Közfoglalkoztatás, oktatás, rendőrség és Árpádhalom börtönépítési tervei, valamint múzeumi névváltoztatás. Ezek voltak a fő témák.
Szép reggelt kívánunk mindenkinek! Pár perc és megkezdjük az ülés online élő tudósítását. Azt, hogy miről lesz szó, itt már összefoglaltuk. Az előterjesztések itt találhatók.
Klikk a témára, oda ugrik az oldal
Határozati beszámolók – iskolai vitába torkollva
Közfoglalkoztatás
Eszközök a rendőröknek
Itt a város gazdasági programja
Nevet vált a múzeum?
Ki készítse a városi pályázatokat?
Ingatlan: eladják vagy ne adják?
Interpelláció
08:53
Még csend és nyugalom honol a városháza nagytermében, de hamarosan indul az ülés, és jönnek a napirendek, a várható politikai csörtékkel együtt.
09:01 – 09:06
Elkezdődött az ülés. Dávid Zoltán polgármester a napirendeknél változtatást kér. A 11-es napirendi pontot, Döntés köznevelési intézmények továbbműködtetéséről kéri levenni. Új napirendet is javasol: Pályázat benyújtása tanyagondnoki szolgálat ellátásához, ami egy új jármű vásárlásáról szól.
Fetser János (MSZP) azt kérdezi, miért vették le a 11-es napirendi pontot. Dr. Horváthné dr. Barta Edit jegyző válaszol: – Folyamatban vannak olyan előzetes tárgyalások, ami indokolja, hogy a következő testületi ülésre hozzák be ezt a témát.
A napirendek elfogadása után megkezdődik a munka.
Határozati beszámolók – iskolai vitába torkollva
1/1.) Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról
1/2.) Tájékoztató a zárszámadási rendelet elkészítésének határidejéről
A jegyző kiegészíti: – Értelmezési ellentmondások vannak a jogszabály esetében, ezért jogszerűnek úgy tartjuk, hogy a zárszámadást megismertetjük most önökkel április 30-ig, majd a májusi testületi ülésen tárgyalnak róla.
Füvesi Sándor (MSZP) emlékeztet, hogy a múltkori ülésen hiányolta a tájékoztatást, köszöni, hogy most kapott, de sajnálattal állapította meg, hogy megoldás még mindig nincs. – 2009. közepére visszanyúló ügy, amikor a fideszes testületi többség úgy döntött, hogy az akkor még Kossuth Mezgéhez tartozó területet, ingóságokat, járműveket átad a megyének. Hat év után kiderült, ez rossz döntés volt, most próbálnak egy jó döntést hozni, de mivel az érintett ingatlanok, ingóságok minisztériumi tulajdonba kerülnek, tehát ez nem egyszerű. Kérem, keressék vissza az akkori ülés vitáit, rossz ízű vita volt az önök oldaláról. Sok év után egy rossz döntést most helyre kellene hozni. A mostani átalakításról tudunk is, meg nem is, nem tudjuk, hogy a szakképzést miért kell kivenni a Klik alól és áttenni a Nemzetgazdasági Minisztérium alá. Láttunk már épp elég kaotikus helyzetet az oktatás terén. Szurkolok, hogy ezt a határozatot az önkormányzat végre tudja hajtani, és remélem, hogy egyszer Kossuth Lajos nevét is visszakapja az iskola.
Fejes Róbertné (Fidesz) alpolgármester szerint nem volt annyira rossz döntés az iskola átadása. – Több ezer diáknak biztosítottak lehetőséget arra, hogy tanuljanak, fejlődjenek. Az, hogy most olyan pályázati lehetőség van, hogy ezeket vissza lehet hozni, ez is pozitív hír.
Füvesi Sándor reagál, megemlíti a gazdasszonyképző esetét, ami nem használnak, állapota romlik. Ide sorolja a Tudásparkot is, amit nagy tervekkel akartak átadni, és emlékeztet, ha ő annak idején nem jelzi a határidőt, és ennek kapcsán nem lép a városvezetés, akkor az sem városi tulajdon lenne már. – Ha valamire büszkék voltunk, az az egykori önkormányzati oktatási rendszer volt, kiegészítve egyházi fenntartóval. Bízom benne, hogy ebből tanulni fognak és nem lesznek ilyen rossz döntések.
Németh Béla (Fidesz) is beszáll a vitába: – Sajnálom, hogy Füvesi úr a visszaemlékezések kapcsán csak egy kis szegmenst ad itt vissza. Varga Zoltán MSZP-s önkormányzati minisztersége idején Orosháza mintegy 500 millió forinttal kevesebből kellett gazdálkodjon, az oktatásra járó normatíva csökkenése miatt nem volt más megoldás, mint összevonni. A Mezgé állami forrásból épült, majd átkerült a megye tulajdonába, onnan az önkormányzathoz, mi működtettük, de nem csak orosházi hanem térségi diákok is jártak ide. De egyre inkább úgy tűnt, hogy ebben a formában ez fenntarthatatlan, ekkor segített a megye. Ez a hiteles történet, neked is kell tudni, csak nem említetted, kényszerpályán volt az önkormányzat, így volt esély talpon maradni – szól Németh Füvesihez.
Majd folytatja érvelését: – Az intézménnyel együtt kellett mennie a területeknek, hiszen az oktatást próbáltuk megtartani közreműködve a megyével. Azt is tudni kell, hogy akkor alig 600 diák járt ebbe az iskolába, az összevonás eredménye, hogy további 4-5 éven keresztül rentábilisan tudott működni, hiszen 1000 fölé emelkedett a diákok száma, így nőtt a normatív támogatás mértéke. Így tudtuk megmenteni a nagy múltú iskolát. Reméljük, hogy a szakképzést érintő változások megoldást jelentenek, hiszen a duális képzés keretében a diákok gyakorlati tudást is szerezhetnek, kikerülnek a cégekhez, és a termeléssel kapcsolatos tudást is megszerzik. Az akkori törvényi kényszer ezt erőltette rá Orosházára, hogy átadjuk az iskolát, így menthettük meg az intézményt, most megpróbáljuk valamilyen formában visszaszerezni, hogy a későbbiekben segítse Orosháza gazdasági életét, munkahelyteremetés. Ezt el kellett mondanom, hogy reálisan lássuk.
Fetser szerint Németh torzít: – Jól bevett szlogen volt, hogy 500 millióval kevesebb volt az orosházi költségvetés. Ez csak részben igaz, mert utána további forrásokat vont el az állam az önkormányzattól. Például a laktanya épülete, ahol szállodát újítottunk fel, ahol egy csomó beruházás elkészült, azt ütemezve adták vissza. Az akkori önkormányzat hozott egy ilyen döntést, ez szerintünk nem volt helytálló, ezt az idő bebizonyította, hiszen a város adófizetőinek pénzéből folyamatosan fejlesztettük az iskolát, épp azért adtuk oda működtetésre a repülőteret, gyakorlóteret, hogy az állatállománynak legyen takarmánya. Istállókat építettek, stb. Az átadás politikai döntés volt, így tudtak megszabadulni az igazgatótól, akit egyszer leváltottak, de a bíróság visszahelyezte. Önök nem tartják fontosnak, hogy forrásokat vonjanak be az oktatásba, például a Bursa Hungaricát sem támogatták. Önök másra helyeznek hangsúlyt, például a TDM-re, a profi sport támogatására. Hatalmas vagyonvesztésen mentünk keresztül, amikor átadták a megyének a vagyont, akkor azt gyakorlatilag lenullázták. Hiba volt, korrigálni kell, a folyamat elindult, bízunk benne, hogy sikerül.
Elekes Lajos (Fidesz) alpolgármester: – Egy beszámolótól eljutottunk a sporttámogatásig. A Bónum kérdése tartozik ide, az a feladatunk, hogy minden egyes olyan lehetőséget, amikor pályázati forráshoz kell jutni, akkor azt ki kell használni. A bónumi földek visszaszerzésével lehet a köz javát szolgáló pályázatot megvalósítani és nem biztos, hogy szerencsés itt évekkel ezelőtti helyzethez visszamenni, és innen megítélni. Próbáljuk meg a szakmaiságra koncentrálni, ha valakinek más mondanivalója, arra van más lehetőség, kérdés, stb.
Németh Béla ismét szót kér és kap: – Fetser úr annak idején annak a Parlamentnek a tagja volt, aki ezeket a megszorításokat megszavazta és kényszerpályára tett bennünket. Azt kellene hangsúlyozni, hogy az önkormányzatnak sikerült ezt az intézményt megmenteni. A tulajdont át kellett adni, ez volt az ára, hogy Orosházán meg tudjuk menteni ezt a képzést. Arra hivatkozni, hogy az adófizetők pénzéből vásárolt ingatlant elkótyavetyéltük, ez nem igaz, állami tulajdonba került, megpróbáljuk visszaszerezni Orosháza tulajdonába, hogy meddig lesz fenntartható erre oda kell figyelni.
Fetser büszke arra a négy évre, amikor országgyűlési képviselő volt. – Felújították a szakrendelőt, az Eötvös iskolát felújították, a laktanya felújítására nyertünk 500 milliót, amit önök visszaadtak. Több település iskoláinak felújítása valósult meg, nem sorolom tovább. Ezek tények, nem lehet meghamisítani. Sportszerűtlen volt Németh Béla megnyilvánulása, hívják ide Varga Zoltánt és folytassák le vele ezt a vitát. És amíg nem tapasztalom azt, hogy önök a város érdekeit képviselik és nem Simonkáét, addig nem nagyon akarom önöket tiszteletben tartani.
Dr. Szabó Ervin (Jobbik) kér szót: – Az elmúlt fél óra semmi másról nem szólt, mint hogy a múlt pártjai azon vitáznak, hogy ki hibázott nagyobbat. Azzal senki nem lesz hitelesebb, hogy ezt próbálják boncolgatni. De a város nagyon rosszul jár, ha végre egy pozitív előrelépés van, és ezt sem tudjuk megragadni. Kérem, ne politikai csatározás legyen, és hiteltelenül osszák, hogy ki a hitelesebb, hanem tegyük a dolgunkat, hiszen ezt várja minden állampolgár tőlünk.
Elekes Lajos: – Egyezzünk meg abban, hogy ebben a ciklusban én nem fogom tovább kritákával illetni sem Fetser, sem Füvesi úr másokkal való bánásmódját. Nem érdekel, hogy mit gondol rólam Fetser úr. Azt gondolom, hogy én is, a Fidesz-frakció is tesszük a dolgunkat az ország és a helyi közösség érdekében.
Horváth József (Fidesz) szerint parttalan a vita: – A Tisza iskola intézményi tanácsának tagjaként a szakképzési kérdések voltak napirenden. Igyekszünk mindent megtenni, hogy az iskola megtalálja méltó helyét ebben a rendszerben. Ha a város visszaveszi azt a területet, amit évekkel ezelőtt átadott, és azon mintaprogramot valósít meg, azt mindenképpen támogatni kell, és felesleges a vita. Az épületek ma is itt vannak, a használatukat szeretnénk a képzés megtartása mellett.
Fejes Róbertné jelzi, őt a körzetében élők megválasztották, míg az MSZP képviselőit nem: – De én önökért is dolgozom, szolgálom Orosházát. Engem nem Simonka úr választott meg, hanem az orosháziak, én értük dolgozom, nem csak a fideszes lakosságért, hanem mindenkiért. Én meghallgatom önöket, önök meghallgatnak engem, ez pont elég.
Dávid Zoltán lezárja a vitát és jelzi, nem is kellett volna hagynia, hogy a képviselők elkanyarodjanak a témától, mert nem erről szólt a napirend.
– Ön ezt a napirendet arra használta fel, hogy olyan vitát generáljon, ami nem méltó, személyeskedett. Ezt a továbbiakban nem fogom engedni – címezte szavait Füvesinek. – Egyoldalúan beállított egy témát, erre érkezett egy reagálás. Meghallgatva a két felet, teljesen más színben tündököl a téma. Mindenki elmondhatta a gondolatát az évekkel ezelőtti döntés előtt, majd kifejezhette a véleményét a szavazatával, ezek után ezt most itt előhozni, nem látom értelmét.
10 igen, 5 tartózkodással elfogadták az előterjesztést.
Közfoglalkoztatás
2.) Beszámoló a 2014. évi közfoglalkoztatásról
Fetser János kér szót: – Az előterjesztésben szerepel, hogy közfoglalkoztatás keretében 1048 főnek biztosítottak munkát. Ez jó is, meg rossz is. A beszámoló hagy kívánnivalót, azt írják, hogy a teljesség igénye nélkül, jobb lett volna, ha részletezik, hogy hol, hány főt foglalkoztattak, ezt pótolni kellene. Egy-két szám túlzásnak tűnik, de biztos így van, ha leírták. Például a földművelők emlékművének a rendezése 6 millió 680 ezer forint, ez soknak tűnik. Vagy a csapadékvíz-elvezetés terén írt számok, 260 tonna kitermelt hulladék, ezt hova vitték el? Van ahol szép munkát végeztek, van ahol nem, van, ahol a rendezést követően megáll a víz. Ha ennyire hasznos a közmunka, akkor miért nem alkalmazzák az embereket? A közmunka arra jó, hogy olcsóbban kapjanak munkaerőt, de nincs bérkeret, hogy rendesen megfizessék az embereket, akik pedig hatékony munkát végeznek.
Fejesné is örül annak, hogy ennyi embert tudtak hatékonyan foglalkoztatni. – Arra kérem Fetser urat, ha gondokat tapasztal, jelezze, és utánanéznek. A közfoglalkoztatásról minden részletes adat megtalálható a hivatalnál, amennyiben érdekli, állunk rendelkezésére.
Szabó Ervin kiemeli, abból a szempontból jó, hogy egy településen az elkölthető jövedelem nőtt. A helyi gazdasági folyamatokba a tudatos beavatkozás is átvitten megindult. De a szegénység és a társadalmi feszültségek jelen vannak, a közmunka sem nyújt garanciát és biztosítékot azoknak a családoknak, akik ebből próbálnak megélni. Sokkal hatékonyabbá kell tenni a szegénység elleni küzdelmet,
Tóth Zoltánné (Fidesz) kiemeli, a Vöröskeresztnél is volt három közfoglalkoztatott: – Ez számunkra nagy segítség, nincs állami támogatásunk, így meg kell teremteni a saját bevételt. Most is foglalkoztatunk két főt, nagy szükség lenne az állandó munkájukra, de sajnos csak így tudjuk megoldani.
Dávid Zoltán köszönetet mond mindazoknak, akik részt vettek a közfoglalkoztatás szervezésében: – Kérem képviselő társaimat, hogy segítsék ezt a munkát, mert mint minden téren, ebben is közösen érhetünk el eredményeket.
9 igen 5 tartózkodás mellett elfogadták.
Eszközök a rendőröknek
3.) Eszközfelajánlás a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság részére
A rendőrök májusi, országos versenyéhez az önkormányzat is hozzájárul 3 db eszközzel (GPS), Szabó Ervin azt kérdezi, mennyire indokolt ez? A képviselő arra kíváncsi, hogy a GPS-ek maradnak-e Orosházán
Dávid Zoltán: – Önkormányzatunk 118 ezer forintos eszközökkel támogatja ezt az országos versenyt. A GPS a rendőrséghez kerül, konkértan az Orosházi Rendőrkapitánysághoz.
Valamennyi képviselő támogatta az előterjesztést.
Vita nincs, egyöntetűen elfogadták a könyvtár pályázati terveit.
5.) Ifjúsági közösségek közösségépítő programsorozatainak támogatása
Itt sincs vita, minden képviselő igent mondott a program támogatására.
6.) Kábítószerügyi Egyeztető Fórum működésére pályázat benyújtása
Ezt a napirendet is elfogadták a képviselők, 15 igennel.
7.) Az orosházi 8. számú háziorvosi körzet tartósan betöltetlen körzetté nyilvánítása
Vita nincs, a testület 15 igennel elfogadta.
8.) Árpádhalom község börtön építésével kapcsolatos kérelmének megtárgyalása
10 igen, 3 nem, 2 tartózkodással elfogadták a napirendet.
Itt a város gazdasági programja
9.) Orosháza Város Önkormányzatának Gazdasági Programja
Elekes Lajos alpolgármester (mint előterjesztő) szóban kiegészítést tesz, azzal kezdve, hogy megköszöni a program elkészítésében résztvevők munkáját, és a lakosság, ill. civilek, gazdasági szereplők véleménynyilváníását is:
– Minden önkormányzat köteles ilyen programot készíteni, próbáltunk szigorúan a gazdasági faktorokra szorítkozni. Ez a korábbi programtól eltér három pontban. Az egyik, hogy újszerű módon széleskörű fórumot folytattunk, ebben segítségre volt Forman Balázs docens. A másik, hogy egy közigazgatási reform kellős közepén vagyunk, az önkormányzat feladatai jelentősen megváltoztak. A harmadik pedig a pályázati feltételek megváltozása. Fontos, hogy sikerült a tárgyalások során a kormánynak valamivel magasabb összeget elérnie, tehát ebben a 2020-ig tartó ciklusban 12 ezer milliárd forint áll a rendelkezésünkre, ennek java része gazdaságfejlesztésre fordítható. Ami viszont szomorú, hogy ez az utolsó uniós ciklus, ebből kell fejleszteni, 2020 után ilyen forrás nem lesz. Jelenleg 58 milliárd forint lesz elkölthető a megyében, projektek mentén, nem lakosság arányosan. Az a költségvetési logika, amire a program épült, az a takarékosság volt. Változott a kötelező, nem kötelező feladatok aránya és a cél, hogy minden egyes megtakarított forinthoz további 2-3 forint uniós forrást szerezzünk. A makrokörnyezet elemzésének három elemét emelném ki. Az egyik: a népességcsökkenés fontos probléma, a programnak arra kell irányulnia, hogy növelje a népességmegtartó erőt. A másik a szakképzett munkaerő, ami valamivel alacsonyabb, mint a régióban. Végeztünk egy internetes kutatást, alacsony részvételi aránnyal, a válaszadók fele felsőfokú végzettségű volt.
Ami kitűnt a kérdőívből, hogy Orosházán alapvetően elégedettek az itteni környezettel, a lakosok fejlesztési elképzelései nagyjából egyeztek a program elképzeléseivel, tehát társadalmi támogatottságról beszélhetünk. Fő problémának a foglalkoztatottságot nevezték meg, tehát ha a népesség megtartást növelni szeretnénk, akkor a foglalkoztatás növelés a legfőbb teendő. Három fórumot tartottunk, a gazdasági szféra jelezte, a gazdasági igényekhez jobban igazodó oktatásra lenne szükség. Ha ez nem történik meg, akkor az középtávon hátrányt jelenthet.
– Hiányolták, hogy korábban nem volt ilyen megkeresés, nem volt szoros együttműködés a gazdasági élet és a város között, ez az összes korábbi ciklusra vonatkozott, ezen próbálunk változtatni. A civil szervezetekkel folytatott konzultáción a sport dominált, a tervezett sportcsarnok és tanuszoda fontos itt. A lakossági fórumon Varga Zoltán korábbi MSZP-s országgyűlési képviselő is jelen volt és konstruktívan részt vett a munkában. Úgy gondolom, hogy ez a program olyan pontokkal van tele, amiben konszenzus van, amiben nincs, ott pedig folyamatos kommunikációval egyetértést kell kialakítani. Felvetődött a település elérhetősége, a humán erőforrásoknál felmerült, hogy a közigazgatási reform miatt az önkormányzatnak kevés a mozgástere, mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy olyan képzést támogassunk, akik később munkahelyet kapnak Orosházán, az itteni gazdasági szereplők tudják őket foglalkoztatni. A civil szervezetek finanszírozása nyugaton a gazdasági szféra feladata. A cél, hogy olyan környezetet teremtsünk a gazdasági szereplők számára, amiben elvárható, hogy támogassák a civileket. Az önkormányzat feladata, hogy támogassa a civileket abban ,hogy átálljanak erre az új szemléletre. Meg kell oldani, hogy minél könnyebben el lehessen jutni Orosházára. A 47-es főút felújítása most zajlik, a Szentes–Orosháza út korszerűsítése időszerű lenne. Gyopárosfürdő közösségi közlekedéssel történő összekapcsolása a várossal célszerű lenne nem csak az itt élők, hanem a turisták szempontjából is – sorolja Elekes.
– A bevételi források növelése, a költségek csökkentése a cél, azokat a kitörési pontokat helyezzük előtérbe, amelyek ezt szolgálják. Gyopárosfürdő esetében olyan attrakciókra van szükség, ami máshol nincs, és ezzel idevonzani a látogatókat. A meglévő ipar fejlesztése is fontos, személyes kapcsolatot kell kialakítani a kis- és középvállakozásokkal, fel kell listázni, ki mit tud előállítani, szolgáltatni. Lassan kiderülnek a TOP programok, itt az Ipari parkunk jobb infrastruktúrával való ellátása fontos, emellett inkubátorházakat érdemes létesíteni, hogy a kezdő vállalkozások indulni tudjanak. A gasztro és agrár irányt is erősíteni érdemes, Orosháza ebben nagy hagyományokkal rendelkezik. A mezőgazdasági szakképzés fejlesztése fontos, ebbe húzzuk bele a közmunkát. A háztáji gazdaságoknak is sok a lehetősége, kiváló a levegő, sok a napsütéses óra, ami sok lehetőséget ad biotermesztésnek, de ehhez fel kellene állnia egy feldolgozóiparnak is. A baromfiipar erősítése is fontos szempont, ezen is dolgozni kell. Az intézményhálózat kétirányú fejlesztése is rendelkezésre áll a TOP programban. Az energetikai fejlesztések és a közösségi terek fejlesztése is lehetséges, nem használt intézmények felújítására lehet pályázni. Más forrásból kell megvalósítani a belvárosi sportcsarnokot és uszodát. Ám ezt gazdaságosan is üzemeltetni kell, ehhez lehet eszköz a belvárosi geotermia felhasználása. Ehhez kész tervek vannak, amivel az intézmények költségeit lehetne csökkenteni, de adott esetben a lakosság is igénybe veheti – mondja Elekes, jelezve, nyitva állnak a további javaslatokra. Hozzáteszi, az anyag abból a szempontból nem végleges, hogy a fejlesztési források most jelennek meg, ehhez kell igazítani a célokat, ill. szeretnének folyamatosan egyeztetni a gazdasági élet szereplőivel, lakosokkal és civilekkel, ez tovább formálhatja az anyagot. – A legfőbb feladat nem a program elkészítése, hanem a megvalósítása – teszi hozzá az alpolgármester.
Bojtor István alpolgármester kiemelte, találkoztak az igények abból a szempontból, hogy folyamatos konzultációra van szükség a továbbiakban is, többen jelezték, élnének a lehetőséggel. – Kitaláljuk a jogi formáját, szeretnénk “véleményközpontokat” találni, akiknek a szava számít, pártállástól függetlenül szeretnénk egy állandó fórumot fenntartani, akik ötletekkel segítik a munkáját. Aki úgy érzi, hogy szeretne segíteni, azt örömmel vesszük.
Horváth József (Fidesz) a mezőgazdasági fejlesztéseket taglaló rész kapcsán elmondja: – A mezőgazdaság fejlesztésre szorul, az uniós támogatási rendszer a fiatal gazdák, a kis- és középvállalkozások, a családi vállalkozások felé nyit – sorolja Horváth, említve a márciusban Orosházán elindult mintaprogramot is. – Mindenképpen további konzultációkra van szükség, ebbe a mezőgazdasági vállalkozókat is be kell vonnunk. Fontos a helyi foglalkoztatás növelésében az élelmiszerfeldolgozó kapacitásban való gondolkodás, a feldolgozás más településeken történik, a termelőket érinti az útdíj, mert oda el kell vinni az élelmet. Ezért fontos lenne a feldolgozóipar. És fontos a szakképzés is, a mezőgazdasági képzés újra megfelelő állapotúra hozására nagy szükség lenne – emelte ki Horváth, és tett egy pontosítást a gazdákat segítő szervezetek terén.
Fetser János: – Köszönöm a bevezető gondolatokat, az a kivételes helyzet van, hogy egyet tudok érteni. Megszavazzuk, látszik, hogy ez egy komoly szakmai anyag. Lehetne ez egy sorvezető a következő évekre, majd meglátjuk, mi lesz belőle. Hangsúlyeltolódások vannak, például abban, hogy a közigazgatási reformot mi központosításnak tartjuk, a pályázatokat politikai kijelölésnek. Ha a gyakorlatban is az valósul meg, amiket leírtak, az nagy dolog lenne, mert valóban most van az utolsó lehetőség, hogy a város leszakadását a többi településhez mérten meg tudjuk állítani. A legnagyobb probléma a fiatalok elvándorlása. Az egyik intézményvezető által elmondott adatok szerint: 2006 körül 32 ezer körül volt a városban tartózkodók száma, most 29 ezer alatt van. Ez rengeteg problémát okoz. Helyzetbe kell hozni a vállalkozásokat. Ezt az egészet boríthatja, ha rátelepszik a politika. A program esetében fel van sorolva a turizmus több ága, de nincs benne, hogy mikor mi a feladata, ki a felelős, mi a határidő. Árnyalatbeli különbségek vannak, mert például én nem tartom forráshiányosnak az orosházi önkormányzatot. A vagyongazdálkodás nagyon fontos, de hát az elmúlt nyolc évben ez nincs a helyén.
Fetser János két percben folytatja és emlékeztet, voltak megyei szinten külföldi tanulmányutak, például az inkubátorházak működéséről: – Komoly lobbit kell folytatni azért, hogy a munkahelyteremtés felpörögjön. Arról nem szól az anyag, hogy 5-6 év múlva egy cégnek el kell döntenie, hogy beruház-e több tízmillió eurót és marad Orosházán vagy sem. Ha tehát elvonatkoztatunk attól, hogy kiszolgáljunk egy politikai klientúrát, akkor ebből lehet valami.
Sára Csaba (Fidesz) az ipartelep fejlesztését és az elkerülő út megépítését emeli ki: – Az infrastuktúrális fejlesztés mindig alap lehet egy-egy cég letelepedési szándékát illetően, komoly szerepe lehet. A déli elkerülő út hiánya hatással van a déli városrészben lakók életkörülményeire, hiszen az Aradi, Tél, Bajcsy utca forgalma jelentős, talán most lehetőség lesz arra, hogy megépüljön a déli elkerülő. Fontosnak tartom az oktatás fejlesztését, képzett munkaerőhiányban szenvednek a kis- és középvállalkozások is, ami azzal is magyarázható, hogy kiesünk a gazdaság bővebb vérkeringéséből. Így a megtermelt bevételből kevesebbet tudnak fizetni a cégek. Fontos megtalálni az országos politikai stabilitását is, mert így tervezhetnek évekre a cégek. Ez a gazdasági program nem teljes, változtatható, bővíthető, hiszen a gazdasági életben a változás a biztos. Ahhoz, hogy ez a program kiteljesedjen, ahhoz fontos az itt élők aktivitása és kreativitása, változás csak akkor lesz, ha a gazdasági élet és a polgárok is úgy gondolják, hogy legyen változás.
Lövei Ferenc (Fidesz) a környezetvédelem kapcsán szólal fel: – A belvárosi geotermia az intézményeknek mindenképp megtakarítást jelent, de ezt mindenképp érdemes lenne a lakosok érdekében is kihasználni. Örülnék, ha a kormány olyan programokat írna ki, amik ezt lehetővé tennék, és segíthetnénk a lakosokat.
Ez a hetedik gazdasági program, amit Németh Béla végigolvasott, sok visszaköszönő dolog van a mostani anyagban: – Talán mérleget kellene vonni, hogy mi valósult meg belőle és mi nem. A déli elkerülő út fontos, 1992-ben, amikor az akkori testület döntött, hogy pályázunk és lobbizunk, akkor kizárólag a déli elkerülőben gondolkodtunk. Az akkori repülőtér azonban állami katonai tartalék repülőtér volt, ez pedig megvétózta a terveket, ezért maradt az északi oldal. Akkor nem volt más lehetőségünk. Pályázni kell a déli elkerülőre, talán valami lehet belőle. Úgy tűnik, mintha eddig Orosháza gazdasági szereplői nem vettek volna részt a program kialakításában. Hát ez nem igaz, lehet, hogy új vezetők vannak és nem emlékezhetnek rá, de többször összehívtuk a gazdasági szereplőket – mondja Németh és több példát hoz.
Elekes Lajos kiemeli, az agráriummal mindenképp fontos foglalkozni, hiszen gyorsan és sok embert tudna foglalkoztatni. – Folyamatosan változik a rendszer felettünk, remélem, hogy kiépül most már egy stabil rendszer. A közigazgatási reform és a pályázati rendszerre visszacsatolva: nem érdekel, hogy minősítik ezt a politikai pártok, mert ebben a környezetben kell dolgoznunk. Nőtt az uniós támogatás mértéke, ennek a gazdaságra fordítható mértéke megduplázódott, és ez az utolsó lehetőség, hogy ezt kihasználjuk. Azzal kell együttműködni, aki ennek a programban a megvalósításában tevékenyen részt tud venni és ez nem politikai, hanem gazdasági kérdés. A népességfogyás az egész régió problémája, a periféria területek általános problémája ez, tenni kell ellene. Még nem látjuk, hogy a pályázatokat mikor írják ki, így az időbeliségre most még nincs válasz. A TOP közel 58 milliárdjából jó projektekkel minél több pénzt kell elhozni. A politikai, gazdasági stabilitást én is fontosnak tartom, csak erre nincs ráhatás. A geotermia esetében felmerült a lakossági igény, csak ez hatással van a pályázati támogatás intenzitására, tehát ezt át kell gondolni. A pályázati lehetőségeket ki kell használni, a gazdasági fórumon jelezték, hogy hiányolták a szorosabb együttműködést, nem én találtam ki, de amit hiányoltak, az a mélyebb, személyre szólóbb konzultáció.
Dávid Zoltán: – 13 igen és 2 tartózkodás mellett elfogadták a napirendet.
Nevet vált a múzeum?
10.) Közterületek, közintézmények nevének felülvizsgálata
Módosító indítvány tesz Németh Béla. – Tiszteletben tartva az általunk megválasztott munkacsoport munkáját, látszik, nem sok dolguk volt, mert 1991 tavaszán a testület úgy gondolta, hogy itt az alkalom, hogy az utcaneveket megváltoztassa. A munkacsoport az utcaneveket és az intézmény neveit is helyben hagyta. De én egy módosító javaslatot teszek: itt az alkalom, hogy a múzeumot Nagy Gyuláról nevezzük el. A rendszerváltás utáni első díszpolgára Orosházának Nagy Gyula, aki Orosháza történetét megírta, a vásárhelyi puszta népéletét rögzítette. Gönz Árpád köztársasági elnök által kitüntetett személy. Juhász Balázs polgári iskolai és felső mezőgazdasági iskolai tanár gyűjtötte össze a múzeum alapját képező gyűjteményt, majd 1945 után Schwarz János felajánlotta az épületet és ebből hozott létre Nagy Gyula egy intézményt. Szívügyének tartotta, a népi írókat összegyűjtötte maga köré és ösztönözte őket, hogy írják le, amit tudnak Orosházáról, ebből könyv jelent meg. A múzeum szellemiségének megalapozója, szellemiségét most is továbbviszik. Közmegelégedésre lehetne Nagy Gyula Múzeum az intézmény neve.
Elekes Lajos is felvet egy utcanevet: – Az Október 6-a utca. 1944. október 6-án érkezett ide a Vörös Hadsereg, de ez az Aradi vértanúk kivégzésének időpontja is. Van-e valamilyen emlékmű az utcában, ha nincs, akkor nem lenne-e érdemes, mert így nyomatékosíthatjuk, hogy mire is utal az utcanév.
Németh Béla jelzi, 1991-ben azért nem módosították az utcanevet, mert sokan nem tudták, hogy melyikre is vonatkozik. Egyetértek, lehetne egy emléktáblát elhelyezni, hogy egyértelműsítsük, hogy az aradi vértanúk emlékét ápolja az utcanév.
Dr. Horváthné, dr. Barta Edit jegyző jelzi, a határozat kizárólag az önkényuralmi jelképekre vonatkozik, törvényességi észrevétel miatt volt szükség a felülvizsgálatra.
– A munkacsoportnak ez volt a feladata, ezért a képviselő úr javaslatát így nem lehet behozni. Amennyiben a testület meg kívánja változtatni a múzeum nevét, akkor kérje fel a hivatalt, hogy ezt készítse elő, mert sok mindenre hatással van. Személynévről van szó, engedélyeztetni kell, módosítani az alapító okiratokat, hatással van a pályázatokra.
Németh szerint nem elfogadható a jegyző álláspontja: – Mit mondana, ha a bizottság javaslatot tett volna? A törvényességi felülvizsgálat a bizottság javaslatával zárult, azt vagy elfogadjuk, vagy nem.
Dávid Zoltán támogatja Németh Béla felvetését, de jelzi, ezt megfelelő módon, a törvényességet betartva tegyék meg: – Nem szeretném, ha emiatt a múzeum elesne egy pályázattól, több mindent meg kell vizsgálnunk. Ezért javaslom, hogy a következő ülésen térjünk ki a névváltoztatásra.
Szabó Ervin: – Az a méltatlan, hogy itt megint csak az előterjesztésről nincs szó. Egy ilyen névmódosítást elsősorban a múzeum igazgatójával, vagy az utcában élőkkel kellene lefolytatni, nem a fejük felett. Én megköszönöm a bizottság áldozatos munkáját.
Németh Béla: -Önálló képviselő indítványként fenntartom az indítványomat, nem módosító indítványként teszem meg a javaslatot.
Fetser János jelzi, Németh nem először kezdeményezi a múzeum átnevezését, akkor megkérdeztek több szakértőt, de nem támogatták az elképzelést. – Amit elmondott Nagy Gyuláról, az mind igaz. Egy ilyen fajsúlyos kérdést ilyen adhoc módon nem lehet megtárgyalni.
Jegyző ismerteti: A testület elviekben egyetért a névmódosítással és felkéri a hivatalt a szükséges teendők előkészítésére. 10 igen, 2 nem, 3 tartózkodással elfogadták, majd az így módosított előterjesztést is elfogadták.
Ki készítse a városi pályázatokat?
Fetser János: – Huszonévig dolgozott a mindenkori polgármesterekkel egy cég, semmi kifogás nem volt ellene. Volt egy keretszerződés, ami szerint indoklás nélkül felmondható a szerződés, ez meg is történt. És behoznak egy olyan céget, ami Simonkához kötődik. Azt mondják, 36 település már szerződött ezzel a céggel. Persze, mert az az érdek, hogy minél többen. Ha elégedetlenek voltak ezzel a céggel, akkor miért nem pályáztattak? Ez politikai döntés, nem szakmai, azon gyanús ügyek közé tartozik, amik az uniós pályázatok túlárazásával kapcsolatos. Ennek a cégnek vannak kapcsolatai a minisztériumokkal. De ez így ebben a formában nem fogadható el. Fellelhető a személyi összefüggések között a Széllovagok Kft, Buzás Sándor és mások, akiknek több érdekeltségük van. Minden olyan előterjesztésre nemet mondunk, ami mögött nem tiszta és szakmai szándékot látunk. Kíváncsi vagyok arra, hogy Békéscsaba, Gyula, Szarvas csatlakozik-e ehhez a 36 településhez? Dél-Békés fele megyünk, vagy megyünk abba az irányba, ami Gyula, Szentes, Makó számára fejlődést hoz, a mi részünkre pedig leszakadást és politikai döntések meghozatalát.
Elekes Lajos úgy fogalmaz, Orosháza városnak önálló érdekei vannak: – Annyiban vannak Dél-Békés felé érdekeink, ha közösen léphetünk előre. Jellemzően nagyobb volumenű programok kerülnek az asztalra, ez a szerződés olcsóbb, mint az előbbi ebben a kategóriában.
Füvesi Sándor Elekes utolsó mondatára reagál: – Felmondani szándékozik az önkormányzat egy szerződést és egy újat meg akar kötni. De nem derül ki, hogy miért kell felmondani és mi szól az új mellett, a Projektfelügyelet Kft mellett. Most már kaptunk egy fél mondatot. 2004 óta minden színű politikai testülettel együttműködtek. Az új cégről megpróbáltam az interneten keresni, de szinte mindenütt ugyanazt találtam. A projektfelugyelet.hu cím alatt a nagy semmit találtam, ennyire menő ez a cég. Az elődje, a TENDER-CO viszont fent van, minden információ ott van róluk, referenciák, hogy ki dolgozik ott és milyen végzettséggel, stb. Ezzel szemben van egy cég, amit a déli szél befújt ide, és együtt kell vele működni, van olyan önkormányzat, ami lefekszik neki, és van, aki nem. A megyei Road-showkon úgy lett bemutatva ez az új cég, hogy ő mienk. Válaszokat várunk, hogy miért kellett váltani, és miért pont erre, hiszen kihatással van a következő évek városfejlesztésére is. Ha rosszul választunk, akkor Orosháza nem fog úgy fejlődni
Elekes Lajos: – Füvesi úr a kérdések felvetése mellett meg is válaszolta azokat. A társaságot a road-showkon ismertük meg, kapcsolatot ápol a megyei önkormányzattal, ez a szerződés nem kizárólagos, hanem egy keretszerződés. Ez kevesebbe kerül, olcsóbb tarifájú szerződés, hogy milyen minőségű szolgáltatást nyújtanak, azt a jövő dönti el. Arról van szó, hogy olyan volumenű feladatok jelennek meg a megyében, és így Orosházát is érintően, amihez szakemberhiány lesz, és ezek a szakemberek ebben a volumenben itt vannak. És nem a Tender-Co szakértelmét szeretném megkérdőjelezni, mert sok sikeres projekten vagyunk túl a segítségükkel, de most arra van szükség, hogy ne budapesti, hanem helyi céggel kössünk szerződést a közbeszerzési tanácsadásokra vonatkozóan.
Fetser elfogadja, ha kevesebbe kerül, de akkor versenyeztessenek, és a legjobb ajánlat kapja meg. – Böröcz Tamás jegyzi a céget, az pedig nem hat meg, hogy a megyei önkormányzat ebben benne van, mert ott már nem olyan szakemberek vannak. Ez az átlásztó.hu oldalra való keretszerződés, amit figyelemmel fogunk kísérni, ne legyen igazam, de attól tartok, hogy valakik le akarják nyúlni a pályázatokat. Akik kötöttek vele szerződést, azok már fel akarják mondani. Kis Tamásnak, vagy Szentgyörgyi Szilviának milyen végzettsége van?
A jegyző válaszol: – A road-show során az ajánlattal ellátta a cég az önkormányzatokat, mindenki eldönthette, hogy szerződik-e vagy sem. Három ajánlatot kértünk, ez volt a legkedvezőbb. Egyedi megállapodásban rögzítjük a részleteket. A cég jogosult.
A testület 9 igen, 3 nem, 2 tartózkodás mellett elfogadta a napirend határozati javaslatot, Németh Béla nem kívánt részt venni a szavazásban.
Ingatlan: eladják vagy ne adják?
Füvesi jelzi, a helyszínen szerzett tapasztalat alapján nehéz volt eligazodni, hogy melyik is a kérdéses ingatlan, a helyrajzi szám alapján lehetett megtalálni a szóban forgó sorházat. – Kívülről nincs gond ezekkel a lakásokkal, rendezett környék, egy lakás 46 m2, van benne szoba, fürdő és konyha. A belső állapot már lepusztult, ez 2012-re alakult ki, és már három éve húzódik. Hogy sikerült ezt a lakást így lelakni, az önkormányzat részéről miért nem tűnt ez föl, felmerül a felelősség kérdése. Nem tudunk mindenkinek lakást adni, sokszor nem tudjuk, hogy melyik kezünkbe harapjunk, hogy ki kapjon a kevés lakás közül. Ennek a lakásnak csak a belsejével van gond, nem értek egyet azzal, hogy a kevés lakáslehetőséget tovább szűkítsük. Ezt fel lehetne újítani, szerintem nem kerülne sokba, vannak a városnak szakemberei, akik ezt megcsinálnák. Javaslom, hogy ne értékesítsük, hanem rendeljük el az ingatlan felújítását, és használjuk szociális bérlakásként.
Hagymási László irodavezető: – Mivel ez egy társasház, egy cím van, a postai címe valóban 26. A testület bölcsességére van bízva a döntés. Mi azért javasoltuk az értékesítést, mert egy társasházról van szó, amiben ezzel az egy ingatlannal bírunk, belül hadiállapotok vannak, a helyreállítás legalább 3-400 ezer forint lenne, de lehet, hogy több, ki van kötve az áram is. A testület dönti el, hogy eladja, vagy szociális bérlakásként hasznosítja. Az ingatlan értéke korábban 2 millió forint volt, most 1,8 millió, ez talán elgondolkodtató. Egyéni vélemény, hogy erre százezreket költeni nem biztos, hogy tanácsos, ezt a forrást talán érdemesebb lenne más önkormányzati lakásra fordítani, 360 ilyen van a városban.
Fetser János két korábbi előterjesztése utal vissza: – Egyrészt a gazdasági programban megfogalmazott lakásokról szóló résszel egyetértek, de ez az előterjesztés ezzel szembemegy. A másik a START munkáról szól. Benne van, hogy intézményeket újítottak fel, nyílászárókat cseréltek. Ebből a két helyes megállapításból következik, hogy a lakások körül sok gond van. Ezeket fel lehet újítani közmunkából. Azt akarjuk, hogy homogén tömbként, egységes, olcsó üzemeltetésű lakások legyenek? Ha nem csinálnak belőle presztízskérdést, Füvesi módosítóját megszavazzák. Ki volt a bérlő, utol lehet-e érni, mit műveltek a lakással? Be lehet-e hajtani az okozott kárért a pénzt? Ott lakott a bérlő, lelakta, akkor adjuk el, nem értek egyet ezzel. Ilyen előterjesztések jönnek majd ezután? Ez nem megfelelő út.
Fetser szavaira reagálva Fejesné elmondja, a közmunkásokat nem alkalmazhatják ilyen jellegű lakásfelújításokra, mert a szerződésük nem erről szól.
Elekes szerint ennek az ingatlannak a felújítása nem jön ki pár százezer forintból.
– Az idei költségvetés mindössze 8 millió forintot tartalmaz ingatlan felújításra. Ezt az összeget érdemes arra fordítani, hogy ebből az összegből más helyen, fontosabb felújítások legyenek. De az tény, hogy fel kell mérni a lakások helyzetét, ez már el is kezdődött.
Füvesi Sándor: – Ott voltam, nem fotókat néztem. Igen, ez egy lepusztított ingatlan, dolgozni kell vele, a villanyt is ki kellett kötni. Miért is kellett kikötni? Továbbra is állnak ezek a kérdések. Ha valakinek ez megéri, akkor az önkormányzatnak miért nem éri meg? Három éve hagyják parlagon. Akkor most miért nem veszik le napirendről? Készüljön egy felmérés, hogy mennyibe kerülne a felújítás, ha lesz egy szám, és még akkor is úgy döntenek, hogy nem veszik figyelembe a szociális szempontokat, akkor majd elfogadom.
Bojtor István jelzi, az eladási árral egy rászoruló családot segíthetnének, akik szépen lassan felújíthatják ezt a lakást. Fetser szerint érdekes ez a megközelítés, mert nem tudni, hogy valóban egy rászoruló jut majd ehhez az ingatlanhoz:
– Vagyongazdálkodás, amit mi évek óta bírálunk. Nincs átgondolt vagyongazdálkodás. Akkor ne Start munka, hanem valamilyen más munka keretében oldják meg a felújítást és továbbra sem kaptunk választ azért, hogy ilyen állapotban hagyták itt ezt az ingatlant. És hány ilyen van? Hiszen sokat költött a Városüzem bérlakások felújítására, ami a mindenkori bérlő feladata lenne, amikor kiköltözik.
Hagymási kér szót, az irodavezető elmondja, a szociális bérlakásokat a Városüzem kezeli és amikor tudomásukra jut olyan eset, hogy elmaradás van, akkor lépnek, egy ideje már együttműködnek a közműszolgáltatókkal. – Meggyőződésem, hogy a Városüzemeltetési Zrt a megfelelő eljárásokat elindította, de utánanézünk, hogy pontosan mi volt a gond. Ennek a lakásnak 3-5 ezer forint a bérleti díja havonta, az adósságok gyorsan felszaladhatnak, és ha egy bérlő csak ilyen lakást tud bérelni, akkor gondolható, hogy milyen esélyekkel hajthatók be rajta a tartozások, ezért vezette be a Városüzemeltetési Zrt, hogy folyamatosan együttműködik a közműszolgáltatókkal.
Füvesi módosítójáról nem kell név szerint szavazni, de az előterjesztésről igen. Füvesi javaslatát a testület többsége 4 igen, 9 nem és 2 tartózkodás mellett nem fogadta el. Az eredeti előterjesztést név szerint 10 Fidesz igennel, 3 MSZP nemmel és 2 JOBBIK tartózkodással megszavazta, így kijelölik értékesítésre az ingatlant.
12:31 – 12:35
13.) Orosháza, Déli út 26. szám alatt található 11867 hrsz-ú ingatlan kijelölése értékesítésre
Egy szántó értékesítésre történő kijelölése következik, itt nincs vita, név szerint szavaznak a képviselők. Az előterjesztést név szerint 10 igennel, 2 nemmel és 3 tartózkodással megszavazta
14.) Alapítványok 2014. évi támogatásának elszámolása, 2015. évi pályázati támogatása
Lövei Ferenc a társadalmi kapcsolatok bizottsága ismerteti, hogy melyik alapítványnak mennyi pénzt adnának. Vita nem volt. Az ülés végén megszerezzük a pontos összegeket, és frissítjük vele a tudósítást.
10 igen, 5 tartózkodással elfogadták az előterjesztéseket.
12:36 – 12:42
15.) Bírósági ülnökök megválasztása
Nyolcan jelentkeztek a hat ülnöki posztra, ebből egy visszavonta a jelentkezést, egy esetében pedig a jegyző véleménye szerint összeférhetetlen, mivel más településen jegyző. Pedagógus ülnöki posztra két főt jelöltek, kettőt is kell választani.
A megválasztott ülnökök: Faragó Béláné, Hanesz János, Horváth Lajosné, Király Lajosné, dr. Marsai Jánosné, Varga Attila Sándor. Pedagógus ülnökök Kovácsné Dér Ildikó, dr. Szabó Istvánné.
16.) Pályázat benyújtása tanyagondnoki szolg. ellátásához
Egy kisbuszra pályázna a város, amit a falu- és tanyagondoki szolgáltatás terén hasznosítanának.
15 igennel elfogadták az előterjesztést.
Interpelláció
Füvesi Sándor interpellációjának tárgya: Mit tesz József Attila nevének az iskola falára való visszakerüléséért? Kiemeli, 1962-ben a névadás az akkori városvezetés döntése nyomán történt, most ezt a nevet levették. Nem igaz, hogy az iskola 2008-tól már nem viselte volna József Attila nevét, 2011-ben még egy képviselő-testületi határozatban is így szerepelt: József Attila Székhelyintézmény. Mert ez volt a neve. 2011-ben, amikor az akkori fideszes többség úgy döntött, hogy az iskola fenntartói jogát átadja az Orosházi Református Egyházközségnek, szó sem volt arról, hogy az iskola nevéből kidobják az egyik legnagyobb költőnk nevét. A református egyházzal kötött közoktatási megállapodásba miért nem vették bele azt, hogy a fenntartó köteles megtartani az általános iskola nevében József Attilát? Ha akkor nem tették, miért nem módosítanak? A közoktatási megállapodás szerint a fenntartó egyház az ingatlanon átalakítást vagy átépítést csak a tulajdonos önkormányzat hozzájárulásával történhet, a külső állaghoz hozzátartozik a „József Attila Általános Iskola” felirat is. A homlokzati felújításnak nem volt része a névbetűk eltávolítása, ezt semmilyen szakvélemény nem igazolja, vissza kell őket helyezni javítva az eredeti helyre. Füvesi rákérdezett, hogy a polgármester engedélyezte-e, hogy a fenntartó levegye a „József Attila Általános Iskola” feliratot? Balesetveszélyes volt-e a felirat? Lép-e az önkormányzat az iskolaépület állagának teljes megőrzése érdekében?
A teljes interpelláció itt olvasható.
Dávid Zoltán polgármester válaszában jelzi, a témát egyszer már tárgyalták (ide kattintva), az akkori választ fenntartja, de kiegészítést tesz, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy “az iskola 2007 óta nem viseli a költő nevét”. 2007 júniusában az akkori képviselő-testület kezdeményezte, hogy a négy általános iskola összevonása nyomán létrejövő intézmény neve megváltozzon, erre az intézményvezetők a javaslatot tettek: Azt javasolták, hogy az összevont intézmény neve legyen: Orosháza Város Általános Iskolája. A testület ezt elfogadta, a József Attila Általános Iskola név megszűnt, az intézmény 2007. szeptember 1-jével Orosháza Város Általános Iskolája nevet viseli. Ilyen néven szerepelt már a református egyházközség részére való fenntartói jog átadásakor is. Ezért a megállapodás felülvizsgálatának nincs jogi alapja. Számomra továbbra is az a fontos, hogy a gyerekek biztonságos környezetben, színvonalas oktatásban részesülnek – mondta a polgármester.
Füvesi Sándor nem fogadja el a választ, mert szerinte tele volt hamis információkkal:
– Nézze meg a határozatot, amire hivatkoztam, a pályázatot, amit említettem, mert József Attila volt a neve. Falra hányt borsó, mit mondok, mert ön eldöntötte, hogy hagyja, hogy a sárban megforgatja József Attila nevét, ahogyan tették ezt Kossuth nevével, ez az ön politikai döntése.
Kérdések
Fetser János kezdi a sort. – Milyen önkormányzati helyre hivatkozva lehet megtiltani a városüzem vezetőjének, hogy térítés ellenében sem lehet kitenni pártoknak semmilyen plakátot a városi hirdetőtáblákra? Mert Benkő Ferenc ezt múlt héten megtiltotta.
Dávid Zoltán polgármester jelzi, a kérdésre írásban adnak választ.
———-
Újra Fetser kérdez: – Nem emlékszem arra az utolsó 30 évben, hogy május 1-jén nem nyit ki az uszoda Gyopárosfürdőn. Márpedig ez olvasható az OrosCafén. Ez szembemegy minden gyakorlattal és gazdasági racionalitással. Ki és milyen számításokat végzett erről? Szerintünk súlyos kárt okoznak ezzel, felelősöknek kell ezért lenni.
A választ írásban ígérték a képviselőnek a polgármester.
———-
– Sok orosházi kérte, jelezzük a városvezetés felé, hogy áldatlan állapotban vannak az SZTK laborban, mi ennek az oka? – kérdez ismét Fetser János.
Dávid Zoltán jelzi, pontos panaszokat kérne, és akkor továbbítják a kórház főigazgatójához, aki ezt meg tudja vizsgálni.
———-
Ismét Fetser kérdez: – Hány embert küldtek el a Városüzemeltetéstől, miért és milyen feltételekkel?
Erre is írásban kap választ a képviselő.
———-
Burka László (MSZP) jelzi, hogy az üveggyári településrészhez tartozik a monori településrész is. – A 47-es út felújítása miatt a Bakó József útra terelték a forgalmat. Ez nagyon keskeny út, útalap nélküli, kátyús, a nagy autók teljesen tönkre teszik. A porfelverés hatalmas, kérem, segítsenek az ott lakók érdekében, hogy lassabban menjenek az autók, és esetlegesen locsoljanak.
Hagymási László irodavezető elmondja, felveszik a kapcsolatot a kivitelezővel és jelzik a problémát, és az út helyreállítását is megpróbálják elérni.
Burka elmondja, hogy rendszeresen jelzik neki a lakók a problémát, amit ő továbbít az önkormányzat illetékese felé, de konkrét intézkedések még nem történtek.
Ezzel ért véget az ülés nyilvános része, köszönjük a figyelmet!
