Közmeghallgatással kezdtünk, utána jött 20 pont, amiről jól elvitáztak a képviselők. Köztük igen fajsúlyosak is akadtak, úgyhogy érdemes volt velünk tartani.
Kellemes csütörtök reggelt kívánunk mindenkinek!
Arról, hogy mi lesz ma a téma, itt írtunk rövid összefoglalót. A napirendeket pedig itt lehet átbogarászni. Az ülést december 1-jén, kedden 12 órától ismételjük meg a városi tévében, amit itt lehet nézni.
Klikk a témára, oda ugrik az oldal
Közmeghallgatás
Megállapodás a Kodolányi főiskolával
Házi jelzőrendszer – támogatja a város
Interpellációk
08:55
Gyülekeznek a képviselők, és a közmeghallgatásra váró emberek. Hamarosan kezdünk!
9:04
Sára Csaba, Elekes Lajos (Fidesz) és Füvesi Sándor (MSZP) később érkezik az ülésre.
Magonyné Urbán Zsuzsanna ifjúsági referens bemutatja a héten megválasztott új Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat tagjait. Dávid Zoltán polgármester átadja nekik a megbízóleveleket.
Az ifjúsági polgármester Mészáros Enikő, a Táncsics gimnázium diákja.
Közmeghallgatás
Elkezdődik a közmeghallgatás. Rajki Emma kezdi a felszólalások sorát.
Azzal kezdi, hogy a városi utak állapota továbbra sem jó a csatornázás után, kiemeli a Damjanich utcát, ahol dolgoztak már, de nem sok látszata van.
Azt kérdezi Dávid Zoltántól, hogy ki írta a neki szánt választ korábbi kérdéseire, mert szerinte azt biztos nem a polgármester, mert a keltezés napján nem volt a városban. A felszólaló elpanaszolta, hogy a szociális osztály tétlensége miatt a gáz- és áram kikötés veszélye fenyegeti, de ez nem csak őt, hanem sok hasonló, kis pénzből élő embert érint. Sajnos nem tudjuk, pontosan miről is szól hozzászólása. Kiemeli, hogy a polgármesternek két hónapja írt levelet a problémáiról, de választ eddig nem kapott.
– A helyi rendeletekben nem változott semmi. Az alaptörvényben foglaltaknak nem nagyon tettek eleget, igyekeztek kihagyni belőle a szegényeket segítő dolgokat. Nem kellene homokba dugni a fejüket, mert nagy a baj. A lakhatáson is változtatni kell, mert az EU szociális chartája is kimondja, a lakhatás az jár. Miért nem lehet változtatni a rendeleteken? – teszi fel a kérdést. Példákat sorol, több ember panaszkodik neki az elkeserítő helyzetről, amiben emberek élnek. Szerinte méltányossági alapon kellene kiutalni a rászoruló embereknek a lakásokat.
Dávid Zoltán polgármester kéri a hivatalt, hogy vizsgálják meg a Damjanich utcai helyzetet.
– A szociáilis téren mindig van javítani való. Bármennyire is igyekszünk, nem mindig sikerül minden igényt kielégíteni. A szociális rendeletünk felülvizsgálata decemberben kerül a testület elé, bízom benne, hogy lesz előrelépés. Mindannyiunk számára fontos, hogy a szociális kérdés rendezve legyen, ne legyenek éhezők és hajléktalanok. Igyekszünk a lehetőségekhez képest ezeket orvosolni – mondja a polgármester aki hozzáteszi, mindenki azon igyekszik, hogy ezeken az embereket segítsük. Arra a felvetésre, hogy ki írta a levelet úgy válaszol, hogy az aláírás az Bojtor Istváné, aki alpolgármesterként küldhet ilyen jellegű leveket a polgármester nevében.
Rajki Emma válaszában vitatja a levél tartalmának jogi helytállását, miszerint azt a polgármesternek kellett volna aláírni.
dr. Horváthné dr. Barta Edit válaszol az aláírási kérdésre.
– A polgármester vagy saját hatáskörében végez egy feladatot, vagy kiadja azt a meghatározott szabályok szerint. Ha utóbbi történt, akkor az egyértelműen látszik a levélen, hogy a polgármester megbízásából xy végzi a munkát. Amennyiben a polgármester egy korábban le nem adott hatáskörben nem tud eljárni, mert szabadságon van, vagy beteg, akkor Bojtor István általános alpolgármester válaszolhat ezekre. Ilyenkor a levélen vagy egy H betű, ami a helyettest jelenti és az alpolgármester saját bélyegzője is szerepel rajta. Ezzel lehet beazonosítani, hogy ki írta alá a levelet.
———-
Kiss János a következő felszólaló. Gratulál az új GYIÖK képviselőknek, szerinte a fiatalokon rejlik Orosháza felemelkedése. Nagyjából meg volt elégedve az előző ülésen feltett felvetéseire kapott válaszokkal, és most újra szeretne a mindenkit érintő dolgokkal kapcsolatban megemlíteni pár ügyet.
Elmondja, nemrégen bent feküdt a kórházban egy betegség miatt. A kórház kiszolgálásával és személyzetével maximálisan meg volt elégedve, de a körülményekkel már nem.
– Sokszor megvétózta a testület a kórház pénzbeli támogatásait. Felháborító, hogy az ÁNTSZ és a higiéniai felügyelők hogy engedhetik meg azt, hogy a kórház teli van galambokkal. A párkányok végig galambürülékkel vannak szennyezve, az eldugott helyeken pedig madártetemek fekszenek. A kórházba csak galamb ürüléken keresztül lehet besétálni. A negyven fokos kórterembe nyáron nem lehet ablakot nyitni, mert beszállnak a madarak. Humános módon elkerülhető a galamb probléma a galamb hálók és galamb drótok telepítésével, itt miért nem lehet alkalmazni? – teszi fel a kérdést.
Kifogásolta, hogy a kórházi szobákban nincs klíma, ami nagy nehézséget okoz a betegeknek és a dolgozóknak. – Érdekes, hogy eddig mindig megvétózták a Fideszesek a kórháznak tervezett városi támogatásokat. Nem értem, minek kell 90 millióért üveggyűjtemény, ki lehetne számolni, mennyi klíma jönne ki ebből. Gyulán és Békéscsabán is van klíma a kórházban. Oda jut pénz, de az orosházi kórházba nem? – fogalmaz.
Áttért a hulladékszállítás témájára, és kifogásolta, hogy sok mindent megtudott az új kiadványokból, de azt nem, hogy mennyibe kerül majd az újítás és mennyivel kell majd ezért többet fizetni? Szerinte az is elfogadhatatlan, hogy sokan nagy terepjárókkal viszik a város kukáiba a szemetet, nem pedig otthon magának vesz nagyobb kapacitású szeméttároló edényt. Kifogásolta, hogy a Hajnal közbe települt egy szállítmányozási cég, ahol ki van téve az egyirányú tábla, és az 5,5 tonnás súlykorlátozás, ami forgalmi anomáliákat okoz, ezért sokan felállnak a fűre, de ki fogják törni a kisfákat. Szerinte valami megoldást erre találni kell, közlekedési szakemberrel össze kellene dolgozni azért, hogy kitaláljanak erre a területre egy forgalmi tervet.
Újabb témát hoz fel. – A Hajnal utcán összegereblyézik a falevelet, viszont a traktor nem jön időben az összegyűjtött falevélért, amit addig a szél széthord. Aztán ha jön, akkor sem takarják le, és menet közben lefújja a menetszél.
Nem érti, mi a szándéka az önkormányzatnak a Mátrai Sándor Stadionnal, és tart tőle, hogy a foci teljesen eltűnik Orosházáról.
A sportcsarnoknál lévő 30 cm mély lyukra szeretné felhívni a figyelmet, ami szerinte balesetveszélyes.
Szeretné, ha a kormánypárti képviselők a kritikákból és a megjegyzésekből ne mindig csináljanak politikai kérdést, nagyobb tolerenciát vár el a testülettől. Kitért a most futó aláírásgyűjtési kampányokra is és felhívta a pártok figyelmét, hogy aláírást gyűjteni munkahelyen nem szabad, mert ez már megfélemlítés.
Dávid Zoltán polgármester köszöni a kérdéseket, és válaszol. Azt gondolja, minden egyes javaslatot megvizsgálnak és megfelelő komolysággal állnak hozzá ezek beépítéséhez. Több ellenzéki javaslattal jártak így el az közelmúltban. Reméli, hogy az írásbeli válaszokkal most is meg lesz elégedve Kiss János.
A kórház kérdéssel kapcsolatban kiemelte az újonnan átadott részleget, amelyről úgy gondolja, hogy az ott található eszközök sokat segítenek majd az ellátáson.
– Szeretnénk több pénzt költeni mi is a kórházra, épp a mai ülésen döntünk majd egy szemészeti gép megvásárlásásól. A galambokkal kapcsolatba igaza van, elszaporodtak. De a védekezés módszerei nem mindenhol hatékonyak, de nem lehet mindenhova drótot és puffogó zavarót szerelni. Nem könnyű ez a feladat, de foglalkozunk a kérdéssel.
———-
Fülöp Péter a következő felszólaló. Elmondja, hogy a városban van két olyan közterületi óra, ami megállt. Szeretné, ha ezeket az órákat működésbe hoznák. Másrészt szeretné az összes lámpást kereszteződést körforgalommá átalakíttatni. Példának hozza a Rákóczi utat, ahol nagy a torlódás a lámpáknál.
– Tisztában vagyok vele, hogy a gázvezetékek is ott mennek, illetve több közmű szolgáltatónak folyik ott kábele, viszont megoldható volna ez. Tudom, hogy pénz kérdése, de elsősorban akarat kérdése ez az ügy, ugyanis amire akarunk pénzt, arra tudunk keríteni – mondja.
Javasolja, vegyék tervbe, hogy a Kölcsey utcát meg kéne hosszabbítani és összevonni az Ady utcával, ez tehermentesítené a Rákóczi utcát. Ezáltal könnyebb lenne a belvárosnak, ha erre is elterelődne a forgalom.
Reméli folytatódik a járdák felújítása is, de szerinte nem ártana több fát is telepíteni, illetve több közvilágítást akar a város egyes pontjaira.
A Kórház utcában a mentő állomásnál is meg kellene térburkolattal építeni a parkolókat, ugyanis nem mindig férnek el itt az autók.
Többek véleményét tolmácsolja, miszerint Orosházán a Rákóczi utca 18-20-22-es lépcsőházak lakói örülnének, ha a lépcsőházakat nem használnák busz várónak. A javaslata az, hogy a katolikus templom mögötti parkoló részéből alakítsanak ki buszvárót.
Tisztában van vele, hogy Orosháza a megye egyik legnagyobb ipari központja. Reméli, hogy a 47-es út módjára a többi utat is javítják és újra építik. Turizmus szempontjából nagyon fontosnak tartja Gyopárost. Szeretné elérni, hogy a távolsági buszok betérjenek Gyopárosfürdőre. És ha már Gyopáros: szép dolognak tartja a fürdő felújítását, de a sétányokat is fel lehetne újítani. Választ nem vár, inkább tettet, hogy valósuljanak meg az említett dolgok.
Dávid Zoltán köszöni szépen a felvetéseket, megvizsgálják és írásban mondják, hogy mit tudnak tenni.
———-
Faragó Magdolna szólal fel a József utcai közvilágítás kapcsán, és megköszönte, hogy intézkedtek, valamit a polgármester korábbi válaszát is köszönettel vette felvetéseire. Kéri, hogy ne vágjon ki fákat az orosházi városüzemeltetés.
Dávid Zoltán megköszöni Faragó Magdolna dicsérő szavait.
———-
Kovács Károly a Táncsics utcai társasház közös képviselője
Szeretne megjegyezni pár dolgot a Táncsics utcai szórakozó hellyel, a BlaBla-val és a Csilla büfével kapcsolatban. Tarthatatlannak tartja, hogy a Csilla büfében mindig hangos a zene, szerinte a kocsmának nincs létjogosultsága arra, hogy zeneszolgáltatási engedélyt kapjon. A BlaBla diszkóból a mély hangok kihallatszanak az utcára, egészen hajnalig. Kéri, hogy halkítsák le a zenét és ne zengjen az utcán ez a dübörgés. Az egyik állampolgárnak van joga szórakozni itt, de az itt lakóknak is joguk van a pihenéshez. Kéri, az illetékes hatóságok szüntessék meg ezt a problémát, mert a jelenlegi állapotot tűrhetetlennek tartja.
Dávid Zoltán köszöni a felvetéseket Kovács Károlynak. Írásban fog reagálni a kérdéseinek, melyek reméli kielégítő választ tartalmaznak majd.
———-
Rácz József küldött levelet, mert személyesen nem tudott megjelenni. A jegyző olvassa azt fel, az Orosházi Lakásszövetkezet a téma. A levélíró alkotmányos panaszt nyújtott be, mert szerinte magasabb erők gátolják, hogy az orosházi lakásszövetkezetek problémája helyreálljon. 2011 októberében kialakult egy nagyon súlyos válság a szövetkezet életében, egy nagy mentőcsomagra volt szükség az orosházi adófizetőktől. Szerinte tény, hogy a szövetkezet pénzügyi csődben van, szeretné, ha ezzel mindenki tisztában lenne. Ezt követően számokkal mutatja be, hogy a rendelkezésére álló adatok szerint mekkora kintlévősége van a szövetkezetnek és mekkora az adósok aránya és száma, itt közel 700 lakót említ. Kifogásolja, hogy néhány megállapodáson kívül nem kezdeményezett a szövetkezet behajtást az adósokkal szemben, így jóval kevesebb pénz folyik be, mint amennyi a működéshez kell. Úgy látja, ez a helyzet egyre rosszabb lesz, a lakásszövetkezet folyamatosan halad a csőd felé. Úgy fogalmaz, hogy az új küldöttértekezleten “megzsarolják” a lakókat, mert emelést fogalmaznak meg, így továbbra is a rendesen fizetőkkel akarják megfizettetni a nem fizetők tartozásait. Feltette a kérdést, meddig lehet ezt csinálni? Meddig lehet a befolyt pénzeket másra költeni és szabálytalanul működni?
Kiemeli, hogy 2011-ben az akkori elnököt elítélte a bíróság, azóta pedig sok elnök és vezető volt már a szövetkezet élén, de eddig nem volt senkinek megoldási javaslata, miközben évek alatt közel 200 millió forintot fizettek ki a vezetésnek. Úgy látja, a szövetkezeti vezetők gyakori törvénysértései miatt a helyzet kritikus, és társadalmi, szociális válsággal fenyeget. Ezért kéri a városvezetést, hogy tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy megoldódjon ez a helyzet, még ha kevés is erre a jogi lehetőségük. De úgy látja, a mindenkori vezetésnek mindent meg kell tenni azért, hogy a helyzet rendeződjön, mert egy újabb lakásszövetkezeti összeomlás komolyan érinteni az egész várost is.
Dávid Zoltán kiemeli, amit a levélíró is megfogalmazott: a városnak korlátozottak a lehetőségei a lakásszövetkezettel szemben.
– Ha segítségért fordul a szövetkezet az önkormányzathoz, akkor megpróbálunk segíteni. Számomra riasztó az a szám, hogy 700 lakó nem rendszeresen fizet. Ha ez javulna, akkor nagy előrelépés lenne az ügyben. De én innen nem szólhatok bele a lakásszövetkezet életébe, de megvizsgáljuk, hogyan tudunk segíteni – fogalmaz a polgármester.
———-
Dr. Szabó Ervin a következő felszólaló. Azt kérdezi, melyek azok a szervek, amelyek a buszmegállókat ellenőrzik a városban?
A Táncsics utcai buszváró az egyik legforgalmasabb. Hosszú hónapok óta tapasztalható, hogy elhanyagolt állapotban van, balesetveszélyes, mert az egyik üvegtábla ki van törve, azon keresztül járnak az emberek, és a betonból kiállnak azok a fém elemek, amik az üveget tartják. Mikor lesz ez javítva?
Örömét fejezi ki, hogy a városból kivezető kerékpárutak jó minőségíűek, de a városban lévő kerékpárutak balesetveszélyesek, keskenyek, benövi a növényzet és a felülete repedezett.
– Ez a kontraszt elég éles az új utakhoz képest. A kerékpárosok megnövekedett száma miatt lehet-e számítani arra, hogy a városban lévő kerékpárutakat felújítják-e és ha igen, ez mikorra várható?
Dávid Zoltán elmondja, a most kiírás alatt álló TOP-os pályázatokban pályáznak, ezekből szeretnék modernizálni a kerékpárutakat, mert tisztában vannak a helyzettel.
– Felmérést kértem, hogy mely buszváró kihez tartozik. Ezek nagy része a városé, és valóban, sok a kivetni való az állapotukban. Lépéseket tettem már arra, hogy akár a START munka keretében készüljenek újak, de megkértem nagy cégeket is, hogy segítsenek ezek felújításában a városnak. Van teendőnk, és rajta vagyunk az ügyön – fogalmaz a polgármester. Hozzátette, hogy a buszvárók karbantartása, takarítása a Városüzemeltetési Zrt-hez tartozik, és utasítja a vezérigazgatót, ez történjen meg.
Nincs több hozzászóló, így véget ért a közmeghallgatás.
A szünet után folytatódott az ülés. Dr. Szabó Ervin Jobbikos képviselő jelezte, hogy egyéb elfoglaltságai miatt el kell mennie.
A napirendek közül a 15-ös és 16-os számú napirendi pontot kivennék, így nem lesz szó a gyógyfürdő ingatlanából szánt eladásról és az Orosháza FC-ről. Helyettük bekerül egy likviditási hitelről és a költségvetésről szóló előterjesztés.
1.) Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról
Szavaztak: 12 igen, 1 tartózkodás. mellett elfogadták
11:40 – 11:54
Kiss András tű. ezredes, Békés megyei katasztrófavédelmi igazgató helyettes, és Bajkán György tű. alezredes, orosházi tűzoltóparancsnok van a teremben.
Az előterjesztést Bajkán György bővíti ki. Kiemeli, hogy az elmúlt évben három olyan eset is volt, hogy a rendőrség kérésére lakást kellett felnyitni, mert több napja nem adott életjelet az ott lakó, sajnos mindhárom esetben holtan találtak rá az idős emberekre.
– Sokan élnek egyedül a városban, és sokszor nem is figyelünk rájuk. Nincs rosszabb dolog annál, hogy egyedül, magányban ér valakit baj, és senki nem tud segíteni – mondja, majd áttér a növényi hulladék égetésére. – A városban 2004 óta van erre szabályzat. Az új törvényi előírások miatt érdemes ezt a rendeletet felülvizsgálni, ennek már el is kezdődtek az előkészületei. Másik fontos téma, a laktanya felújítása. 15 millió forint áll rendelkezésre a laktanya terveinek elkészítésére, ez 2016-ban elkészül. Reményeink szerint 2017-ben el is kezdődik a felújítás – mondja a parancsnok, aki elmondja még, hogy 215-ben mind a megyei, mind az országos szakmai versenyt az orosházi tűzoltók nyerték.
Kiss András ezredes kiemeli, Orosházán nagyon magas szintű a szakmai tevékenység, és ez a siker a megyének is siker. Hozzátette, Szarvason a napokban kezdődik egy új laktanya építése, emellett több új gépjármú is érkezett a megyébe, ami jelentős technikai fejlesztés, és ez a megye egészének biztonságára is kihatással van.
– A 2012-es bázisévhez képest felére csökkent a tűzesetek száma. Ez összefüggésben van a komoly hatósági munkával, ellenőrzéssel. Minden szakterületen a hangsúly a megelőzésre helyeződött.
Dávid Zoltán polgármester is gratulál a tűzoltóknak, hiszen ezzel Orosháza biztonságban érezheti magát.
– Örülök, hogy a laktanya fejlesztés is elindulhat, és itt meg kell említeni Simonka György országgyűlési képviselő úr munkáját, akinek ez fontos téma és sokat is tett ezért – mondja. Hozzátette, hogy a napirendnél döntenek arról, hogy két mikrohullámú sütőt adnak a tűzoltóknak, ezzel is segítve mindennapi munkájukat.
Lénárt Zoltán (Jobbik) azt kérdezi, mit jelent a táblázatban a szándékosan megtévesztő jelzés. Azt is kérdezi, a lakosság milyen esetben kérhet segítséget a tűzoltóktól műszaki mentésben.
Bajkán György elmondja, a szándékosan megtévesztő jelzések azok, amik szándékosan félrevezetik a tűzoltókat hamis riasztással. – Öröm, hogy idén nem volt ilyen, ez köszönhető a hatékony kommunikációnak is, hiszen ennek jogi következményei is lennének. A műszaki mentés nagyon széleskörű. Viharkárok, balesetek, épület omlások, stb. Ami nem tűzeset, az mind műszaki mentés. A tűzoltóság alapvető feladata az életmentés és kármentés. Ha közvetlen életveszély van valahol, azonnal menni kell. A viharokban leszakadnak ágak, vezetékek, a balesetek pedig önmagukért beszélnek. De ide sorolható a belvíz is, ami veszélyeztet egy lakóházat akár.
Németh Béla (Fidesz) szerint az orosházi tűzoltóság megítélése jó, amelyhez gratulálni is szeretne. – A tűzoltók magasra emelték a mércét, színvonalas munkát végeznek. Reméljük, így marad a jövőben is – fogalmazott.
A két előterjesztést egyhangúlag elfogadták a képviselők.
11:55 – 12:00
Lénárt Zoltán a talajterhelési díj önbevallásához módosító indítványokat nyújt be.
A komfort nélküli lakásokhoz sorol több módosítót, hogy kik azok, akiknek ne kelljen fizetni. Azt is kérdezi, hogy az önbevallónak kell-e majd beszereznie a díjra vonatkozó adatot a vízművektől?
A kérdésre a jegyző válaszol, miszerint eddig a talajterhelési díjról szóló rendelet mentesítette a tulajdonosokat az önbevallástól. Az önkormányzat közli a tulajdonossal az általa ismert adatokat, amiket aláírva vissza kell küldeni. Ez 200 családot érint.
A két módosító indítványt 4 igen 9 nemmel elutasította a többség. A helyi adóról szóló rendeletet névszerinti szavazáson 9 igen 2 nem és 2 tartózkodással elfogadták.
A talajterheléssel szóló rendeletet névszerinti szavazáson 9 igen 2 nem és 2 tartózkodással elfogadták.
12:01 – 12:05
A Jobbikos Lénárt Zoltán módosító javaslatot nyújt be a rendelet két pontjával kapcsolatban. Egységesítene két pontot, ami a polgármester jogköréről szól és azt javasolja, hogy ezekhez a testületnek legyen jogosítványa.
Szavaztak a módosító javaslattal kapcsolatban: 4 igen 9 nem. Nem fogadták el
A rendeletről szavaztak: 9 igen 4 tartózkodás. Elfogadták.
12:06 – 12:23
5.) Az Önkormányzat képviselő-testülete által adományozható elismerésekről szóló rendelet módosítása
A bizottság javasolja, hogy “Orosháza Közszolgálatáért Díj” legyen az elnevezése az új tervezett elismerésnek. A Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága javasolja, hogy az Év Munkavállalója Díj csak évente egyszer legyen kiadható.
Az MSZP-s Füvesi Sándor emlékeztet, erről már az előző ülésen is szó volt. Kiemeli, hogy a Gazdakör javaslatára fogadták el, hogy legyen egy Mokry Sámuel díj, ami elismeri a gazdálkodókat. Ő egy hónapja azt kérte, hogy a pedagógusokat is ismerjék el városi szinten, ezért javasolta a Keller József Díjat, amit akkor nem szavaztak meg, azt kérve, hogy meg kell vizsgálni a javaslatot, amit akkor el is fogadott kompromisszumos javaslatként.
– Problémám, hogy általános munkavállalói díjat készítettek, és Keller József neve sehol nem szerepel benne, pedig a testület az előző ülésén erről határozat született. Ha a polgármesternek nem tetszik a név, javasoljon mást. A névadó személye fogalom minden orosházi számára, jelezné ennek a díjnak a rangját. Remélem, megkapja a nevet a díj.
Az MSZP-s Fetser János kiegészíti Füvesi mondandóját, miszerint az előző testületi döntést meghekkelték. Kiemeli, azt szeretnék, hogy az oktatási díj is kapjon konkrét nevet.
– Ezzel pedig a pedagógusok is kapjanak méltó elismerést munkájukért. Erre önök kijönnek egy Év Munkavállalója díjjal, amiben a pedagógusok mellett a közszolgák és a városi cégek tagjai is bekerülnek. Akkor miért nincs év mezőőre, év közmunkása? Kérem, emelkedjenek felül azon, hogy Füvesi úr nyújtotta be ezt a javaslatot. Ha nem tetszik a név, keressenek másikat, de hogy egy címszó alatt átadjunk öt díjat, az kicsit nevetségessé teszi az egészet. Ha külön nevesítve kap valaki elismerést, az emeli a rangját az egésznek. Ez egy torz előterjesztés.
A jegyző elmondja, a múltkori felvétel alapján egyértelmű, mit kért Füvesi Sándor a díjjal kapcsolatban. A polgármester erre azt kérte, dolgozzák ki a rendeletet úgy, hogy abból senki ne maradjon ki. A jegyző idézi a jegyzőkönyvet, amiből kiderült, hogy a testület nem azt fogadta el, hogy legyen konkrét nevű díj, hanem hogy mindenre kiterjedően vizsgálják meg az előterjesztést.
Fetser szerint a jegyző indoklása komolytalan, ezért ő módosítást javasol.
– Kerüljön be az Év Mezőőre Díj is.
Szavaztak az első módosításról: 10 igen 2 nem 1 tartózkodás. Elfogadták.
Szavaztak a második módosításról: 5 igen 7 nem 1 tartózkodással nem fogadták el.
Fetser János módosításáról is szavaztak, melyet 4 igennel, 8 nemmel és 1 tartózkodással nem fogadtak el.
A rendeletről szavaztak, 9 igen 4 nem eredménnyel elfogadták
Németh Béla bizottsági elnök elmondja, javasolják, hogy legyen a városházán olyan tábla, ahol a város díszpolgárainak, illetve a város eddigi polgármestereinek nevei szerepeljenek.
Németh Béla előterjesztését 5 igen 8 nemmel elutasították.
12:24 – 12:27
A Jobbikos Lénárt Zoltán javasolja, hogy a szociális lakások díjánál alkalmazzák a lefele kerekítést, mert a sok kicsi is sokat jelent a nehéz helyzetben lévő embereknek.
Tóth Zoltánné (Fidesz) kiemeli, hogy az önkormányzat 2016-ban nem emeli a bérlakások díjait. – Ez nagyon jó hír minden érintettnek, nagy segítséget jelent nekik.
Szavaztak a módosításról: 4 igen 8 nem. Nem fogadták el.
Szavaztak a határozati javaslatról: 10 igen, 3 tartózkodás. Elfogadták.
Megállapodás a Kodolányi főiskolával
7.) Stratégiai partnerségi együttműködési megállapodás megkötése a Kodolányi János Főiskolával
A Fideszes Bojtor István alpolgármester hangsúlyozza, a városban itt kell tartani a fiatalokat, illetve közelíteni kell a kereslet-kínálatot egymáshoz.
– Ez az előterjesztés még csak stratégiai, ezek az első lépések. A főiskola vezetői tárgyaltak már cégekkel, iskolákkal, és mindenhol nyitott kapukat találtak.
Szabó Péter, a főiskola rektora megköszönte az eddigi polgármestereknek az együttműködést és a jövőről beszélt. – Újra szeretnénk indítani a nappali tagozatos képzést, és a cégekkel is komoly kapcsolatra törekszünk. A főiskola aktívan részt akar vállalni a város életében, rugalmas oktatási struktúrát szeretnénk kialakítani, hogy az itt élők helyben végezzék el felsőoktatási tanulmányaikat, ne kelljen innen elmenniük. Fontos, hogy más felsőoktatási intézményekkel együttműködve más jellegű oktatást is tudjunk itt végezni, elsősorban gondolva itt a műszaki képzésre.
Dávid Zoltán polgármester elmondta, határozott kérése volt, hogy a főiskola központja Orosházára kerüljön, és már meg is indultak az erre irányuló lépések.
– Fontos lesz ez a város jövőjének szempontjából. A város ipari üzemeinek is ez az érdeke, hiszen végre lehetőség lesz rá, hogy valós képzési igényt elégítsünk ki helyben.
A Jobbikos Lénárt Zoltán azt kérdezi miért mondta fel a főiskolával a stratégiai partnerséget Székesfehérvár?
Dávid Zoltán polgármester szerint nem az a lényeg, hogy a másik város miért mondta fel a megállapodást hanem az, hogy ide akar jönni a főiskola.
Szabó Péter rektor Lénárt Zoltán kérdésére válaszolt.
– Székesfehérvár elkötelezte magát a Corvinus Egyetemmel, mi az újságból értesültünk erről a döntésről. A Kodolányi főiskola közösségi intézmény, nincs tulajdonosa és nem állami fenntartású. Azt, hogy ezt a közösségi oktatást tovább tudjuk vinni, szükség van stratégiai partnerre, reméljük, ebben Orosházára partnerre találunk.
A Fideszes Elekes Lajos alpolgármester szerint nem kérdés, hogy jó a döntés. Elmondta, hogy ennek a partnerségnek anyagi vonzata is van, és a pénz előteremtésében nagy szerepe van Simonka György országgyűlési képviselőnek.
– Polgármester úr arra utasított engem és Bojtor István urat, hogy ennek az egész ügynek a kivitelezésénél vegyük figyelembe az oktatás fontosságát, és dolgozzuk ki a részleteket.
Szavaztak a határozatról: 13 igen. Egyhangúan elfogadták a határozatot.
12:42 – 12:50
8.) A Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció 2015. évi felülvizsgálata
Kovács György irodavezető tájékoztatja a képviselő testületet, hogy mindhárom önkormányzat javasolja a koncepciót megtárgyalásra. A kerekasztal tagjai egyhangúlag támogatták az anyag tartalmát.
A Jobbikos Lénárt Zoltán szerint a koncepció tartalmazza, hogy a fiatalok migrációja egyre jobban növekszik és Orosháza lakossága csökken.
– Elöregedik a város, ezért a városunk jövőképe érdekében ezt a folyamatot meg kell állítani. Ez minden párt érdeke. Ha nem sikerül ezt megváltoztatnunk, akkor a lakosságunk számára ez egy kritikus kérdéssé válhat – fogalmaz, majd javasolja, hogy a rendeletek felülvizsgálatát ne kétévente, hanem évente tegyék meg.
Az első módosító javaslat a jegyzőnő szerint már megvalósult. A másodikra Kovács György azzal válaszol, hogy a kétéventi ellenőrzésre azért van szükség, mert így távlatokban tudnak tervezni.
Szavaztak az második módosító javaslatról: 9 nem 4 igen. Nem fogadták el.
A határozati javaslatról szavaztak: 9 igen 4 tartózkodás. Elfogadták.
12:50 – 12:51
9.) Az Orosháza város Önkormányzat Napköziotthonos Óvodája SZMSZ-ének módosítása + melléklet
Kérdés észrevétel nem volt, szavaztak: 10 igen 3 nem. Elfogadták.
10.) A 8. számú háziorvosi körzet feladat-ellátási szerződősének felmondása
Kérdés észrevétel nem volt, szavaztak: 13 igen. Egyhangúlag elfogadták.
Házi jelzőrendszer – támogatja a város
11.) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás biztosítása az orosházi lakos várakozó igénylők részére
A Fideszes Tóth Zoltánné örül, és támogatja az önkormányzat döntését, hogy saját forrásból finanszírozza azt az 54 kérelmet ami fent áll.
– Fontos ez a rendszer, hiszen az idősek és egyedülállók baj esetén gyorsan és hatékonyan tudnak segítséget kérni. Ez talán válasz egy kicsit arra a 3 idős személy esetére, akikre a tűzoltó parancsnok hívta fel a figyelmet. Most mind az 54 igényt biztosítani tudja az önkormányzat.
A Jobbikos Lénárt Zoltán szerint ez egy olyan rendszer amely az időskorúak életminőségét javított szolgálni. Ez a feladat nem lehet pénz kérdése a jövőben sem, ezért bővíteni kell.
A Fideszes Fejes Róbertné alpolgármester elmondja, 2007 óta 306 készüléket helyeztek ki. Folyamatosan ingyenes volt a szolgáltatás a nehézségek ellenére is. Több alkalommal volt, hogy életet mentett ez a készülék, ezért öröm, hogy most az összes igényt ki tudjuk majd elégíteni, ami polgármester úr kérésére épül be most a rendszerbe.
Dávid Zoltán kiemeli, észlelték, hogy Orosházán 54-en nem tudják igénybe venni azt a szolgáltatást, hogy a bajban egy gomb megnyomásával segítséget kérjenek. Ezek az idős, rászoruló emberek biztonságban tudhatják majd magukat, életeket menthet a gyors reagálás és beavatkozás.
Szavaztak a határozati javaslatról: 13 igen. Egyhangúan elfogadták.
12.) Állati hulladékkal kapcsolatos döntés meghozatala
Szavaztak: 13 igen. Egyhangúlag elfogadták.
12:59 – 13:01
13.) A Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal kötött ingyenes használati megállapodás módosítása
A Jobbikos Lénárt Zoltán kérdezi, hogy van e valamilyen tervezet a szóban forgó építmény használatát illetően?
A jegyzőnő válaszol, hogy a két lakás díjait az önkormányzat fizeti. Az egyikben a gondnok lakik, a másik üres. Ez pedagógus vagy Klik személy elhelyezésére szolgálhat.
Szavaztak: 12 igen. Elfogadták.
14.) Az Orosházi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft.-vel kapcsolatos döntés meghozatala
Szavaztak: 12 igen. Elfogadták.
15.) Békés Megyei Rendőrkapitánysággal kötendő megállapodásokról való döntés meghozatala
Kérdés észrevétel nem volt. Szavaztak: 11 igen. Egyhangúan elfogadták.
Név szerinti szavazással: 11 igen.
13:30 – 13:34
A Jobbikos Lénárt Zoltán kérdezi, ha ez az új szervezet feláll, akkor a városvezetés támogatását élvező TDM fenntartásával mi lesz a jövőben?
Elekes Lajos elmondja, 2015. december 31-ig a város szerződéssel rendelkezik a Jövő Építők TDM-el, így addig semmilyen változás nem állhat be. Az új céget kimondottan rendezvényszervezésre, marketing feladatok ellátására hozták létre. A helyi civil és sport egyesületek dolgait koordinálná. Ez az új szervezet TDM típusú tevékenységet csak akkor tud végezni, ha erre jogosítványokat szerez, ez még nincs meg, addig viszont nincs szó arról, hogy ezeket a feladatokat átvegye.
Szavaztak: 10 igen, 1 tartózkodás. Elfogadták.
17.) Petőfi Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft. közszolgáltatási szerződésének módosítása
Kérdés észrevétel nem volt. Szavaztak: 10 igen 1 tartózkodás. Elfogadták.
13:36 – 13:39
A Jobbikos Lénárt Zoltán kiemelte, egyetért az előterjesztéssel, de módosítót nyújt be, ami arról szól, hogy a lakosság díjai nem emelkedhetnek az új rendszerre való átállással.
Elekes Lajos alpolgármester megemlíti, hogy a múltkori ülésen is szóba került, hogy a DAREH lényege, minél kevesebb hulladékot temessenek el, és a lehető legtöbb hulladékot dolgozzák fel. A lakosság szelektív életmódjától függ az, hogy mennyi hulladékot tudnak feldolgozni, de ez mindenkinek az érdeke.
Erről készült egy videó is, íme:
– Úgy kell ezt a szolgáltatást kialakítani, hogy minél több hulladékot gyűjtsenek az emberek szelektíven. Minél inkább részt veszünk a szelektív hulladékgyűjtésben, :annál kevesebbe kerül.
Szavaztak a módosító javaslatról 3 igen 8 nem. Nem fogadták el.
A határozat első számú javaslatáról szavaztak: 9 igen 2 tartózkodás. Elfogadták
A határozat második számú javaslatáról szavaztak: 9 igen 2 tartózkodás. Elfogadták
19.) Döntés a 2016. évre likviditást biztosító hitelről
Kérdés, észrevétel nem volt.
Név szerint szavaztak: 9 igen 2 tartózkodás. Elfogadták.
13:40 – 13:43
Bojtor István alpolgármester a közmeghallgatásra utalva kiemeli, hogy lám, komolyan foglalkoznak ők is a szociális és egészségügyi témákkal, hiszen ez a napirend is erről szól.
A polgármester elmondja, a téli szünetben meleg étkezést biztosítanak azon gyerekeknek, akiknek szülei ezt igénylik, hogy senki nem maradjon meleg étel nélkül. Hozzátette, hogy a kórháznak is vásárolnak egy szemészeti műszert több millió forint értékben.
Szavaztak az első számú határozati javaslatról: 11 igen. Elfogadták.
Szavaztak a második számú határozati javaslatról: 11 igen. Elfogadták.
Interpellációk
Dr. Szabó Ervin Jobbikos képviselő adott be interpellációt, mindjárt négyet is. A képviselő nincs itt, ezért Németh Béla azt kérdezi, most mi a helyzet, hogy nincs itt a benyújtó, aki így nem is tud erre válaszolni?
A jegyző elmondja, egyeztetett dr. Szabó Ervinnel, aki tudta, hogy nem lesz jelen, és tudomásul vette, hogy nem tud válaszolni. Egyébként a beadott interpellációt és az arra adott választ a következő ülésen fel kell olvasnia a polgármesternek. Ebben az esetben a képviselő-testület szavazza meg a módosító javaslatot.
De nézzük is az elsőt.
Módosító javaslatok a 16/2006. (IX.15.) Ör. számú rendelet 6.§-tól 10.§-ig a „Lakások szociális helyzet szerinti bérbeadása” átdolgozásához.
Interpellációmban az alább megjelölendő átdolgozási igényemet arra alapítom, hogy a 16/2006. (IX.15.) önkormányzati rendeletünk és konkrétan a szociális bérlakások potenciális bérlőire értelmezve, tehát a bérlők méltányos érdekeinek érvényesítését, a 10 évvel későbbi szegénységi élethelyzetekben már nem alkalmazható, nem érvényesül, „aki rászorul a segítségre, azt segíteni kell” elve, ezért elengedhetetlen a településünkhöz illeszkedő jelen élethelyzeteknek megfelelő módosítás.
A fentebbi korrekciós módosítások szükségességét egyébként a képviselő testületünk is helyesen érzékelte, amit alátámaszt annak a ténye, hogy az elmúlt időszak testületi ülésein a szociális támogatásaink kérdése állandó témává vált és 2015 novemberében már korrigálásra is kerül a lakásrendelet 2. számú mellékletében megfogalmazott pontrendszer.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom helyi képviselőinek álláspontja szerint azonban nem elégséges a 2. számú melléklet pontrendszerének, annak értékelési mellékletét módosítani, hanem a 16/2006. (IX.15.) Ör. rendelet a 6.§-10.§-áig terjedő a „Lakások szociális bérbeadása” cím alatti normák teljeskörű módosítását kell elvégezni.
A lakásrendelet komplex korrekciós javaslataim előterjesztésével kettős célt jelöltem ki. Egyrészt a vonatkozó szociális jogi törvények elmúlt években történő változásainak – lásd pl. 2015. március 1. napjával életbe lépő jelentős módosítások – figyelembevétele és beépítése a rendeletünkbe, másrészt pedig – és én ezt tartom elsődleges szempontnak – a szociális bérlakáshoz jutás lehetőségének kiterjesztésével a szociális bérlakás támogatásban részesülők körének bővítése, lehetőségünk szerint teljes mértékben való lefedése.
Fentebbiek figyelembe vételével a korrekciós javaslataim az alábbiak:
1. A 6. §. (1) bekezdése a rendelet célját megfogalmazza oly módon, hogy „a lakások szociális helyzet szerinti bérbeadására pályázatot ír ki a megüresedett lakások bérbevételére a szociális helyzetük alapján az arra rászorulóknak”.
Az elmúlt 10 év alatt, álláspontom szerint, sokkal összetettebbé vált a „rászorulók” megítélésének kritériumai. Erre példa, hogy a szegénységi küszöb ma 69.900,- Ft és megjelentek a szociális támogatásra fokozottabban rászoruló „mélyszegénységben élők” rétege.
A változásoknak való megfelelőség és az abból adódó igények kielégítésére, a szociális bérlakáshoz jutás egyedüli eszközeként viszont továbbra is mind a mai napig csak a pályáztatási rendszert alkalmazza a helyi önkormányzatunk.
Természetesen elismerve a pályáztatási rendszer azon tényét, hogy kell egy rendező elv, mely azt jeleníti meg, hogy a bérlemény jövőbeni költségeinek, anyagi fedezetének zsinórmértékeként megköveteli a pályázótól egy fogyasztás egységre jutó minimális jövedelmet.
Ez a zsinórmérték olvasható ki pl. a rendelet 6. § (3) bekezdés a) pontjából, ahol is megfogalmazásra kerül, hogy a pályázni jogosultak tekintetében „komfortnélküli, félkomfortos lakásra az jogosult, akinek az egy főre jutó havi nettó jövedelme eléri az öregségi nyugdíj minimum 100%- t”.
Előbbiekből adódik, hogy ezen összeg – 28.500,- Ft/fő – alatti jövedelem már mélyszegénységi kategóriába sorolandó, de ezen esetben a támogatásra szoruló még pályázatot sem nyújthat be jelen szabályozásunk alapján. Ezzel a kizárással az egyedül élő, önhibájukon kívül jövedelemszerző tevékenységre már képtelen – pl. rokkantnyugdíjas egyedül élő személyek, illetve házaspárok, de előfordul családok vonatkozásában is, ahol nem éri el a minimum jövedelmi szintet, – kikerülhetnek a szociális védőhálóból.
Álláspontom szerint, ez azt jelenti, hogy a rendeletünk ezen szabályozása sérti az Alaptörvény azon egyértelmű üzenetét, hogy a szociális biztonság diszkriminatív mentes alanyi jog. Ez esetben konkrétan az esély arra, hogy minden szociális rászoruló – a rendelet 6. §. (1) bekezdésének fogalmazása szerint „az önkormányzat lakásgazdálkodási érdekeinek figyelembevételével a megüresedett lakások bérbevételére” – legalább jogosultsági igényt jelenthessen be, nem valósul meg.
A fentiek figyelembevételével javaslom, azaz a szociális esélyegyenlőség érdekében, hogy biztosítsuk minden rászorulónak a szociális bérlakáshoz jutás lehetőségét azzal, hogy ezen szándékunkat deklarálóan a rendelet 6. §-át kiegészítjük a pályázati rendszertől függetlenített – más önkormányzatoknál már bevezetett – un. „Méltányossági szociális bérlakás” juttatás lehetőségével, annak feltétel és elbírálási rendszerének kidolgozása mellett. Így is adjunk esélyt az esélyteleneknek!
2. A 6. § (2) bekezdésében az olvasható: „a jövedelmi viszonyai szerint család jövedelme”, ezzel szemben a pályázat 2. számú melléklete a pályázati pontok figyelembe vételénél a 4. pontjában csak házastársi kapcsolatban tekinti a pályázókat családnak, hiszen úgy fejezi ki, hogy „Házasságban élők 15” pont.
Ezen plusz 15 ponttal diszkriminatívan kizárjuk a család fogalmából az élettársi kapcsolatot. Kizártuk annak ellenére, hogy az új Ptk. 2013. március 1-jétől már az elterjedt nagyszámú élettársi együttélési formára az egyenlőséget preferálja a házastársi és élettársi kapcsolat között, kiemelten azon belül is a közös lakáshasználat szabályainál.
Előbbiekből következtetően, meg kell, hogy jegyezzem, hogy az 1 sz. melléklet a „Pályázati ajánlat” IV. pontja „Csak házastársak esetében töltendő ki!” megjelölésű, míg a VI. nyilatkozat aláírásnál csak a „házastárs aláírása” van megjelölve a nyilatkozatnál.
Álláspontom szerint, a házastársi és élettársi kapcsolat diszkriminálására, és ez a szociálisan rászorulókat hátrányosan érintő tény alátámasztásául a közelmúltban a pályázat pontozása kapcsán egy felmerült lakossági panaszt említek meg. A családfő elmondása szerint a pályázat kiértékelésében azért lettek második 10 ponttal lemaradva – parányi ikerpár és további két kis gyerekkel a hattagú fiatal család – egyéb pályázati feltételek teljesülése mellett, mert nem házasokként, hanem élettársként adták azt be. Így kényszerülnek, sajnos ezen hónap végével lejáró felmondás alatti albérletüket elhagyni úgy, hogy nem tudják, hogy hová tudnak menni.
A fentebbiek alapján javaslom, hogy az élettársi kapcsolatnak a pályázat hátrányos diszkrimináltságát, a házastársi kapcsolattal szemben módosítani, és az élettársi kapcsolat feltételeinek teljesülése – a bejegyzetti viszony – rendeletbe foglalása mellett, annak a házastársakkal megegyező pályázati pontokkal történő elismerését.
3. Örvendetes az a tény, hogy a pályázati pontrendszer legutóbbi módosítása visszaemeli a pontozási rendszerbe a szociális bérlakásra pályázó esetében annak vizsgálatát és pontozását, hogy a lakásban milyen minőségben (7) lakik és annak úgymond zsúfoltságát (8).
Javaslom ezeken túlmenően arra kiterjedő állapotelemzést is, hogy az igénylőnek a jelenlegi lakáskörülményeiből történő kiemelése mit jelenthet a szociális hátrányos helyzetének javításában, pl.: hajléktalanságtól megmenekülése, egészségügyi állapota, életvitelének, életminőségének jobbítása, segítése stb. Erre szolgálhat többek között a környezettanulmány elvégzésének bevezetése.
4. A lakásrendelet 6. §. (4) bekezdése az egy főre jutó havi jövedelem kiszámításához szükséges időt 3 hónapban jelöli meg.
Javaslom, hogy a jelen foglalkoztatási körülményekhez jobban igazodó, min. 6 hónapban megjelölni a jövedelem kiszámításához szükséges időt.
5. A rendelet 6. §. (6) bekezdés a) pontja „nem adható lakás” kategóriába sorolja, ha a pályázó tulajdonában lévő lakás „jelzálog által biztosított terhekkel csökkentett értéke meghaladja a 1.500.000 Ft-ot.”
a) Javasolom ennek a 1.500.000 Ft-os kitételnek a törlését a rendeletből azon indokkal, ha valakinek van lakható lakása, üdülője az minden további felmentési lehetőség nélkül ne kapjon szociális bérlakást.
b) Javasolom viszont, hogy ne legyen kizáró ok „a beépíthető lakótelek” – mert ennek beépítésére a pályázatban megjelölt jövedelem maximálása mellett, 85.500,- Ft/fő alatt a családnak nincs lehetősége a telek beépítésére. A telek eladása esetén pedig a 6. §. (6) bekezdés b) pontja szerint a 700.00,- Ft vagyongyarapodás bérlő bejelentési kötelezettsége alá tartozik.
c) Javasolom a rendeletbe beemelni, hogy a bérleti jogviszony megszűnésétől – egyszeri és a feltételeknek megfelelő bérleti jogviszony meghosszabbítását követő – további 5 évig a volt bérlő és közvetlen hozzátartozója nem részesülhet szociális bérlakás juttatásban.
6. A pályázati ajánlat érvénytelenségéről a 8. §. (4) bekezdése rendelkezik.
Javasolom, hogy annak az alábbi bekezdéseiben foglaltak esetében: c) pont „hiányos”, e) pont „aláírása nem történt meg” egészüljön ki „hiánypótlásra felszólítása után”.
7. A 8. §. (6) bekezdés és (7) bekezdése akként rendelkezik, hogy a Bizottság pontegyenlőség (6) esetén, illetve bármely pályázónál (7) végezhet környezettanulmányt.
Javaslom, hogy a végezhet eshetősége helyett az kerüljön a rendeletbe, hogy „minden pályázónál kötelezően” el kell készíteni a környezettanulmányt.
Álláspontom szerint a szociális bérlakás igénylők élethelyzetére a Bizottságnak nem csak a pályázati pontok, ügyintéző által előkészített „egyszempontú értékelésére ” van lehetősége, hanem a pályázó mélyebbre ható és a körülményeket teljesebben feltáró környezettanulmányból is tud álláspontjának kialakításához érveket és ellenérveket venni.
8. A rendelet természetszerűen nem foglalhatta magába azokat a megváltozott szociális támogatási formákat, melyeket a „Pénzbeni és természetbeni szociális ellátásokról” szóló 4/2015. (II.20.) számú rendeletünk tartalmaz.
Azonban javaslom a szociális támogatásaink egységesítése érdekében azon támogatási formákat, melyeket a szociális bérlakások bérlői igénybe vehetnek a lakásrendeletben is – a helyzethez igazítva – bevezetni az alábbiak szerint:
a) Az egy főre jutó jövedelem alapján az öregségi nyugdíj minimális összege alatti jövedelemtől (Méltányossági szociális bérlakás) kategóriája felett, attól kezdődően sávosan egy adott jövedelem szintig a komfortnélküli és félkomfortos lakások esetében – a pénzbeli és szociális ellátásról szóló 4/2015. (II.20.) számú rendelet 23. § (3) bekezdése szerinti természetbeni juttatásként % -ban megjelölt – lakbérfizetési kedvezmény biztosítása történjen meg alanyi jogon.
b) Javasolom a szociális helyzet alapján bérbe adott lakásbérleti díjat csökkenteni: félkomfortos és komfort nélküli lakásoknál, ha annak a fűtése csak elektromos árammal oldható meg
9. A lakásrendelet nem tartalmazza a közműszolgáltatások díjfizetésének, annak teljesítésének – a hátralékok minimalizálása érdekében – formai kötelezettségét.
a) Javasolom, ezen fenti okból kifolyólag a szociális bérlakások esetében, ahol már van „előrefizetős mérőberendezés” annak a kártyája a 4/2015. (II.20.) rendelet 23. §. (3) bekezdés alapján természetbeni juttatásként is adható legyen.
b) Javasolom, ahol hagyományos mérőberendezés van a rendeletbe belefoglalni, hogy a bérbeadás feltétele a közművek felé „havi” rendszerben történő elszámolás.
10. Javasolom a rendeletbe belefoglalni a „rendellenes lakáshasználat” következtében a lakás állagában bekövetkezett kár helyreállítási költségének, valamint az önkormányzatra visszamaradt közműdíjhátralékok bérlővel szembeni megtérítésének jogi úton történő érvényesítésének lehetőségét.
11. Javasolom a 12. §. (1) bekezdés szociális bérlakás 5 éves bérleti jogviszonyának 2+3 évre történő megbontását.
Tisztelt Polgármester úr!
Az interpellációban a 16/2006. (IX.15.) Ör. rendelettel, azaz a lakásrendelettel kapcsolatosan előterjesztett korrekciós javaslataim álláspontom szerint egyrészt szolgálja a szociális lakáshoz juttatás igazságosságosabbá tételét, annak kiszélesítésével, másrészt a szociális lakások bérlőire vonatkozó kötelezettségeinek szigorítását. A fent előadottak alapján tisztelettel kérem az alábbi határozat képviselő testület elé terjesztését:
Kérem, szíveskedjen elrendelni a 16/2006. (IX.15.) Önkormányzati rendelet 6.§-10.§ alatti szociális bérlakásokra vonatkozó rész, és a 2. számú mellékletének módosítását a 2015. december havi képviselő testületi ülésre annak érdekében, hogy a 2016 évi szociális támogatásaink költségeinek tervezésénél már a változás költségvonzatait is figyelembe vehessük.
Eddig tart dr. Szabó Ervin interpellációja. Dávid Zoltán polgármester válaszolt is rá.
Ön az elmúlt testületi ülésen a lakásrendelet módosításáról szóló napirendi pont tárgyalása során indítványt tett arra, hogy az önkormányzati rendelet mellékletében szereplő, a szociális helyezet szerinti bérbevételi ajánlatok pontrendszere módosításra kerüljön.
A pontrendszer felülvizsgálata érdekében a Polgármesteri Hivatal részéről javaslat készült a hatályos rendszer árnyalására, mely segítséget nyújthat – a pályázók helyzete közötti különbségek bemutatásával – a döntéshozók álláspontjának kialakításához.
A képviselői javaslat véleményezésére 2015. november 16. napjára munkamegbeszélés (a továbbiakban: megbeszélés) került összehívásra, ahol az Ön által érintettek közül több kérdéskör szóba került.
A megbeszélésen résztvevők azt az álláspontot alakították ki, hogy az ott elhangzottak figyelembevételével a pontrendszer kerüljön még további átdolgozásra és ismételt megbeszélésre.
Válasz az interpelláció 1. pontjában leírtakra:
Az önkormányzati rendelet alapján pályáztatási rendszer szerint kerülnek az önkormányzati tulajdonú bérlakásokba a bérlők kiválasztásra. Kivétel ez alól a szociális intézményből elbocsátott korábbi bérlő, valamint a törvényben és az önkormányzati rendeletben előírt elhelyezési, bérbeadási kötelezettség alapján történő elhelyezés.
Képviselő úr által javasolt méltányossági szociális bérlakás szabályozásának bevezetése más formában megfontolandó.
A megbeszélésen már felvetődött az a javaslat, hogy az Orosházi Kistérség Egyesített Gyermekjóléti Központja és Családsegítő Szolgálatának részére kerüljön átadásra közérdekű bérlőkijelöléssel 1-2 bérlakás, melyet a Szolgálat biztosíthat átmeneti időtartamra a krízishelyzetbe került személyek, családok részére.
E javaslat jelenleg még egyeztetés alatt áll.
Az Alaptörvény rendelkezése alapján: Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Véleményem szerint Orosháza Város Önkormányzata is – reális lehetőségeihez mérten – törekszik ennek biztosítására.
2. pont alapján Ön javasolja, hogy a család fogalma mellett az élettársi együttélési forma is kerüljön az értékelési pontrendszerbe.
Az Alaptörvény alapján: Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony.
A Ptk. rendelkezései az Alaptörvény rendelkezéseit tovább erősítik, mely szerint: A törvény védi a házasságot és a családot. Az értelmező rendelkezések szerint közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér. Az élettárs kizárólag hozzátartozói minőségben jelenik meg.
A fentiek szerint jogrendünk a házassági életközösséget tekinti elsődlegesnek, így az igazolt fennállású élettársi együttélést a pontozási rendszerbe differenciáltan javaslom bevezetni.
Az interpelláció 3. pontja alapján „állapotelemzés” készítését javasolja, hogy a jelenlegi lakáskörülményekből kiemelés mit jelenthet a szociálisan hátrányos helyzet javításában. Ennek eszközeként környezettanulmány készítését jelöli meg.
A környezettanulmány készítését magam is támogatom. Ezen túl azonban az az álláspontom, hogy a döntés-előkészítőktől nem helyes elvárni szubjektív elemzések végzését, hiszen feladatuk az objektivitás megőrzése és a befolyásmentes döntések előkészítése.
Az interpelláció 4. pontjához: Álláspontom szerint szabályozás megváltoztatására nincs szükség, tekintettel arra, hogy a szociális ellátások körében még rövidebb időtartam, az egy havi jövedelem mértéke az irányadó.
Az interpelláció 5. pontjához: A leírtakkal – miszerint 1,5 M Ft alatti lakástulajdonnal rendelkezők ne kaphassanak szociális bérlakást – nem tudok egyet érteni. Lehetséges, hogy valaki pl. öröklés folytán válik a rendeletben szabályozott értékű ingatlan (ingatlanrész) tulajdonosává, de azt az ingatlan állaga vagy bentlakó személyek lakhatási jogcíme miatt nem tudja használni, vagy elidegeníteni. Ilyen alacsony értékű tulajdon esetében a szigorítás a lakáshoz-jutást gátolná, melyet nem támogatok.
Azon indítványát, mely szerint a bérleti jogviszony megszűnésétől számított 5 éven belül a volt bérlő és közvetlen hozzátartozója nem részesülhet szociális bérlakás juttatásban, szintén nem tudom támogatni. A lakástörvény szerint az önkormányzati rendeletben a lakás bérbeadásakor fennálló jövedelmi és vagyoni körülményekhez igazodó feltételeket kell szabályozni. A rendeleti szabályozás nem tartalmazhat olyan előírást, amely a szociálisan rászoruló leendő bérlőt a megelőző időszakban fennállt bármilyen személyes vagy más körülményei miatt kizárná a lakáspályázat befogadása lehetőségéből.
Az interpelláció 6. pontjához: A javaslatot nem támogatom, tekintettel arra, hogy a lakáspályáztatás rendszere nem hatósági eljárás keretében szabályozott, ezáltal a hiánypótlás sem biztosított a pályázók részére. A pályázatok benyújtása jogvesző határidőhöz kötött, 1-1 lakásra benyújtott pályázatok elbírálására csak azonos időpontban kerülhet sor.
Az interpelláció 7. pontjához: A 3. pontban már megválaszolásra került a javaslat.
Az interpelláció 8. pontjához: A lakbértámogatások feltételrendszerét a lakásrendelet tartalmazza.
A lakásbérleti díjak vonatkozásában 2016. évre vonatkozóan a képviselő-testület jelen ülésén már döntést hozott.
Az interpelláció 9. pontjához: Az előrefizetős mérők vonatkozásában megfogalmazott javaslata már élő szabályozás a szociális rendeletünkben. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 4/2015. (II.25.) önkormányzati rendelet 24. § (2) bekezdése alapján azon adósságkezelési célú települési támogatásban részesülő személy esetében, akinél előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék működik, a lakhatási települési támogatást vagy annak meghatározott részét természetben, a készülék működtetését lehetővé tévő formában kell nyújtani.
A közművek felé történő elszámolás és díjfizetés a szolgáltató ÁSZF-jében meghatározottak szerint történhet, így azok helyi rendeletben való szabályozása nem célszerű.
Az interpelláció 10. pontjához: A lakástörvény és a Ptk. meghatározza a lakás bérbeadásával kapcsolatos szabályok rendszerét, mely alapján az önkormányzati rendeletünk rendelkezik a lakás visszaadásának szabályairól. Amennyiben az előírások nem teljesülnek, úgy a végrehajtási jog szabályai szerint kell eljárni, mely rendelkezések önkormányzati rendeletben való megismétlése jogalkotásról szóló törvény előírásai szerint tilos.
Az interpelláció 11. pontjához: A javaslat, mely szerint az 5 éves bérleti jogviszony megosztására kerülne sor a lakás-előtakarékossági szerződéssel rendelkezők számára 2+3 évre, nem javaslom. Akik ilyen szerződési konstrukciót választanak, azoknál minimum 4 év az előtakarékosság időszaka és csak ezt követően kerül sor a megtakarítás folyósítására, így az 5 év folyamatos jogviszony megtartása feltétlenül indokolt.
A fentiek alapján felkérem a létrejött munkabizottságot, hogy a szakmailag támogatható javaslatait a lakásrendelet soron következő módosítása kapcsán vitassák meg.
Kérem válaszom elfogadását.
A képviselők 9 igen, 1 nem, 1 tartózkodással arányban elfogadták a választ.
———-
Íme a második interpelláció.
Előterjesztés az önkormányzati szociális bérlakások – bérlői rendellenes használatból, és a kezelői ellenőrzések elmulasztásából adódó lakásvagyon – értékvesztés jövőbeni elkerülése, illetve minimalizálására szolgáló intézkedési javaslatra.
Az interpellációm tárgya a 2015.11.03.-i képviselő testületi ülésen elhangzottakhoz kapcsolódik, konkrétan a szociális bérlakás vagyonunk rendellenes értékvesztéséhez kötődik, mely heves vitát kiváltott, és amely az Orosházi Életben is nyilvánosságot kapott a városunk lakosai előtt a „Jobb lakhatásért” című írásban.
Az, hogy miképpen állhatott elő az a helyzet, hogy 28 önkormányzati tulajdonban álló üres szociális bérlakás újbóli bérbeadása jelentős összegek ráfordításával válik csak lehetővé, méltán foglalkoztatja városunk lakosságát és joggal várják el tőlünk, hogy tegyünk hatékony intézkedéseket ennek érdekében, azaz, hogy az ilyen esetek ne következhessenek be a jövőben.
Azt gondolom, hogy valamennyi orosházi polgár, joggal várja azt el, hogy a képviselő testület gyakoroljon nyomást és kellő figyelmet, hogy a város pénzét ne a szociális bérlakások – mely elengedhetetlen a rászorulók támogatásához – vagyonértékének a visszapótlására, mások által tönkretett lakások felújítására, a hátrahagyott közműtartozások kiegyenlítésére kelljen fordítani a jövőben.
Joggal várják el azt is, amint az Orosházi Életben olvasható, hogy a közpénzt valóban a „Jobb lakhatásért”, a rendelkezésre álló szociális bérlakás állományunk minőségi javítására, mennyiségi növelésére, illetve egyéb szociális támogatásokra fordítsuk. Lenne helye bőven!
Ma már világossá vált mindenki számára, hogy ennek a helyzetnek a kialakulásához a felelőtlen bérlői magatartásokon túl, azt a kellő időben fel nem táró tulajdonosi ellenőrzés hiánya, a bérlői lakáshasználat felügyeletének ellenőrzésének elmulasztása vezethetett.
Ennek figyelembevételével elengedhetetlen és szükséges a jövőre nézve ezen esetek bekövetkezésének utólagos kényszerű tudomásul vétele helyett, azok bekövetkezését megelőző preventív kezelése.
A fentiekből az következik, hogy a szociális bérlakások tulajdonosi jogkörrel felruházott Városüzemeltetési és Szolgáltató Zrt-t képessé kell tenni erre a preventív, „kezelői” tulajdonosi jog gyakorlására.
E körben az elvárásoknak megfelelő jó gazda módjára végzendő, és a gazdasági célszerűséget szem előtt tartó érdekek teljesülés érdekében az alábbi képviselői indítványt terjesztem elő:
1., A Zrt. önrevízió keretében világítsa át a múltbeli szociális bérlakás „kezelő” tevékenységét arra vonatkoztatva, hogy milyen okok vezethettek a 28 lakás kapcsán előállt jelentős vagyonvesztéshez. Az átvilágítás keretében vizsgálja meg a szociális bérlakások ellenőrzése, felügyelete, szervezeti, személyi és technikai, valamint a külsős jogi együttműködés szerepét azon szempontból, hogy milyen működési zavarok, személyi mulasztások vezethettek a 28 lakás részbeni megsemmisüléséhez, illetve lakhatatlanságához.
2., Az átvilágítás terjedjen ki a jelenleg bérleti jogviszonyban lévő, azaz lakott szociális bérlakások aktuális állapotára is.
3., Az átvilágítás megállapítása alapján a Zrt. készítsen Stratégiai tervet a szükséges intézkedésekről, a személyi felelősség és határidő kijelölésével. A Stratégiai terv foglalja magába a szociális bérlakások szerződéskötésének, a lakáshasználat minden mozzanatára kiterjedő felügyelet, a folyamatba épített ellenőrzés és a rendellenes helyzetekben a bérlőkkel szembeni szankciók érvényesítésének jogi, adminisztratív és technikai rendszerét, azaz mi módon kívánja garantálni a hasonló esetek megtörténtének kizárását.
4., A Zrt. az átvilágítás megállapításáról, a tett intézkedésekről, a Stratégiai tervének bemutatása mellett, számoljon be a képviselő testület soron következő ülésén.
Tisztelt Polgármester úr!
Kérem az interpellációs képviselői indítványom szíves támogatását és a képviselő testület elé bocsátását.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom helyi képviselőinek álláspontja szerint, az interpellációban foglaltak hozzájárulhatnak az önkormányzati szociális bérlakás vagyon jövőbeni rendellenes, azaz a rendes használattól eltérő értékvesztésének megakadályozásához, az esetleges szervezeti, személyi felelősségre vonás jövőbeni lehetőségéhez, és ez által tanulva a 28 lakással történtekből, szolgálhatják a város polgárainak vagyonának megőrzését, és különös hangsúllyal a rendeltetése szerint a szociálisan rászorulók támogatását, azaz a mindenkori hatékony felhasználását és azon használat tulajdonosi szemszögből történő garanciáját.
A polgármester válasza az alábbi.
Tisztelt Képviselő Úr!
„Előterjesztés az önkormányzati szociális bérlakások – bérlői rendellenes használatából, és a kezelői ellenőrzések elmulasztásából adódó lakásvagyon – értékvesztés jövőbeni elkerülése, illetve minimalizálására szolgáló intézkedési javaslatra.” tárgyú interpellációjára az Orosházi Városüzemeltetési és Szolgáltató Zrt. vezérigazgatójának írásbeli tájékoztatása alapján az alábbiak szerint válaszolok:
Az Orosházi Városüzemeltetési és Szolgáltató Zrt. munkatársai minden esetben évente rendszeresen ellenőrzik az önkormányzati tulajdonban lévő bérlakásokat. Abban az esetben amennyiben egy ilyen ellenőrzés alkalmával hiányosságot, jelentős állapotromlást észlelnek egy lakásban, kötelező annak folyamatos utóellenőrzése.
Az önkormányzati tulajdonú ingatlanok esetében minden évben előfordul több olyan eset is, amikor a bérlőktől tisztasági festés nélkül kapja vissza a város a saját lakásait. Ez egyrészt akkor fordul elő, amikor a bérlő a felszólítások ellenére sem teljesíti fizetési kötelezettségét, másrészt, amikor az évenkénti lakásellenőrzéskor tapasztaltak alapján, a bérlő nem tesz eleget a lakás rendbetételére irányuló kötelezettségének. Ebben a két esetben a bérleti jogviszony természetesen az előírásnak megfelelően a Városüzem részéről azonnal felmondásra kerül.
Ha a bérleti szerződés felmondása után a lakást a bérlő továbbra sem üríti ki és nem adja tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban vissza a bérbeadó birtokába, a törvény által előírt határidő alatt a Városüzem keresettel kéri a bíróságnál a lakás kiürítését. A jogerős bírósági ítélet megszületéséig azonban további hónapok telnek el, mely időszak alatt a lakás állapota jellemzően tovább romlik, a hanyag, jogcím nélküli bérlői magatartás következtében.
Amennyiben a jogerős ítélet megszületik, a végrehajtás iránti kérelem benyújtását követően – további 1-2 hónapon belül – a kijelölt bírósági végrehajtó felszólítja a bérlőt az ítéletben foglaltak önkéntes teljesítésére. Ez jellemzően nem vezet eredményre, így ezért következő lépésként pénzbírságot szab ki a bíróság az addig már jogcím nélküli bérlőre, melynek átfutási ideje újabb további 1-2 hónap. Amennyiben ez a pénzbírság sem vezet eredményre, – a végrehajtást kérő kérelmére a végrehajtó előterjesztése alapján – a bíróság elrendeli az ingatlan rendőrség közreműködésével történő hatósági kiürítését. Ezen végzés megszületése és jogerőre emelkedése azonban ugyancsak további hónapokat vesz igénybe. Végül ezt a végzést követően, a rendőrség közreműködésével kerülhet sor a bérlemény tényleges kiürítésére, azonban ilyen esetekben szinte mindig ezeket a lakásokat elhanyagolt, lelakott állapotban kapjuk már vissza.
Természetesen minden ilyen esetben eljárás indítására kerül sor a rendbetétellel kapcsolatos költségek megfizettetése érdekében. Ezek az eljárások azonban – amennyiben az adósnak nincs igazolt és ezáltal letiltható jövedelme, illetve végrehajtás alá vonható vagyontárgya – nem vezetnek eredményre.
Ettől függetlenül az Önkormányzat és a Városüzemeltetési Zrt között a múltban is és a jövőben is folyamatos az egyeztetés az önkormányzati tulajdonú ingatlanok vonatkozásában.
Ezt támasztja alá az a tény, hogy az Önkormányzat a Városüzem jelzésére, a Városüzemeltetési Zrt. által 2013. évben 6 db, 2014. évben 5 db, míg 2015. évben 4 db ilyen korábban lelakott lakást tett használatra, így újbóli bérbeadásra alkalmas állapotba.
Továbbá e részleges felújításon felül a Városüzem 2013. évben 3 db, míg 2014. évben 5 db korábbi bérlők által leamortizált lakást korszerűsített teljes felújítással.
Meg kell említeni, hogy a szóban forgó és jelenleg felújítást igénylő 28 db lakásból 2 db lakás olyan régen épült társasházban található, mely ingatlannak az életkorából fakadóan sajnos már szerkezeti hibái alakultak ki, melyek statikailag veszélyeztetik az ingatlan állagát, így azok helyreállítása nélkül a benne található lakások nem utalhatóak már ki.
Külön kiemelném a Dankó István utcai kisebbség által lakott ingatlanokban lévő üres lakásokat, ahol az elmúlt években 4 db lakást törtek fel, valamint a Kakasszék tanya 2/A szám alatti lakást, amit szintén már többször is feltörtek. Ezekből a lakásokból ismeretlen tettes/tettesek eltulajdonították a berendezési tárgyakat, radiátorokat, nyílászárókat, sőt felszedték a parkettát is. A további káresemények megelőzése érdekében a rendőrségi feljelentést követően ilyenkor a bejárati ajtókat a feltört lakásokban a Városüzem minden esetben pótolta. Ennek ellenére volt olyan lakás, amit ezek után még háromszor törtek fel és vitték el belőlük magát a pótolt bejárati ajtót. Sajnos a feljelentésre lefolytatott rendőrségi nyomozás egy esetben sem vezetett eredményre, így az elkövető kilétét nem sikerült a hatóságnak megállapítania.
Külön problémakört jelent a Városüzemeltetési Zrt-nek azon lakások bérlői, akik közüzemi díjfizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, aminek következtében a bérleményekből egyrészt kikapcsolják az áramot és a gázt, másrészt a szolgáltató leszereli a mérőórákat. Fontos tudni azt, hogy a Dégáz Zrt. illetve az Alföldvíz Zrt. a tartozás kirendezéséig nem írja vissza a Városüzem nevére a fogyasztási helyet, így ez a lakás az ott fent álló tartozás rendezéséig nem adható újra bérbe.
Összegzésként elmondható, hogy a kialakult állapotért jórészt a jelenlegi törvényi szabályozás tehető felelőssé, hiszen sokszor egy év is kevés ahhoz, hogy vissza tudjuk perelni a város tulajdonában lévő ingatlanokat annak korábbi bérlőitől. Ilyen esetekben a Városüzemeltetési Zrt. munkatársait felelősség nem terheli, mivel azok az igen szigorú eljárási szabályok maradéktalan betartásával jártak-járnak el.
A kialakult helyzet miatt javaslattal élek a lakásrendelet módosítására létrehozott munkabizottságnál, hogy a bérbeadási szempontrendszer kapcsán a fenti problémára fordítsanak különös figyelmet, tegyenek javaslatokat annak érdekében, hogy a szociális bérlakások értékvesztése minimálisra csökkenthető legyen.
Eddig tart a válasz. Volt egy kis kitérő is, amikor Németh Béla megjegyezte, dr. Szabó Ervint arra kéne ítélni, hogy Ő is hallgassa meg a saját interpellációit. Ettől eltekintve elhangzott a válasz is, a képviselők 10 igennel elfogadták a választ.
———-
És tessék, itt van dr. Szabó Ervin harmadik interpellációja is.
A képviselő testületi ülések éves „várható idejének” előterjesztését követően a testület által elfogadott Képviselő Testületi Munkatervében rögzített időponttól csak egy másik előzetesen meghozott testületi határozattal legyen mód eltérni.
A 2015.11.26.-ai képviselő testületi ülés ezen a napon történő megtartására abból következtettem, hogy az OrosCafén megláttam a „Közmeghallgatást tart a képviselő testület november 26.-án 9 órától” című cikket.
A hír alapján feltételeztem, hogy nem történhet meg az, hogy ha november 26.-án közmeghallgatást tart a testület, akkor november 27.-én pedig a munkatervünk szerinti rendes képviselő testületi ülésre fog sor kerülni.
A képviselő az elfogadott munkaterv alapján, – amint az tőle elvárható – előzetesen úgy szervezi „civil” feladatait, hogy azon a napon részt tudjon venni a képviselő testületi ülésen. Megoldhatatlan helyzet elé állítja a képviselőt viszont egy olyan helyzet, ha a munkatervben megjelölt időponthoz korábban egy héttel jut a képviselő azon információ birtokába, hogy az előre 10 hónapja rögzített időponttól eltérő napon lesz majd a testületi ülés.
Mellékesen már csak személyemet érintően jegyzem azt meg, hogy egy ilyen időpontváltozás különösen sérelmes, hiszen a testületi ülés időpontjára egy másik hatóság előtt megjelenési kötelezettséggel történő idézés mellett kell megjelenni, mely kizárja, hogy képviselői feladataimat ellássam, függetlenül attól, hogy eskümnek és lelkiismeretem szerinti elvárásnak maradéktalanul eleget kívánnék tenni.
A teljesség igényével szükséges utalni arra is, hogy a hír az interpelláció megírásának napján még csak közvetett információ, azaz újságcikkből ismerhető, hiszen jelen esetben sem valósul az meg, hogy a képviselő testület tagjai részére a testületi ülés időpontját ne 2-3 nappal előtte közölt meghívóból ismerjék meg és ezáltal a napirendi pontokat.
Interpellációm lényege egy másik megközelítésből az is, hogy ilyen gyakorlat mellett, mint az már az elmúlt időszakban többször tetten érhető volt, lassan nincs jelentősége az ún. rendkívüli vagy a rendes testületi ülések jogszabályi megkülönböztetésének, mert ha szorosan vesszük így már nem is beszélhetünk álláspontom szerint rendes ülésről.
Tisztelt Polgármester úr!
Tisztelettel kérem, hogy a képviselők civil munkájuknak tervezhetősége, ezáltal a testületi üléseken a személyes részvételüknek biztosítása érdekében, a tárgyban megjelölt interpellációs javaslatom szíveskedjen elfogadni az alábbiak szerint:
A Képviselő testületi ülések a „Tárgyalás várható ideje” előterjesztését követően annak a testület által határozattal elfogadott munkatervbe rögzített időpontjaitól csak egy másik és előre meghozott határozattal legyen mód eltérni.
Ez most rövidebb volt, lássuk a polgármesteri választ.
A képviselő-testület munkaterve a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait tartalmazza, amelyet az Orosháza Város Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/2014. (X.21.) önkormányzati rendelet 9. § (3) bekezdésében írtak szerint az ülésszüneteket kivéve havonta egy alkalommal, tehát nem naptári nap szerint kell meghatározni.
A munkatervben a képviselő-testületi ülések tervezett időpontjai éppen a tervezhetőség segítése miatt kerültek konkrét naptári nap szerint megjelölésre, amelyek úgy gondolom, hogy többségében tarthatóak is voltak.
A tervezett időponttól történő eltérésre minden esetben önkormányzati érdekből és előre nem látható okból került csak sor. Ennek képviselő-testületi határozathoz kötésére nincsen mód, figyelemmel arra, hogy a képviselő-testületi ülés összehívása a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint a polgármester jogköre.
Kérem válaszom elfogadását.
A képviselők szavaztak, és 8 igen, 1 nem, 1 tartózkodással elfogadták
———-
És itt az utolsó dr. Szabó interpelláció.
Az Orosházán élő és bárányhimlővel veszélyeztetett korban lévő gyermekek bárányhimlő elleni védőoltása – önkormányzati szociális, egészségügyi támogatásként – térítésmentesen történjen.
Az interpellációm tárgyában megjelölt „bárányhimlővel veszélyeztetett korban lévő gyermekek” kapcsán, az erre vonatkozó szakirodalomból idézek:
„Rekordokat dönt idén a bárányhimlős megbetegedések száma Magyarországon.
Az Országos Epidemiológiai Központ adatai szerint, október közepéig mintegy 34,5 ezer fertőzést regisztráltak, csaknem tízezerrel többet, mint az elmúlt év, hasonló időszakában. A fertőzöttek 2-6%-nál előfordulható szövődmény miatt kórházi kezelésre szorulók száma, 30-35 ezer megbetegedés esetén három-négyszázat is elérheti.
Lehetőleg egy éves kor után, de közösségbe kerülés előtt – óvoda, bölcsőde – mindenképpen ajánlott minden gyereket beoltani.”
Az, hogy városunkban élő valamennyi bárányhimlőre veszélyeztetett korú és közösségbe kerülő kisgyerek bárányhimlő elleni védőoltása teljeskörűen megtörténhessen, annak legfőbb oka, hogy sok szülő számára szociális helyzeténél fogva jelentős terhet jelent a vakcina – cca. 20.000 Ft – megvásárlása.
Ezért a „minden gyerek számára elérhetősége” csak a térítésmentes bárányhimlő elleni védőoltással biztosítható.
A bárányhimlő elleni védőoltás térítésmentessége, mivel az nem része a nemzeti oltási rendszernek – állami támogatás hiányában – ma kizárólag csak önkormányzati forrásból oldható meg.
Így Önkormányzatunkra hárulna annak feladata, hogy megteremtse – amire az interpellációm is vonatkozik – a bárányhimlő elleni védőoltás vakcina és gyermekorvosi szolgáltatás anyagi fedezetét, és azt szociális egészségügyi támogatásként minden érintett család számára biztosítsa.
Tisztelt Polgármester úr!
Kérem, hogy az interpellációmban leírt indokok szíves mérlegelő figyelembevételével, kerüljön elfogadásra az alábbi képviselői javaslatom:
Az Önkormányzatunk teremtse meg annak pénzügyi forrását, hogy 2016-tól a közösségbe kerülő 9 hónaposnál idősebb orosházi gyerekek városunkban is részesülhessenek – a szociális egészségügyi támogatás keretében – bárányhimlő elleni védettségüket biztosító, két ingyenes vakcinában és az azzal kapcsolatos gyermekorvosi szolgáltatásban.
És akkor jöjjön a városvezető válasza.
Városvezető társaimmal együtt fontosnak tartom, hogy Orosházán minél nagyobb figyelmet fordítsunk az egészség megőrzésére, illetve a betegségek megelőzésére, különösen gyermekkorban.
Az önkormányzat folyamatban lévő 2016-os költségvetésének tervezésekor ezen célra szánt elkülönített összegre már felmerült az igény, amely várhatóan a szociális keretben kerül megtervezésre.
Képviselő úr javaslata szintén ezen cél megvalósítására irányul, így egyetértek vele, hogy az erre tervezett keret tartalmi kitöltése akként történjen, hogy Orosháza Város Önkormányzata támogassa a bárányhimlő elleni védőoltás igénybevételének lehetőségét, természetesen a rendelkezésre álló anyagi források függvényében.
Ennek megfelelően a szociális rendelet december hónapra tervezett felülvizsgálatakor ezen támogatás kérdését is vizsgálni fogjuk, amelynek során kezdeményezni kívánom, hogy a támogatás természetbeni szociális ellátásként legyen igényelhető.
A választ a testület minden tagja elfogadta.
