Sok napirend, néhány igen fontos témával. Köztük volt Gyopárosfürdő gyógyhellyé nyilvánítása, a testület által adományozható elismerésekről szóló rendelet módosítása, de nagy vitát kavart az orosházi foci helyzete is.
Szép, napsütéses október végi péntek reggelt kívánunk. Következzen a havi rendes testületi ülés közel 20 napirendje. Azt, hogy miről lesz szó, itt lehet elolvasni röviden, a részletes előterjesztések ide kattintva olvashatók.
Klikk a témára, oda ugrik az oldal
Új értékek az értéktárban
Településfejlesztés – jön az új terv
Városi kitüntetések – kinek adjanak még?
Vita az orosházi fociról
Bérlakások – mikor lesznek felújítva?
Oktatási klaszter – kinek fontos a belépés?
Interpellációk
Kérdések
08:51
Néhány képviselő már a teremben. Megy az egyeztetés a frakciókon belül.
09:02
Elkezdődött az ülés, Sára Csaba (Fidesz) jelezte távollétét.
A napirendi pontok közé felvettek egy szóbeli előterjesztést, miszerint a város belépne a Békés Megyei OKtatási Klaszterbe. 9 igen, 2 nem 3 tartózkodással elfogadták a napirendeket.
09:04
1.) Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról
Kérdés nem volt, szavaztak, 9 igen, 5 tartózkodással elfogadták.
Új értékek az értéktárban
Horváth József (Fidesz), az orosházi értéktár bizottság elnöke ismertette a legutóbbi értéktáras bizottság döntéseit. Elmondta, az előterjesztett anyagba kiegészítések kerültek.
– Bekerült a települési értéktárba a szőlő városrész, ahol korábban jelentős szőlőtermesztés folyt. Helyet kapott Asztalosné Szilágyi Julianna száraztésztéja, aki kézműves díjat vehetett át nemrégiben. Felvettük a péktermékek közül az orosházi banánt és az orosházi lakodalmas kulcsoskalácsot. Az orosházi baromfiipar meghatározó a városban, ami országos hírnevet hozott Orosházának, így beemeltük az Orsi virslit. Bekerültek a kézműves tejtermékek is – sorolta Horváth József, aki kiemelte, több helyi értéket terjesztettek fel a megyei értéktárba. Hozzátette, a hétfői bizottsági ülésen megszavazták, hogy elindulnak egy pályázaton, ami a nemzeti hungarikumok megőrzését hivatott erősíteni.
dr. Szabó Ervin (Jobbik) szerint ebben a munkában a kormánypárti és az ellenzéki képviselők jól dolgoznak együtt.
– A város értékeit össze kell gyűjteni. Nyomatékkal kérem a város lakosait, hogy minél többen segítsenek összegyűjteni az orosházi hagyományokat, értékeket, hátha valamelyik a végén Hungarikum lesz.
Az előterjesztést 11 igen, 3 tartózkodás mellett elfogadták.
Településfejlesztés – jön az új terv
3.) Orosháza Város készülő Településfejlesztési dokumentumainak munkaközi értékelése
– készülő településfejl. dok. 1. melléklet megalapozó vizsg.
– készülő településfejl. dok. 2. melléklet koncepció
– készülő településfejl. dok. 3. melléklet stratégia
Készül a város új településfejlesztési koncepciója, amit az elmúlt hónapokban dolgoztak ki. Jelen van Novák Péter főépítész, Szombati Csaba az Új Lépték Tervezőiroda építésze és Várkonyi Gábor településtervező.
Szombati Csaba elmondja, 2016-ban érvényét veszti a 2001-es városfejlesztési rendezési terv.
– Ez fog most megújulni, ebben válaszok lesznek arra, hogyan fejlesszünk és valósítsunk meg. Statisztikai adatokat, hatályos terveket tartalmaz. A felhívásokra 150 ember töltötte ki a kérdőívet, amit szintén belefoglaltunk az anyagba. Maximálisan a helyi igényekre támaszkodva készült a tervezet, feltárva a település értékeit és problémáit. A közlekedésfejlesztésre vonatkozó elképzeléseket is tartalmaz a koncepció, 15 éves távlatra ad terveket és célokat a városnak. A legfontosabb a városhoz való kötődés, ezt kívánja erősíteni az koncepció. Az igény és a forrás oldal még hiányos, sok függ attól, hogy a TOP-os pályázatok nyernek vagy sem.
dr. Szabó Ervin szerint tartalmas az előterjesztés, amiről még később is lesz további egyeztetés.
– Ez egy köztes munkaanyag, ami további párbeszédre hívja a város lakosságát, hogy felelős döntés hozhassunk. Közös együttműködésre, gondolkodásra van szükség. Ezzel mi azonosulunk is, hiszen városunk jövőképét tartjuk szem előtt. Javaslom, szélesebb körben vonjuk be a lakosságot ebbe a vitába, hiszen ez további problémákra világíthat rá. Emellett alakuljon meg a képviselő-testületen belül egy koordináló bizottság, amibe az ellenzék is legyen benne, hogy érvényesíteni tudja véleményét.
Dávid Zoltán kiemeli, a teljes anyag fent van a honlapon, így a kérés már teljesült is.
– Alapos és jó anyag lesz ahhoz, hogy a későbbiekben ezen dolgozzunk tovább.
Elekes Lajos szerint a pénzügyi bizottság feladatai között szerepel a városfejlesztési dokumentumok fejlesztése és karbantartása.
– Hívjuk össze a pénzügyi bizottságot, én partner vagyok ebben. A további pályázatok alapfeltétele, hogy ilyen típusú területfejlesztési koncepció elkészüljön. Erről tárgyalni kell. Ez az anyag messze gazdagabb, mint az általunk elkészített gazdasági tervezet, hiszen az előterjesztés a teljes fejlesztést átfogja. Ez vitaanyag, most ezt véleményezési eljárásra bocsátjuk – mondja Elekes, aki azt tapasztalta, az emberek szívesen vesznek részt az ilyen témákról hirdetett fórumon. Hozzáteszi, ez egy 400 oldalas dokumentum, ami valóban vaskos így javasolja, készüljön erről egy rövidített változat. Erre ígéretet is kapott a jelen lévő építészektől
Németh Béla (Fidesz) szerint nem kell semmilyen új bizottság, hiszen minden egyes frakció képviselteti magát más formában.
Elekes Lajos kért újra szót: Kiemelte, a szakmai munkának a bizottságoknál kell megtörténni.
– Ez az ügy fontos, amiről sokat kell beszélgetni. Ez egy köztes anyag, most arról döntünk, hogy további véleményezésre tovább engedjük vagy sem.
Szabó Ervin javaslatát a többség nem támogatta, az előterjesztést viszont 11 igen, 3 tartózkodással elfogadták.
Novák Péter főépítész elmondja, a fürdő gyógyhellyé nyilvánításának kiegészítő része zárult le, ez van a képviselők előtt.
dr. Szabó Ervin kiemeli, jelentős fejlődéseket tartalmaz az anyag, ami fontos Gyopárosfürdő fejlődése kapcsán.
– Infrastrukturális fejlesztések is vannak benne, ami kell ahhoz, hogy a fürdőt hungarikumként tudjuk elfogadtatni. Jelentős lépés lenne, ha ez sikerülne.
11 igen, 3 tartózkodással elfogadták az indítványt.
Városi kitüntetések – kinek adjanak még?
5.) Az Önkormányzat Képviselő-testülete által adományozható elismerésekről szóló rendelete
Füvesi Sándor (MSZP) kiemeli, a rendelet tartalmazza azokat a díjakat, amik sok évre tekintenek vissza, van benne néhány éves díj és egy friss is.
– Szinte teljesen lefedi a fontos munkákat, amiket el kell ismerni. Ilyen a díszpolgár, a gazdasági-, kulturális- és egészségügyi díj. Új kitüntetésként jelenik meg a Mokri Sámuel, Orosháza Mezőgazdaságáért Díj. Az egészségügy már nincs a városnál, de a dr. László Elek díj elismeri az egészségügyben tevékenykedő orosháziakat. Javasolom egy olyan díj megalapítását, ami városi szinten a pedagógusok munkáját ismerik el, a jövőért dolgoznak, oktatják, tanítják, nevelik a jóra a helyesre és a tisztességesre a gyermekeinket. Orosháza iskolaváros. Javaslom, legyen Keller József Díj Orosháza Oktatásáért. A Táncsics Gimnázium egykori legendás tanára és igazgatója, közismert és köztiszteletben álló személy, ma épp 89 éve született – fogalmazza meg javaslatát Füvesi. Hozzáteszi, azok kaphassanak ilyen díjat, akik alsó-, középfokú és felsőoktatás területén kiemelkedően végeztek.
dr. Szabó Ervin azt javasolja, hogy az Orosháza Városért kitüntetést bővítsék ki, így megnyílhatna a szellemi és alkotó műhelyek elismerése is, intézményeket is lehetne díjazni.
Szerinte jelentősen megváltozott a pártok támogatottsága az elmúlt időszakban, így változtatni kellene azon is, kik lehetnek tagjai az előkészítő bizottságnak. (Jelenleg a frakciók adnak tagot, a Fidesz és az MSZP. Mivel a Jobbiknak nincs frakciója, így ők nem delegálhatnak tagot. A szerk)
Dávid Zoltán egyetért a két képviselő javaslatával, de nem érti, miért miért itt, a testületi ülésen hozzák ezt elő?
– Én is jó ötletnek tartom Füvesi úr javaslatát. De meg kell nézni ennek anyagi vonzatát és sok egyéb vonatkozását. De ezzel nem fednénk le mindent, hiszen a városban például az óvodákban is dolgoznak, így nem lehet kiragadni csak a pedagógusokat. Ha van erre pénz, lehetőség, akkor ezt meg kell tenni. De nem szeretném, ha testületi üléseken ötletelgetnénk. Ez most jó ötlet, de pont azt kértem eddig is, hogy bizottsági üléseken jelezzék ezeket, hogy a rendeleteinken át tudjuk azt vezetni. Azt kérem a képviselőktől, hogy ezt az anyagot most fogadjuk el, de a felvezetett javaslatot vizsgálják meg, dolgozzák ki, hogy senki ne maradjon ki ebből a díjazásból.
Füvesi Sándor elfogadja a polgármester ajánlatát, mint kompromisszumos javaslatot.
– Nagyon sok területről beszélhetünk. A lényeg, hogy a következő ülésre legyen erről előterjesztés, és akkor tudjuk ezt támogatni. Szerintem megfelelő mód a testületi ülés erre, nem hiszem, hogy nagy költség kellene ez. Különösebb szövegezést nem igényel, de ha önöknek kell erre idő, legyen.
Szabó Ervin örül, hogy a polgármester felismeri, ez a téma pártsemleges dolog, és fenntartja javaslatát, hogy minden párt adjon tagot a bizottságba.
Németh Béla szerint azonban ez így nem jó, mert ilyen szövegezéssel a városban mind a 30 párt bejöhetne.
– Tehát azok is nyerjenek, akik rosszul szerepeltek a szavazáson? Akinek van frakciója, az javasol személyeket, majd a testület dönt róluk. Most akkor ez úgy nézne ki, hogy aki nem tudott frakciót alakítani, az kéri, hogy mégis kerüljön be a bizottságba? De akkor azok a pártok is kérhetnek ilyet, akik be sem jutottak. Ez nonszensz.
Szabó Ervin: – Mi egy értékrendet, gondolkodásmódot képviselünk, ezt akarjuk és fogjuk képviselni. Lesz majd idő, amikor Németh Béla fog majd könyörögni, hogy legyen helye egy bizottságban – vágott vissza a jobbikos a fideszesnek. Majd pontosít: a képviselő-testületben jelenlévő pártok képviselői közül egy-egy fő legyen delegálva.
Német Béla úgy látja, annyit elért a felszólalással, hogy Szabó Ervin nem végiggondolt javaslatot adott be, és most végiggondolta.
Dávid Zoltán határozottan kérte a képviselőket, hogy az ilyen méltatlan viták elkerülése érdekében csak átgondolt javaslatokkal álljanak elő.
Végül Szabó Ervin első javaslatát, 11 igennel, 3 nemmel fogadták el. Magára a rendeletre pedig mind a 14 képviselő rábólintott.
10:16 – 10:23
Most is dr. Szabó Ervin szól hozzá elsőként: – Ez a rendelet önmagában számos vitát szül, ennek korábbi testületi ülésen képviselő társaim már hangot adtak – fogalmaz. Pontrendszer kapcsán szeretne módosítási javaslatot tenni, miszerint a rokkantsági nyugdíj pontértéke egyezzen meg az öregségi nyugdíj pontértékével.
Dávid Zoltán megint kiemelte, ezt azért nem támogatja, mert előbb szeretné megismerni, hogy ennek milyen vonzata van, nézze meg a bizottság.
Fetser János: – Azért vagyunk itt, hogy döntéseket, módosító intézkedéseket hozzunk létre. Most is behoztak egy új előterjesztést, amiről semmit nem tudunk és nem tárgyalta a bizottság. Tehát kicsit furcsa az érvelés, hogy a bizottság tárgyaljon meg mindent. Azért van a testület, hogy döntéseket hozzon. Ezek nem olyan súlyú ügyek, amiket ne lehetne itt megvitatni és eldönteni.
Dávid Zoltán szerint ha elő vannak készítve egy anyagok, akkor azt könnyebben el tudják fogadni, mert mindenki előre megismeri annak hátterét.
Szabó Ervin szerint míg a bizottságban csak néhány fő ül, addig a testületben 15. – Ha valami jó, az esetlegesen tovább engedhető vagy további vitára bocsájtható. Értékelem a polgármester hozzáállását, hogy meg akarja ismerni a tartalmát. Ha az általam felvetett módosítást kidolgozzák, és visszakerül a testület elé, nekem megfelel, így visszavonom a javaslatom.
Végül 8 igen, 5 tartózkodással elelfogadták az előterjesztést.
10:24 – 10:28
7.) Közterületi térfigyelő rendszerről szóló rendelet megalkotása
Szabó Ervin szerint támogatható a rendelettervezet.
– Igényel-e technikai módosításokat az önkormányzat részéről az, hogy a kamerák nem a korábban megadott helyekre kerültek?
A jegyző elmondja, a kamerák elhelyezésénél a helyrajzi számokat vették figyelembe, nem a házszámot.
10 igen, 3 tartózkodással elfogadták
10:46 – 11:01
A szünet után nem jött vissza a terembe Horváth József (Fidesz) képviselő.
8.) A Gyulai Szakképzési Centrummal kötendő megállapodások jóváhagyása, valamint a Mezei őrszolgálat székhelyének megváltoztatása + melléklet
Szabó Ervin az 1. és 2. határozati javaslatot egészítené ki.
– A megfogalmazások nem kellőképpen megalapozottak. A képviselő-testület döntési jogkörét vonja kétségbe. Az a cél, hogy a testületnek legyen véleményezési joga, ez módosító javaslat.
Füvesi Sándor elmondja, az előterjesztés háromoldalú egyeztetés útján jött létre.
– A szerződés tervezeteket elküldték javaslatra. Kértem, hogy a most pénteki testületi ülésre legyen valami visszajelzés, hiszen holnap lesz a határidő. Nem jött eddig visszajelzés?
Fejes Róbertné (Fidesz) alpolgármester: – Közös területbejárás volt, ahol, átnéztük, mi az, amire az iskolának és az önkormányzatnak szüksége van, és mi az, amire mindkettőnknek. Erről készült feljegyzés, végül erre mindenki rábólintott.
dr. Horváthné dr. Barta Edit jegyző Füvesinek elmondja, olyan sok anyag van az eljáró hivatal előtt, hogy csúszik az aláírás, de szinte biztos, hogy ez változatlanul lesz aláírva, és mehet a módosítás.
Füvesi szerint korrekt a jegyző tájékoztatása, de kiemeli, az előző négy évben is több alkalommal hozta ilyen jogi nonszensz nehéz helyzetbe a várost, hogy nem érkeztek be időben a dokumentumok.
– Itt a törvény szövege: október 31-ig szerződést kell kötni. Nekünk az a dolgunk, hogy betartsuk a törvényeket. Kérdem, hogy fogjuk ezt egy nap alatt megtenni? Egyre inkább rosszabb az irány az ilyen ügyekben. Lehet, hogy nem a helyiek hibásak, de akkor a Fidesz, mint párt jelezze felfelé, hogy ez így nem működik. Az önkormányzatiság teljes semmibevétele ami ebben az országban van.
Némi értelmezési vita alakult ki, mit is akar Szabó Ervin. A jegyző összefoglalta:
– Ha a képviselő úr javaslatát elfogadják, akkor a polgármester csak két szerződést írhat alá. Ebben az esetben vissza kell hozni majd testület elé a témát. Ha nem fogadják el, akkor bármilyen apró módosítást aláírhat a polgármester, de ha érdemi döntésről van szó, akkor majd az érkezik vissza a testület elé.
9 igen, 4 nemmel elfogadták a módosítót. A teljes határozatot pedig a többség elfogadta.
Szabó Ervin kiemeli, a kútmúzeum épületéről van szó, ami mindig is a településé volt.
– A kútmúzeum felfuttatása a nemrégiben elhunyt Kiss Horváth Sándor munkásságához köthető. Kérem, méltó elismerést kapjon, emlékezzünk meg róla, fejezzük ki hálánkat az alapítói tevékenységéért. Akár egy tábla elhelyezéssel adjunk neki megemlékezési helyet.
13 igennel elfogadták.
Vita nem volt
Szavaztak: 8 igen, 1 nem, 4 tartózkodással elfogadták.
11:08 – 11:16
11.) Családsegítő és Gyermekjóléti feladatokkal kapcsolatos döntések meghozatala
Szabó Ervin kiemeli, egy ilyen rendszer kiépítése és fejlesztése a családok szociális helyzetét javíthatja. Olyan jelzőrendszer kiépítését javasolja, ami minél jobban fel tudja mérni a szociális ellátások szükségességét.
dr. Horváthné dr. Barta Edit jegyző elmondja, a törvény módosult, társulási intézmény keretében látják el ezt a feladatot.
– A kistérség 11 tagtelepülést látott el korábban, most pedig 8-at. Másik fontos kérdés a finanszírozás. Előre láthatóan kevesebb normatíva lesz a feladat ellátásra. Még keressük a lehetőségeket. Mindenképpen testület elé fogjuk majd vinni a lehetőségeket.
Tóth Zoltánné (Fidesz) üdvözli, hogy a két ellátási forma egy kézbe kerül, és biztos benne, hogy jó gazdája lesz a kistérség.
Fejes Róbertné kiemeli, jó döntés, hogy a családsegítő és a gyermekjóléti ellátás egy helyre kerül. – Orosházának mindig jobban megéri, hogy ha a társulás keretein belül látjuk el ezeket a feladatokat. Azt a színvonalat, amit kialakítottunk az évek alatt, tartani kell. És vannak olyan települések akik nem a mi kistérségünkben vannak, de nem is akarnak kiválni. Ilyen Csorvás és Árpádhalom, akik ebben a jól működő rendszerben bíznak.
13 igennel elfogadták a határozatot is.
Vita az orosházi fociról
Fetser János úgy fogalmaz, az egyik szeme sír, a másik nevet.
– Jó az, hogy pályázati lehetőséggel él a város, hiszen így pozitív irányba történik változás. De tragikus, hogy megszüntették a városban az NB II-es és NB III-as labdarúgás lehetőségét. Orosháza 30 ezres város, és két mobilvécére pályázik, miközben Felcsút fűtött műfüves pályát kap, és több tízmilliárdot forintot vitt oda évek alatt. El vannak csúszva az arányok. A Mátrai stadiont nemcsak a labdarúgó gyerek veszik igénybe, így ezt komolyan fejleszteni lehet. A futók korlátozottan vehetik igénybe a futópályát, nem frissítik az ott lévő salakot. Ki kellene használni azt a lehetőséget, hogy kapnak egy állami támogatást, amivel ezt a komplexumot rendbe tudják tenni, hogy az elkövetkező 50 évben szolgálja a közösség céljait. Sokkal nagyobb mértékben kellene gondolkodni ilyen témákban. Bojtor alpolgármester dolgozzon ki olyan fejlesztési koncepciót, amivel versenyben lehetünk hasonló nagyságú más városokkal. Az utánpótlás is kezd szétesni, ott sem ártana javítani.
Dávid Zoltán a futópályáról elmondja, reggel 7-től minden nap nyitva van a pálya.
– Úgy tudom, hogy a Városüzemeltetési Zrt vezérigazgatója ezt a kérdést lebeszélte az érintettekkel, és nyugvó pontra helyezte a kérdést.
Bojtor István (Fidesz) alpolgármester kiemeli, az, hogy a foci akadémiák elszívó hatása nagy, arra sok ráhatásuk nincs.
– A pályával kapcsolatos dolgokat illetően több dologban kell felvennünk a kapcsolatot a városüzemeltetéssel. A régi salakos edzőpályát nem éri meg felújítani, oda más terveink vannak. Hogy miért üres a stadion? Mert az OFC kiesett a bajnokságból, ez tény. Az, hogy az Orosháza FC Kft gazdálkodása a megszűnés után még nincs lezárva, más kérdés, ez folyamatban van. Nagy kérdés, honnan jön ide olyan csapat, amelyik odaköltözik és belakja a létesítményt. Először legyen egy csapat, amelyiknek a bázisa lesz a stadion. Ekkor tudunk gondolkodni a beruházásokról. A jelenlegi előterjesztésben egy régi, áldatlan állapot megszüntetése szerepel a mobil illemhelyek beszerzésével.
Németh Béla (Fidesz) egyetért Fetser János felvetésével, miszerint mindketten sokat tettek korábban azért, hogy legyen minőségi labdarúgás.
– Idén a költségvetés vitája kapcsán a labdarúgás iránti szeretetemről igyekeztem meggyőzni a frakciómat. Kiestek, az igaz. De ez már februárban is tudható volt, amikor elvették tőlük a pénzt. Az, hogy a város sportja ide jutott, ebben a város vezetésnek nagy felelőssége van, ezt ki kell mondani. Azt is ki kell mondani, nincs Orosházán minőségi labdarúgás, még ha a Rákóczi Vasas ugyan orosházi csapat. De a Mátrai Sándor stadiont a pusztulás útjára hagyni nagy felelőtlenség volt. Az, hogy a salakos pályát nem kell fejleszteni, furcsa. Ott van világítás, télen ott edzve lehetett kímélni a füves pályát – mondja Németh, aki visszaemlékezik, régen ő is ott focizott, majd kijelenti: – Sajnos a testület többsége tornából fel volt mentve, így nem hiszem, hogy jól látják a sportos témákat.
Fetser János azt mondja, a kormányzat forrásokat is biztosít, csak élni kellene vele.
– Fel kellene újítani a füves pályát, de fel kellene újítani és le kellene fedni a nézőteret is. Nem szabadna engedni, hogy a salakos pálya ilyen állapotba kerüljön, Nem egy több tíz milliós feladat megoldani a vízelvezetést, miért nem teszik meg? A városgazdálkodás nem végzi megfelelően a munkáját, Egy ilyen objektumnak kell, hogy legyen egy gazdája, kell egy felelős ember, akit adott esetben az állampolgárok meg tudnak szólítani.
Bojtor István visszavág Németh Bélának: – Az én vitrinem nincs tele serleggel, és most úgy tűnik, én tettem tönkre a labdarúgást. Pedig ez nem így van. Amikor a költségvetésről vitáztunk, az volt a javaslat, hogy adjunk még nekik 40 millió forintot, mert úgyis lesz bevétel. De ez nem járható út. Nem bántom a fiúkat és az edzőket, nyilván mindent megtettek képességeik szerint, de akkor is kieső helyen állt a csapat, amikor még el sem döntöttük, lesz-e a támogatás. Ez a Kft formájában történő felépítés nem volt folytatható. Én inkább arra koncentrálok, hogy mi lesz a jövőben. Építsük újra, de jobb formában a rendszert.
Dávid Zoltán elmondja, a tömegsport mellett a testület többsége kiáll, támogatni kell az élsportot is, de csak megfelelő feltételek mellett.
– Az élsport komoly pénzbe kerül, azt finanszírozni is kell. Amikor a probléma jött, senkinek nem volt olyan ötlete, ami ezen át tudott volna lendíteni. Szeretnénk, ha Orosházán is lenne egy kiemelkedő focicsapat, és egy hely, ahová a szurkolók is ki tudnak menni. Itt mindenki szereti a focit, de az nem jelenti azt, hogy bármi áron fent kell azt tartani. Kérem a segítségüket és az együttműködésüket abban, hogy a helyzetet közösen kezeljük és oldjuk meg, hogy felelősen tegyünk a fociért.
Szabó Ervin egyetért az elhangzottakkal.
– Valóban ismert, milyen korlátokkal rendelkezik a költségvetésünk. Elindult egy út, amiben a sportnak is nagy szerepe van. A város vezetői is sokat tesznek azért, hogy egy valóban helyes és megvalósítandó cél legyen. De előbb a fejekben kellene rendet rakni. Amikor a szociális területen nagy bajok vannak, akkor azzal kellene elsőként foglalkozni. Nem tartom etikusnak áthárítani a felelősséget a városvezetőkre. Aki most mást vádol azzal, hogy tornából fel voltak mentve, ő is igent mondott a költségvetésre, aminek része volt a sport is. Ezt is meg kell oldani, de sokkal égetőbb problémák vannak jelenleg.
Németh Béla szerint több képviselő elfelejtette, hogy a februári költségvetés vitájában ő milyen álláspontot képviselt.
– Jeleztem, hogy nagyobb lehetett volna az adóbevételi terv a leírtnál. Már látszik, hogy 60-70 millióval több a pénz, lehetett volna az OFC helyett más csapatot keresni ezen a pénzen. Élsport nélkül az utánpótlás elsikkad. Sok tehetséges orosházi elment Békéscsabára, ahol van élcsapat. Azok maradtak, akik nem voltak meghatározók. Most a nullára estünk. NB III-as csapatunk lehetne, ha akkor tavasszal előre láttunk volna.
A határozatot pedig 9 igennel és 5 tartózkodással elfogadták.
13.) Jézus Szíve Plébánia 2015. évi támogatása
Szabó Ervin szerint a napirendi pont félreérthető. – Nem támogatást nyújtunk, hanem gyakorlatilag arról van szó, hogy a város egyik meghatározó jelentőségű épületének állagmegóvását segítjük. A támogatást az akadálymentes bejáróra és a torony látogathatóvá tételére fordítják. Az Oros-haza Baráti Kör által szervezett Tornyok Napja is mutatja, milyen nagy igény van a hasonló turisztikai attrakciókra, így most már nyugodtabban lehet felengedni az érdeklődőket a toronyba.
11 igennel, 3 tartózkodással elfogadták.
Bérlakások – mikor lesznek felújítva?
14.) Bérlakások felújítása, karbantartása
Úgy tűnik, dr. Szabó Ervin az “örök első” címre hajt, ismét ő kért szót: – Nagy kérdés: milyen módon történik ennek az összegnek a felhasználása? A városban van 28 olyan lakás, amit soha nem lehetett kiadni. Megdöbbentő, hogy eddig nem tudtunk róla. A városvezetés komoly hibája, hiányossága, hogy ezeket hagyták elenyészni. Az összeg, 10 millió forint, amit erre fordítunk nem lesz elegendő. Az a legfontosabb, hogy ezt megoldjuk, szánjunk rá pénzt. Családok, rászoruló emberek nem tudnak hol lakni, itt a lehetőség, hogy őket segítsük. Mielőbb mérjük fel ezeknek a lakásoknak a felújítási szükségleteit és a költségvetésből gazdálkodjuk ki a felújításokat. Legyen a lakások közül néhány fenntartva arra, hogy a hirtelen utcára kerülő családoknak azonnal tudjunk átmenetileg segíteni. Tudom, sokszor az ott lakók sem megfelelő módon vigyáznak a lakásra, de most ne ezzel foglalkozzunk, hanem álljunk rá a lakások felújítására. 2016-ra, 2017-re ezt fejezzük be.
Dávid Zoltán: – Hasonlók voltak az érzéseim ezekkel, amikor megismertem a számokat. Ki is adtam utasításba, hogy lépjünk ezen a téren.
Elekes Lajos megerősíti ezt az információt, miszerint ő kapta ezt a feladatot. Szabó Ervinnek nyújt némi háttérinfót.
– Olyan módon kellett összerakni a tavalyi költségvetést, hogy az stabil lábakon álljon. Most van lehetőség arra, hogy ezeket a témákat priorizáljuk. Egyetértek Szabó Ervinnel, ennek a 28 lakásnak a felújítása a TOP 3 fontos témában van. A polgármester már utasított arra, hogy dolgozzam ki, a 9 millió forintból mennyi az a legtöbb lakás, amit fel lehet újítani. Feladatom az is, hogy készítsek egy felmérést arról, mekkora az a minimum összeg, amiből ezek a lakások felújíthatók oly módon, hogy az elfogadható legyen. Erre egy hetet kaptam. Úgy látom, a felújítások elkezdésére a 2016-os költségvetésben, vagy a mostani év végén lehet már lehetőség.
Fetser János kiemeli, itt is kijön, hogy nincs megfelelő vagyonkezelés, amiért a Városüzemeltetési Zrt-t teszi felelőssé. – Látni kellene, hogy a korábbi bérlők mikor költöztek ki, és milyen állapotban hagyták ott a lakást. Folyamatában nincs ellenőrizve ez a dolog, olyan emberek kapnak lakást, akik lelakják, és több százezer forintos kárt hagynak maguk után.Döbbenet, hogy évek óta üresen állnak a lakások, pedig lenne rájuk jelentkező. Ha az ingatlanok bérbeadási és karbantartási igényeit a városüzemnek minden évben fel kel mérnie, akkor hogy lehet, hogy ilyen helyzet előáll? Csizmadia Gergely 8 millió forintos jutalmazásából rengeteg lakást fel lehetett volna újítani. Van pénz, csak önök nem megfelelően költik el, kifizetőhelyként használják a céget. Annak örülök, hogy legalább már ide került a téma, és látjuk a helyzetet. El kellett volna kerülni, hogy ilyen helyet kialakuljon. Nem is tudom, hogy ki az az önkormányzat részéről, aki ellenőrzi a szerződéseket.
Elekes Lajos azt mondja, elsősorban arra koncentrál, hogy a polgármesteri utasítást végrehajtsa. – Az ellenzékiek azt kérik, hogy a lehető leggyorsabban és a lehető legtöbb lakás rendelkezésre álljon a rászorulóknak. Tavaly arról beszéltünk, mekkora hiánya van a városüzemeltetésnek. Ha visszagondolnak, idén, amióta Benkő úr vezeti a céget, még egyszer sem kértem, hogy pénz kellene a városüzemnek,. Önök is meg fognak majd lepődni, hogy ha nem is az idén, de jövőre már rendben lesz a cég pénzügyi mutatója. Orosháza érdeke, hogy a lehető leggyorsabban, a lehető leghatékonyabban felhasználjuk az összeget és hogy megvizsgáljuk az ezzel kapcsolatos lehetőségeket.
Fetser János szerint nem az időpont a lényeges, hanem hogy a helyzet hogyan alakul ki.
– A családok fizetőképessége, milyen szerződésük van, hogy veszik át a lakást, és hogy adják vissza. Évek óta Elekes felügyeli a Városüzemeltetési Zrt-t, és mégis kialakult ez a helyzet. Amikor olyan több milliós szerződéseket kötnek szóban, amiket később vetnek papírra, akkor kialakul ez a helyzet. Valami alapvető baj van az ingatlan vagyon kezelésével, ezt meg kellene nézni
Dávid Zoltán polgármester némi csalódottságának adott hangot. – Azt gondoltam, mindenki örülni fog, hogy behoztam ezt a témáét, és megoldást akarok a témára. De úgy tűnik, ez nincs így. Arra utasítottam az alpolgármester és a hivatalt, hogy ezen dolgozzanak, és minél hamarabb legyen ennek eredménye.
Szavaztak, 14 igennel elfogadták a javaslatot.
12:09 – 12:13
15.) Idősbarát Önkormányzat elnyert díjának felosztása
Szabó Ervin: – A díj kapcsán elnyert egy millió forintnak morális kisugárzása van. Öregbítették Orosháza nevét a pályázattal, aminek a következő években is lesz folytatása. Sokat kell figyelni az idősekre szociális téren, van feladat bőven.
Dávid Zoltán is kiemeli, az önkormányzatnak fontosak az idősek, figyelnek rájuk.
14 igennel egyhangúlag elfogadták az előterjesztést.
12:14 – 12:17
16.) Döntés intézményvezetői pályázati felhívásokról
9 igen, 3 tartózkodás és 1 nem mellett elfogadták
Oktatási klaszter – kinek fontos a belépés?
17. Csatlakozás a Békés Megyei Képzési Klaszterhez
Elekes Lajos elmondja, azért szóbeli az előterjesztés, mert a Klaszter alapító meghívója később érkezett, a klasztert tegnap alapították meg.
– Nem jogi szervezet, inkább egy baráti társaság, akik bizonyos célokért együttműködnek. A menedzserszervezet, aki intézi az ügyeket, beszámol a társaságnak. A klaszter célja Békés megyén belül a fennálló foglalkoztatási, oktatási kérdések koordinálása. Az alapítók között van a Szent István Egyetem, több élelmiszer feldolgozó és több mezőgazdasági társaság is. A klaszter nyitott, lehet ehhez csatlakozni. Dávid Zoltán polgármester részt vett az ülésen, megismerte a célokat, elképzeléseket. Ezután kérte, hogy készítsük elő a napirendet. Anyagi kötelezettséggel nem jár, tagdíj nincs, szerződéses kapcsolatba az önkomrányzat senkivel nem kerül. De belelát abba a folyamatba, ami a megyei oktatási fejlesztési célokat mutatja. Elkészült egy célterv, és van egy olyan szoftver is, ami a munkavállalókat és a munkáltatókat közelebb hozza egymáshoz.
Fetser János elmondja, hogy a csatlakozó fél anyagi kötelezettségvállalása is benne van az előterjesztésben, de Elekes nem ezt mondta.
– Ez miért nem ment bizottság elé, hiszen sokkal komolyabb téma, mint adott esetben egy polgármesternek nem tetsző módosító indítvány. Van olyan képviselő, aki egy perce látta meg, hogy Pusztaottlaka tanyához csatlakozunk megint. A kontraszt kedvéért: Kecskeméten tegnap új egyetemi kampuszt adtak át, mi pedig megint csatlakozunk Pusztaottlakához. Amihez eddig a város csatlakozott pusztaottlakai kötődéssel, abból valakik jól jártak, csak nem a város. Látjuk az uniós pénzeknél, hogy sok cél nem valósult meg, ami pedig igen, az néhány érdekcsoportnak a gazdagítását jelentette. Nem a város fejlődik, méltatlan Orosházához, hogy hátrál a Dél-Békési térségbe. Simonkának fontos, hogy Orosháza város a maga tekintélyével valahogy szerepeljen a klaszterben. Ez erősíti az egész komolyságát, de nem erről van szó, hanem hogyan tudja a helyzetet a saját javára fordítani.
Komolyabban kellene egymást vennünk. Kellett volna kérni egy lehetőséget, amikor bizottság előtt döntünk erről. Elekes azt mondta, hogy ez egy baráti társaság. Ez Simonka baráti társasága, amiben semmi keresnivalója Orosházának.
Elekes Lajos válaszolt Fetsernek. – Azzal, hogy mindenben Pusztaottlakát és Simonkát látja, nem tudok mit tenni. Ez egyfajta fóbia maguknál – mondja Elekes, aki felsorolja az alapító tagokat, és kiemeli, hogy egyik sem Simonka érdekeltség. – Ezeknél a résztvevőknél nagyon komoly duális képzés folyt, amelyekben több százan vettek részt. Ezzel a minősítéssel őket minősíti. A Kodolányi főiskola adott ennek helyszínt és ők is csatlakozni akarnak a klaszterhez. Dávid Zoltán vette a fáradtságot, és kiment meghallgatni, miről szól ez az egész. Mindenki pozitív módon nyilatkozott a klaszterről, ami mindenképpen erősíti a munkavállalók és a munkaadók egymásra találását. Olyan problémákat célzunk meg ezzel a klaszterrel, mint a diákok külföldről való visszacsábítása és a megfelelő szakemberek képzése. Olyan ügyekből csinálnak politikai kérdést, amikben nincs. Még egyszer mondom: nincs a klaszterben részvételi díj és tagdíj. Abban az esetben támogatjuk morálisan és anyagilag, ha ezzel hatalmazzuk fel a polgármestert. Ha mégis megy bele pénz, azzal pedig pontosan el kell számolni.
Dávid Zoltán polgármester is hozzászól: – Ha munkát tudunk adni embereknek a duális képzésen keresztül, az mindenki számára fontos. Elsődleges cél az együttműködés a munkaadók és munkáltatók között. Ez a legfőbb cél, ezért kérem, hogy csatlakozzunk a klaszterhez.
Fetser szerint félrehallották a mondandóját: – Az elmúlt idők gyakorlata az, hogy ha Pusztaottlaka neve szóba kerül, akkor az orosháziak pénzét el akarják vinni Erről szól a turisztika is a városban. Ezekkel a célokkal Orosháza is alakíthatott volna egy klasztert. Nehogy már Pusztaottlaka tanyán hozzunk létre ilyet, hogy Simonka megint elvigye a pénzt – mondja Fetser. Elekesnek kifejti, hogy ha Kecskeméttel fogna össze, mindenki tapsolna, hogy hajrá. Hozzáteszi, Orosházán egy csomó szakmában nem találnak kvalifikált munkaerőt, ez a legfőbb gond.
Szavaztak: 9 igen, 3 nem, 2 tartózkodással elfogadták, így a város belépett.
17.) Interpellációk
Az első interpellációt dr. Szabó Ervin nyújtotta be.
A GYOPÁROSI HŐSÖK LIGET EMLÉKHELLYÉ NYILVÁNÍTÁSA
Elöljáróban meg kívánom köszönni Verrasztó Gábor orosházi születésű író, újságírónak az „I. világháborús emlékkő” (alternatív címe: Hősök emlékköve) publikációját – melyet Verrasztó Antal helytörténész tárt fel -, konkrétan az Orosháza község elöljáróságának 1931-ben a Hősök köve emléktábla elhelyezésével, 1932-ben pedig az 1156 fa elültetésével a Hősök ligete kegyeleti célú kialakítási szándéka kapcsán.
Az Orosháza község – idézve a fent megjelölt publikációból – „1931. szeptember 14.-i tanácsülésen elhatározta, hogy a ligetet emléktáblával jelölik meg. A tó nyugati oldalán 1932. június 5-én felavatott ötholdas Hősök ligetében a község 1156 facsemetét ültetett hősi halottai emlékére. A liget útjai a középpontban elhelyezett kőurnához vezettek, mely az idegen földben eltemetett halottak hamvait jelképezte.”
Előbbiekből kiolvasható Orosháza község – akkori elöljáróságának – azon szándéka, hogy a Hősök ligete az idegen földben nyugvó 1156 orosházi hős hamvainak, jelképes urnájának elhelyezésével emlékhelyként is funkcionálva, örök mementója. Emlékhelye tehát az I. világháborúban hősi halált halt és idegen földben eltemetett 1156 orosházi hős honvédnek.
Az EMLÉKTÁBLA szövege – a jelképes urna elhelyezésétől eltekintve – már önmagában is túlmutat az emléktáblák eseményt megörökítő célján, mivel abból sugárzik a kegyeleti érzést kiváltó érzelem -:
„ 1914-1918
OROSHÁZA KÖZÖNSÉGE EZT A LIGETET A HAZÁÉRT DÍCSŐSÉGES HALÁLT HALT 1156 OROSHÁZI HŐS EMLÉKEZETÉNEK SZENTELVE. IDEGEN HA ERRE JÁRSZ, A KEGYELET MAGASZTOS ÉRZÉSÉVEL BECSÜLD MEG HŐSEINKET” A „KEGYELET MAGASZTOS ÉRZÉSÉVEL BECSÜLD MEG HŐSEINKET”, mely lelki hagyatékunkat nem csak Orosháziként, hanem az akkori községi elöljáróság funkcionális utódaként kötelezettségünk tiszteletben tartani, becsülni. Kötelezettségünk „becsülni” az 1156 hősi halált halt névtelen orosházi honvéd emlékét szimbolizáló Hősök ligete által sugárzott „kegyeleti magasztos érzést” úgy, ahogyan azt eredetileg a jelképes urna elhelyezésével elődeink szándékozták.
A fent előadottak alapján javasoljuk az I. világháború – 2014-2018 centenáriumba is illeszthetően – az 1156 elültetett fáiból még megmaradt „ősfás” Hősök ligete, és – a sajnálatosan az utódok által kellően nem óvott, így megsemmisült urnahelyet megjelenítő – Emlékkő, az 1931-32-ben elképzelt kegyelethely rendeltetésének megfelelő EMLÉKHELLYÉ nyilvánítását.
Az EMLÉKHELY státusz tartalmi jelentésénél és természeténél fogva garantálja, hogy a jelen és jövő generációi ünnepnapjainkon „ha erre jársz a kegyelet magasztos érzésével” ott az Emlékkőnél leróhatják tiszteletüket és lerakhatják annak jeléül mécseseiket, virágaikat, koszorúikat.
Az alábbiakat javaslom határozatba foglalni:
1) Az 1931-ben Orosháza elöljárósága által „a Hazáért dicsőséges halált halt 1156 orosházi hős emlékezetének” az I. világháborús hősi halottainknak emléket állító „Hősök liget” legyen a jövőben HŐSÖK LIGETE EMLÉKHELY megjelölésű.
2) A „HŐSŐK LIGETE EMLÉKHELY” jelleget táblával jelöljük meg, annak bejárati útjainál.
3) A HŐSÖK LIGETE EMLÉKHELY avatására 2015. november 1-jén a Halottak napján kerüljön sor.
Tisztelt Polgármester Úr!
A jelen interpellációs előterjesztés, mely a Hősök ligetének emlékhellyé minősítésének önkormányzati határozatként való elfogadására irányul eleget teszünk elődeink politikai örökségének és ez által azon kegyeleti kötelezettségünknek, melyet megkövetel az Orosháza és hazánk védelmében hősi halált halt 1156 orosházi honvéd iránt érzett tisztelet.
Eddig az interpelláció, amire Dávid Zoltán polgármester válaszolt:
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény rendelkezik az emlékhellyé nyilvánítás feltételeiről.
A 61/F. §- a szerint:
(1) Történelmi emlékhellyé az az épített környezet vagy természeti helyszín nyilvánítható, amely alkalmas megemlékezések tartására, és ahol a nemzet kulturális életében társadalmunk műveltségi szintjét, hazánk nemzetközi elismertségét jobbító,
a) az ország, a nemzet függetlenségének védelmében a múltban gyökerező, jövőt meghatározó, a nemzet emlékezetére méltó esemény, vagy
b) az ország politikai életében irányadó állami döntés, intézkedés valósult meg.
A 61/G. §- a szerint:
(1) Nemzeti emlékhellyé az a helyszín nyilvánítható, amely megfelel a 61/F. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek és
a) egy adott történelmi kor meghatározója;
b) a nemzet vagy valamely velünk élő nemzetiség önazonosításában kiemelkedő szerepe van;
c) eleget tud tenni annak a követelménynek, hogy országos jelentőségű megemlékezések helyszíne legyen és
d) a magyar összetartozást vagy a nemzetiségeinknek a magyarsággal való összetartozását erősítő és identitásképző jellegénél fogva a nemzet vagy egy-egy nemzetiségi közösség önképében kiemelkedő fontossággal bír.
Megállapítható, hogy a Hősök Ligete a fenti feltételeknek nem felel meg, így az Ön képviselői interpellációjában javasoltak megvalósítására nincsen mód.
Tájékoztatni kívánom ugyanakkor Orosháza Város Önkormányzata által az I. világháború kitörésének 100. évfordulóján létrehozott Centenáriumi Emlékbizottság tevékenységéről.
2014. évben a bizottság tevékenysége folytán felújításra kerültek az alábbi emlékművek:
– Hősök szobra az Árpád kertben
– Szentetornyai I. Világháborús Emlékmű
– Az Izraelita temetőben lévő I. Világháborús Emlékmű
– Gyopároson a Hősök Ligetének Emlékköve és környezet
Elkészült az Alvégi temető „gesztenyés” területén lévő I. Világháborús Hősök emlékköve. Ezen kívül a Hősök Ligetében kipusztult tölgyek helyett újak telepítésére került sor. A város helytörténészei és néhány történész részvételével készül az első világháborús hősöknek emléket állító könyv, melynek megjelenését 2016. évben a Hősök Napján tervezzük. A fenti munkálatok egyrészt pályázati forrásból, másrészt önkormányzat saját forrásából valósultak meg. Azt gondolom a város erejéhez mérten méltóképpen emlékezett meg hőseiről, és az elkezdett folyamat a könyv kiadásával folytatódik – zárul a polgármester válasza.
dr. Szabó Ervin reagálhat egy percben. – Ez közvetett válasz, nem fogadom el. Az, hogy mit tett a város nem vitatható, de ez nem helyettesíti az én felvetésem.
A testület többsége azonban 9 igen, 4 nemmel elfogadta a polgármesteri választ.
———-
A második interpellációt szintén dr. Szabó Ervin adta be.
A 2015. február 20. napján megtartott képviselőtestületi ülésen az új szociális rendeletünk előkészítő vitájában elhangzott indítvány alapján az év második felére elnapolt hatásvizsgálata céljából a rendelet újbóli napirendre tűzése, azaz vitára bocsájtása az alább megfogalmazott kérdések alapján.
Elöljáróban előadom, hogy a 2015. február 20. napján megtartott képviselőtestületi ülésen az „Önkormányzati rendelet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásról” napirendi pont vitájában – egyebekben az akkor felvett jegyzőkönyvből és az ülésről készült cikkből kiolvashatóan – az alábbi előterjesztéssel éltem:
Javasoltam – mivel egy új szociális rendszert vezetünk be, ezért a későbbi tapasztalataink beépítése okán – hogy vegyük figyelembe az év második felében a rendelet újbóli megvitatását, azaz felülvizsgálatát.
Az indítványomra a testület többségi elutasítása mellett a Polgármester úr – pozitív hozzáállást tanúsító – válasza – az ülésről az Oroscafén megjelent cikkből kiolvashatóan – az alábbi volt:
„Dávid Zoltán alapvetően egyetértett a jobbikos javaslatokkal, de elmondta meg kell nézni, hogy ezek bevezetése milyen következményekkel és pénzügyi vonzattal bírnak, ezért nem tudja most támogatni a javaslatokat”.
Tisztelt Polgármester Úr!
Engedje meg, hogy ezen interpellációmban visszatérjek – a szociális támogatási rendszer működtetésének kiemelt fontossága és állandó aktualitása okán és az eltelt fél évre figyelemmel – a 2015.02.20.-ai ülésen megfogalmazott igényemhez, mivel felelősségünk van abban, hogy senki ne maradjon segítség, ellátás nélkül.
A 2015. március 1-től hatályos szociális támogatási rendszerünk felülvizsgálatát a szerzett tapasztalatok alapján a jobbítását indítványozom, – utalva az Ön korábbi és előrevetített támogatására -, az alábbiakban megfogalmazott kérdéskörön keresztül.
1.) Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján van-e koncepcionálisan és statisztikailag megalapozott önkormányzati információs rendszerünk, amely segítené a hivatalt a hatékony juttatás odaítélésében, hogy minél jobban eleget tudjon tenni a szociális törvény egyik kiemelt elvárásának nevezetesen, hogy „az önkormányzatok hitelesebben fel tudják mérni az ott lakók valós rászorultságát”? Ha nem készült ilyen, akkor tervezzük-e az elkészítését?
2.) A 2016. évi szociális támogatás pénzügyi tervezését és természetesen a minél megalapozottabb rendeletalkotást segítendően készült-e Orosháza város szegénységi térképe, azaz területileg is megvalósuló szegénység felmérése, mivel mindenkin – de a rendeletalkotó szándéka szerint is – segíteni kell, aki arra rászorul. Van-e tehát ilyen stratégiai dokumentum és ha nincs tervezzük-e annak elkészítését?
3.) A 2015. március 1-től működtetett önkormányzati szociális támogatási rendszerből akkor kimaradt, illetve módosult az addig egyik legszélesebb körben igénybevett un. lakásfenntartási támogatás. Figyelemmel arra, hogy a szociálisan támogatásra szorulók életkörülményei nem változtak, nem lettek kedvezőbbek, így az ezen körben érintettek számára szükséges a jelenlegi szociális támogatási rendszer működtetési tapasztalatainak megvonása után keresni az azt javító további megoldásokat.
A fentebbiek okán a jövőbeni lakhatási támogatásaink bővítésére tisztelettel javaslom az alábbiakat:
a) Javasolom a szociális bérlakások jelen pályáztatási, támogatási lehetőségeinek bővítését az önkormányzati tulajdonú üres lakások természetbeni albérletbe adásával, azaz „albérlet természetbeni támogatása”.
Számos testületi ülésen elhangzott már, hogy igen jelentős azon önkormányzati ingatlanok száma, mely üres. A szociális alapú pályáztatás és az eseti költségtérítéses támogatásokon túl az egyedi lakásos (tehát önálló közmű elszámolásos) albérlet biztosításával – a közös költségek fizetésének kötelezettsége alóli mentesülés miatt – azoknak is lakhatóságot tudnánk biztosítani, akik éppen a jelenlegi jövedelem határhoz kötött pályáztatási rendszerben a jövedelmük limit alattisága miatt nem juthatnak nyilvánvaló szociális rászorultságuk és nem mérhető, de meglévő teljesítőképességük ellenére sem lakáshoz.
b) Javasolom stratégiai cselekvési terv elkészítését annak érdekében, hogy a pénzügyi és megoldási formák közötti összhang leghatékonyabban garantálhassa a szociális támogatási célkitűzéseink hosszútávú megvalósítását, ezzel azt a prevenciót szolgálva, hogy a lakhatósági költségtámogatásra a lehető legkevesebben szoruljanak.
Képviselői indítványom az alábbi:
A T. Képviselőtestület – a 2015. február 20.-i testületi ülésen elhangzott jobbító szándék céljából – tűzze napirendre a szociális rendeletünk megvitatását, esetleges felülvizsgálatát az elmúlt időszakban szerzett tapasztalatok alapján.
Tisztelt Polgármester Úr!
Kérem képviselői indítványom szíves teljesítését, mellyel képviselői kötelezettségünkből fakadóan a szociálisan rászorulók helyzetének további javítását segíthetjük elő.
A polgármester az alábbi választ adta.
A 2015. február 20. napján megtartott képviselő-testületi ülésen az új szociális rendeletünk előkészítő vitájában elhangzott indítvány alapján az év második felére elnapolt hatásvizsgálata céljából a rendelet újbóli napirendre tűzése, azaz vitára bocsájtása az alább megfogalmazott kérdések alapján tárgyú interpellációjára az alábbiak szerint válaszolok:
1./ Önkormányzatunk rendelkezik a Szociális Törvény által előírt Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióval, melynek felülvizsgálatát rendszeresen – kétévente – elvégzi a testület.
A koncepció átfogó módon foglalkozik a szociális ellátás minden területével, így a kötelező alapellátási feldatokkal és az önkormányzat önként vállalt feladataival is.
A koncepció keretein belül lehetősége van a képviselő-testületnek az alapkérdések stratégiai és taktikai megtervezésére, nem szükséges külön cselekvési terveket készíteni.
2./ Az önkormányzat éves költségvetésének elkészítése során a szociális gondoskodási területen kiemelten, úgynevezett programköltségvetés foglalja össze az előző évek bázis adatait, amelyre alapozva történik meg a mindenkori folyó évi tervszámok kialakítása.
Az Integrált Városfejlesztési Stratégia részeként még ebben az évben a Képviselő-testület elé kerül az Antiszegragációs terv, mely tartalmazza az Orosháza területén található szegregátumokat és a veszélyeztetett területeket is. A terv elfogadása során lehetőség lesz a területileg felmért szegénység elleni küzdelem alapelemeinek meghatározására.
A Polgármesteri Hivatal Igazgatási Iroda Népjóléti Szociális Csoportja rendelkezik olyan elektronikus nyilvántartással, mely alkalmas a rendelkezésünkre álló adatok meghatározott szempontok szerinti gyűjtésére.
3./ A pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet hatályosulásának tapasztalatait értékelő előterjesztés testület elé terjesztésével magam is egyetértek. Amennyiben az anyag elkészül, a novemberi testületi ülésre tervezem beterjeszteni.
Kérem, hogy a képviselő úr által szerzett tapasztalatokról, módosítási javaslatairól szíveskedjen írásban tájékoztatni, hogy az előkészítő munka során azokat figyelembe tudjuk venni.
4./ A Szociális Törvény módosító rendelkezései miatt a lakhatási kiadások támogatása tekintetében 2015. év átmeneti időszaknak bizonyul: a jogosult háztartások egy része az Szt. 2015. február 28-án hatályos rendelkezései szerint egy évi időtartamra megállapított normatív lakásfenntartási támogatásban részesül a jogosultsági idő lejártáig, más részük – 2015. március 1-től – a pénzbeli és természetbeni juttatásokról szóló 4/2015. (II. 25.) önkormányzati rendelet alapján a lakhatási települési támogatást kapja havi rendszerességgel. Az önkormányzati rendelet a normatív lakásfenntartási támogatás megállapítására és mértékére vonatkozó korábbi törvényi szabályokat csaknem száz százalékban átvette, melynek következtében a lejárt lakásfenntartási támogatás helyett a lakhatási települési támogatást igénylő háztartás változatlan feltételek esetén ugyanolyan összegben részesül támogatásban, mint korábban.
Települési szinten számokban ez a következőt jelenti 2015. évben:
I-II. Hóban kifizetett normatív lakásfenntartási támogatás összege: 5 524 000,- Ft, ebből
saját forrásból (10 %) : 552 400,- Ft
állami támogatásból (90 %) : 4 971 600,-Ft.
III-IX. Hóban a lakhatási kiadások csökkentésére kifizetett támogatások összege 18 079 100,-Ft, amelyből
a normatív lakásfenntartási támogatás összege: 11 108 300,- Ft,
(ebből saját forrásból 1 110 830,- Ft, állami támogatásból 9 997 470,-Ft)
a lakhatási települési támogatás összege: 6 970 800,- Ft (100 % -ban saját forrás).
Január 1. és szeptember 30. között havonta átlagban 656 háztartás részesült támogatásban lakhatási kiadásai csökkentéséhez. Közülük 397 fő igényét megújítva már lakhatási települési támogatást kap. A támogatásra felhasznált összeg a fentiek alapján összesen 23 603 100,- Ft.
5./ Az üres lakások természetbeni bérbeadásával, azaz „albérlet természetbeni támogatása” tárgyú javaslata a lakásrendelet módosítása kapcsán nem került beépítésre a rendeletbe, mivel az nem illeszkedik a szociális bérlakások pályáztatásának jelenlegi koncepciójához az érvényben lévő pontrendszeren alapuló elbírálási rendhez.
Orosháza Város Önkormányzatának tulajdonában van 306 db önkormányzati bérlakás, amiből 165 db összkomfortos, 103 db komfortos, 5 db félkomfortos és 33 db komfort nélküli. Ezen kívül 35 db összkomfortos lakásra van bérlőkijelölési jogunk. 28 db önkormányzati lakás jelenleg üres, melynek oka, hogy a lakást a bérlők rendeltetésszerű használtra nem alkalmas állapotban adták vissza, a lakásokban sok helyen hátralék miatt leszerelt közüzemi mérőórákat hagyva. A közüzemi szolgáltatók csak abban az esetben szerelik vissza az órákat, ha a felhalmozott tartozást az Önkormányzat, mint tulajdonos kiegyenlíti. A költségvetésben nincs külön keret az ilyen tartozások megfizetésére, kizárólag a költségvetés módosítások során van lehetőség fedezetet teremteni. További problémát jelent a lelakott ingatlanok felújításának költsége. Ezen lakások a rendeltetésszerű használatra nem alkalmasak, így bérbeadásukra nincs lehetőség.
Az Ön által javasolt támogatási formához nagyon hasonló volt Orosháza Város Önkormányzata és az OVÖ Egységes Szociális Központ együttműködési megállapodása (2013. február 25.) a „FogLak” – Utcán élő hajléktalanok társadalmi reintegrációja Orosházán című TÁMOP-5.3.3-12/1-2013-0003 azonosító számú pályázat kapcsán. A pályázat keretében zajló lakhatási programelem megvalósításához önkormányzati lakások bérlését tette lehetővé az ESZK számára. A pályázat révén 4 önkormányzati bérlakásba 5 fő került elhelyezésre az elmúlt közel egy év alatt.
Az ehhez hasonló pályázati lehetőségeket keressük, hiszen ebben a formában hatékonyan tudtunk segíteni a leginkább rászoruló személyek beilleszkedési és lakhatási problémáin.
Kérem válaszom elfogadását!
Szabó Ervin a választ nem fogadta el. – Azt gondolom, hogy ezt a képviselő testületnek is meg kell vitatnia. Addig, ameddig egy olyan személy is van, aki rászorult, és lakáshoz akar jutni, addig dolgozni kell.
———-
Újabb interpelláció, ismét dr. Szabó Ervintől
Képviselői indítvány a nemzeti kincsünk – a földvagyon – jelenleg „forgalomképes” önkormányzati tulajdonban lévő külterületi mezőgazdasági jellegű vagyonelemeinek „forgalomképtelen” kategóriába átsorolására.
A külterületi földvagyon elemek valamennyi művelési ága (szántó, legelő, kaszáló, rét) nemzeti kincsünk körébe tartozik, így joggal tölt be különleges szerepet önkormányzatunk vagyontárgyai között.
A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVII. törvény 5. §-a szerinti kategória besorolás alapján, az önkormányzat vagyonkataszterében, forgalomképes „üzleti” kategóriába vannak sorolva a külterületi mezőgazdasági földvagyon elemek.
Figyelemmel arra, hogy a vagyonkataszterben – a kapott információkkal is megerősítve – ezen vagyonelemek „üzleti” alapú, azaz forgalomképes kategóriába vannak besorolva, ezáltal a forgalomképesség természeténél fogva magukban hordják annak mindenkori lehetőségét, hogy megtörténhessen az önkormányzati tulajdonjoguknak másra való átruházása.
A jelenlegi „üzleti” besorolás módosítására – az önkormányzati mezőgazdasági földvagyon elemeinek mindenkori védelme érdekében – a testület szabadon rendelkezik azon tulajdonosi jogosultsággal, hogy a vagyonkataszterben megjelölt külterületi mezőgazdasági földvagyon tekintetében szabadon határozhat a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. §-a szerinti vagyoni kategóriába sorolás jelölésében.
Előbbiek okán a Testületnek jogosultsága van arra, hogy a forgalomképes „üzleti” kategóriából azokat átsorolja az „önkormányzati törzsvagyon korlátozottan forgalomképes” kategóriájába.
Előbbiek alapján a Testületnek joga van arra is, hogy akképpen döntsön, hogy a településünkön a vagyonkataszterben megjelölt minden külterületi mezőgazdasági ingatlan kerüljön át az önkormányzati törzsvagyon forgalomképtelen csoportjába, vagy ha úgy tetszik, így történjen meg a „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű” nemzeti vagyonná nyilvánítása.
Természetesen ettől az átsorolástól függetlenül, ezen vagyonelemek hasznosítási módjai és formája változatlanul – így pl. a jelenleg futó 2014. szeptemberében az 5 évre megkötött földhaszonbérleti szerződések jogi státusza is – változatlanul megmaradna.
Ezen átsorolás egyben a földvagyon mindenkori „a közérdekében” védelmén túl arra is lehetőséget adhatna többek között, hogy segítse Orosháza népességmegtartását is – mellyel kapcsolatosan javasoljuk -, hogy ezen önkormányzati törzsvagyon ingatlanokból olyan családoknak adjunk földhaszonbérleti jogosultságot (főleg fiataloknak), akik vállalják, hogy itt élnek, ide szülnek gyereket, azaz családot alapítva gazdálkodnak.
Tisztelt Polgármester Úr!
Fentebbiekben előterjesztett – az önkormányzati földvagyonnak, mint a nemzeti kincsünk védelmében is – kiemelt fontosságára tekintettel kérem az alábbi képviselői indítvány szíves támogató a következő testületi ülésre történő előterjesztésére és elfogadtatására:
1. Minden önkormányzati tulajdonú külterületi mezőgazdasági ingatlan kerüljön átsorolásra a „forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyonba”.
2. Az önkormányzati törzsvagyonból kiemelten preferáljuk az Orosháza népesség megtartása érdekében a fiatal, hosszú távú gazdálkodásra és családalapításra vállalkozó családokat.
A polgármester az alábbi választ adta.
A Képviselői indítvány a nemzeti kincsünk – a földvagyon – jelenleg „forgalomképes” önkormányzati tulajdonban lévő külterületi mezőgazdasági jellegű vagyonelemeink „forgalomképtelen” kategóriába átsorolása tárgyú interpellációjára az alábbiak szerint válaszolok:
Az első rész tekintetében:
A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5.§-ában rendelkezik az önkormányzati vagyon köréről:
‘5.§
(1) A helyi önkormányzat vagyona törzsvagyon vagy üzleti vagyon lehet.
(2) A helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon külön része a törzsvagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja, és amelyet
a) e törvény kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősít,
b) törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít (az a) és b) pont a továbbiakban együtt: forgalomképtelen törzsvagyon),
c) törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete korlátozottan forgalomképes vagyonelemként állapít meg.’
A nemzeti vagyonról szóló törvény 3. § (1) bekezdés 12. pontja rögzíti a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon fogalmát is, amely alatt – az önkormányzati vagyon tekintetében – az önkormányzat kizárólagos vagyonát nem képező azon nemzeti vagyon értendő, amelynek helyi önkormányzati tulajdonban történő megőrzése hosszú távon indokolt.
A külterületi mezőgazdasági ingatlanok önkormányzati tulajdonban való megőrzését hosszú távon valóban indokoltnak találom, azonban a nemzeti vagyon előbbiekben ismertetett rendelkezése alapján a törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgyaknak közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását kell elősegíteniük, amelyre vonatkozóan a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény tételes rendelkezéseket nem tartalmaz.
Véleményem szerint az önkormányzati vagyon védelméhez a mezőgazdasági ingatlanok átruházása lehetőségének kizárása önmagában nem elegendő, ezért a jelenlegi szabályozási környezetben nem látok lehetőséget arra, hogy a forgalomképes üzleti vagyont képező kategóriából a törzsvagyon forgalomképtelen, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemei közé soroljuk át a külterületi földvagyonunk egészét.
Interpellációja összegzésében második pontként megfogalmazott javaslatára, mely szerint “az önkormányzati törzsvagyonból kiemelten preferáljuk az Orosháza népesség megtartása érdekében a fiatal, hosszú távú gazdálkodásra, és családalapításra vállalkozó családokat” azt tudom válaszolni, hogy a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 38.§-a részletesen meghatározza a föld hasznosításának szabályait. A törvény értelmező rendelkezései tételesen tartalmazzák azt is, hogy a föld használatára, hasznosítására vonatkozó szerződés kikkel köthető meg. Ez a felsorolás taxatív, kiterjesztése vagy szűkítése nem lehetséges. Erre tekintettel városunk népessége megtartása érdekében a családalapítás és a hosszútávú gazdálkodás vállalása a szerződő partnerek kiválasztása során pozitív diszkriminációra nincs lehetőség.
Az előzőekben megfogalmazottak természetesen nem jelentik azt, hogy Képviselő-testületünk nem tekinti egyik kiemelt céljának a város népességmegtartó erejének fejlesztését, erősítését. Ezen cél érdekében széles körű együttműködést kívánunk kialakítani, melyhez a továbbiakban is várom a képviselők együtt gondolkodását a feladatok meghatározása érdekében.
Kérem válaszom elfogadását!
Szabó Ervin ezúttal sem fogadta el a választ. – Városunk vagyonának hosszútávú megőrzése kiemelten fontos. Az interpelláció azt szolgálta volna, hogy a települést erősítse, a versenyképességét növelje, és biztosítja a vagyonelemeit.
A testület a végén 9 igen és 4 nemmel elfogadta a polgármesteri választ.
———-
A negyedik interpellációt Fetser János MSZP-s frakcióvezető nyújtotta be
Az interpelláció tárgya: Fideszes kifizetőhely a város és cégei? Az adófizetők pénzéből?
Tisztelt Polgármester Úr! Mivel a képviselő-testületben önöknek jelentős többségük van, ezért úgy gondolják, hogy bármit megtehetnek, úgy sincs következménye, hiszen mind a közszolgálati országos médiában, mind a helyiben folyamatos a propagandamunka és a félretájékoztatás. Már az is több mint gyanús volt, hogy Dávid Zoltán úgy alkalmazta Fejes Róbertet a választás után, hogy erről sem a testületet, sem a közvéleményt nem tájékoztatta. Csak, miután rákérdeztünk, akkor kezdett gyanús magyarázkodásba. Majd pedig Fejes úr vezetésével és a földtulajdonosok megadóztatásával létrehozták a mezőőrséget, ahol szintén megkérdőjelezhető módon történt a pályáztatás és a személyek kiválasztása is. Sokan mondják azt a városban, hogy nem csak etikátlan, hanem gusztustalan is a fideszes alpolgármester férjét így álláshoz juttatni, hiszen már az is felháborodást keltett, hogy 3 alpolgármestert fizet a város.
A pofátlanságot még fokozták, amikor a 2015. szeptember 25-i ülésen a nyilvánosság előtt nem mertek válaszolni arra, hogy még milyen szerződése van Fejes Róbertnek a Városgazdálkodási Zrt.-nél? A kérdésre 2015. október 16-án kaptunk választ részben. Vicces, de titoktartási záradékot tartalmaz. Megtudtuk, hogy ha nem mezőőr, akkor tevékenyen és hatékonyan részt vesz a cégen belüli őrzés-védelem szakmai munkájában, másrészt kontrollálja is. Kérdés: hogyan vesz részt tevékenyen és hatékonyan a szakmai munkában? Miért nem pályáztatták meg az állást? Hetente és naponta hány órát kell ezért a pénzért dolgozni?
Csizmadia Gergely pofátlan 8 millió forintos prémiuma és a tavalyi, közel 300 millió forintos veszteség után kíván-e vizsgálóbizottságot megbízni, amely grémium tájékoztatná a lakosságot arról, hogy mit is művelnek maguk hatékony gazdálkodás címszó alatt? Ha nem, akkor milyen állásokat kreált az elmúlt hónapokban a fideszes családtagoknak a hivatalban és a város cégeinél? Miért kell egy ilyen választ titoktartási záradékkal ellátni? Talán csak nem azért, mert szégyellik a disznóságot?
Várom megtisztelő válaszát.
A polgármester jogosult erre válaszolni, meg is tette.
Az, hogy a Fidesznek az orosházi Képviselő-testületben jelentős többsége van, javarészt annak is köszönhető, hogy nincs már támogatottsága annak a sértegetésen alapuló balhépolitizálásnak, amit a helyi MSZP képvisel. Alaptalan gyanúsítgatás és hangulatkeltés… Magyarázkodni nem nekünk kell Képviselő Úr hanem Önöknek.
A szakmailag magas szinten felkészült mezőőr kollégák a működési területünkön minden nap hatósági ellenőrzést hajtanak végre, igazoltatnak. Látható a külterületeken a prevenció hatása, kevesebb a terménylopás, az illegális szemétlerakás, a gazdák közötti nézeteltérések. Több alkalommal közös szolgálatot láttak el a rendőrséggel és a helyi méhészegyesülettel, jó a kapcsolatuk a gazdákkal, katasztrófavédelemmel, vadásztársaságokkal, és a tanyán élőkkel is.
Tisztelt Képviselő Úr! Mindezek tükrében magyarázzák meg Önök azt, hogy miután végigkísérték a mezőőrök pályáztatásának folyamatát, betekintettek a dokumentumokba és kérdéseikre választ kaptak, miért is kérdőjelezik meg a mezőőrök kiválasztására irányuló eljárást? Miért is vélik – idézve Önt Képviselő Úr – „pofátlanságnak” azt, hogy egy önkormányzati alkalmazott a munkaidőn kívül, munkakörét nem érintve további munkát végez?
Ami az Ön által említett „kreált munkahelyeket” illeti, válaszom a következő. Polgármesterként, városvezető társaimmal első számú feladatunknak tekintjük, hogy Orosháza városában minél több munkahely teremtődjön, a térség felemelkedését és az itt élők segítését szolgáló lehetőségen dolgozunk. Vallom, hogy ahol munkahely van, ott élet van, onnan nincs elvándorlás, ott a családok meg tudnak élni.
Teljes mellszélességgel dolgozunk tehát olyan projekteken, melyek eredményeképpen Orosházán hosszú távon fenntartható munkahelyek keletkezzenek.
Kérem válaszom szíves elfogadását.
Fetser János nem fogadta el a választ: – Ön nem válaszolt a feltett kérdésekre. Hetente és naponta hány órát dolgozik ezért, mekkora fizetést kap. Eddig miért nem volt erre az állásra szükség? Milyen kreált állásokat hoztak létre eddig a város cégeinél? Az utca népe így fordítja le ezt: közönséges lopás
A testület 9 igen, 2 nem, 2 tartózkodással elfogadta a polgármester válaszát.
Kérdések
Fetser János: – Két hónapja már szóvá tettem, hogy a város számos területén nem működik a közvilágítás. Kaptam egy választ, amiben leírták, jelezték a Démásznak, akik azt mondták, megvizsgálják. De továbbra sem változott semmi, több olyan terület van, ahol nem működik a lámpa. Kérem, lépjenek fel hatékonyabban!
Dávid Zoltán polgármester azt kéri az illetékesektől, hogy legyenek határozottabbak a szolgáltató felé, és jelzi a képviselőnek, írásban kap majd választ.
———-
Fetser János: – Az elmúlt hónapokban kértük, hogy az Orosházi Kórházról kapjunk tájékoztatást. A polgármester azt ígérte, egyeztet erről a kórház igazgatójával, de még mindig semmi nem történt. Megkerestek a betegek, a dolgozók egy problémával. Amikor a mentő jön be hátul a kórházban, olyan lehetetlen útvonalon halad, hogy az elképesztő, egy óriási gödrön kell átmennie. Ha tudunk ebben segíteni, tegyük meg, aszfaltozzuk azt le.
Dávid Zoltán válaszol: – A kórházi beszámoló nincs levéve a napirendről, de amíg főigazgató úr nem kap engedélyt, addig nem nyilatkozhat. Amint ez megvan, a testület elé hozzuk. Én is ismerem a mentőbejáró problémáját, szóvá is tettem már. Ha a kórház ezt nem tudja maga megoldani, segítünk, ebben egyetértek önnel.
———
Fetser János: – Állampolgárok kerestek meg, hogy a közelmúltban elhunyt egy ember, akinek háza és kocsija volt, de nem volt senki, aki eltemesse. A város pénzén temették el, de nem volt a temetésén búcsúztatás. Van ilyen helyzet?
Dávid Zoltán úgy válaszolt, nem hallott az esetről, de kivizsgálják.
Ezzel véget ért az ülés nyilvános része, köszönjük a figyelmet!
