bárki egyházellenes lenne. Mi azt kérdeztük, hogy az adófizetők pénzével önök hogyan gazdálkodnak. Akkor kellett volna Elekesnek felszólalni az egyházak mellett, amikor a MET egyház által fenntartott kisegítő iskolát át akartak tenni Magyarbányhegyesre. De akkor nem szóltak semmit, éppen a Fidesz kormány vette el az egyházi státuszukat, amivel nehéz helyzetbe hozták ezt az orosházi iskolát. Van egy egyesület, az OFKSE, amely az elmúlt 5 évben közel fél milliárd forintot kapott. Miért, ha máshova nincs pénz?
Fetser János kérdi Bojtor Istvánt, hogy az alapítványhoz vagy az egyházhoz folyt be a pénz? 2 Azt mondta, jó célokat szolgál a 10 millió forint, de kinek a zsebébe landol majd? Nem tudják elmondani, hogy hová kerülnek a pénzek. Nincs leírva, hogy milyen volt a csarnok kihasználtsága, mire kellene pénz. Nincsenek számlák, nem tudunk semmit. Önök évekig vitatkoznak egy 500 ezer forintos buszvárón, hogy legyen vagy sem, de teszik ide oda minden indoklás nélkül a tízmillókat. Elekes úr, ön ne oktasson ki engem, nem vagyok egyház ellenes. Ön semmivel nem erkölcsösebb, mint egy olyan ember, aki nem vallásos. Szó sem volt egyház ellenességről, mi a pénzek útját akarjuk pontosan látni.
Sára Csaba elszörnyűlködve hallja, hogy Nnagypénteken egyház ellenes kijelentéseket tesz az MSZP, vagy hogy a katolikus egyház elcsalja a pénzt. – Az egyháznak juttatott minden támogatás nemes célt szolgál. Nem gondolnám, hogy minden egyháznak kiadott támogatás mögé család szándékot kellene tenni. Ki mint él, úgy ítél.
Dávid Zoltán rendre inti Sára Csabát és kéri, ő se személyeskedjen, és kiemeli, a mostani vita óriási félreértéseken alapul.
Bojtor István elhatározta, hogy nem fog senkire visszamutogatni, de úgy fgalmaz, biztos tudna olyan szerződést találni, ami mendemondákra adna okot. – A pénz az iskola és a sportcsarnok zsebébe landol és ezek javaira fogják felhasználni.
Bicsánszky József, az Eötvös katolikus iskola igazgatója kapott szót. – A Szeged-Csanádi Egyházmegyének közvetlen beleszólása nincs az iskola működésére, egy egyházi fenntartó intézmény a működtető. Amikor átvettük a csarnokot, az első időben sok gond volt az átláthatósággal, értem mire gondolnak. Valamennyi bérleti szerződést én kötök meg az intézmény nevében. Háromfajta szerződés létezik, aminek le kell fednie a sportcsarnok teljes működését. Az egyik, amikor a bérleti szerződés közvetlenül az intézményhez folyik be. A másik két alapítvényon keresztül zajlik. Az A Katolikus Nevelésért Alapítvány az iskoláé, az Eötvös téri Sportiskoláért Alaptvány pedig a sportcsarnoké, így elkülönül az iskola közcélú működése a csarnokétól. Az alapítványokban ott ülnek a városvezetés képviselői, és ezek átláthatók – fogalmaz Bicsánszky. Kitér arra is, hogy mikor lehet ingyenes a bérlemény, de sajnos nem értjük pontosan, így nem is tudjuk leírni. – Az ingyenes használat a harmadik, amikor sem az iskolának, sem az alapítványnak nincs bevétele. Amikor még önkormányzati volt a sportcsarnok, voltak és vannak olyan rendezvények, amik a várossal kötött szerződés miatt ingyenesek. A sportcsarnok bérletéből az egyházmegye nem kap pénzt. Az egyházi fenntartó az elmúlt 5 évben minden költségvetési évben az állami támogatáson felül támogatta az Eötvös iskolát. A Szeged-Csanádi Egyházmegye is ad bizonyos kiegészítő támogatásokat, melyeket hálásan fogadunk, hiszen a fenntarthatóság és az oktatás színvonalának emelésére fordítottuk ezeket az összegeket. A jelen kérelmet azért írtam, hogy az elmúlt években bővülő és javító szolgáltatásokat továbbra is meg tudjuk tartani, és ne kelljen ezek színvonalán csökkenteni.
Füvesi Sándor megköszöni a kiegészítést, és sajnálja, hogy a testületnek címzett novemberi levél csak most kerül ide. – Ha ezek az információk belekerülnek az előterjesztésbe is, akkor az nem generál ilyen vitát. Tehát van ingyenesség, és elég bonyolult a rendszer. Van intézményfenntartó, van két alapítvány, amelyek elég bonyolult szerződésben állnak egymással. Ha megfelelő lett volna az előterjesztés, amiben benne van minden ilyen adat, szám, ki, milyen címen, kinek a felhatalmazásával lehet ingyenes használat, mennyi a kieső bevétel, és erre kell 10 millió forint, akkor tiszta lett volna minden. És örülök, hogy igazgató úr is elmondta, hogy az elején gond volt az átláthatósággal, mi is épp ezt mondtuk annak idején. És az, hogy éppen nagypénteken van a testületi ülés, nem a mi sarunk, polgármester úr hívta össze erre a napra.
Szavaztak: 11 igen, 2 nem, 1 tartózkodás. Elfogadták a határozatot.
Kalandpark – miért veszteséges és mit fejlesztenek?
12.) Kalandparkkal kapcsolatos döntés meghozatala
Fetser János kiemeli, hogy a Kalandpark működtetése veszteséges, és a veszteséget kompenzálja majd a testület több mint 2,5 millió forinttal. Kérdi Bojtor Istvánt, hogy amikor a beruházás összegét kalkulálták, azt úgy tették, hogy ez folyamatosan veszteséges lesz vagy ki tudják-e majd hozni valaha nullára is? – Azt is el lehet fogadni, hogy ez hosszú távon veszteséges, ha a turisztikai bevételek más szegmensben nyereségesek. Hogyan lesz ez fenntartva hosszú távon, milyen elképzelések vannak 1-3-5 év múlva?
Bojtor István elmondja, azzal nem tervez senki, hogy folyamatosan veszteséges tevékenységről legyen szó. De a fejlesztések kellenek. – Az, hogy milyen forgalma van a kalandparknak, összefüggésben van az egyéb idegenforgalmi mutatókkal. Az igények szerint és a további gyopárosi fejlesztések tükrében hosszútávú, folyamatos fejlesztésnek kell lenni a kalandparkban is, ennek lesz most az első lépcsője.
Benkő Ferenc, az Orosházi Városüzemeltetési és Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója is kiemeli, az a cél, hogy a kalandpark nyereséges legyen, ezért lesz most fejlesztés. – Ez komplex dolog, ami összefügg a város és Gyopárosfürdő turisztikai forgalmával. Jó az irány, de 2 év alatt nem lehet egy ilyen beruházást nyereségessé tenni. Az a célunk, hogy az országos vérkeringésbe bekapcsoljuk a kalandparkot, és reméljük, néhány év múlva önmagát eltartja.
Dr. Szabó Ervin szerint jó és a fontos a kalanpark, és jók a fejlesztések. – De adódik a kérdés: jó helyen van az a kalandpark? Nem ez a gond? Ha másik helyen lenne, szerintem bizakodóbbak lehetnénk.
Szavaztak: 9 igen, 5 tartózkodás. Elfogadták.
Összevesztek a 70 milliós pályázaton
Elekes Lajos tájékoztatja a testületet az előterjesztésről. Ez ismét egy TOP pályázat, amin 70 millió forint, 100%-os a támogatás. – Ebből nem lehet építkezni, hanem programokat kell belőle tervezni és megvalósítani, viszont egy másik pályázattal együtt lehet csak beadni, amely a szegregált városrészek felújításáról szól. Ez a Dankó utcai lakás fejlesztését fogja majd érinteni. Két alapítvány kell hozzá, feltételek vannak benne, amiknek ezek megfelelnek. Felnőttek olyan generációk, akiknek a kiskerti munka már nem jelent semmit, ezt is szeretnénk visszahozni az egyik programban. Partner még a Békés Megyei Önkormányzat is, és fontos, hogy a programokban elsősorban orosházi résztvevőkkel számolunk.
– Ez az egész olyan, mint a PILOT program – mondja Füvesi Sándor. – Van egy kirakat, ami szépen be van rendezve és mutogatják, de közben nem figyel senki arra, hogy a raktárbeli értékeket hogyan pakolják ki. Itt most pont ez történik. 70 millió forint, 100%-os támogatás, van-e valaki aki ezt ne támogatná? Természetesen az orosházi alapítvánnyal senkinek semmi problémája nincs, de mit keres itt megint a pusztaottlakai Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány? Szerintem jó sok orosházi alapítvány is rendelkezik ezekkel a feltételekkel, tapasztalatokkal, nem csak a pusztaottlakai. Melyik orosházi alapítványokat kérdezték meg, hol hirdették meg ezt a pozíciót, hiszen ezeket más civil szervezetek is szívesen támogatnák. Fel van sorolva, hogy életvezetési tanácsadás, egészséges életmód tanácsadás – mondja Füvesi, majd felolvassa a HVG egyik írását erről az alapítványáról. – “Gyakran az is elég, ha aláírjuk az ívet, nem is kell ott maradni. Közmunkások vagyunk, akinek meg van mondva, melyik programon kell ott lenni, más választásunk nincs” – írja a Kulcs egy jobb élethez, 1,8 milliárd forintos pályázatról a HVG. Arról az alapítvényról van szó, aminek Tóth Renáta az elnöke, aki Simonka György unokatestvére. Ilyen háttér után nn csak az összeget keveslem most, miért csak 70 millió forint?
– Annak a pártnak a képviselői szólalnak fel most így, amely több képviselőjének kezén is bilincs csattant. Lehet újságcikkeket írni alapítványokról, de ők elszámoltak az utolsó forintig. Ha őket megbízták 1,8 milliárd forint kezelésével, akkor ők értenek hozzá – vág vissza Elekes alpolgármester. Kiemeli, ez egy soft projekt, ami egy nagyobb rendszer egy része. – Ha önöknek az a baja, hogy a szociális programokat miért így írták ki, akkor azt beszéljék meg az EU-val. Tudom hogy önöket frusztrálja, amikor mi itt Dél-Békésben együtt dolgozunk másokkal. Nekem a lényeg, hogy felépüljön a sportcsarnok, a tanuszoda, én azok átadóján akarok mosolyogni, és nem kajánul, mint ahogy önök szoktak. És majd amikor összerakjuk a nagy dél-békési projektet, fejlődik majd a térség, akkor leszek boldog. Önök a TDM-et is támadják, de kiderült, hogy a TDM orosházi résztvevői akarják a tagságot, mert ez az érdekük. Amikor önök ezt a pályázatot támadják, akkor a 70 millió forintot támadják, ami az orosháziakhoz juthat. Engem nem érdekel, melyik cég, alapítvány hova van bejegyezve, az érdekel, hogy Orosházára érkezzen a pénz. Mi nem a raktárat ürítjük hátul, hanem mindent kiteszünk a kirakatba. Ne kérdőjelezzük meg az ehhez értő szakemberek munkáját, kérem egyszer próbálják védeni az orosházi érdekeket, ne mindig Pusztaottlaka pajzsát maguk előtt tolva vádaskodjanak, hanem dolgozzanak a városért. Észre kell venni, hogy ez az összefogás a kiút egész Dél-Békésnek is, hiszen összefogva sokkal nagyobb erőt tudunk felmutatni.
Fejes Róbertné fideszes alpolgármester nem várt mást az ellenzéktől, de azt, hogy kigúnyolják a szakembereket, kikéri a nevükben is. – Adósságkezelési tanácsadásokat most is folytatnak a családsegítő intézménynél. Amikor a gyerekeknek tanulószobát akarunk létrehozni, akkor ezt önök nem szavazzák meg? 100 %-ban finanszírozott pályázatról van szó, támogassanak már önök is valamit! Amikor ez a pályázat megjelent, a helyi szakemberek jöttek segíteni, és mondták, hogy erre szükség van. Példát vehetnének róluk és beállhatnának végre a sorba.
Németh Béla elmondja, hogy Orosházán 5 veszélyeztett környék van, ebből két kimondottan veszélyeztetett térség benne van a pályázatban. – Aki itt él, az támogatja a pályázat benyújtását. Igaz, tartalmaz elcsépelt szavakat is, mint például az integráció, de kell segíteni azoknak az embereknek, akik ebben a térségben élnek. Remélem a vélt és várt eredményeket hozza a pályázat.
Fetser János szerint senki nem vitatja, ha egy pályázat Orosházát szolgálja. – Ezek a célok, amiket megfogalmaznak az előterjesztésében fontosak. Senki nem gúnyolta ki a szakemberek munkáját és céljait, önök nem tudnak egy tisztességes előterjesztést elkészíteni, mert azért vannak itt hogy kiszolgálják Simonkát. Szívesen tartok Elekesnek előadást arról, hogyan kell 5 millió eurós pályázatot nyerni, mert mi nyertünk annak idején. De nem kellett hozzá sem Simonka, sem senkije. A városházán dolgozók készítették elő ezeket a pályázatokat, kiváló munkát végezve. Önök nagyon jól tudták, hogy ebből probléma lehet, mert nem hogy kiemelkedő tapasztalata, hanem kiemelkedően botrányos előélete van a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítványnak. Meg lehet nézni az internetes és írott sajtókat, hogy mit közöltek le erről az alapítványról. Igaza van Németh Bélának, hogy nézzük meg a végeredményt, hogy mi lesz ebből a 70 millióból. A Fidesz fordítva ül a lovon, először döntenek arról, hogy kinek adják a pénzt, utána azt, hogy mire. Egy-két év múlva mi lesz ezeknek a pénzeknek a haszna? Lényegesen javul majd az életkörülmény vagy folytatódik a város elnéptelenedése?
Fejes Róbertné kikéri magának Fetser azon kijelentéseit, miszerint Simonka tette volna őt ide. – Én a 10 választói körzetből megnyertem egyet, méghozzá a legnagyobb arányban. Önök most milyen jogon képviselők itt most? Listáról. Nincs több kérdésem.
– Tisztelt Fetser úr. Az önök vezetése alatt összesen 7%-a jutott az uniós pénzeknek ebbe a térségbe. Ez nem volt igazságos, jogszerű, jutányos. Önök ennyit tudtak elérni ennek a térségnek – kap újra szót Elekes Lajos. – Én elfogadom az 5 millió eurós kihívását és a ciklus végén majd megnézzük, az én általam irányított csapat átugorja-e ezt a lécet? Én biztos vagyok benne, hogy igen. És ígérem, közben egyetlen ingatlant sem fogok eladni egyetlen szupermarket hálózatnak sem.
Dr. Szabó Ervin elmondja, hogy a kijelölt veszélyeztetett területen leginkább romák laknak. – Mindannyian egyetértünk a programok céljában, amiket megfogalmaztak. Ha ez a pályázat nem nyer, akkor a 2017-es költségvetésbe muszáj betervezni, hiszen ez mindenképpen egy fontos dolga lenne a testületnek.
Fetser János visszautal Elekes szavaira, miszerint a fidesz korábban visszaadta a 750 milliós fürdőfejlesztést és a tűzoltó laktanya felújítását. – Amikor én voltam a polgármester, abban a 7 éves uniós ciklusban Orosháza országosan benne volt az első 20 legeredményesebb településben a pályázati nyeréseket illetően. Hogy Dél-Békésben impotens pályázatírók voltak, nem tehetek róla – mondja Fetser, majd kitér arra, hogy a Fideszben is vannak bűnözők és gyilkosok.
Erre Dávid Zoltán megvonta Fetsertől, mivel nem a témáról beszélt, aki ezt nem fogadta el, és indulatosan kiabálni kezdett, hogy Elekesnél és Fejesnénél miért nem alkalmazta ezt? Elekes azt mondja, tudna számokkal és tényekkel válaszolni, de nem teszi meg, nem akarja tovább korbácsolni az indulatokat.
Füvesi Sándor kifogásolja, hogy sosem válaszolják meg a kérdéseiket, amit korábban feltett. Újra megkérdi, milyen más orosházi alapítványokat kérdeztek meg erről a lehetőségről?
Elekes Lajos szerint a szocialista frakció szándéka az, hogy keressék a csomót a kánkán, és elüssék a várost a 70 millió forinttól. – Ennek a projektnek a lényege a fejlődés, amit a szocialista ellenzék nyilván nem támogat. A konzurciumok feladata az, hogy azokon a területeken tevékenykedjenek, melyeket meghatároztak. Próbálják tapasztalataikat bevetve fejleszteni a területeket. Még egyszer mondom: ha összefogunk, ugyanis több település van a pályázatban, nagyobb eséllyel nyerjük meg a pályázatot. Maguk ezzel a magatartással el fogják tántorítani a környező településeket és az együttműködő szervezeteket. Már félig eltántorították a TDM-et, de én ebben nem szeretnék részt venni, és előre akarom vinni a várost.
– Van egy közmondás, miszerint más szemében a szálkát, a magáéban a gerendát sem. Az ön polgármestersége idejében volt egy őrző védő cég, ami nem egy családi vállalkozás volt? – mondja Fejesné Fetsernek.
Bojtor István örül annak, hogy a TV ezen oldalán ül, mert mint fogalmaz, ha néző lenne, most kimenne, és meginna valami erőset, az is lehet hogy kettőt. – Szerintem nyugodjon le mindkét oldal, a piros és a kék sarok is. Javaslom, ismerjük el egymás eredményeit, az egymás ideje alatt elért fejlesztéseket, legyünk rájuk büszkék, hiszen ezek mind az orosháziaké. És ismerjük el azt is, ha valaki valamiért küzd és dolgozik, de még nincs eredménye. Ha ezek összejönnek, akkor leszünk boldogok.
Szavaztak: 12 igen, 3 tartózkodás. Elfogadták.
Új befektető érkezik a lóversenypályára
14.) A Lóversenypálya hasznosítására cégalapítás + melléklet
Elekes Lajos összefoglalja az előterjesztést. Szeretné, ha nem lenne belőle cirkusz, ugyanis ez az előterjesztés befektetőt hozna a városba. – A Gabonamarket Kft. vezetőjével, Gerbenics Istvánnal arról tárgyalunk, hogyan lehetne fejleszteni a bogárzói lóversenypályát. Az Orosházi Lovas Egyesület kiválóan dolgozik, de egyedül erre kevés. Most alapítanánk egy nonprofit Zrt.-t, ami 100 %-os önkormányzati tulajdonosi körrel rendelkezne. A Zrt. alaptőkéje 5 millió forint, amit a városüzem adna, az új cég vezetői elősként azok lennének, akik az új városi rendezvényszervező céget vezetik. De ez ideiglenes, a Gabonamarket Kft 49 %-os részt vásárolna, és akkor választanák meg a valódi vézérigazgatót és a igazgatóságot, a mostani vezetők lemondanak, ha bejön a kisebbségi szakmai befektető. A cégvezetők erre az átmeneti időre nem vesznek fel semmilyen pénzt. Az új cég működtetné a lóversenypályát, de a többségi tulajdon marad a városnál, hogy a pályázatokon el tudjon indulni. A tulajdonjog is marad a városnál, és közös működési elvet találunk ki, hogy az orosházi lovas sport ne sérüljön, csak fejlődjön.
Fetser János számára úgy tűnik, ha nem Pusztaottlakáról van szó, akkor normális tájékoztatást kap a testület az előterjesztésről. – Az orosházi tulajdon nem csorbulhat. A hatékonyabb kihasználásra jelenthet ez a cég megoldást, amely turisztikai és számtalan más szempontból jelentős lépést jelent a városnak. Bízom benne, hogy az itt elhangzott dolgok megvalósulnak. Azonban kérnék referenciát arról, hogy ez a cég, milyen múlttal rendelkezik. A lóversenypálya infrastruktúráját folyamatosan fejleszteni kell. Korábban volt megállapodás Kecskeméttel és Budapesttel, hogy ezt a három pályát fejlesztik, sajnos az orosházi egyéb okok miatt elmaradt. Keresni kell további lehetőséget szélesebb környezetben is. A pályaállapot és környék rendezésével kapcsolatban rengeteg olyan beruházást kell elvégezni, ami turisztikai fejlődést hozhat. Az előterjesztés szóbeli kiegészítése teljesen más képet fest számukra, mint amit leírtak, úgyhogy megszavazzuk. Remélem, hogy legközelebb megismerjük a Gabonamarket Kft. tulajdonosát is.
Dr. Szabó Ervin is reméli, hogy az előterjesztés az orosházi lovasok családját megérinti, hiszen ez egy tradicionális sport és mindenki számára továbbgondolást igényel. – A lóversenypálya tekintetében ha döntünk, akkor kötelességünk egyszerre a múltba is visszanézni, illetve a jövőre is gondolni. Kiemelendő, hogy a Gabonamarket Kft. fogja majd kinevezni a lóversenypálya vezetőit. Fontos lenne, ha megemlítenénk Maja János nevét, aki 1966-ban indította el az orosházi tanyák lóversenypályát, Ő teremtette meg az augusztus 20-ai lóversenyeket a bogárzói pályán. Javaslom, hogy nevezzük el Maja János Lóversenypályává a bogárzói pályát, illetve jelenjen meg ez a név mindenhol, tisztelegve az alapító múltja előtt. Az alapítandó cégben jelenleg a szakmaiság kevésbé érvényesül, hiányzik egy kompetens személy, aki a lovas sportban megfelelő tudással bír. A legmagasabb hazai lovas sport elismertje a Széchenyi-díjas Nagy László. dr. Dancsó Józseftől idézek, miszerint Nagy László személye összefonódik Orosháza lovassportjának történelmével.
Németh Béla kiemeli, hogy Orosháza lovassportja 50 évre tekint vissza. Nagy László mellett megemlíti Varga Sándor nyugdíjas fogathajtó nevét, aki tagja volt a nemzeti válogatottnak. – Ha valaki neveket mond, akkor biztos, hogy valaki úgy érzi majd, hogy az Ő neve is híres, és most kimaradt. Sok orosházi lótenyésztő lova fut a fővárosi pályán, tavaly orosházi ló nyerte a Derbyt is. Meg kell teremteni a lovas sport jövőjét, hiszen sok orosházi lótenyésztő van, akire büszkék lehetünk. A helyi lovasélet meghatározó, testvér településünkön, Szenttamáson is futnak Orosháza Díjat.
Elekes Lajos elmondja, hogy Dancsó Józseftől rengeteget tanultm többek között azt, hogy valami ellen politizálni nem érdemes, csak valami mellett. Szeretne módosítást tenni, tévesen lett feltüntetve a cég neve, nem Orosházi, hanem Bogárzói Városi Lóversenypálya Hasznosító és Szolgáltató Nonprofit Zártkörű Részvénytársaságnak kellene nevezni a Zrt.-t.
– A testület előtt lesz még a téma, de az új igazgatósági tagok megválasztása már a Városüzemeltetési Zrt. hatásköre. Megkérdezem a befektetőt, akar-e a nyilvánosság előtt szerepelni, de azt ígérem, hogy az ellenzéki pártok képviselőinek megmutatom a végleges alapítási okiratot. Javaslom, hogy az itt elhangzott nagy tudású helyi lovas személyek valamilyen módon kerüljenek be tanácsadóként az új cégbe. Örülök, hogy az MSZP frakció is támogatja ez a napirendet. Abban hiszek, hogy ellenzéki és kormánypárti összefogással sokkal messzebb jutunk. És mi is előrébb jutunk az orosházi polgároknál, ha az alapérdekekben összeállunk és ugyanazt képviseljük. Ha bizonyítunk, Pusztaottlaka is szebb lesz az önök számára. Az összes nagyobb centrummal van olyan konfliktus, akivel mi ütközünk. Meg kell keresni azt, akivel együtt tudunk működni, és úgy fejlődhetünk, hogy nem egymást marjuk állandóan
Szavaztak: 15 igen. Egyhangúlag megszavazták.
13:50
A szünet után visszaért Lövei Ferenc képviselő, így újra teljes a létszám.
15.) Önkormányzati tulajdonban álló vadászterületek képviseleti joga
Szavaztak: 11 igen 4 tartózkodás. Elfogadták.
13:51
16.) A 299/2015. (XII.18.) K.t. határozat módosítása
Szavaztak: 13 igen, 2 tartózkodás. Elfogadták.
Költözik az orvosi ügyelet?
Fetser János kérdi az előterjesztőt, miért szeretnék a Hajnal utcára költöztetni az orvosi ügyeletet? Van ott megfelelő parkolási lehetőség? – Megkérdeztem az orvosokat és vegyes a vélemény. Nem támogatom azt, hogy a kórház közeléből elköltözzön az ügyelet. A kórház főépületében jelenleg két emelet üres, ott egyre kevesebb dolgozó és beteg lesz sajnos. Az esetek túlnyomó részében a betegeket átirányítják a sürgősségi osztályra vagy a szakrendelőkbe az ügyeletről. Szeretném kérni, hogy gondolják át, ezt, hiába a pályázati lehetőség, a mostani helyen már megvan a parkoló és komoly problémánál közel van a kórház. A Hajnal utca forgalmi szempontból sem ideális helyszín, mindkét oldalon állnak gépkocsik és kevés is a hely.
Bojtor István elmondja, hogy a jelenleg üresen álló kórházi részek hasznosításáról vannak elképzelései a kórháznak, amikor ezek meglesznek, akkor tájékoztatást kap a testület.
Fejes Róbertné alpolgármester elmondja, az orosházi ügyeletet a kistérségi társulás működteti. – A kistérségi tanács már döntött arról, hogy a Hajnal utcai ingatlanra adják be a pályázatot. A földhasználati jog az önkormányzat tulajdonában van. Annak, hogy elköltöztetnék a rendelőt gazdasági indoka is van, ugyanis jelenleg 280 ezer forint bérleti díjat fizet havonta a kistérség, ez éves szinten 3 millió forint. Emellett a kórház is akar pályázni arra az épületrészre, és egy helyre két pályázat nem adható be. Az pedig, hogy az esetek többésge átmegy az SBO-ra, nem igaz. Beutalót jelenleg is adhatnak, de az másnapra szól. A Hajnal utcán a családsegítő épületrész az államé, a gyermekjóléti a társulásé. A társulás épületét szeretnék fejleszteni, hogy ne az állam vagyonát gyarapítsák. Ha ellentmondó információi vannak Fetser úrnak az ügyeletről, akkor kérem, ossza azt meg velem, mert én vagyok a társulás elnöke.
Fetser János kijelenti, hogy semmilyen kérdést nem akar feltenni a ciklusban Fejes Róbertnének, nem tartja kompetensnek orosházi ügyekben. – A kistérségi orvosi ügyeleti ellátást én hoztam létre, hogy segítsék azokat a területeket, ahol nincs orvos. Nem szabad alávetni az orosházi érdekeket a kistérségi érdekeknek. Meg lehet nézni az internetes bejegyzéseket az orvosi ügyelettel kapcsolatban és a szülőket is meg lehet hallgatni, akik megkeresik őket – mondja Fetser és kéri, hogy a képviselők gondolják át ezt a döntést. Bejelenti, hogy név szerinti szavazást szeretne kérni, mert ez a döntés minden orosházi családnak kárt okoz.
Fejes Róbertné – nem reagálva Fetser kérdésére – elmondja, maga az orvosi ügyelet nem 30 ezer, hanem 60 ezer embert lát el. – Nem csak az orosházi de a kistérségi lakosokat is ellátják ezek az orvosok. Kérhet névszerinti szavazást, de erről nem a testület dönt, hanem az Orosházi Kistérségi Társulás. Ha ez a testület nem szavazza meg a földhasználati jogot, akkor nem oldalra fognak majd építkezni, hanem új emeletet húznak fel az jelenlegi épületre.
Füvesi Sándor megdöbbentőnek tartja, hogy nincs az orvosi ügyeletről a testületnek döntési joga. – Ez rendkívül nagy horderejű ügy, és nem volt korábban a testület előtt. Nehogy már az orosházi orvosi ügyeletről ne dönthessen az orosházi testület!
Fejes Róbertné újra kiemeli, hogy az Orosházi Kistérségi Társulás látja el az orvosi ügyeletet Orosházán is. – Ha figyeltek volna az előbb: nem tudunk oda pályázni, ahol most van, mert a kórház is akar oda pályázni, és a kettő együtt nem mehet. Fejleszteni szeretnénk, autót kívánunk venni és ehhez pályázni kell, se a saját ingatlanban szeretné ezt megtenni a társulás.
Füvesi szerint az, hogy havonta 280 ezer forint a bérleti díj, nem lehet oka a költöztetésnek egy ekkora városban, ha kell, a frakciója összedobja a pénzt. – Számos pályázatban van olyan, hogy egyeztetnek a felek. Nehogy már a nyúl vigye a vadászpuskát, és továbbra sem értem, hogy miért nincs döntési helyzetben a testület. És újra kiemelem, hogy az előterjesztés előkészítése csapnivaló, nincsenek benne fontos információk.
Dr. Szabó Ervin kérdezi, hogy a pályázat nyertessége esetén külön megállapodásban földhasználati jogot biztosít az önkormányzat, de ha esetleg ez a pályázat nem nyer, akkor minden úgy lesz, ahogy eddig volt? – Ha átkerül az orvosi ügyelet a Hajnal utcára, akkor mit szólnak ahhoz az emberek? Hogyan élik meg, hogy egy kórházi környezetből kikerül az ügyelet? A rákóczitelepi, szentetornyai lakosok még távolabb kerülnének a szolgáltatáshoz. Érdemes lenne ezt végig gondolni.
A jegyző elmondja, hogy a földhasználati joggal kapcsolatban van most csak a testületnek jogosultsága. A társulás eldöntötte, hogy pályázatot nyújtanak be az ingatlanra. A pályázat benyújtásához azért kell a testület hozzájárulása, hogy utána jogszerűen az ingatlanrészt bejegyezhessék, hogy a tulajdonukba kerüljön. Az eddigi földhasználati jog is ingyenesen lett a társulásnak ítélve.
Fejes Róbertné nem érti az egész vitát. – Orosházán marad az ügyelet, ide nem csak innen jönnek betegek, hanem a környező településekről is. Ha meg kell, az orvos kimegy a házhoz. Ha nem nyer a pályázat, akkor maradunk a kórházban. A havi 280 ezer forintot nem a város, hanem a kistérségi társulás fizeti. Ha mégis költözés lesz, akkor sok műszert, gépet lehet még venni, amitől még jobb lesz a szolgáltatás. És ha költözés lesz, azt komolyan meghirdetjük majd.
Név szerint szavaztak, 10 fideszes igen, 3 mszp-s nem, 1 jobbikos tartózkodás és egy jobbikos nem mellett elfogadták az egyes számú határozati javaslatot.
Név szerint szavaztak, 10 fideszes igen, 3 mszp-s nem, 2 jobbikos nem mellett elfogadták a kettes számú határozati javaslatot.
Eladta a város az AKG Zrt-s részvényeit
Fetser János kérdezi, azon kívül, hogy megkeresték a testületet, mi indokolja, hogy eladják ezt a részvényt? – Ez nem indok, meg lehet nézni, hogy a NAV hány százalékon és milyen áron árvereztetett az AKG részvényeiből. Javaslom, hogy nem névértéken, hanem 250 %-os értéken adjuk el a részvényeket. Ha a vevő ezt elfogadja, akkor ezt a bevételt infrastrukturális fejlesztésre használja a város, amit a városvezetés jelöl meg, mire fordítsák.
Bojtor István elmondja, az AKG Zrt. igazgatósági döntésének kérése az volt, hogy megvásárolhassák a részvényeket, de maximum a névértéken. – Ne akarjuk meggátolni a vállalkozás munkáját. Lehet, hogy valamilyen fejlesztésben, átalakulásban gondolkodik, és ezt a 2,64 %-os részvény gátolja. Nem támogatom a 250 %-os értékesítést, mert ezzel a feltétellel nem fog létrejönni a megállapodás. A tervezett bevételt pedig már beterveztük fejlesztésre.
Fetser János elmondja, hogy bármilyen mértéktartó érvelés is hangzik el, a jobboldalt nem ez vezérli, hiszen a fürdő esetében is a 900 ezer forintos részvényért 21 milliót fizettek. – Mi eddig sem gátoltuk az AKG fejlesztését, a városi tulajdonrész nem gátolja a cég fejlesztéseit, sőt, adott esetben még előnyére is válhat a cégnek. De önök ezt nem akarják átgondolni. A város tulajdonáról van szó, ezt most önök el akarják tapsolni. Nem a város érdekét szolgálja a névértéken vásárlás, hanem a tulajdonosét.
Fetser módosító javaslatról is név szerint szavaztak. Antal László igennel, a többi fideszes nemmel szavazott, az mszp-sek igent a jobbikosok nemet. Nem fogadták el.
Szavaztak az alap határozatról. 10 fideszes igen, 3 mszp-s nem, 2 jobbikos nem. Elfogadták.
14:25 – 14:28
19.) Polgármester jubileumi jutalomra jogosultsága
Bojtor István ismerteti a napirendi pontot.
– Attól függetlenül, hogy Dávid Zoltán most polgármester, az előző években is tisztességgel és becsülettel végezte feladatát, Jogilag megérdemli azt a jubileumi összeget, amelyet oda lehet neki ítélni. Szeretném, ha a személyeskedéseket félretéve szavaznának.
Félretették, és szavaztak: 13 igen, 2 tartózkodás mellett elfogadták, így Dávid Zoltán jogosulttá vált a törvény által előírt 30 éves jubileumi közalkalmazotti jutalmára, ami a háromhavi illetményének megfelelő összeg, jelen esetben 1,5 millió forint.
Közösen tervezik Dél-Békés jövőjét
20. Részvétel a Dél-Békés Jövőjéért Szövetségben
Fetser János nem kíván belemenni abba a vitába, amit már egyszer átbeszéltek, másképp gondolja a város mozgásterét, mint az előterjesztők. – Szeretném felhívni a figyelmet, hogy a kormányzati körök bejelentették, Uniós pénzből villamosítják a vasútvonalat Szeged és Békéscsaba közt a következő években. Nem csak a vasútvonalat, de az állomásokat is fejlesztik. Az orosházi vasútvonal kettészeli a várost. Javaslom, tegyenek lépéseket, hogy a megosztottság megszűnjön, hiszen az uniós forrásból amit bejelentettek, van lehetőség forgalmi változtatásra is. Még a tervezésnél be kell jelentkezni, hogy igénye van erre Orosházának, hogy ne legyen kettévágva a város. Ha ezt valaki felvállalja és képviseli a tervezést megelőzően, akkor tegye meg, amit tudok, én is segítek ebben. Erre szükség van. Bízom benne, hogy erre a testület szabad utat fog adni, hiszen történelmi jelentőségű dologról van szó.
Elekes Lajos ismerteti, hogy két dokumentum is van, amelyben ez a dolog is szerepel, két autós és kerékpáros felüljáróról is beszéltek már, az egyik a Tesco környékén, a másik a Szőlő körútnál.
Fetser János jelzi, hogy másról beszél, mint Elekes. – Amikor megépült a felüljáró, az István király útnál le lett zárva a forgalom elől az átjáró. Megszűnt a gyalogos és a személygépkocsi forgalom is. Most van arra alkalom, hogy újra lehessen ott is közlekedni, mert ez állami beruházás. Az, hogy a vasútvonal alatt építsenek egy aluljárót az autósoknak és kerékpárosoknak, a városnak nem kerülne semmibe.
Dávid Zoltán köszöni a hozzászólást, jelzi, hogy végre látja a segítő készséget, aminek örül. Megfogják tárgyalni ezt, kéri az alpolgármestert, hogy vizsgáltassa meg a lehetőségeket. – Ez egy régi igény és igaza van Fetser Jánosnak abban, hogy ha most nem lépünk, akkor rövid időn belül nem tudja a város megoldani saját forrásból. Komolyan kell venni ezt, ugyanis a vasút sokaknak kellemetlenséget okoz. Kérem, hogy ezeket a terveket osszuk meg Fetser úrral, ha most ígérte, hogy beveti lobbi tevékenységét, dolgozzunk ezen közösen.
Németh Béla meglepetten hallotta “Fetser János meredek javaslatát”, hiszen mint mondja, annak idején a felüljáró építéssel ezt a problémát részben orvosolták. – Az Iglói útnál is ki volt írva a sorompónál, hogy 25 percen túl is lezárva tartható. A felüljáró épp ezt szüntette meg. Én inkább felüljárókat javaslok az István király úton, a Szarvasi úton és a régi homokbányánál Gyopáros felől a Tesco irányába. Ez megoldaná a város közlekedési problémáit, könnyebben kivitelezhető lenne, mint egy aluljáró.
Dávid Zoltán elmondja, hogy nem a napirendhez tartozik, ami itt elhangzott, de végighallgatta, mert előremutató dolgok hangzottak el.
Fejes Róbertné szerint ezek mégis a napirendhez tartoznak, mert éppen az a cél ebben a napirendben, hogy közösen fejlesszenek és megköszöni Fetser János felajánlott lobbitevékenységét.
– A Calendula terv éppen erről szól, hogy közösen, együtt dolgozva teszünk a városért, a térségért. Tegyük ezt mi is itt Orosházán.
Elekes Lajos több dolgot tart fontosnak, az egyik a kohéziós alapok elnyerése az uniótól. – Orosháza hátrányos helyzetű, Mezőkovácsháza kiemelten hátrányos, ide pénzek kellenek. A Calendula terv lényege, hogy összefogással, közösen tudjuk elérni azokat a nagyon magasra tett indikátorokat, amiket csak a nagy városok tudnának elérni, emellé a hátrányos helyzetű régiók támogatása pedig jár nekünk. Szakmai munkacsoportok raknak össze terveket, a munkaszervezet koordinálja ezt a munkát. Ezért kérjük, hogy a város is lépjen be a szövetségbe.
Szavaztak: 10 igen, 5 tartózkodás. Elfogadták.
Interpellációk
dr. Szabó Ervin Jobbikos képviselő 5 interpellációt adott be, lássuk is őket sorban.
Indítvány az „Önkormányzati TV” országos rendszeréhez való csatlakozásra.
Tisztelt Polgármester úr!
Interpellációmban a www.onkormanyzati.tv honlapon lévő „Önkormányzati TV” országos rendszeréhez történő csatlakozást indítványozom, hangsúlyozva annak helyi demokráciánkat növelő használati előnyeit.
Amennyiben megnézzük az interneten található ÖTV weboldalát láthatjuk, hogy több száz önkormányzat, közvetlen térségünkből Mezőkovácsháza, Hódmezővásárhely is tagja ennek az információ adatbázisnak.
Ezen weboldal lényege, hogy az önkormányzatok képviselő-testülete és a polgárok közötti kapcsolat kiszélesedik, a demokrácia fokozottabban érvényesül.
Az „Önkormányzati TV” oldalához való csatlakozással megteremtődhetne annak a lehetősége, hogy az Orosházi TV kötött adás időpontjain túl, a város polgárai szabadidejükhöz mérten, lehetőségük szerint bármikor, azaz a nap 24 órájában informálódhatnának önkormányzatunk képviselő-testületi ülésének vitáiról, a hozott határozatokról gyakorlatilag közvetlenül „egyenes” adásban.
Városunk lakói a fent megjelölt weboldalra ellátogatva az Orosházi TV nyújtotta korlátozott lehetőségeihez képest, a ma már szinte mindenkinél lévő számítógép, okos telefon vagy egyre elterjedtebb SMART TV eszközein követhetik utólag, bármilyen határozatra, időpontra vagy képviselőre mutatva a testületi üléseket, híreket.
A rendszer előnyeit jelenti az is, hogy mindezeken túl bárki, aki e-mail címét regisztráltatja és arra igényt tart, rendszeres értesítést is kaphat az aktuális képviselő-testületi hírekről.
Ami mindannyiunk számára a demokrácia fokozott érvényesülésén túl további előny az az, hogy az „Önkormányzati TV” lehetővé teszi, a lakosság számára az érdekükben végzett képviselő-testületi munka átláthatóságát, megértését, ellenőrzését is.
Ez a rendszer az egyes képviselők munkáját is mérhetővé teszi, a testület előtti megnyilvánulásuk lekérdezhetőségével, hiszen konkrétan a képviselő név szerinti rákeresésével az „Önkormányzati TV” megjeleníti a lakosság érdekében végzett lokálpatrióta tevékenységét.
Az „Önkormányzati TV” hasznos lehet a képviselő-testületünk számára is, hiszen számos munkánkat visszaigazoló mérést, információt juttathat vissza, például azzal, hogy egy-egy „követem” klikkelés tükrözi, hogy egy-egy üzenetünkkel hány orosházi polgárt érünk el, és számszerűsíthetjük, hogy egyes témák mennyire foglalkoztatják városunk lakóit.
Nagyon hasznos ezen oldal egyik lehetősége, mely a tájékoztató rendszerben található szavazatszámláló, melynek igénybevétele információkkal szolgálhat döntéseink, városunk polgárai által való fogadtatásáról és elősegítené a döntések előkészületét is.
A robotkamerás rögzítő rendszer és a hozzá kapcsolódó média portál, így együttesen egy sokak által demokratikusan hozzáférhető kommunikációs interaktív kapcsolatot biztosíthat a képviselő-testületünk és a döntéseink által érintett lakosság között.
A fent előadottakra figyelemmel interpellációs javaslatom az alábbi:
Indítványozom, hogy az Orosháza Város Önkormányzata kapcsolódjon az „Önkormányzati TV” médiaszerver szolgáltatásaihoz, mely a www.onkormanyzati.tv oldalon érhető el.
Íme Dávid Zoltán válasza.
Az Önkormányzati TV-t üzemeltető Globomax Zrt-nél rövid úton tájékozódtam képviselő úr interpellációjában indítványozott szolgáltatás igénybevételének várható költségeiről. Megállapítható, hogy az ülés hanganyagának feltétele (a hanganyag a szavazatszámláló rendszerrel előáll automatikusan) 10.000 forint/hó, az ülés videójának feltétele (előállító Média Kft.) 25.000 forint/hó, a 3 kamerás rendszer 4-5 millió forint vagy havi 150.000-200.000 bérleti díj, a hang, videó feltétele 40.000 forint/hó költségbe kerül.
Úgy gondolom, hogy ez indokolatlan kötelezettségvállalást jelentene, figyelemmel arra, hogy azok, akik a testületi üléseket nyomon kívánják követni, az Orosházi TV nyújtotta lehetőségek által azt megtehetik.
Az Önkormányzati TV szolgáltatása, úgy hiszem, hogy azon önkormányzatok esetében nyújthat meggondolandó lehetőséget, ahol a testületi ülésekről más módon nem történik közvetítés, más módon nem biztosítják a testületi ülések nyilvánosságát.
Abban az esetben, amennyiben valamelyik képviselő a testületi ülésekről az Orosházi Városi TV közvetítését nem tartja elegendőnek, nyitva állnak számára az ingyenes közösségi oldalak által nyújtott felületek, illetve akár saját honlap lehetősége. Láthatóan képviselőink élnek is ezekkel.
Mindezekre figyelemmel Orosháza Város Önkormányzata által az Önkormányzati TV országos rendszeréhez történő csatlakozást nem támogatom.
Dr. Szabó Ervin viszontválasza: – Gyorsan számoltam, tehát ez 75 ezer forint lenne havonta. Az nem lehet érv ellene, hogy ennyibe kerül. Az Orosházi TV-n egyszer élőben leadják, majd megismétlik az adást. A két szolgáltatás minősége nem hasonlítható össze, nem fogadom el a választ.
Szavaztak: 9 igen, 5 nem. Elfogadták.
———-
Fejezzük ki köszönetünket azoknak, akik városunk szegényein és rászorultjain önerejükből önzetlenül segítenek.
Tisztelt Polgármester úr!
2015. március 1. napjától több szociális ellátás önkormányzatunk kizárólagos feladatát képezi. Ezen ismeretes tény mellett jelentőséggel bír a feladatok ellátásában a civilek, azaz a polgáraink által nyújtott segítségek, melyet városunk szegényeinek, rászorultjainak támogatásának keretében fejtenek ki.
Azt gondolom, hogy a mai világban az önkormányzati kötelező szerepvállalás mellett nélkülözhetetlen és felbecsülhetetlen a civilek önzetlen, önerőből megvalósított szociális területen kifejtett segítségnyújtásuk, támogatásuk, mely legyen az bármilyen mértékű, ez felbecsülhetetlen annak, aki arra rászorul.
Egy ilyen önerőből szerveződött segítés a – többünk előtt már az OrosCaféról vagy a Szeged-Csanádi Egyházmegyei Karitász honlapjáról -, az alábbiakban részletezett áldozatvállalás, melynek erkölcsi elismerése képviselő-testületünk által mind a mai napig elmaradt.
Az orosházi telephelyű Csikós-Gép Kft. vezetője ifj. Csikós József nem első alkalommal nyújtott segítséget városunk szociálisan hátrányos helyzetű családjainak.
Ezúttal 2016. év februárjában 50 család számára szállított le Orosházán 24 tonna „szociális szenet”.
Ifj. Csikós József úr családonként 5-5 mázsa barna kőszenet adott át, rakta le udvaraikban. Ezen tett egyébként annál is inkább kimagasló és elismerendő, mert ez évben – ellentétben a tavalyi fűtési időszakkal – tudomásom szerint, hiszen testület előtti ez irányú kérdésemre nem kaptam választ, nem volt önkormányzati szociális tűzifa akció városunkban.
A „szociális szén” juttatás, mint egyéni humanitárius segítés azzal vált civil önszerveződéssé, hogy annak célszemélyei és helyének meghatározása, továbbá a helyszínen történő átadása a Szeged-Csanádi Egyházmegyéhez tartozó Orosházi Karitász Szervezete, Románné Séhorcz Magdolna helyi vezetője útján valósult meg.
Kiemelést érdemel, hogy az Orosházi Karitász Szervezete karácsonyi adománygyűjtéssel is segítette a szociálisan rászorult nagycsaládosok karácsonyának szebbé tételét.
A „szociális szén” adományozás civil önszerveződésének harmadik szereplője a városunk talán legtöbb hátrányos helyzetű gyerekét nevelő Eötvös téri Katolikus Általános Iskola hitoktatói, akik a szerzett személyes tapasztalataik alapján adtak jelzéseket a látókörükbe került rászoruló családokról, leginkább biztosítva ifj. Csikós József önzetlen felajánlásának leghatékonyabb hasznosulását.
A fent előadottakra figyelemmel interpellációs javaslatom az alábbi.
Kérem, hogy városunk képviselő-testülete elismerve a civil összefogások, illetve a polgárok önfeláldozását, összefogásukon alapuló szociális segítségnyújtásuk iránti tiszteletet fejezzük ki – ez esetben pótlólag – ifj. Csikós Józsefnek, az Orosházi Karitász Szervezetének és az Eötvös téri Katolikus Általános Iskola hitoktatóinak reményeim szerint hagyományteremtően képviselő-testületünk erkölcsi elismerését, egy ennek céljából kialakított dokumentum (pl. Oklevél) formájában.
Dávid Zoltán válasza:
A „Fejezzük ki köszönetünket azoknak, akik városunk szegényein és rászorultjain önerejükből önzetlenül segítenek.” tárgyú interpellációjára az alábbiak szerint válaszolok:
Önkormányzatunk 2015. január, február hónapokban az állami erdészettől történt kedvezményes tűzifa beszerzés útján tudott – a pénzbeli támogatás mellett – természetbeni juttatással is segíteni a rászoruló családoknak.
A 2015-2016. téli fűtési szezonban is végeztünk tájékozódást nagyobb mennyiségű kedvezményes tűzifa beszerzése ügyében, de nem jártunk sikerrel.
Amint az Ön előtt is ismert, a pénzbeli és természetbeni szociális juttatásokról szóló önkormányzati rendeletünk 2015. december 21-i módosítása során külön paragrafusban került szabályozásra a szilárd tüzelőanyag – tűzifa, szén – vásárlása céljából nyújtott átmeneti települési támogatás. A rendelkezés szerint az ezen a jogcímen adható települési támogatás esetenként 20.000 forint, vagy azt megközelítő értékben nyújott természetbeni juttatás.
2016. január 01. és február 29. között ezt a támogatást 349 család vette igénybe, összesen 7 millió forint értékben.
Annak ellenére tehát, hogy nem volt természetben nyújtott „tűzifa akció”, az önkormányzat jelentős segítséget nyújtott a fűtési időszakban a rászoruló családoknak.
Egyetértek azzal, hogy nem csak az interpellációjában megnevezett személyek és szervezetek felé, hanem minden magánszemélynek, civil szervezetnek, gazdasági társaságnak köszönettel tartozunk, akik névvel, vagy név nélkül, sajtó megjelenéssel kísérve vagy anélkül segítséget nyújtanak az arra rászorulóknak.
Javaslatával kapcsolatban szükségesnek tartom annak vizsgálatát, hogy van-e lehetőség a segítséget nyújtó személyek és szervezetek számbavételére, és egy olyan eljárás kidolgozására, amely során – beleértve a jelen esetet és a jövőbeni segítségnyújtásokat is – képviselő-testületünk az adományozó személyek és szervezetek felé a tiszteletét és köszönetét kifejezheti.
Dr. Szabó Ervin a választ elfogadja, köszöni hogy elismerést is biztosít így a polgármester az említett személyek számára.
———-
Szociális biztonság helyreállítása méltányossági alapú bérlőkijelöléssel.
Tisztelt Polgármester úr!
Interpellációm tárgyában megjelölt „méltányossági alapú bérlőkijelölés”, mint egy kivételes eljárásként, a jelen szociális pályáztatási rendszerünk azon hátrányát kívánja mérsékelni, hogy egyes pályázók éveken át sem juthatnak másképpen szociális bérlakáshoz.
Köztudott, hogy a pályáztatásra felajánlható szociális bérlakások száma – mely az utóbbi 10 évben nem nőtt, sőt a rendellenes használatuk következtében sajnálatosan inkább csökkent – korlátozott, melynek következménye, hogy pl. 2015. évben csak minden 10. rászoruló juthatott szociális bérlakáshoz a pályáztatások során így sajnálatosan előfordul, hogy egyesek – bár minden kétséget kizáróan rászorulnának – évek után sokadik pályázat után sem tudnak szociális bérlakáshoz jutni.
Álláspontom szerint számunkra kötelező feladat az, hogy ezeket a családokat, személyeket sem hagyhatjuk magukra és meg kell találnunk annak adminisztratív megoldását – a közérdekét nem sértően -, mely hozzájuttathatja őket direkt módon a szociális bérlakás bérlői jogosultságához.
A közérdeket nem sértő, eseti méltányossággal történő bérlőkijelölési eljárás indokoltságát számos példával le lehetne vezetni, hisz vannak olyan családok, akik bár mindenben megfelelt a pályázati követelményeknek, azaz szociálisan halmozottan hátrányos helyzetű, egészségtelen albérleti viszonyok között lakók, kis jövedelműek, mégsem jutottak lakáshoz és arra sincs garancia, hogy azonos pontszámmal állva az első helyezettel, akár a harmadik, negyedik pályázat eredményes lesz.
Úgy ítélem meg, hogy ilyen esetekben – egy ötödik pályázat benyújtása helyett – a köz érdekét nem sértené, és az a városunk lakosságának megértésével találkozna, ha kivételes méltányossággal juttatnánk családokat, magánszemélyeket – természetesen a Társadalmi Kapcsolatok Bizottságának lakásrendeletünkbe foglalt kontrollja mellett – szociális bérlakás bérlői jogosultságához.
A fent elődadottakra figyelemmel az interpellációs javaslatom az alábbi:
A 16/2006. (IX.15.) önkormányzati lakásrendeletünk 6. §. (3) bekezdése kerüljön kiegészítésre: „a szociális bérlakás bérlői kijelölési igényére benyújtott negyedik sikertelen pályázat után,az ötödik pályázat benyújtása nélkül, bérlői jogra jogosulttá válnak a kivételes méltányossági bérlői kijelöléssel”.
Dávid Zoltán válasza.
A „Szociális biztonság helyreállítása méltányossági alapú bérlőkijelöléssel.” tárgyú interpellációjára az alábbiak szerint válaszolok:
Egyetértek abban, hogy nagyon sok a pályázó a szociális bérlakásokra, és sajnálatos módon egyes pályázók, bár rászorulnának, a másik pályázó magasabb fokú rászorultsága okán nem jutnak szociális bérlakáshoz. Éppen ezért városvezető társaimmal azon dolgozunk, hogy ezt a problémát az önkormányzat lehetőségeihez mérten kezelje. Ennek egyik módja az, hogy a mai testületi ülés 5. napirendi pontjaként tárgyalt lakásrendelet módosítása során június 01. napjától 2 krízislakás került kijelölésre, és lehetővé válik a krízislakásban történő elhelyezés a krízishelyzetben lévő személyek ideiglenes lakhatásának megoldására.
Az interpellációjában írt javaslatát viszont nem tudom támogatni, mivel annak bevezetése nem alkalmas a leírt probléma megoldására. Ebben az esetben is nagyobb lenne azon személyek száma, akik bérlői jogra válnának jogosulttá, mint a megüresedő lakások száma.
Álláspontom szerint a megüresedett szociális bérlakások odaítélése nem a már benyújtott pályázatok száma alapján kell történjen, hanem azon pályázónak, aki az adott pillanatban a leginkább rászorult, aki a lakásrendelet értékelési pontrendszere alapján legtöbb pontot szerezte.
Szabó Ervin viszontválasza: –Az hogy mi az adott problémára a legjobb megoldás, arra magam sem tudtam megfelelő indítványt tenni. Kötelességünk és feladatunk, hogy ezt a problémát megoldjuk. Vannak akik negyedjére is beadják, és tudjuk, hogy járna nekik. Ezekre a lehetőségekre is kell valamilyen problémát találni. Ennél többet kell tennünk, nem fogadom el a választ.
Szavaztak 9 igen, 5 nem. Elfogadták.
———-
2016. évi szilveszteri tűzijáték megrendezése városunk Főterén.
Tisztelt Polgármester úr!
Elöljáróban hivatkozok arra, hogy a 2016. február 12. napján megtartott képviselő-testületi ülésen a 2016. évi városunk költségvetésének vitájához többek között az alábbi módosító indítvánnyal éltem – idézve az OrosCafe tudósításából -: „Hiányolom, hogy szilveszterkor utcabál és tűzijáték nélkül marad a város, legyen egy költségvetés erre vonatkozóan év végére”.
Tekintettel arra, hogy a tűzijáték tartására vonatkozó indítványom nem került módosító indítványként határozati szavazásra, így az SZMSZ értelmében, ebben a témában lehetőség van interpelláció előterjesztésére.
Interpellációm városunk lakói közül sokak azon igényét fogalmazza meg, hogy más környező, hasonló nagyságú településeken a szilveszteri utcabál, tűzijáték megrendezésre kerül, míg nálunk a Főterünk adta, egyedülállóan varázslatos környezet biztosította különlegesség ellenére sem.
Megjegyzem, hogy az újévi tűzijáték hagyományokkal rendelkezik, városunkban is hosszú éveken keresztül volt, de ma már a lakók ilyen látványosságban kizárólagosan a kenyérünnepek alkalmával vagy most legutóbb első ízben az Orosházi Hagyományok-Ízek ez évi rendezvényének zárásaként gyönyörködhettek kizárólagosan.
A fent előadottakra figyelemmel interpellációs javaslom az alábbi: A Költségvetésünk XIV. fejezetének 15. sor – Rendezvények szervezése, marketing tevékenység ellátása Orosháza város önkormányzat részére – terhére kerüljön beállításra a „Szilveszteri tűzijáték rendezése Orosházán 2016” program költsége.
Dávid Zoltán válasza:
A „2016. évi szilveszteri tűzijáték megrendezése városunk Főterén.” tárgyú interpellációjára az alábbiak szerint válaszolok:
A Költségvetés XIV. fejezetének 15. sora azon rendezvények szervezését, illetve marketing tevékenység ellátását tartalmazza, amelyeket a Pénzügyi Bizottság által elfogadott Közbeszerzési Terv tartalmaz. Ezekre vonatkozóan a közbeszerzési eljárást már elindult, tartalma már nem módosítható. Ezen rendezvények között a szilveszteri tűzijáték nem szerepel.
Ugyanakkor tiszteletben tartva a korábbi évben megfogalmazódott lakossági igényt a szilveszteri városi programmal kapcsolatban, már felkértem a Petőfi Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetőjét, hogy a helyi sajátosságok figyelembe vételével tegyen javaslatot a szilveszteri időszakra vonatkozó programokra.
Szabó Ervin viszontválasza: – Ettől a választól nem lettem okosabb, nem tudom, hogy lesz vagy nem lesz. Ezt így nem fogadom el.
Szavaztak: 9 igen, 5 nem. Elfogadták.
———-
A „Garzonbérlők Házával” és a megtartott lakógyűléssel kapcsolatos indítványok.
Tisztelt Polgármester úr!
Az interpellációm tárgyában megjelölt és 2016. február 23. napjára összehívott lakógyűlés célja az volt – visszautalva a 2016.02.12.-i interpellációmra -, hogy azon, áttekintésre kerüljön az öt egyéni alapjog egyike „az otthon békéjéhez való jog” Garzonbérlők Házában való helyreállításának lehetőségei.
Kijelenthető, hogy Benkő Ferenc vezérigazgató úr az ellenzéki önkormányzati képviselők és az Oros-Security Kft. jelenlétében a megjelent és a helyi média szóhasználatát használva „jobb érzésű” lakók előtt felmérte a házban kialakult és azóta is megoldatlan együttélési problémákat, és a jelenleg is fennálló kritikus állapot felszámolására tett ígéretet.
A vezérigazgató úr korrekt hozzáállását szükséges hangsúlyozni, hiszen a kamera felszerelésen túl, az épület és a folyosók zárásának helyreállításán keresztül, a megrongálódott postaládák rendbetételén bezárólag vállalásra került úgy, hogy bejelentette egy belső biztonsági feladatok ellátására alkalmas férfi beköltöztetését is.
Az Oros-Security Kft. tevékenységével kapcsolatosan a lakók részéről számos kérdés merül fel különösen annak jövőbeni hatékonyságát illetően vannak még jelenleg aggályok.
Sajnos továbbra sem szerepel a vezérigazgató úr elképzelései között a lakók többsége számára végleges megoldást jelentő portaszolgálat felállítása, annak költségvonzata okán.
Álláspontom szerint pénzben nem mérhető a közel 100 szociálisan hátrányos ember nyugodt lakhatásának bérbeadói garantálása.
A lakógyűlés tapasztalatai alapján látva a vezérigazgató részéről a megoldásra törekvést, de tapasztalva a még mindig fennálló jelentős problémákat interpellációs javaslataim az alábbiak:
1.) Javaslom a garzonbérlők háza üres lakásainak számbavétele, szükség szerinti rendbetétele és azt követően szociális bérlakás pályáztatási rendszerbe való kiírását. Ezzel a jelen szociális bérlakás igények részbeni kielégítése mellett, a lakások „lakói felügyelet” alá is kerülhetnének.
2.) Javaslom a garzonbérlők házának speciális helyzetére tekintettel megvizsgálni – kiemelten nagyszámú és 100%-ban szociális bérlakás, továbbá az épület „tömeg” befogadására tekintettel – akár önkormányzat intézménynek minősíthető jellege miatt is – az intézményi jelző védelmébe sorolását. Ezáltal a III. negyedévre tervezett „Orosháza Város Önkormányzata és intézményei jelző és riasztórendszereinek diszpécserszolgálaton keresztüli figyelése” programba is bekerülhetne. Ez elsődlegesen az épület tűzvédelmére értendően.
3.) A garzonbérlők háza lakóinak igényét teljesítendően kettő hónap múlva legyen újra lakógyűlés az intézkedések hatásainak és, mint volt ennek a lakógyűlésnek is célja, „az otthonuk békéjéhez való jog” teljesülésének kontrollálása céljából.
Dávid Zoltán válasza.
A „Garzonbérlők Házával és a megtartott lakógyűléssel kapcsolatos indítványok.” tárgyú interpellációjára az alábbiak szerint válaszolok:
1./ Az üres lakások számbavételével kapcsolatban megállapítható, hogy valamennyi, így a Garzonbérlők Házában megüresedett önkormányzati bérlakással jelenleg is foglalkozunk. A Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága a szerdai napon tartott ülésén döntött egy itt megüresedett önkormányzati bérlakás bérbevételére pályázat kiírásáról, illetve a mai napon a testületi ülés zárt ülésének napirendi pontjai között szerepel 5 szociális bérlakásra kiírt pályázat elbírálására, közülük kettő a Garzonbérlők házában, illetve két önkormányzati bérlakás kijelölése közérdekű célból, szintén egy a Garzonbérlők házában. Ez utóbbi lakás kijelölése által a Garzonbérlők házában a gondnoki és rendfenntartással kapcsolatos feladatok ellátása is megoldást nyer.
2./ A 2. számú javaslatával kapcsolatban fontos hangsúlyozni, hogy az ingatlan nem önkormányzati, hanem állami tulajdonban van, az önkormányzatnak csak bérlőkijelölési joga van. Ezekre figyelemmel intézményi jellegre átminősíteni nincsen lehetőség. Ugyanakkor megállapítható, hogy az ingatlant kezelő Városüzemeltetési és Szolgáltató Zrt. az ingatlan tűzvédelmével kapcsolatos valamennyi jogszabályi kötelezettségének eleget tesz.
3./ A harmadik javaslatával kapcsolatban Benkő Ferenc vezérigazgató úr megkeresésemre elmondta, hogy a 2016. február 23. napján tartott lakógyűlésen már a lakókat tájékoztatta, hogy 2016. májusában újabb lakógyűlést tartanak a megtett intézkedések értékelésére.
Dr. Szabó Ervin viszontválasza: – Választ kaptam minden kérdésemre. Látom a polgármester úr is azon a véleményen van, amin én, így elfogadom a választ.
———-
A Jobbikos képviselő után következzenek az MSZP-s interpellációk. Elsőként Füvesi Sándoré
Mikor kapják vissza az orosháziak a szennyvízberuházás kapcsán befizetett hozzájárulásukat, az érintett lakásonkénti több százezer forintot?
Tisztelt Polgármester Úr!
Az elmúlt években több alkalommal szerepelt a képviselő-testület napirendjén a városban folyó csatornázási munka. Sajnos leginkább akkor, amikor a botrányos kivitelezéssel kapcsolatos számtalan problémáról esett szó, aminek mind a mai napig nem értünk a végére. Többször kértük, hogy tegyék nyilvánossá a hibalistát, nem tették, e helyett mindig csak ígéretek hangoztak el, hogy az utólagos helyreállítás mindenhol megtörténik. Nem történt, elég csak végigmenni a városon, látszik. Várhatóan ez már így is fog maradni.
Szintén az egyik korábbi testületi ülésen derült ki az is, hogy a kivitelezők saját szorgalomból támogatták a főtéren lévő üvegtorzó felállítását, illetve anyagilag több orosházi sportszervezetet. Kérdésre az egyik kivitelező annyit árult el, hogy az orosházi férfi kézilabda csapatot támogatták, azt nem mondta meg, mennyivel, a másik kivitelező nem válaszolt semmit. Továbbra sem tudjuk, hogy az orosháziak adóforintjából több mint százmillióval támogatott profi férfi kézilabda – a magában is botrányos TAO mellett – mekkora újabb forráshoz jutott.
Nem tudom mással magyarázni azt az erőtlenséget, ahogyan a fideszes városvezetés a kivitelezéssel kapcsolatos problémák helyreállításához hozzáállt, mint hogy valamiért meg volt kötve a kezük. Ki tudja, milyen dolgok mozoghattak még a háttérben, amiért ennyire gyengén védték az orosháziak érdekeit, akik napról napra szóvá tették – velünk, szocialista képviselőkkel együtt – a súlyosabbnál súlyosabb gondokat, a rosszul lerakott csatornafedőket, a besüppedt utakat, a tönkre tett és úgy hagyott környezetet stb.
Legutóbb is feltűnő előzékenységgel hozták be a testület elé és a határozott tiltakozásunk ellenére fideszes többséggel szavazták meg azt az előterjesztést, ami szerint 160 millió forintot biztosítanak a szennyvíztisztító telep kiegészítő munkáira, csak azért, mert azt a kivitelező cég kérte. Benne olyan dolgokra, többek között, mint szúnyogháló, klíma és telefon. Nagy kérdés azóta is, hogy ezek hogy nem fértek bele a kivitelező költségeibe. Talán a napirendnél fizetett szakértőként megjelent városi Fidesz-elnök tudja. Kérünk teljes körű írásbeli tájékoztatást a lefolytatott közbeszerzési eljárásról, annak eredményéről, mivel közpénzről van szó, aminek felhasználása a nyilvánosságra tartozik.
Már 2014 augusztusában a Polgármesteri Hivatal illetékes irodájának vezetője elmondta itt a testületi ülés nyilvánossága előtt, ez benne van a jegyzőkönyvben is, hogy a szennyvízprojekt támogatási intenzitása – köszönhetően a többszöri hitelt kiváltó önerő-támogatásoknak – a korábban tervezett 85%-ról 95%-ra emelkedett. Elhangzott akkor az is, hogy „a végső számokat a projekt bonyolultsága miatt a költségek elszámolása során, körülbelül a jövő év derekára lehet megmondani”, az biztos – tette hozzá az illetékes -, hogy a projekt végén az önkormányzat igen kedvező helyzetben lesz.
Mi, szocialista képviselők már akkor annak a véleményünknek adtunk hangot, hogy az elhangzott tájékoztatás alapján a projekt több mint 100%-ban lefinanszírozott. 2015 őszén be is jelentettük, hogy az MSZP határozott álláspontja szerint az orosháziak részére a befizetett érdekeltségi hozzájárulás visszajár, az érintett lakásonként tehát több százezer forint.
Tekintettel arra, hogy a korábban 2015 közepére ígért költségelszámolás a képviselő-testület elé azóta sem került, idézek a projekt hivatalos honlapjáról:
„A beruházás nettó összköltsége 6,44 Mrd Ft, ebből elszámolható 5,99 Mrd Ft, amelyet a Belügyminisztérium EU Önerő Alap pályázata és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Önerő Alapja egészít ki 100%-ra.”
Ebben a „Lezárult a fejlesztés” című, 2015. novemberi dátummal publikált PR-cikkben is az szerepel, hogy a projekt finanszírozása 100%-ban megtörtént.
Kérdéseim:
Mikor kap a képviselő-testület – és így az orosháziak – tételes elszámolást a közel 6 és fél milliárdos beruházás költségeiről, a finanszírozásról és annak részleteiről?
Mikor kapják vissza az orosháziak a szennyvízberuházás kapcsán befizetett hozzájárulásukat és annak kamatait, az érintett lakásonkénti több százezer forintot?
Dávid Zoltán válasza:
A „Mikor kapják vissza az orosháziak a szennyvízberuházás kapcsán befizetett hozzájárulásukat, az érintett lakásonkénti több százezer forintot?” tárgyú interpellációjában írtakra az alábbiak szerint válaszolok:
A képviselő-testület 2015 október 12-én döntött az „Orosháza Város csatornahálózat és szennyvíztisztító telep fejlesztése„ tárgyú projekt kapcsán kiegészítő beruházás indításáról. A kiegészítő beruházás elkészült, a telep üzemel, Közép-Európa egyik legmodernebb technikájú, a szennyvízből energiát termelő üzemeként. Az akkori döntés meghozatalakor mind a vállalkozó, mind az üzemeltető kérései alapján kerültek meghatározásra az elvégzendő feladatok. A részletes vita során a mérnök képviselője részletesen megindokolta, mi miért került a kiegészítő feladatok listájára, ezt a vitát nem kívánom újra nyitni. Részletes műszaki indoklás készült a feladatokról, úgy gondolom, mérnök szakmai vitát a tisztelt testület egyetlen tagja sem tud és nem is vállal lefolytatni e kérdésben. A feladatokat a kivitelező Keviép Kft. 2015. december 17-én készre jelentette, a mérnök szervezet Oviber Kft. pedig részletes ellenőrzést követően átvette.
Tájékoztatom, hogy a szennyvíztisztító telep kiegészítő munkáival kapcsolatban lefolytatott közbeszerzési eljárást a Tender-Co Kft. bonyolította, a közbeszerzés dokumentumai az Orosházi Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Irodájában, egyeztetett időpontban megtekinthetőek.
A feladatok finanszírozásával kapcsolatban az akkori döntés során is nyilvánvaló volt, hogy jelentős támogatás intenzitás mellett vannak a támogatásból nem elszámolható költségek, azokat más forrásokból kell biztosítani. Ez a korábbi csatorna beruházási projekteknél is így történt Orosházán, a lakosság hozzájárulását kérve végezte el a város a fejlesztést. Hangulatkeltésnek, félrevezetésnek értékeljük, amit a kérdésben az MSZP sugall.
A szennyvízberuházással kapcsolatban a Fejlesztési Minisztérium ezen a héten, szerdán tartotta projektzáró ellenőrzését. Az ellenőrzés során megállapították, hogy hiánypótlásként csatolni szükséges a szennyvíztisztító telep üzemeltetési engedély kérelmét. Ezen túlmenően folyamatban van a támogatási szerződés utolsó módosítása. Ezen módosítást és a projekt zárását követően kerül meghatározásra véglegesen a szükséges önerő mértéke, és válik lehetségessé az önkormányzat részéről a végső elszámolás elkészítése.
Füvesi Sándor viszontválasza: – Sokat foglalkozott a válaszában a kiegészítő munkálatokkal és sokkal kevesebbet a kérdésemmel. Ez attól függ, hogy áll most az elszámolás, de erre sem válaszolt. Nem adott pontos képet arról, hogy áll most ez az elszámolás, továbbra is állítom, hogy ez 100% fölött túl van finanszírozva. Nem fogadom el a választ.
Szavaztak: 10 igen, 4 nem. Elfogadták.
———-
A következőt interpelláció Fetser Jánosé.
A legutóbbi testületi ülésen az előterjesztésből megtudtuk, hogy „új dimenzióba” helyezték a Pilot programot. Mi az új dimenzió? Sokak szerint ez azt jelenti: becsődölt! Oda van az 1 milliárd 300 millió forint, és a mai napig nem tudjuk, hogy mennyi volt a kiadás és a bevétel. Mikor akarnak részletes elszámolást tenni a nyilvánosság előtt?
Kérem, közöljék, mennyi volt a számlával igazolt kiadás és a bevétel az állattartásban Orosházán és a dél-békési összesítésben!
Kérem, közöljék, mennyi volt a számlával igazolt kiadás és bevétel a növénytermesztésben Orosházán és a dél-békési összesítésben!
Kérem a Pilot programban foglalkoztatott szakértők nevét, végzettségét, feladatkörét és anyagi juttatásainak a mértékét közölni!
Legyenek szívesek, tájékoztassák a közvéleményt és a testületet, hogy 1 kg húst hány kg takarmányból állítottak és állítanak elő!
A Pilot program indításával százezres fizetéseket ígértek, viszont a legutóbbi testületi ülésen nem mondták meg számszerűen, hogy mennyit keres most az 5 főre zsugorodott brigádban a kitörési pontos állatgondozó. Kérném ezt az összeget is számszerűen nettóban.
Dávid Zoltán válasza:
A „Hol a pénz?” tárgyú interpellációjára az alábbiak szerint válaszolok:
Úgy gondolom, hogy a legutóbbi testületi üléseken kellő részletességgel tájékoztatást kapott arról, hogy a Pilot program jelenleg is működik, szó sincs annak becsődöléséről, nem kívánom ismételni az ott elhangzottakat.
Kérdéseivel kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom.
Minden a Pilot programban részt vevő önkormányzat brigádonként külön hatósági szerződéssel, külön költségvetéssel és elszámolással rendelkezik.
Orosháza Város Önkormányzata vonatkozásában a két brigád összesen 107.169.502,-Ft támogatásban részesült.
Ez brigádonként lebontva: brigád: 20.583.251,-Ft (11.835.751,-Ft a bér jellegű kiadásra, 8.747.500,-Ft az áfa nélküli dologi kiadásra) brigád: 86.586.251,-Ft (11.835.751,-Ft a bér jellegű kiadásra és 74.750.500,-Ft az áfa nélküli dologi és beruházási kiadásra)
A kiadások és bevételek brigádonként vannak nyilvántartva, brigádonként történik az elszámolás.
Az 1. brigád vonatkozásában a mai napig a kötelezettségvállalás összege 24.130.450,-Ft.
A 2. brigád vonatkozásában ez az összeg 107.465.412,-Ft.
Az 1. brigád 2015-ben 7.305 kg sárgadinnyét értékesített, nettó 986.175,-Ft, bruttó 1.252.442,-Ft árbevétellel. 14.118 db karalábét nettó 636.068,-Ft, bruttó 807.807,-Ft árbevétellel és 7.240 kg sertést nettó 2.500.345,-Ft, bruttó 2.625.365,-Ft árbevétellel. Mindösszesen nettó 4.122.588,-Ft, bruttó 4.685.614,-Ft árbevétellel.
A 2. brigád 2015-ben 7.765 kg sárgadinnyét értékesített, nettó 1.071.570,-Ft, bruttó 1.360.894,-Ft árbevétellel. 14.117 db karalábét nettó 636.032,-Ft, bruttó 807.762,-Ft árbevétellel és 5.097 kg sertést nettó 1.845.375,-Ft, bruttó 1.937.645,-Ft árbevétellel. Mindösszesen nettó 3.552.977,-Ft, bruttó 4.106.301,-Ft árbevétellel.
A Pilot programban Orosháza Város Önkormányzata költségvetéséből szakértőként csak Szőke-Molnár Tibor került megbízásra projektkoordinátor feladatra, 2015.04.10-2016.02.29-ig terjedő időszakra, havi 500.000,-Ft + Áfa megbízási díjért. Ezen feladatait mind a 19 település 36 brigádja vonatkozásában fejtette ki. Egyéb szakértőket más önkormányzatok finanszíroztak.
Tájékoztatom, hogy 1 kg húst 3 kg alatti mennyiségű takarmányból állítanak elő.
A brigádokban a bérek a jogszabályi besorolásnak megfelelően a segédmunkások esetében bruttó 79.155,-Ft, a segédmunkás munkavezetők esetében bruttó 87.090,-Ft.
Fetser János viszontválasza: – A bevezető mondatával nem értek egyet, ennek ellenére elfogadom a választ, mert számszerűsítve elmondta. De nem csak a város, hanem az állam tulajdona is közpénz, így jegyzőtől kérném azokat a válaszokat, amik itt kimaradtak.
———-
Az utolsó interpellációt szintén Fetser János jegyzi.
Közmunkások kiszolgáltatva, megzsarolva, megfenyegetve?
Tisztelt Polgármester Úr!
A márciusi ünnep egyik figyelemreméltó gondolata volt, amikor az egyik parlamenti párt vezetője párhuzamot vont Orosháza nagyra becsült egykori képviselője, Táncsics Mihály, és a dohány- és földmutyiban elhíresült Simonka György fideszes országgyűlési képviselő tevékenysége között.
Amíg Táncsics a zselléreknek és a szegényeknek akart földet juttatni, jelenlegi „utóda” a saját földjén foglalkoztatta a közmunkásokat egy átlátható konstrukción keresztül. Lehet, hogy ez a pártvezető még nem hallotta azt az aljasságot, amit lehet fokozni és a szegényeket még jobban kizsigerelni.
Lakossági bejelentésre ügyészségi feljelentést tettem, hiszen a hírek szerint még az alamizsnából is visszakértek. Szeretném megkérdezni, hogyan kerültek a közmunkások az Ételosztás Őszinte Szívvel Egyesülethez kiközvetítve? Milyen indokkal? A civil szervezetek kaptak-e ilyen felhívást, hogy foglalkoztathatnak embereket állami pénzen? Ha igen, hol jelent ez meg? Ha nem, miért nem?
Ki tartotta az ilyenkor szokásos (munkavédelmi, egészségügyi stb.) felkészítést? Egyáltalán jártak ezek az emberek a hivatalban?
Befejezésül szeretném megkérdezni a foglalkoztatásért felelős alpolgármestert: Önnek szóban vagy más formában jelezték-e ezek az emberek a kiszolgáltatottságukat, és milyen intézkedéseket tett?
Politikai haszonszerzésre vagy az emberek, a családok boldogulására, az életük jobbítására használják-e a közmunkát?
Dávid Zoltán válasza:
A „Közmunkások kiszolgáltatva, megzsarolva, megfenyegetve?” tárgyú interpellációjára az alábbiak szerint válaszolok:
Legelőször is visszautasítom azon feltételezését, miszerint a közmunkát önkormányzatunk politikai haszonszerzésre használná.
Az önkormányzati közfoglalkoztatottak közül kizárólag az önkormányzati feladatot ellátó intézményeknek, illetve az önkormányzattal feladatellátási szerződéssel rendelkező civil szervezeteknek biztosított az önkormányzat munkavállalót, ahogyan tette ezt az önkormányzat az Ön polgármesterségének ideje alatt, támogatva a civil szervezeteket.
A közfoglalkoztatásról szóló 2011. évi CVI. törvény egyébként lehetőséget biztosít arra, hogy önkormányzati feladatot ellátó civil szervezetek közfoglalkoztatók legyenek.
Természetesen valamennyi önkormányzati közfoglalkoztatott esetében az orvosi vizsgálatot, a munka- és tűzvédelmi oktatást, egészségügyi oktatást az önkormányzat a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően biztosította.
Fejes Róbertné alpolgármester asszony megkeresésemre arról tájékoztatott, hogy hivatalos megkeresés a jelzett problémával kapcsolatban felé nem érkezett, amikor egyéb úton az tudomására jutott, intézkedésként a hivatal munkatársaitól helyszíni ellenőrzést kért az Ételosztás Őszinte Szívvel Egyesületnél.
Fetser János viszontválasza: – Nem fogadom el a válaszát, mert annál aljasabb dolog nincs, hogy egy 3 gyerekes anyától, akit közfoglalkoztatottként dolgoztatnak, visszakérnek 10 ezer forintot, bárki is tette ezt. Ez uzsorakamat és megaláztatás. Nem köthet semmilyen szerződést az önkormányzat ilyen emberekkel. Ennek az ügynek még lesz folytatása. Akit hasonló atrocitás ér, az keresse meg bármelyik képviselőt, mert ezt nem lehet hagyni. Aki ilyet tesz, azt tűzzel vassal irtani kell!
Szavaztak: A többség elfogadta.
Kérdések
Fetser János: – Dél-Békés jövője Rómába vezet? Láttuk a Facebookon, hogy Simonka és kollégái Rómában szilvesztereztek. Kérem a jegyzőasszonyt, hogy oszlassák el azt a hiedelmet, miszerint ez a kirándulás nem közpénzből ment. Aki ott volt, tegye fel az utazási iroda vagy a buszos befizetési papírjait, ezt közszereplőként megtehetik, és akkor kiderül, hogy tényleg nem közpénzből volt a kirándulás.
———-
Füvesi Sándor: – Nézem az interneten a Tanítanék mozgalom oldalát, ahol ott van a Táncsics Mihály Gimnázium is, hogy csatlakozott a pedagógus sztrájkhoz. Mi egy hónappal ezelőtt kérdeztük a polgármestertől, hogy mi a véleménye a tanítanék oldalról és erről az akcióról. Ön írásban nyugtalanítónak nevezte a válaszában ezt a csatlakozást. Mi a véleménye, hogy a Táncsicsos tanárok is csatlakoztek ehhez?
Dávid Zoltán úgy válaszolt, nem változott a véleménye.
———-
Tóth Zoltánné (Fidesz): – A Kettőssánc téri utcát mikor fogják felújítani? Mely szakaszokat újítják fel 2016-ban?
Barák Anita irodavezető elmondta, már összeállt az a lista, amit felújíthatnak, hamarosan nyilvános lesz. – Az igény az a hatszorosa a meglévő összegnek. Reméljük, hogy jövőre is kapunk erre pénzt, közbeszerzést fogunk ezekre kiírni.
———-
Fetser János: – Áldatlan állapotok vannak a kórház és a szakrendelő főbejárata körül. Több hónapos, éves szemetek vannak a járdán. Látom, hogy más területen intenzíven végzik a munkát, így azt kérem, hogy erre is figyeljenek. Ez egy nagyon frekventált terület. Szeretném kezdeményezni, hogy a mentőállomás felé bővítsék a parkolókat, hogy ne a sárban álljanak a járművek.
Barák Anita irodavezető válaszolt: – A kórház utcai parkolókat idén bővítjük, a szükséges keretet a képviselő-testület megszavazta.
———-
Dr. Szabó Ervin: – A tavaly februárban a Belügyminisztérium által kiírt 60 milliós pályázaton elért valamit a város? Ez azért is fontos, mert akkor elhangzott, ez fedezheti a március – december közötti segélyeket.
Godár Andrea irodavezető jelzi, ezen a pályázaton nagyjából 39 millió forintot nyert a város, ezt be is hozták a lejárt határidejű határozatok között. Idén is kiírták a pályázatot, július 30-ig lehet rá pályázni.
———-
Füvesi Sándor: – Milyen beruházások folytak az elmúlt hetekben a művelődési házban? Látszik, hogy valamilyen munka már folyik a művelődési házban, ott van egy konténer, építési törmelékkel.
Benkő Ferenc. a Városüzemltetési Zrt vezérigazgatója válaszolt: – A művelődési háznál az irodák kialakításával kapcsolatban végzünk feladatokat.
Fejes Róbertné alpolgármester hozzáteszi, egy irodát alakítottak ki, mivel bővült a munkavállalók létszáma. Emellett folyamatosan takarítják a raktárakat, a régi, nem használható tárgyakat selejtezik.
———-
Sára Csaba (Fidesz): – Szó volt korábban arról, hogy rendbe teszik a parkolókat az óvodák előtt. Örömmel tapasztaltam, hogy már folynak a munkálatok. A Zöldfa utcánál mikor indulnak majd a munkálatok?
Benkő Ferenc: – Az eddigi eltelt időszakban csapadékos volt az időjárás, de most már napokon belül folytatódnak a munkák.
———-
Fetser János: – Részben érintette Szabó Ervin a garzonbérlők házát. Azon a fórumon, ahol a vezérigazgató tett igéreteket, abból csak a külső zár valósult meg. Eltelt egy jelentős idő, miért nem történt semmi más, amit akkor ígért a lakóknak?
Benkő Ferenc: – Az ajtók zárhatóságával kapcsolatban a tűzvédelmi úgyintézőnek van kifogása. Amint ez tisztázódik, májusig megcsináljuk. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy zárt ülésen fogja a testület tárgyalni, hogy ki fog beköltözni a Garzonbérlők házába, aki felügyelné a rendet. Emellett a kamerarendszer a beüzemelését is komolyan fontolgatjuk.
Eddig tartott a testületi ülés. Köszönjük a figyelmet, nyugodt hétvégét és kellemes húsvéti ünnepeket, a lányoknak sok locsolót, a fiúknak sok piros tojást kíván Melega Krisztián és Lázár Dezső szerkesztő, Dancsó József és Takács Csaba operatőr, Kecskeméti Krisztina fotós.
És mindenki legyen észnél a piával húsvétkor, mert a rendőrök fokozottan ellenőriznek.
