Mezőőrök, TDM, SZMSZ módosítás, járási hivatali beszámoló, költségvetési támogatási kérelem és PILOT program. Ezek is témák lesznek. Akit érdekel, tartson velünk.
Szép augusztus végi péntek reggel kívánunk. Az újabb melegfront még ugyan nem ért ide, de abban biztosak vagyunk, hogy – legalábbis politikai értelemben – meleg helyzetekben bővelkedni fog ez az ülés is. Azt, hogy mik lesznek a témák, tegnap már összefoglaltuk, itt lehet olvasni. A részletes előterjesztéseket pedig ide kattintva lehet elérni.
Klikk a témára, oda ugrik az oldal
Napirend előtt a fürdő 1%-ról
Mezőőri járulék – kevesebben fizetik majd
SZMSZ – most már mindig kérdezhetnek
PILOT – új cég a programban
Sok vagy nem a TDM pénze?
Interpellációk
Kérdések
08:49
Egyébként sem szokott nagy érdeklődés lenni egy egy ülésen, de most a szokottnál is kihaltabb a nagyterem az ülés előtt 10 perccel.
08:54
A két egykori polgármester (Fetser János és Németh Béla) és a jelenlegi városvezető (Dávid Zoltán) már a teremben van. Egymással egyeztetnek. Hogy miben, azt nem tudjuk.
Az összes képviselő megérkezett, így megkezdődött az ülés.
Napirend előtt a fürdő 1%-ról
Napirend előtti felszólalással kezdődik az ülés. Füvesi Sándor MSZP-s képviselő a fürdő 1%-ának értékesítése kapcsán szólal fel, az ügy régóta húzódik, a napokban azonban született egy rendőrségi határozat. A Fidesz ennek kapcsán szerdán tartott sajtótájékoztatót, erről itt írtunk.
– 22,5 millió forintos károkozás történt, ennyivel rövidítették meg az orosháziakat. Egy éve feljelentést tettem hűtlen kezelés miatt, mert az önkormányzat megvásárolt 3 darab 1%-os részvényt, 3 tulajdonostól. Kettőt névértéken vett meg, a Zöld Harmónia Kft tulajdonában lévő 1%-ért 22,5 millió forintot fizettek, ezzel szerintem a fideszes városvezetés vétkes kötelességszegést tett. A rendőrség nyomozott, amiben döbbenetes új tényre is fény derült. Megállapították, hogy 2010-ben 350 ezer forintért megvásárolhatta volna meg a részvényt az önkormányzat, a közlönyben meg volt hirdetve, ezt tudni kellett volna. 350 ezer forint helyett 22,5 millió forintot fizetett a városvezetés egy olyan részvényért, ami nem akadályozhatta volna meg a két cég összeolvadását. Egy személy ebből a vételi árból 15 millió forintot felvett egy összegben, a rendőrség sikkasztást bűntett miatt vádemelést tett. A testületnek meg kell ismerni ezt a határozatot, javaslom, hogy ezt vegyék napirendre, és az önkormányzat éljen panasszal, ill. hozza nyilvánosságra a határozatot. Ha nem teszik, elismerik a felelősséget – zárja Füvesi.
Dávid Zoltán polgármester elmondja, Füvesi feljelentését az illetékes hatóság már kivizsgálta.
– A rendőrség az ügyet lezárta, mert nem talált olyan dolgot, amiért intézkedni kellene .
A napirend előtti felszólalásra Elekes Lajos alpolgármester válaszolt.
– Füvesi úr károkozást említ. Ez akkor merülhet fel, ha valamit nem értékben vásárolunk meg. A rendőrségi határozat kimondja, minden szabályosan történt, az összes ön által felvetett kérdést rendezi. Tudom, nehéz megérteni, hogy két olyan cégtől, amik saját városi tulajdonban vannak, névértéken vesszük meg a részvényt. A névérték, a vagyoni érték és a valós érték különböző dolog, ezeket nem érdemes keverni. De olvassa el a határozatot, a rendőrség világosan leírja, mi történt. Megvédem a hivatali dolgozókat, hiszen a cégközlöny figyelése nem tartozik a városházi dolgozók a munkaköri kötelességébe. És még egy fontos gazdasági pontosítás: önök folyamatosan elővásárlásról beszélnek, de a Zrt-nél nincs elővásárlási jog. Az ügyben az a legérdekesebb kérdés, hogy miért került 2007 előtt, az akkori MSZP-s városvezetés idején ilyen komoly előjogokkal tulajdonosként a cégbe az 1%-os tulajdonos. Füvesi úr pedig folyamatosan különböző tényállásokat emleget, ezért át fogom nézni, hogy milyen jogi lehetőségek vannak ön ellen – zárta Elekes.
Mivel Füvesi kérte, hogy ezt a témát vegyék napirendre, így erről szavaznak a képviselők. 5 igen, 10 nem ellenében nem fogadták el, tehát nem tűzték napirendre.
09:11-09:20
1.) Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról
Vita nincs, 13 igen és 2 tartózkodás mellett elfogadták a napirendet.
2.) Tájékoztató az Orosházi Járási Hivatal 2014. évi tevékenységéről
Dr. Lustyikné dr. Papp Anikó, a járási hivatal vezetője az ülésteremben. Szóbeli kiegészítést tesz. – A hivatalom által elkészített tájékoztató anyag a tavalyi évi eredményeket, adatokat mutatta be. De mivel 2015 augusztusában vagyunk, ezért tájékoztatom önöket a legfőbb idei évi történésekről. Áprilistól megvalósult a területi állami igazgatás integrációja, egységes hivatal jött létre, a járási szakigazgatási szervek megszűntek. Februártól Orosházán is megnyitotta kapuit a kormányablak, Tótkomlóson most zajlik a kormányablak kiépítése. Így az ügyfélszolgálati feladatot egy megújult, modern környezetben, a korábbinál 12 órával több ügyintézési időben állunk az ügyfelek rendelkezésére. Folyamatban van a járási hivatal épületének felújítása, ami költséghatékonyság szempontjából is fontos.
Dávid Zoltán kiemeli, a kormányablak kapcsán pozitív visszajelzéseket kapnak, ez fontos, és az épület felújítása további fejlődést jelez előre.
Tóth Zoltánné (Fidesz) képviselő szerint a hivatal gondos és lelkiismeretes munkát végez, ezt ügyfélként is megtapasztalhatta a napokban, és külön öröm, hogy az épület is megújul.
Mezőőri járulék – kevesebben fizetik majd
3.) A mezei őrszolgálatról szóló 3/2015. (II.25.) önkormányzati rendelet módosítása
Füvesi Sándor kér szót:
– Idén januárban döntött a testület többsége, hogy ezt a szolgálatot létrehozza, egy hónapra rá a rendeletet is megalkotta. A cél, hogy a külterületeket fokozottan őrizzék, és érv volt az állami támogatás is. Elmondtam akkor, hogy ha erre valóban szükség van, akkor miért nem a már meglévő szervezeteket, a rendőrséget és a polgárőrséget kellene támogatni. A polgárőrség támogatását megemelni kellene, nem elvenni tőlük. Tavaly a polgárőrséget 600 ezer forinttal támogatta az önkormányzat, idén semmivel, pedig munkájuk hasznos, nincs rá panasz. A mezőőrséget az orosháziaknak kell finanszíroznia, először 16, majd 13, a mostani előterjesztés miatt 10 millióval számolják a költségeket, és most kiveszik a zártkerteket. Többször volt téma testület előtt, de egyszer sem derült ki, hogy három hónapig havi bruttó 225 ezer forintért mezőőri szakértőt alkalmaztak, aki éppen az egyik alpolgármester házastársa. Fejes Róbert ezek szerint nem jó munkát végzett, mert most újra napirenden a téma, és kiveszik a zártkerteket. Elmondták, hogy az állásokat megpályáztatják, ez meg is történt, fideszes módon, az újságban például nem volt benne. És láss csodát, a mezőőri szolgálat vezetője Fejes Róbert lett. Ha valakinek nem lett volna egyértelmű, hogy miért kellett ez a szolgálat, akkor itt a válasz. Van új autó, formaruha, ezért kell ezer forintot fizetni havonta hektáronként az érintett lakosoknak. Fejesné még saját frakciójából sem kapott meg minden szavazatot, hogy alpolgármester legyen, értem miért.
Horváth József (Fidesz) nem kívánja kommentálni Füvesi “tényfeltáró adathalmazát”, mert szerinte rosszindulatúan tünteti fel a mezőőrséget.
– Orosháza gazdálkodói új lehetőséget kaptak, a terménylopások és egyéb cselekmények megelőzéséhez. A gazdakör folyamatosan egyeztetett a mezőőrség felállítása kapcsán, és az is világos volt már korábban, hogy ez plusz munkával és költségekkel jár. A hivatali munkatársak elmondták, hogy milyen nehezen lehet regisztrálni a földeket a rengeteg osztatlan közös tulajdon és külföldön élő tulajdonos miatt. Az, hogy ennyi zártkert van Orosházán, ez a korábbi Téesz terület eladásoknak köszönhető. Időközben be kellett látni, hogy a mezei őrszolgálat a zártkertekben nem tud működni. Emellett sokan külföldön élnek, vagy elhaláloztak, de a résztulajdon miatt őket is meg kellett találni, ami aránytalanul nagy terhet rótt a hivatalra. Ez a mostani módosítás épp ezért szükségszerű volt. A mezőőrök havonta 15-20 esetet tárnak fel. Emellett sok mezei lopást sikerült megakadályozni, felderíteni, és ezek az ügyek mind a rendőrség előtt vannak már. Ezeket a mezőőrök derítették fel, és javaslom a szolgálat bővítését a későbbiekben.
A mezei őrszolgálat munkájáról bizottság előtt fognak majd beszámolni – tette hozzá Dávid Zoltán polgármester, majd megadta a szót Elekes Lajosnak.
– Egy rendeletmódosítással a mezőőri járadék alapját módosítjuk, azért, hogy egyszerűsödjön az adminisztratív munka mind a hivatal, mind pedig a járulékkal terheltek részéről. Ez összességében egy jelentős megtakarítás, ehhez képest belemegyünk egy ilyen vitával. Ízléstelennek tartom, hogy most már sokadjára ilyen személyeskedést enged meg Füvesi képviselő Fejes Róbertnével szemben. Van egy ember, aki alkalmas a posztra, elnézést kérek, hogy családtag, de nem ezért került oda. Fejes Róbert alkalmas. Itt van Benkő Ferenc, önök folyamatosan támadták, pedig látható, nyereségesen működteti a városüzemet. Az igaz, hogy a bűncselekményeket ha leosztjuk, akkor az arány külterületen alacsonyabb, de hát ott kevesebben is élnek. A cél, hogy amit a külterületen élő család megtermel, azt be is tudja takarítani, az életük ne legyen veszélyben. Volt Füvesi úrnak egy olyan mondata, amivel szakmailag minősíti a mezőőri szolgálatot. Most itt egy előterjesztés, de hát ez egy pénzügyi előterjesztés. Felmerült bennem, hogy üljünk le az ellenzékkel, hogy egyeztessünk a migráns ügyben, ami érintheti Orosházát is, mert a mezőőrök háromszor jelentették, hogy migránsok vonultak át a határban. Amikor ilyen időket élünk, és folyamatosan változik a külterületet is érintő helyzet, akkor éppen hogy erősíteni kell egy ilyen szervezetet, ami segíthet abban, hogy folyamatosan ellenőrizzük a külterületet.
Bojtor István (Fidesz) alpolgármester: – A polgárőrség nem adott be pályázatot év elején, ez elmaradt valami miatt, ezért nem kaptak forrást, de egyeztetünk velük, magam is többször beszéltem velük a nyáron. A mezőőri szolgálat további fejlesztése is indokolt.
Fetser János, MSZP-s frakcióvezető szerint a migráns téma felvetése most itt figyelemelterelés: – A környező települések egyikén a bíróság által megítélt kártérítést kell fizetni a gazdáknak, mert a mezőőrök nem úgy látták el a feladatot, ahogy kellett volna. Hallottam több gazdától, hogy ez Orosháza esetében is felmerülhet, reméljük nem fog. Módosító indítványt tennék, a 4. pontban, ami mentesítené egy hektár vagy annál kisebb terület esetében a fizetés alól a tulajdonosokat. Épp a kicsinysége miatt kérem fontolják meg, hogy ezt emeljék fel 3 hektárra, tehát a 3 hektár vagy az alatti területek után ne kelljen fizetni, mert ez nem rendítené meg a költségvetést.
Sára Csaba (Fidesz) szerint Füvesi ahhoz szól hozzá, amihez nem ért, hogy ki kinek a kije, erről viszont nem szeretne Sára vitatkozni: – Nekem jó tapasztalatom van a mezőőrökkel kapcsolatban. Méhészkedem, és többször tapasztaltuk méhésztársaimmal, hogy idegen méhészek jöttek be, és beteg állományt tettek le a körzetünkben. Ennek felderítésében segítettek a mezőőrök. Ön szerint ismét egy újabb terhet rakunk a lakosságra, de ez éppen önökre volt jellemző, hiszen az önök kormánya alatt kellett mindenért fizetnie a lakosoknak.
Dr. Szabó Ervin (Jobbik): – Már rég nem a mezei őrszolgálatról szól ez a kérdéskör, és egy dologról elfeledkezünk: elő tudjuk adni, hogy milyen fontosak a város lakosai, de nem csak gazdaságilag lehet érzékenynek lenni, hanem a lakosság iránt is. A mezőőrök azt a biztonságérzetet szolgálják, amire szükség volt és lesz is. Jó, hogy kitértünk a migrációra, ezt a problémát egyre inkább érinteni kell, és jó kezdeményezésnek tartom, amit alpolgármester úr megemlített, mert a java most jön és nem lehetünk felkészületlenek, és az önkormányzatnak tervet kell kidolgozni, akár a kormányzati elképzeléseken túlmutatóan. Személyes véleményem, hogy ezt már régen meg kellett volna fogni, sőt visszafordítani.A mezőőri szolgálatban felkészült emberek vannak, és azon kellene gondolkodni, hogyan lehet ezt a szolgálatot bővíteni, hogy a lakosság biztonságát mind jobban szolgálhassák. Kérem, hogy erre térjünk vissza, érdemben tárgyaljunk erről.
Dávid Zoltán szerint Orosháza kisváros, előfordulhat, hogy valaki állást kap valahol, ahol rokoni szál van, de nem lényeges, hogy kinek ki a házastársa, az a fontos, hogy alkalmas vagy sem a feladatra. A mezőőri szolgálat jó szakemberekkel dolgozik, nem kétséges, hogy jó döntés volt megalakítani, sőt, kicsit mintha előre láttunk volna – utalt a migráns kérdésre a polgármester is.
– Nincs annyi rendőr, amennyire szükség lenne, ezért működnek együtt a mezőőrökkel, polgárőrökkel. Fontos, hogy a város biztonság érzete minél nagyobb legyen. Bár a környékünkön az országoshoz mérten alacsonyabb a bűncselekmények száma, de városvezetőként azt mondom, egy is sok. Akitől ellopnak valamit, akit kirabolnak, az rosszul érzi magát. A mezőőri szolgálat ebben segít, volt, hogy tetten értek illegális hulladéklerakókat, stb. Ez egy jó dolog. És ahogy mondta Fetser képviselőtársam, igen, ha finomítani kell egy rendeletet, akkor tegyük meg, ez helyes lépés, egy folyamat. Fetser képviselőtársam módosító javaslatát csak azért nem támogatom, mert nem tudom, hogy milyen következményei lehetnek.
5 igen, 10 nem mellett nem fogadták el, tehát marad az egy hektáros határ. Az eredeti előterjesztést 12 igen, 3 tartózkodás mellett megszavazta a testület.
SZMSZ – most már mindig kérdezhetnek
4.) Orosháza Város Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítása
Ezt a napirendet is Füvesi Sándor hozzászólása indítja: – Az elmúlt 5 évben biztos nem történt olyan, hogy az önkormányzat felettes szerve helyre tegye az SZMSZ-t. Megmondtuk, hogy ez az SZMSZ rossz, egy diktatórikus városvezetéshez illik, de ez nem véletlen, mert a fideszes többség ilyet akart, hogy minél kevesebb jogosítványa legyen az ellenzéknek, korlátozzák a hozzászólásokat, el lehetetlenítve ezzel a normális vitát. És azt is megtiltották, hogy kérdezzünk. Mitől félnek? A kérdésektől? Két rendkívüli ülés volt a nyáron, ahol kérdezni akartam, nem lehetett. Javaslatot tettem, hogy módosítsuk az SZMSZ-t, elutasították.
– Minden képviselőnek alapjoga, hogy kérdezzen, de önök ezt leszavazták. De szerencsére a kormányhivatal ezt felülbírálta, és most kénytelenek ezt a módosítást megtenni, amit én már többször kértem. Mit lehet azzal a jegyzői hozzáállással kezdeni, ami azt mondja, hogy ez csak kerettörvény, és hiába mutatunk rá, hogy a törvény felette áll az SZMSZ-nek. Majd a kormányhivatal tesz rendet, hogy márpedig az SZMSZ nem jó. Tavaly, amikor a média kft a választási törvény kapcsán törvényt sértett, akkor sem szólalt fel jegyző, akkor sem, most sem kaptunk megfelelő iránymutatást a jegyzőtől, azért, mert itt az az elvárás, hogy mindenki bólogasson, kiszolgálja a Fideszt, az ellen véleményét tartsa meg magának. Az volt a szórólapjukra írva, hogy csak a Fidesz, ebben legalább nem hazudtak.
Dávid Zoltán kétszer is figyelmeztette Füvesit. hogy a tárgyról beszéljen: – Ez a személyeskedés, sértő felszólalás, a tárgytól eltérés nem viszi előre az önkormányzati munkát. Nem értem, miért áll így hozzá. Az első, hogy mindig le kell fektetni a szabályokat, ezeket közösen elfogadtuk, eszerint dolgozunk.
Elekes Lajos: – Az elmúlt időszakban 2-3-szor került sor SZMSZ módosításra, mindig látta a kormányhivatal, egyszer sem jelzett, hogy valami ne lenne rendben. Most szakmai iránymutatást kaptunk, tehát ez nem kötelező érvényű, lehetne erről egyeztetni. De mi egy szakmai iránymutatást is magunkévá teszünk, nem vitatkozunk ezzel, megszavazzuk. Megjegyzem, a jegyzőasszony nem volt még a hivatalban, amikor az SZMSZ-t elfogadtuk. Amikor az SZMSZ-t megalkottuk, az volt a cél, hogy havonta egyszer a testület összeül, ott lehet kérdezni, de amikor rendkívüli ülést hívunk össze, akkor csak arra a tárgyra koncentráljunk, szükségtelennek tartották, hogy legyen kérdések napirend, hiszen kérdezni a rendes üléseken lehet. Azt állítani, hogy ez diktatórikus lépés volt, visszautasítom. Most felmerült az igény, hogy rendkívüli ülésen is kérdeznének, ezért módosul.
Fetser János jelzi, Dávid Zoltán hagyta az előző napirendnél, hogy Sára Csaba minősítsen, végighallgatta, amit mondani akart, csak utána kérte, hogy maradjon a tárgynál: – Mindenkinél ugyanazt a rendet állapítsa meg, ugyanazzal a mércével mérjen. Az SZMSZ kapcsán, amikor az MSZP-s időkben, vagy amikor a Fideszes támogatású Németh Béla vezette a várost, messze nem volt benne ennyi megszorítás, mint most. Megdöbbenés volt, amikor önök bevezették, hogy ha egy képviselő feltesz egy 10 mp-es kérdést, akkor arra azt mondták, hogy elhasználta az 5 percet. Alapjogot sért, nem akarják engedni, hogy vita legyen, beszéd legyen, hanem erőből le akarják nyomni az ellenzéket. A jegyzőnek nem csak az a feladata, hogy szolgálja a polgármestert, hanem a törvényesség őre. Mitől félnek? 300 milliós veszteség volt tavaly a városgazdálkodásnál. Kértünk adatokat Csizmadia Gergely, akkori vezetőtől, aki először készséges volt, majd húzta az időt és nem adott választ. Elment innen 8 milliós prémiummal, 300 milliós veszteséggel. Majd mentünk Benkő Ferenchez, szintén készséges volt. Kért két hetet, majd rákérdeztünk, hol az anyag, azt mondta, egyelőre nem engedték. Majd jóval több mint 1 hónappal később megérkezett a kérdések 25%-ra a válaszok. Itt jelezném visszautalva egy korábbi hozzászólásra, hogy mi nem Benkő Ferencet, hanem az intézkedéseit minősítettük – zárta Fetser János.
Dávid Zoltán jelzi, ez a hozzászólás sem tartozott a tárgyhoz: – A jegyző igenis a törvényt képviseli, az SZMSZ-ben leírtak szerint járt el, amikor azt mondta, hogy rendkívüli ülésen nincs lehetőség kérdezni, hiszen így is volt a szabály szerint. Tehát ő a szabályok mellett állt ki, nem a politikusok mellett. Füvesi képviselő minden felszólalásában olyat mond, ami sugall, félelmet kelt. Törvényesen működünk, betartjuk a szabályokat, jegyzőasszony is a szabályok szerint járt el.
Dr. Szabó Ervin: – Nincs az a legjobb jogalkotó akarat, ami ne igényelne állandó gondoskodást, módosítást, erről van szó most is. Ez nem annyira ördögtől való, mint amilyen vita most lett belőle. Egy szó beemelésével a rendkívüli ülésen is lehetne kérdezni, és nem kell paragrafust átírni. Én ezt javaslom.
Fetser szerint egyértelmű és világos, hogy a törvény ellenében is korlátozták az alapjogokat, amit a jegyző meg is kívánt magyarázni. Ezt tovább szigorítani még viccesebb lenne. – Ha önök esküjükhöz mérten hozzák a döntéseket, akkor nem félnek a kérdésektől és véleményektől. Amíg ön, polgármester úr az ellenzéki padsorokban ült, lehetősége volt bejelentésekre is, amivel sokszor élt. Nem további korlátozásokra, hanem kiterjesztésekre van szükség. A jegyzőtől azt kértem, hogy az orosházi hagyományoknak megfelelően a város érdekeit képviselje, és ne egy szűk kör érdekeit képviselje.
Dávid Zoltán újra megkéri, hogy ne sértegessék a város jegyzőjét, mert mindig a törvényeket betartva járt el, az SZMSZ-re hivatkozott, amikor azt mondta, hogy rendkívüli ülésen SZMSZ szerint nem lehet kérdezni. Az SZMSZ-t látta a felettes szerv és elfogadta. Most felülbíráljuk. Régebben más szabályok voltak, de emlékszem, volt nem egyszer, hogy a polgármester megvonta tőlem a szót és azt mondta, beszéljem meg a szünetben. Üléseken ki lehet tárgyalni minden témát, az üléseken mindenkinek ugyanannyi perc áll rendelkezésre. Az ülések nyíltak, be lehet jönni, meghirdetjük, hogy ülés lesz. Testületi ülésen azt gondolom, nincs arra mód, hogy befogadjunk olyan javaslatokat, amiknek nem ismertek a következményei, ezekkel a bizottsági üléseken kell foglalkozni, a testületi ülések előtt kell javaslatokat tenni. Nyitottak vagyunk azokra a javaslatokra, amik előre viszik a város ügyeit.
Bojtor István szerint megint 50 percet beszéltünk olyan dologról, amire elég lett volna egy perc is. – Történt egy felvetés, amire mi kaptunk egy iránymutatást, amit mi elfogadunk. Ennyi. A különböző alkalmatlansági felvetésekre, ill. a félelem szóra visszatérve, a munkaidejük 20-25%-át azzal töltik el, hogy a naponta beérkező képviselő kérdésekre kutatómunkát végeznek, megoldásokat keresnek és válaszokat adnak. Ez persze feladatuk, de talán egy dicséretet megérdemelnének.
Füvesi Sándor szerint vannak olyan kérdések, amikre hónapok óta nem kaptak választ, de akkor most újra felteszi majd. – Nem mondtam olyan minősítéseket, amit polgármester úr mondott. Én a tényekről beszéltem, itt a kormányhivatal levele, amiben benne van, hogy a törvénynek kell megfelelni. Ez törvénysértés, csak azt már önök nem idézték be. Az ellenzéktől elvették a külső bizottsági helyeket, elvették a felügyelő bizottsági helyeket, titkolóznak folyamatosan.
Elekes Lajos: – Tárgyi tévedés Fetser úr részéről, soha nem volt 300 milliós vesztesége a városüzemnek, tavaly volt 79 millió, úgy, hogy 150 millió forinttal romlott a hulladékgazdálkodás feltételrendszere. Most viszont már nyereséges a városüzemeltetési zrt. Minden héten úgy megyünk be dolgozni, hogy 3-4 MSZP-s kérdés érkezik a hivatalba. Régen ezt hívták obstrukciónak, az üzleti világban pedig elárasztásos technikának. Az itteni hivatali dolgozók munkáját nehezítik meg, ahelyett hogy a valós dolgokkal foglalkoznának. Ezen kérdések egy része pedig mondva csinált, amit gyorsan meg lehetne oldani és válaszolni másként.
Szabó Ervin módosító indítványát 12 igen, 2 nem, 1 tartózkodással elfogadták. A rendeletet 11 igen, 4 tartózkodással elfogadták. Vagyis lehet rendkívüli ülésen is kérdezni a jövőben.
A szünet után folytatódik az ülés.
10:47 – 11:01
Füvesi Sándor a törölt vagyonelemek kapcsán kezdi a felszólalását (egészségház, orvosi rendelők, rendelőintézet): – Feltételezem, hogy ezeket azért kell a vagyonelemek közül kivenni, mert már nem önkormányzati ingatlanok, és ez összefügg az kórház államosításával. Nem értek ezzel egyet, szerintem jó kézben voltak ezek az épületeket az önkormányzatnál, ahogyan a kórház, az iskolák is, közelebb volt, könnyebben tudtunk intézkedni, de aztán 2010 után jött, hogy heréljük ki az önkormányzatokat és mindent adjunk az államnak. Nem látom itt felsorolva a nővérszálló épületét, mert gondolom az is ment. Ennek egy része a kórházé volt, másik része az önkormányzaté, és szociális bérlakásként hasznosítottuk. Ha korábban ki lett véve ez az épület, akkor azt szeretném kérdezni, hogy mi lett ezekkel a lakásokkal, lakókkal? Az előterjesztésben úgy fogalmaznak, hogy az átvett vagyonnak az átvett feladathoz kell kapcsolódnia. Akkor például a Könd utcai szolgáltatóház, aminek már az átadás előtt sem volt köze kórházi feladathoz, akkor azt miért tudta vinni az állam?
Dr. Horváthné dr. Barta Edit jegyző válaszol: – Az önkormányzat vagyonát nyilvántartja, három csoportosításban. Amit látnak a vagyonrendeletben, azok, amelyek a korlátozottan forgalomképes minősítést kapják. Az adott kérdésre, engedje meg, hogy írásban válaszoljak, hogy a Könd utcai épület most melyik kategóriában van. Az önkormányzat feladata, hogy rendeletével, adatokkal egyező nyilvántartást vezessen, ezt folyamatosan aktualizálni kell, ez a rendelet erről szól, nem az átadásról, hanem az aktualizálásáról. Ezek tényadatok, a nyilvántartásban nem szerepelnek ezek a tételek, ezért ezeket ki kell venni.
Fetser János:– Átkerültek az állam tulajdonába a jobb minőségű háziorvosi rendelők, a rosszabb állapotúak meg itt maradtak, mint például a szentetornyai rendelő. Ez érdekes, de szerintem ezt anno nem kellő alapossággal lobbizták ki. És ha még vissza is kell bérelnünk, akkor az meg további költség.
10 igen, 5 tartózkodás mellett elfogadták.
6.) Döntés vételi jog gyakorlásáról
12 igen, 3 tartózkodás mellett elfogadták.
7.) Az Orosházi Kistérség Többcélú Társulása Társulási megállapodás módosításának elfogadása
10 igen, 5 tartózkodás mellett elfogadták.
15 igennel elfogadta a testület – az első napirend, amelyben egyetértettek.
9.) Jézus Szíve Plébánia 2015. évi támogatása
Türelmesen végigülte az elmúlt órákat az új orosházi esperesplébános, dr. Iványi László, de nem érkezett hozzá kérdés. A testület elfogadta az előterjesztést, így a katolikus plébánia egy millió forint önkormányzati támogatást fordíthat céljai megvalósítására: felújítanak a pénzből.
PILOT – új cég a programban
Fetser János bejelenti, nemmel szavaznak, két ok miatt. – Azt írják az előterjesztésben, hogy a társaság célja települések, megyék, országok közötti kommunikáció és kapcsolatépítés. Ha valaki nézi a HVG-t vagy az Átlátszót, az tudja, hogy a térségben igen érdekes programok zajlanak, érdekes elszámolásokkal. Amikor Dancsó József volt a polgármester, legalább időnként előfordult, hogy közösen adtunk be pályázatokat Makóval, Hódmezővásárhellyel. Most folyamatosan a Paprika TÉSZ Kft.-vel és egyéb cégekkel történik ez. Nem ez az orosházi kitörési pont, ha Pusztaottlaka és Simonka felé megyünk. Szarvas, Gyula és Békéscsaba irányát kellene követni az uniós pénzek lehívásában, mert ott hihetetlen módon fejlődnek – vont párhuzamot az MSZP-s politikus. – Ebben a cégalapításban van egy jó adag politikai szándék, és látszik, hogy adott esetben az országgyűlési képviselő a hozzá köthető civil szervezeteket, valamint a baráti és párt kapcsolatrendszerét próbálja erősíteni. Ezért nem szavazzuk ezt meg. Az indoklást nem tudjuk elfogadni, látszik, hogy előkészített és nyerni is fog a pályázat. De ha befejeződik a program, és Orosháza számára látványos eredményt hoz, majd napirend előtt felszólalok és elismerem, hogy ezt meg kellett volna szavaznom. A turisztikai aktivitás erősítése elsősorban a hátrányos helyzetűek, közfoglalkoztatottak és munkanélküliek körében. Ez elég érdekes, ezt a pályázatot kiemelten fogjuk figyelni.
Dávid Zoltán szerint, ha van lehetőség arra, hogy nyerjen egy pályázat, akkor érthetetlen, hogy miért nem támogatják. – Ha ez egy, vagy 5 évig munkát ad embereknek, és épületeket újítanak fel, akkor az sikeres projekt, sok embernek tudunk ezzel lehetőséget biztosítani és ha pénz kerül Orosházára, én annak nagyon örülök és támogatni tudom
Fejes Róbertné alpolgármester kér szót: – 19 település 36 brigádja vesz részt a Kitörési pont a háztáji gazdaságok irányába mintaprogramban. Ez az előterjesztés arról szól, hogy olyan lehetőségeket fogjunk meg, amelyek jók lesznek Orosházának, a térségnek. Feldolgozó pontokat, vágó pontokat szeretnénk majd létrehozni ,ezáltal is munkahelyeket teremtve. Vannak települések, akik eddig nem vettek részt ebben a programban, most mérjük fel, hogy kik csatlakoznának. És vannak olyan települések, akik benne vannak a programban, de bővítenének. Sikeres a program, főleg, amikor megnézem a monitorig adatokat, hogy mennyi sárgadinnye termett, mennyi malacot nevelnek. Ha van egy lehetőség, hogy pályázati lehetőséggel pénzt hozzunk Orosházára, akkor azt meg kell ragadni – emelte ki Fejesné, aki a mintaprogram konzorciumi vezetője.
– Ismét egy Simonka Györgyhöz kapcsolódó előterjesztés van előttünk – kezdte hozzászólását Füvesi. – Nonprofit Kft-ről van szó, de gyanúm, hogy nem az lesz, hiszen mindenki tudja, hogy a profit hova folyik be. Lehet jó célokat szolgálni, de nem úgy, hogy a magánérdekek kerülnek előtérbe. Nemes, hogy ha valaki a rászorulókon segít akár állami vagy uniós pénzekkel, de sajnálatos, ha ez nem valósul meg. Amikor a pilot program elindult, kaptunk egy előzetes szerződést. Most azt mondja alpolgármester asszony, hogy felmérik, mely települések akarnának csatlakozni. Miért maradtak ki eleve önkormányzatok ebből a pilot programból? Medgyesegyháza például? Miért nem írta alá végül a szerződést több önkormányzat, miért gondolták meg magukat, hiszen 1 milliárd forintról van szó. Korábban 130 ezer forintos bérről szólt a terv, ez kevesebb lett, az emberek nem ennyit keresnek. Hova lett a különbség? Mi az oka, hogy kizárólag a Paprikakert Tész Kft-nek lehet értékesíteni, amiben 2014-ig Simonka György üzlettulajdonos volt, bár most már nincs benne. Igaz-e, hogy akkor sem lehet másnak eladni a terményt, ha az többet adna érte? Igaz-e, hogy az eszközökkel, palántákkal minőségileg gond volt? Hány orosházi cég vesz részt ebben a programban Orosházáról, mert úgy tudom, minden, üzemanyag, tápszer, palánták stb máshonnan jöttek. Ezt hogyan sikerült kivitelezni? Miért Pusztaottlakán kelt egy olyan szerződés, ami Orosházáról szól?
Fejes Róbertné válaszolt Füvesinek:
– Medgyesegyháza most csatlakozik ehhez a Nonprofit Kft-hez. A startmunkások bérét törvény írja elő, sávosan van, végzettséghez kötik. El lehetett adni másnak is a terményt, volt is erre példa. Itt Orosházán, amikor nekünk le kellett adni a terményt, mindig pontosan jött a Paprika KERT, nem volt ezzel semmi gond. Palánták minősége: azok, akik részt vesznek a programban, nem biztos, hogy szakemberek a dinnyetermesztésben, mégis kiemelkedő lett a termés, itt Orosházán is, de más településeken is. Előfordult, hogy betegséget kaptak a palánták, de szakemberektől folyamatosan segítséget kaptunk. A beszállítás kapcsán megpályáztattuk a feladatokat, a legjobb ajánlat tevő nyert.
Dr. Szabó Ervin: – A program elgondolása üdvözlendő, a kitűzött célok is örvendetesek, büszkék lehetünk majd rá, ha megvalósul. Hogyan valósul meg ennyi taggal a tagsági jogok megvalósulása? Nyolc részüzletrész alkot egy üzletrészt, ami képvisel hat települést, és egyben van egy szavazati joguk a vezetésben. Ez egy gazdasági társaság lesz, mert lesz árbevétel is. Mi a garancia, hogy a megfelelő hozzáértő személyek lesznek a felügyelő bizottsági tagok? Kik és milyen alapon választották ki őket, hogy a törvényszerű és gazdaságos működés biztosítva legyen?
Fejesné jelzi, jogi kérdésekre a jegyző ad majd választ. A bizottságba olyan embereket válogattunk össze, akik rálátnak a társaság tevékenységi körére, akik szakemberként tudnak döntéseket meghozni.
Szabó Ervin: – És nem sérül az objektivitás, hogy az egyik tag képviselője egyben a felügyelő bizottság tagja is? – teszi fel az újabb kérdést a Jobbikos képviselő.
Dr. Barta Edit jegyző válaszol: – Ügyvéd készítette az alapító okiratot, amit minden tag véleményezhetett. A szerződést a konzorciumi tagok döntése szerint alkották. Itt nincs önálló szavazati joggal rendelkező üzletrész, hiszen nem lehetett egy 40 fős közgyűlést működtetni, ahol 40 szavazó van. Valóban 5 fős taggyűléssel működik majd a Nonprofit Kft, ők képviselik majd az összes tag érdekét és véleményét. A bizottságokat érintően, gondolom a TDM-re utal, tudatában voltak ennek, de az ügyvéd szerint, aki felel ezért, ez nem összeférhetetlen. Voltak jogi aggályaink, jeleztük, voltak, amiket módosítottak, voltak, amiket nem.
A képviselők 10 igen, 3 nem, 2 tartózkodás mellett elfogadták a napirendet.
Sok vagy nem a TDM pénze?
Füvesi Sándor kezdi a sort: – Erre nehezen lehet mit mondani, elképesztő, botrányos, hogy ezt meg merik és meg lehet tenni. Önök úgy döntöttek, hogy ez a TDM kaphat a városfizetők pénzéből 20 milliót, azért hogy a marketinget végezze. Az is kérdés, hogy miért kellett egy szakmai tapasztalattal nem rendelkező, Pusztaottlakára bejegyzett, Simonkához köthető céget megbízni ezzel a feladattal. Sokszor megkérdeztük, hogy hány orosházi a tag, válasz nincs. Tehát adtunk 20 millió forintot, az akkori előterjesztés ma már nem érhető el a városi oldalon, ez példa nélküli. Miért kellett kölcsönt nyújtani a Paprikaker TÉSZ-nek? Ez kinek az érdekét szolgálta? Nem kaptunk választ, úgyhogy kérdéseinket elküldtük a polgármesternek is. Mindig azt mondták, hogy nem az orosházi elszámolási részhez tartozik. Ezért nem tudhattuk meg, hogy mit takarnak a többszázezres tanulmányai utak, vagy hogy mit takar, hogy egyéb banki költség 641 ezer forint. Megkértem a TDM-től az Orosházától kapott forrásokat. 2013-ban 40 millió, 2014 majdnem 50 millió, 2015-ben eddig közel 40 millió – ez összesen 130 millió forint idáig a TDM-nek. Azt mondták, hogy majd mennyi pályázati pénzt hoznak ide. Az, hogy a városi rendezvények színvonala csökken az látszik, de hogy a 130 millió forint nem hasznosul, az biztos. Építik a jövőt valakinek valóban, de nem Orosházának.
Fetser János veszi át a szót: – Ez az előterjesztés, amit elolvastam négyszer, kétszer kérdeztem a hivatali dolgozókat és a polgármestert is az ülés előtt, de nem értem. Furcsa, érdekes, és nem akarok durvábbat mondani. Azt sem értem, hogyan engedte ezt az ülésre polgármester úr, pedig ismerem már 20 éve. Az rendben van, hogy a TDM átrendezte ezt a 20 millió forintot. De 2014 áprilistól 2015 március 31-ig el nem számolt 9,7 millió forintot akarja átcsoportosítani? A megtakarított, el nem számolt összeget akarja csoportosítani? Borzasztó érdekes ez az egész. Ezt a feladatot olcsóbban, magasabb színvonalon akár a fürdő, akár a hivatalból egy ember vígan elláthatná. Nyilván, hogy Simonka utasítására hozták ezt a TDM-et ide, arról volt szó, hogy több milliárdos pályázatok lesznek. De ilyenek nincsenek, az orosháziak pénzét játsszuk át valakiknek, az elszámolásnál pedig minden trükköt bevetnek. Felháborítónak tartom az egész működését, és támogatását. Levélben fordultunk polgármester úrhoz. Megkérdeztük, mivel a Sör-Virsli Fesztivál a fürdő területén zajlott, mennyi volt a bérleti díj, milyen volt a szerződés erről a szervező TDM-el? Azt a választ kaptuk, ha majd ha a TDM elszámol, ezeket a számokat meg lehet ismerni. Az önkormányzat tulajdonában álló témákról miért kell nekünk egy harmadik szereplőre várni? Miért nem válaszol most Benkő Ferenc, a fürdő vezetője- tette fel kérdéseit Fetser.
Elekes Lajos szeretne dolgokat tisztázni. – Felmerült Simonka György neve. Ezt a céget Pusztaottlakán alakították meg, az országban az elsők között. Simonka úr olyan ember, aki gyorsan reagál a helyzetekre. Annak idején késhegyre menő vitákat folytattunk vele, hogy belépjen-e a város a TDM-be. Az egyik feltételünk az volt, hogy a város súlyának megfelelően a TDM kerüljön Orosházára, és legyen egy olyan független vezetője, aki orosházi érdekeket képvisel. Ez megvalósult. A másik, hogy külön pénzügyi nyilvántartást vezessen, hogy az orosházi pénzek csak helyi eseményekre menjenek. Ez is megvalósult. A TDM önállóan pályázhat, és sok turisztikai pályázatban feltétel, hogy legyen tagja a település TDM-nek. Eddig nagy projektben 11,5 milliót nyert orosházi pályázatok kapcsán, és volt néhány kisebb. Ez a kritikai észrevétele jogos, hogy eddig nem vett részt nagy pályázatban, de ezeket most írták ki. Értékelem a TDM munkáját, pezsgő programok vannak a városban. És a TDM működése messze nem csak a városmarketing iroda működéséről szól. Összességében kevesebbet költött a város marketingre, ezt kell jobban elkölteni. Egy városban elég egy marketing cég, ők pedig együtt dolgoznak a városháza szakemberével. Említették, hogy a Parikaker TÉSZ-nek adtak kölcsönt, és az miért került le a honlapról? Azért, mert ennek semmi köze Orosházához. A TDM tavaly 7 millió forintot saját költségen költött, kvázi kölcsönadott a városnak ennyi összeget.
Füvesi Sándor: – Tagok vagyunk ebben az egyesületben, akkor ismét megkérdezem, hogy milyen orosházi, ill. más tagokkal vagyunk együtt. Soha nem mondják meg. A testület delegáltja ott van a közgyűlésben, de nem kapunk erről beszámolót. Most egy olyan előterjesztés van itt, ami pénzügyi beszámolóra hivatkozik, de nincs mellette pénzügyi beszámoló. Most átcsoportosítja a költségeket, mert ennyit nem tud tervezni, hogy mennyi lesz a dologi és mennyi a marketing költség. Egy önök által erre az időszakra elfogadott beszámolót most felülírnak. Akkor hoztak rossz döntést, vagy most hoznak? Soha nem volt ilyen.
Elekes Lajos válaszol: – A tavalyi évi városi támogatáson túl költött a TDM 7 millió forintot, a beszámolót mi akkor elfogadtuk, és tudomásul vettük, hogy többet költött ránk 7 millióval. Most van egy 20 milliós tétel, amiben ők személyi kérdésekben, tehát a saját bőrükön megtakarították, most azt kérik az idei támogatás terhére, tehát kvázi visszafizetjük a kölcsönt. A mi általunk adott pénzből ők szolgáltattak nekünk, rendezvényeket szerveztek, ez pénzbe kerül. Egyébként pedig a marketing költség is dologi költség, csak kirészletezték az előterjesztésben.
10 igen, 2 nem 3 tartózkodás mellett elfogadták.
12.) Döntés folyószámlahitel-szerződés módosításáról
Név szerinti szavazással, 10 igen, 4 nem 1 tartózkodás mellett elfogadták.
Interpellációk
Az első interpellációt Fetser János adta be, kinek az érdeke, hogy nincs 20 óra után gyógyszertári ügyelet? címmel.
Egy város képviselőtestületi többsége akkor dolgozik jól, ha az itt élő emberek érdekében hozza meg a döntéseit. Úgy, hogy a többség komfortérdekét kiszolgálja, szeressék a várost, a döntéshozók pedig szolgálják a többséget. A Fidesz városirányítására az a jellemző, hogy szűk egyéni, baráti és pártérdekek mellett hozza meg a döntéseit. Ennek következtében a város folyamatosan elveszíti térségi meghatározó szerepét és Pusztaottlaka szintjére süllyed.
Egy orosházi állampolgár este kényszerült elvinni az orvosi ügyeletre a gyermekét, hiszen rosszul lett. Gyógyszert írtak fel a gyermek számára, amit nem tudtak kiváltani, mivel gyógyszertári ügyelet csak Békéscsabán található 20 óra után. Történetesen ennek a családnak nincs autója és talán pénze sem, hogy fogadjanak valakit a gyógyszert kiváltani Békéscsabán vagy Szegeden. Nincs már szemészeti ellátás 16 óra után, nincs gyógyszertári ügyelet, nincs Bursa Hungarica, spórolnak az egészségügyi és szociális ellátásokon.
Ha az központi jogszabályi rendelkezés, hogy nem kell ügyelni és kiszolgálni a lakosságot, akkor éljen a testület a kormányzat felé előterjesztési jogával! Ha azonban csak a gyógyszertári lobbi akaratának az érvényesülése, akkor ebben tegyen lépéseket, hogy állítsuk vissza! Annál is inkább, mert erre szükség volt és a szocialisták és az én polgármesterségem idején 12 évig működött Orosháza és a környék állampolgárainak a megelégedésére. A jól működő hasonló településeken természetesen van éjszakai ügyelet és szolgálja az ott élők érdekeit. Kérem önöket, hogy a testület hozza meg az éjszakai gyógyszertári ügyelet működéséhez szükséges döntést!
A polgármester válasza:
A közforgalmú, fiók- és kézigyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak működési, szolgálati és nyilvántartási rendjéről szóló 41/2007. (IX. 19.) EüM rendelet 14. § (2) bekezdésének jelenleg hatályos rendelkezése szerint „a közforgalmú és fiókgyógyszertár szolgálati rendjét – ideértve a készenlét és ügyelet formáját és időtartamát is – a létesítés feltételeire is tekintettel a gyógyszertár működtetőjének javaslata alapján az ÁNTSZ a gyógyszertár működési engedélyében határozza meg. Az ÁNTSZ a szolgálati rend megállapítása során figyelembe veszi az adott településen vagy településrészen működő egészségügyi szolgáltatók – ideértve a gyógyszertárakat is – szolgálati rendjét is.”
A fent írtak alapján a gyógyszertári ügyelet szabályozásának rendje nem a települési önkormányzat, hanem az ÁNTSZ hatáskörébe tartozik. A jelenleg hatályos rendelkezés szerint a települési önkormányzat a szolgálati rend vonatkozásában véleményezési jogosultsággal sem rendelkezik.
Az ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete Orosháza város gyógyszertári ügyeleti rendjét akként határozta meg, hogy az ügyelet időtartama hétfőtől péntekig 19.00 órától 20.00 óráig, szombaton 13.00 órától 20.00 óráig, vasárnap és ünnepnapokon 7.30 órától 20.00 óráig tart, a készenlét időtartama 20.00 órától másnap 7.30 óráig tart. Az ügyeletet és a készenlétet a gyógyszertárak heti váltásban látják el.
Az ügyeletes gyógyszerész köteles elérhetőségét jelezni az ügyeletes orvosnak. A készenlét időtartama alatt az ügyeletes gyógyszerész sürgős esetben köteles a gyógyszert kiszolgáltatni készenléti szolgálat formájában, 30 percen belül az ügyeletes orvossal történt telefonos egyeztetést követően.
Az ügyeletes orvos megítélése szerinti sürgős esetben tehát a gyógyszer kiszolgálása biztosított – válaszolt Dávid Zoltán.
Fetser János egy percben reagálhat: – Egyrészt, javasoljuk az ÁNTSZ-nek, hogy 20 óra után is biztosítsa a gyógyszertári ügyeletet. Másrészt, az orvosi ügyeleten tegyük közzé, hogy ilyen lehetőség van, mert azt mondták, hogy csak életveszélyes esetben adnak gyógyszert. Az egészségügyi ellátás a térségben 120 ezer emberért felelős, ez nem elfogadható. Nem fogadom el a választ, és kérem, hogy tegye meg a szükséges lépéseket.
A testületi többség elfogadta a választ.
———-
A második interpellációt Füvesi Sándor jegyzi, Miért hagyták, hogy így legyen? címmel.
A képviselő-testület júniusi 26-i ülésén a frakciónk részéről kérdésként hangzott el, hogy az Orosháza, Táncsics utca 3. szám alatti orvosi rendelő önkormányzati tulajdonban van-e? Erre ön először azt válaszolta, hogy igen, majd a kijelentését a jegyző pontosította, hogy nem. (Megjegyzem, azt, hogy a város polgármestere városi tulajdonúnak gondolta az ingatlant, a testületi ülésről készült jegyzőkönyv nem tartalmazza. Számtalanszor szóvá tettük, hogy 2015. január óta a jegyzőkönyvek sablonosak, elnagyoltak, mint például ebben az esetben is.) Ezt követően levélben kértük azon intézmények listáját, amelyek a Kórház államosításával összefüggésben kikerültek az önkormányzat, így az orosháziak tulajdonából. A lista, amit megküldött, hosszú és megdöbbentő.
Nemcsak a Táncsics utca 3. szám alatti orvosi rendelő került állami tulajdonba, hanem Üvegvárosrészben a Dénes tanító utca 2., Rákóczitelepen a Lórántffy utca 50., Szentetornyán a Kiss Ernő utca 38. Korábban elhangzott, hogy a Táncsics utca 3. szám alatti rendelőt az önkormányzat visszabérli az államtól, nem tudni, mi a helyzet a többi államosított rendelő esetében.
Állami tulajdonba került az Ady Endre utca 16. szám alatti Tüdőgondozó, amit már rég fel kellett volna újítani, ha nem tolják el a 2006 és 2010 közötti fideszes városvezetők a Fetser János polgármestersége alatt nyert pályázatot. A felelőst, aki miatt vissza kellett a városnak fizetni közel 70 millió forintot, azóta is keresik.
Állami tulajdonba került az Október 6. utca 33. szám alatti Garzonbérlők háza. Az épület belső fele eleve kórházi tulajdonban volt, nővérszállóként üzemelt, ez mintegy „automatikusan” ment az államhoz a Kórházzal együtt. De mi indokolta, hogy az önkormányzati tulajdonú épületrészt is megkaparintsa az állam, amihez aztán végképp semmi köze sem volt? Emlékeztetőül: 1998-ban újította fel az ingatlant az önkormányzat Fetser János polgármestersége idején.
A tájékoztatás szerint vitte az állam a Fasor utca 1. szám alatti épületet, a fürdő gyógyászati részét, remélem, nem az egészet, kérek erről is bővebb tájékoztatást.
A Könd utca 59. szám alatti Kórházzal együtt államosították az ugyancsak a Könd utcán, a 76. szám alatti volt szakrendelőt, ahol évek óta a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása folyik.
A tájékoztatásban megkaptuk azt is, hogy az ingatlanok állami tulajdonba vétele a törvény erejénél fogva történt, illetve hogy a GYEMSZI egyoldalú jognyilatkozata alapján jegyezték be az állami tulajdont az ingatlan-nyilvántartásban.
Kérdéseim:
Ki és mi alapján állította össze az átadandó ingatlanok listáját? Ki döntötte el, hogy melyek kapcsolódnak a kórházi ellátáshoz és melyek nem? Hogyan kapcsolódnak ahhoz az orvosi rendelők? Hogyan a Garzonbérlők háza? Hogyan a fürdő gyógyászati része? Hogyan a Könd utca 76. számú ingatlan, ahol emlékezetem szerint az államosításkor már nem folyt szakrendelés?
A lista összeállításakor jelezték-e, hogy az átadandó ingatlanok nagy része a kórházi feladatellátáshoz nem kapcsolódik? Ha igen, miért hagyták ennek ellenére is az állami tulajdonba vételt? Miért nem fordultak jogorvoslatért a bírósághoz?
Tiltakoztak-e bármilyen formában, akár ön személy szerint, a kormánynál az államosítás ellen? Mekkora ingatlanvagyon került ki így egy tollvonással, a „törvény erejénél fogva” az önkormányzat, azaz az orosháziak tulajdonából?
Íme a polgármester válasza.
2013. szeptember 13. napján keltezett levéllel átadták Fetser János elnök úr részére a kórház átadás-átvétele kapcsán kelt dokumentumokat papíralapon és a mellékleteket pedig CD-n.
Tájékoztatást kapott elnök úr arról is, hogy a települési önkormányzatok egészségügyi intézményei átvételének részletes szabályairól és egyes egészségügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 92/2012. (Iv.27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete rendelkezik az átadás-átvételi és birtokbaadási jegyzőkönyv kötelező tartalmáról. A hivatkozott jogszabály alapján töltötte ki az önkormányzat a mellékletet, a saját tulajdonú ingatlanok esetében pedig a megjegyzés rovatban feltüntették, hogy az önkormányzati álláspont szerint mely ingatlanvagyon kapcsolódik az átadandó feladatellátáshoz és melyik nem.
Tekintettel arra, hogy ezen táblázatot is megküldték elnök úr részére, így nem tartom szükségesnek arról ismételten tájékoztatni Önöket. A táblázatból jól látható, hogy az önkormányzat nem tartotta az átadás-átvétel tárgyául szolgáló ingatlanoknak azon vagyonelemeket, amelyek önkormányzati alapellátási feladatot szolgálnak, így többek között a háziorvosi rendelőket sem.
Elnök úr tájékoztatást kapott arról is, hogy az ingatlanokat érintő tulajdonváltozást a GYEMSZI által benyújtott ingatlan-nyilvántartási kérelem alapján átvezették az ingatlan-nyilvántartásban, amelyről az önkormányzat a földhivatal által kézbesített összefoglaló határozatban értesült.
A határozattal szemben az önkormányzat az eltérő álláspontjára hivatkozva természetesen jogorvoslati lehetőséggel élt, amelyet elutasítottak. Kérem válaszom elfogadását.
Füvesi képviselő: – Úgy van, ahogy polgármester úr mondta, ez a 2013-as tájékoztatás megvolt, én az utána következőkre kérdeztem rá. Örültem volna, ha erről bővebb tájékoztatást ad, mert végül csak az történt, hogy olyan ingatlanok kerültek át az államhoz, aminek nem kellett volna, ez enyhén szólva sem szerencsés. Ez az önkormányzat leminősítése. Ezzel együtt elfogadom a választ.
———-
A harmadik interpelláció szintén Fetserhez fűződik, Becsődölt komposztálás Orosházán? Avagy gyanús szerződések 2. címen.
Orosháza állampolgárainak nagy megdöbbenésére kiderült — hosszas sumákolás és titkolódzás után —, hogy az önök által kinevezett vezérigazgató, Csizmadia Gergely, egykori Fidelitas-vezető által irányított cég, megerősítve egy vezérigazgató-helyettessel, nemcsak a 230 millió forintos eredménytartalékot élte fel, hanem közel 80 millió forintos veszteséget is okozott, sőt, fizetési átütemezés és egyéb trükkökkel ez még nagyobb is. Természetesen nincs felelősségre vonás, nem vonja le a következtetést sem a felügyelőbizottság, sem a 10 emberrel megválasztott Elekes Lajos sem, aki felelős a cég felügyeléséért. Sőt, a cinizmusukat mutatja, hogy a 300 milliós veszteséget 8 millió forint prémiummal jutalmazták, amit Csizmadia Gergelynek zárt ülésen megszavaztak.
Mit takargatnak? — kérdezik az orosházi adófizetők.
Például a pályázati pénzből megvalósult és egy ideig kiválóan működő komposztálótelep környékén történteket. Azt írja a vezérigazgató, hogy 2014-ben lejárt a működési engedély és azért, hogy ezt meghosszabbítsák, a telepet ki kellett — 6 és fél millió forintért egy külső céggel — takaríttatni.
Az, hogy egy telep működési engedélye lejár és azt meg kell újítani, természetes, de az már nem, hogy Csizmadia úr ennyi közmunkás alkalmazása mellett a telepet sem 2013-ban, sem 2014-ben nem működtette. 2013-ban mindösszesen 23 m³ komposztot készítettek. Az nem válasz, hogy elromlott a darálógép. Ez vicc! Miért nem javították meg? Vagy ehhez is külsős vállalkozó kell? 6 és fél millió forintért kitakaríttatni a feldolgozott gallyakat, aki azt továbbadja, anyagi károkozás!
Benkő Ferenc úr kérdésre válaszolva azt írta a szeméttelepek rekultivációjához, hogy nem adtak el komposztot. Vajon miért nem? Hiszen ez a legjobb takaróanyag. Komoly bevétel lehetett volna belőle!
Mivel itt jelentős problémáról van szó, kérjük a szállítási szerződések és a számlák bemutatását és a felelős gazdálkodás biztosítását!
Dávid Zoltán polgármester az alábbiakat válaszolta.
Elöljáróban határozottan visszautasítom az interpelláció tárgyának Ön által történt megfogalmazását, miszerint bármilyen ügyben is „gyanús szerződéseket” kötött volna valaha is az Orosházi Városüzemeltetési és Szolgáltató Zrt. A jövőben szeretném Önt arra kérni, hogy politikai haszonszerzés érdekétől vezérelve, szándékosan ne rontsa saját városának nagy múltú, a legösszetettebb és legtöbb közérdekű feladatot ellátó cégének a jó hírét.
Szeretném, ha tudatosulna Önben, a cég minden alkalmazottja keményen dolgozik azért, hogy a hátrányosan megváltozott törvényi előírások és a jelentősen lecsökkent önkormányzati támogatás ellenére is rentábilisan tudjon működni a társaság. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a munkafolyamatok racionalizálásával, a költséghatékony gazdálkodás bevezetésével a tavalyi év első félévében jelentkező 104 millió forintos veszteséggel szemben az idei év első félévét 5,3 millió forintos nyereséggel zárta a városüzem. Köszönet ezért minden dolgozónak, hiszen ez a közel 110 millió forintos eredményjavulás egy év alatt nélkülük nem jöhetett volna létre!
E fontos bevezető után az Orosházi Városüzemeltetési és Szolgáltató Zrt. által üzemeltetett komposztáló telep 2013- 2014. évi működésével kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom:
Érett komposzt előállítása – technológiai okokból kifolyólag – évenként, április eleje és október vége közötti időszakban, átlag 35 napos ciklussal számolva lehetséges.
Tájékoztatom, hogy 2013. május 17-től kezdődően a korábban a komposztáló telep működtetése érdekében beszerzett, a technológiai lánc elengedhetetlen kellékéhez tartozó Caterpillar homlokrakodó gép meghibásodott.
Mivel e homlokrakodó gép javítása speciális műszaki ismereteket és egyedi célszerszámokat igényel, javíttatását a békéscsabai szakszervizben végeztették el.
A gépbe szerelt YIL-588 azonosító számon nyilvántartott GPS nyomkövető adatai szerint, a gép tétlenül, 2014.október 10-ig Békéscsabán a Szarvasi út 72. szám alatti szakműhelyben állt javítás alatt, mivel a szükséges alkatrészek beszerzését Japánból a szakszerviz csak erre az időpontra tudta biztosítani.
Így a homlokrakodó gép technológiai láncból történő kiesése miatt a telepen nem tudták a ledarált alapanyag rostálását elvégezni, ezért prizmákat sem tudtak abban a két évben készíteni az érett komposzt előállítása érdekében.
A komposztáló telep 2014. évi kitakarítása alkalmával nem kész komposzt, hanem a városban az éves gallyazás alkalmával képződött faágak és nyesedék füvet szállították el, melyről fényképfelvételek állnak rendelkezésre.
A hulladéklerakó telep rekultivációjához azért nem értékesítettek komposztot, mert abban az időszakban egyszerűen nem rendelkeztek értékesíthető érett komposzttal.
Tájékoztatom Önt, hogy jelenleg a városban a komposzt előállítását szolgáló technológiai lánc zavartalanul üzemel. A komposztáló telepen egy 25 m x 5 m x 2 m nagyságú prizmában érik a komposzt melynek készültségi foka 75%-os. Még ebben az évben október végéig elkészül két darab újabb prizma, melynek mérete 20 m x 5 m x 2 m-es. Ezen kívül a telephelyen jelenleg 150 m3 érett kész komposzt található, melyet igény esetén folyamatosan felhasználnak és értékesítenek.
A fenti témával kapcsolatos nyilvántartások, szerződések és számlák a Városüzemeltetési és Szolgáltató Zrt. telephelyén megtalálhatóak, azokba igény esetén betekinthet.
Fetser János kapta meg a szót viszontválaszra. – Elromlott a daráló, a Caterpillar, eladunk egy gépet. Lehet sorolni a fölösleges magyarázatokat. Ezt a választ Elekes írta meg, képtelenség az egész. Régebben feldolgozás nélkül eladták az oda beérkezett anyagokat. Gyanús, vizsgálat tárgyát képezi. Három darálója volt a cégnek, ha egy meghibásodik, elő kellett volna venni a másikat. Nem fogadom el a választ és felháborítónak tartom.
A testületi többség elfogadta.
Kérdések
Fetser János kérdez: – A TDM közgyűlésére ön kap meghívót polgármester úr. Miért nem tájékoztatott bennünket, mi hangzott el, kik a tagok, stb. Kell ,hogy tájékoztasson bennünket, ez mikor történik meg.
Dávid Zoltán: – Megteszem írásban, és köszönöm az észrevételt.
———-
Fetser: – Kedden délelőtt ömlött ki a szemét a szeméttartókból. Hogyan történhet ez meg? Erről fotókat is készítettünk, figyeljenek oda, hogy ez ne történjen meg.
Benkő Ferenc, a városüzem vezetője kapott szót: – Szeretném a fotókat megkapni. A város hulladékszállítása egy évek óta bejáratott rendszer szerint működik, tehát ez nem fordulhatna elő, ami Fetser úr mondott.
———-
Füvesi Sándor a polgármestert kérdezi: – Az augusztus 20-i ünnepen történt, hogy egy orosházi család úgy tervezte, hogy kimegy a programra a fürdőbe. Lementek a belvárosba, hogy a Dotto kisvonattal kimennek a fürdőbe, de nem találták a vonatot. Majd kitelefonáltak a fürdőbe, hogy mikor, honnan indul, de nem tudtak segíteni. Önnek mi erről a véleménye?
– Mi a véleményem? Nem örülök neki, de elnézést, ez milyen kérdés? Erre nem lehet válaszolni. Én is tudnék ilyeneket kérdezni öntől, minden konkrétum nélkül, hogy önnek mi a véleménye? De ne engem kérdezzen ilyenről. Fáradjon be a panaszos a hivatalba, és akkor kivizsgáljuk az ügyét.
———-
Fetser János: – A volt KGST piac területét ki, milyen bérleti szerződéssel használja hónapok óta, van-e engedélye, hogy használja? Hiszen önkormányzati terület.
Dávid Zoltán: – Írásban válaszolunk.
———-
Füvesi Sándor elmondja, a városvezetéstől még írásban kérdezték, hogy milyen a turistajárat kihasználtsága? – Mi azt látjuk, hogy ez egy szellemjárat. A júniusi forgalmi adatokat megküldték, de a júliusit még nem láttuk.
Bojtor István válaszol: – Akár azonnal, az ülés után oda tudjuk adni, megvannak a júliusi adatok.
———-
Fetser János: – A város tulajdonában álló, volt laktanya területén álló szálloda élén történik-e személyi változás?
Benkő Ferenc válaszol: – 2015 augusztus 24-től új szállodavezetője van a szállodának, egy 40 éves szállodai múlttal rendelkező személyt alkalmazunk, Kállai Attilának hívják. A szakmai önéletrajzát megnézheti, ha óhajtja. A régi vezető közös megegyezéssel távozott.
———-
Füvesi Sándor újra kérdez: – A Huba utcán ott van az útbeszakadás több mint 1 hónapja. Mi az oka, hogy semmit nem csinálnak, mikorra várható a helyreállítás?
Dávid Zoltán szerint is felháborító, hogy ez így van. – Én sem értem, hogy egy ekkora cég miért nem lép időben, hogy miért nem javítja ki a hibát. Ezt már én is többször szóvá tettem.
Barák Anita irodavezető elmondta, többször felszólították a kivitelezőt, hogy lépjen az ügyben. Tegnap újabb felszólítást kaptak, hogy végezzék el a munkát.
———-
Antal László (Fidesz): – A csatornázás utáni garanciális bejárások megtörténtek. Ennek ellenére a szenteornyai városrészben sok probléma van most is. A Nagy Sándor utcai, a Kisköz utcai problémát említeném, sok járdáról érkezik panasz hozzám. Ezekkel kapcsolatban mikor várható, hogy javul a helyzet?
Barák Anita elmondja, a bejárás megtörtént a kivitelező október végéig kapott haladékot az összes garanciális probléma javítására.
Ezzel ért véget az ülés nyilvános része, köszönjük a figyelmet!
