Maroknyi baloldali gyűlt össze március 13-án délután a Táncsics-szobornál, hogy az 1848-as forradalomra emlékezzen. A szónok méltatta az akkori hősöket, és ostorozta a jelenlegi kormányt.
Az MSZP orosházi szervezete évek óta külön tartja március 15-ei megemlékezését a központi eseménytől. Ahogy Fetser János MSZP-s önkormányzati képviselő mondta, így is tiltakoznak az ellen, hogy áthelyezték Táncsics Mihály szobrát (az 1990-es évek közepén. A szerk) és hogy a Kossuth-szobor is átkerült a városháza mellől mai helyére.
A megemlékezésre – Füvesi Sándor szónokkal együtt – 25 ember ment el péntek délután. Az MSZP-s önkormányzati képviselő beszéde elején kiemelte, azokra emlékeznek, akik az 1848/49-es forradalom és szabadságharc alatt kivívták, kiharcolták azokat az alapjogokat, amelyekre egy jól működő köztársaság építkezhet.
– 1848. március 15. fordulópont volt a magyarság életében. Azok a jelszavak ‒ egyenlőség, szabadság, testvériség ‒ amelyet a korábbi francia forradalom mintájára zászlajukra tűztek és amelyet a 12 pont mellett is szerepeltettek, keretbe foglalta mindazt, amelyet egy jól működő köztársaságban biztosítani kell a polgárok számára – fogalmazott.
Szerinte azonban jelenleg Magyarország se nem jól működő, se nem köztársaság. Élesen bírálta a Fidesz kormányt, annak intézkedéseit, törvényalkotási módszereit. Kiemelte, hogy 1848-ban a forradalmat azonnal polgári törvénykezés követte, az ott elfogadott jogszabályok kiemelkedő fontosságúak voltak nemcsak az ország politikai átalakításában, hanem a társadalom modernizálásában is, ekkor rakták le a modern polgári Magyarország alapjait.
– Könnyű volt nekik! A miniszterelnököt nem Orbán Viktornak, hanem Batthyány Lajosnak hívták. Az ország pénzügyeiről nem egy Matolcsy, hanem egy Kossuth Lajos gondoskodott. A közoktatás, köznevelés ügyét nem egy Hoffmann Rózsa, hanem egy Eötvös József felügyelte. A közmunka és közlekedés tárcáját nem kisebb személyiség, mint Széchenyi István vitte, az igazságszolgáltatás és kegyelem pedig Deák Ferenchez tartozott. Micsoda nevek! Érezzük a különbséget, ugye? – mondta beszédében Füvesi Sándor.
Külön kitért Táncsics Mihály szerepére is, akiről elmondta, az 1848-at megelőző években, a francia felvilágosodás eszméinek hatása alatt, harcosan írt a szükséges társadalmi változásokat követelve, szorgalmazta a feudális viszonyok és a cenzúra eltörlését.
– Nem véletlen, hogy azon a március 15-én, a forradalmi nap délutánján szimbolikus tett volt a várbörtönből való kiszabadítása, és az sem, hogy a forradalmárok magukat fogták be a ló helyett és úgy vitték körbe-körbe, ünnepelve. Nem véletlen, hogy a 12 pont legelső helyén szerepelt: „Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését!” – fogalmazott, majd elmondta, szerinte a sajtószabadság tekintetében nagyon rossz a helyzet Magyarországon és Orosházán is.
Beszéde végén így fogalmazott: – Mi, szocialisták kiállunk a szegények, a rászorultak millióiért, a munkásokért, a bérből és fizetésből élőkért, a fiatalokért és az idősekért.
A beszéd végén a megemlékezők egy egy szál virágot helyeztek el a Táncsics-szobor talapzatánál, és néma főhajtással emlékeztek a ‘48-as hősökre.
