Mindössze hét napirend, de ezek között volt néhány igencsak érdekes. Ilyen a temetői díjemelések, a mezőőri szolgálat létrehozása, új háziorvos kinevezése és támogatási változás Gyopárosfürdőn. Mindezt élőben adtuk.
Bár kint nem túl szép az idő, azért mindenkinek kellemes reggelt kívánunk a városháza nagyterméből.
Tegnap már összefoglaltuk, pontosan miről is lesz szó a mai ülésen, ezt ide kattintva lehet olvasni. Az előterjesztések részletei pedig ide kattintva érhetők el.
Klikk a témára, oda ugrik az oldal
Köztartozás és költségvetési tervek
Temetőkérdések
Mezőőri szolgálat
Gyopárosfürdő – visszavont támogatás
Interpellációk
Kérdések
08:45
A tervek szerint 15 perc múlva kezdünk. Egyelőre csak a technikai személyzet van a teremben.
09:03
Elkezdték a munkát a képviselők. Mindenki jelen van, az ülés határozatképes. A képviselők elfogadták a napirendeket.
Köztartozás és költségvetési tervek
1/1. Tájékoztató önkormányzati képviselők köztartozásmentes adatbázisba való felvételéről
1/2. A 2015. évi költségvetés tervezetével kapcsolatos tájékoztató
Füvesi Sándor (MSZP) kezdi a hozzászólások sorát: – Az önkormányzati képviselők köztartozásmentes adatbázisban való nyilvántartása egyértelmű, világos. Bár van egy homályos pont, nem írták ki, hogy ki az a nem képviselő bizottsági tag, akinél még folyamatban van az elbírálás. Az biztos, hogy nem ellenzékiről van szó, mert egy ellenzékit sem delegálhattunk a bizottságokba, ami példátlan a rendszerváltás óta.
Javaslom, hogy a testület kapjon egy tájékoztatást a készülő költségvetésről. Mert úgy gondolom, hogy attól, hogy valamit elenged a központi tájékoztatás, attól az még jó lehet, bejáratott. Most kaptunk egy összefoglalót, amiben néhány szám is szerepel. Ezzel nehéz vitatkozni, a célokat sorolja fel, hogy a bevétel és kiadás összhangban legyen, ez rendben van. Az iparűzési adóról tájékoztatást kaptunk a sajtóban, hogy több lett mint a tervezett. Ebben is nekünk lett igazunk, most is alultervezték. Ez a 250 millió forint azért is érdekes, mert számtalan olyan előterjesztésünk volt, amire azt mondta a fideszes többség, hogy nincs rá forrás. Ilyen volt a szociális tűzifa, a Bursa Hungarica kérdése, a buszközlekedés témája. Látszik, hogy lett volna itt forrás, bízom benne, a jövőben ezekre is lesz pénz.
Bojtor István alpolgármester: – Nem koncepció, hanem tájékoztatás. Február közepe a költségvetés benyújtásának időpontja, jelenleg is folynak az egyeztetések. A tájékoztatásban megfogalmazódott célokkal úgy gondolom, hogy mindenki egyetért, a második része pedig egy pillanatfelvétel, ami azonban a február közepi időpontig, az egyeztetések során nagyon sok mindenben változni fog, ezekbe az egyeztetésekbe természetesen önök is bekapcsolódhatnak – válaszol Füvesinek.
Füvesi kérte és kapta vissza a szót: – Köszönöm a korrekt tájékoztatást, egyetértek: egy költségvetés tervezésekor az sem jó, ha alultervezünk, az sem, ha túl. De csak, hogy mindenki értse: megvolt egy menete a koncepció készítésének. Javasoltam, hogy a koncepció készítése kerüljön bele a testület menetrendjébe, ezt bizottságon támogatták, majd itt leszavazták. Elmondom mégegyszer: attól, hogy nem írják elő, még jó, ha van egy koncepció időben, ezért javaslom, hogy 2015 őszén legyen egy ilyen koncepció a testület előtt. Már csak pár másodpercem van, de elmondom, hogy március elsejétől drasztikusan változik a segélyezési rendszer, kérdezem polgármester urat, hogy milyen lépéseket terveznek.
Fetser János (MSZP): – 131 milliárd forinttal csökken az önkormányzatok idei évi támogatása, tény, hogy az elmúlt 4 évben több mint 300 milliárd forinttal csökkent az önkormányzatok támogatása. És még egyéb törvényi megszorításokra is készül a kormány, nem lesz könnyű hatékonyan gazdálkodni. Ez az első év, amikor az új testület többsége jelzi Orosháza lakosságának, hogy mit is akar csinálni ebben a városban és ez meghatározza a következő öt évet. Hat pontot szeretnénk, ha vezérvonal lenne a város költségvetésében. Szeretnénk ha a kis- és középvállalkozókat segítenék az iparűzési adó elengedésével nettó 2 millió forintig. Elvárás, hogy a szociális támogatás helyben ne csökkenjen, nagyobb saját összegű támogatást kell biztosítani a családoknak, még ha a kormány szűkíti is a lehetőségeket – mondja Fetser, aki jelzi, nem feltétlen a sportra kellene költeni jelentős forrásokat. – A tanuszoda kapcsán szeretnénk, ha ez időben, 2 éven belül megvalósulna. Hitelmentesen gazdálkodjon az önkormányzat, ne zálogosítsuk el a a jövőt. És vannak évtizede húzódó feladatok, aminek a megoldását el kell kezdeni, rengeteg van, össze kell gyűjteni és évente ebből egy adagot megoldani, például csapadékvízelvezetés, stb. Önöknek meg kell találni azt a kitörési pontot, ami elmozdítja a várost a holtpontról, egy szűkebb körben tartandó megbeszélés is lehetne, hiszen az oktatás, egészségügy területén is változások várhatók. Nem mindegy, hogy tudunk-e például a helyi egészségügy vezetésének lobbierőt adni, mert fontos, hogy ezeket megőrizzük. Nem mindegy, hogy a kórházban itt zárnak be egy osztályt, és építenek le, vagy kompromisszumot köt a három kórház és a három város (Orosháza, Gyula, Békéscsaba) vezetése.
Bojtor István: – A gazdasági környezetet nem tudjuk befolyásolni, nekünk addig lehet nyújtózkodni, ameddig ér a takarónk. Ami kötelező feladat, azt nem szeretnénk, hogy csorbuljon. A kitörési pontokkal egyetértek, ezt szeretnénk megkeresni és ebben várjuk az önök ötleteit is – válaszol Füvesinek az alpolgármester.
Dávid Zoltán polgármester: – A tájékoztatóban megfogalmazott célokkal egyet tudunk érteni, a forrásokat kell megtalálnunk.
A testületnek erről szavazni nem kellett.
Temetőkérdések
2.) A temetőkről és a temetkezésről szóló 14/2008. (VIII.04.) számú rendelet módosítása
Füvesi Sándor: – Tudtam róla, a ténnyel tisztában voltam, de így leírva azért megütött az a mondat, hogy “temető az önkormányzat tulajdonában nem áll”. Ha jól tudom, ez valamikor a rendszerváltás utáni években az akkori testület döntése nyomán született ez az állapot, és ez azóta súlyos problémát okoz a városban. Érdeklődtem más településeken, a nálunk fennálló helyzet kivételnek számít. Nem értem, hogyan alakulhatott ki ez a helyzet, és kérem, ne tegyék fel az egyházellenes lemezt, én az egész közösség érdekét nézem. Erre a fél mondatra kérdezek rá, hogy lehet, hogy nincs önkormányzati tulajdonban temető. Mert mivel nincs, most az a helyzet, hogy beérkezett egy árlista az evangélikus egyházközösségtől, amit nem ők határoznak meg, csak jóváhagyta. Az árakat az Oros-temető Kft, a temető üzemeltetője állapította meg. Módosító indítványt teszek, hogy ezt ne fogadják el, ármegtartásra teszek javaslatot, ne emelkedjenek az árak. Az orosházi temetők gazossága, szemetes volta az országos médiába is bekerült. A kommunális díj 18 ezer 415 forintra emelkedik, itt az javaslom, hogy az előző díjtétel, vagyis a 18 ezer 125 forint 50%-ában állapítsuk meg a díjat, mert ahogy ellátják a feladatot, arra ez az összeg is elég kell legyen – mondja a képviselő, aki nem érti, hogy miért nem pályáztat az egyházközösség, ha ilyen rossz színvonalon látja el az üzemeltető a temetők rendben tartását, hiszen sok a panasz, másra kellene bízni ezt a feladatot – zárja Füvesi.
Dr. Szabó Ervin (Jobbik) egyetért Füvesi módosító javaslataival, de szerinte egy rendszerváltást és annak eredményeit nem kell megkérdőjelezni, és butaság az egyházi vagyon visszakerülését is megkérdőjelezni. – De azok a mindenki által tapasztalt negatív körülményeket mindenki tapasztalja. Van egy kegyeleti közszolgáltatási szerződésünk, erre épül a rendelet. A legnagyobb zöldfelületi területek a temetők, és ezek tárgy és infrastrukturális felületei adottak, de komoly hiányosságokat és problémákat tükröznek. Évtizedek óta jogaszbály rögzíti a temetőkre vonatkozó előírásokat, de itt nem tapasztaljuk. Például a temetőket kerítéssel vagy élő sövénnyel kellene körülvenni, kevés a szeméttároló, ritkán ürítik. Nincsenek megfelelő kerékpártárolók, padok, és az utak minősége is katasztrofális. Kötelező lenne a mosdó és a wc megléte, és ennek a mozgáskorlátozottaknak is megfelelőnek kellene lenni. Rendszeresen kellene füvet nyírni, kaszálni, azt elszállítani és a sírok között is kellene vágni a füvet. Ezek a negatív kritikák nem az egyházközségre vonatkoznak, hanem arra a vállalkozásra, aki jelentős hasznot húz ebből a szolgáltatásból, de nem sokat tesz a minőségért – hangúslyozta a jobbikos képviselő. – Van nekünk is köztemetőnk, ezért ez fontos. Van a legnagyobb közösségi portálon egy temetőkkel foglalkozó oldal, ahol az orosháziak panaszai olvashatók, és itt minden panasz az üzemeltető Oros-Temető Kft munkáját minősíti negatívan. Elsősorban a hulladék összegyűjtésének és elszállításának problémáját vetik fel. Sokkal kritikusabban kell ezt a kérdést kezelni, igenis oda kellene figyelni az önkormányzatnak ezekre a dolgokra. Ez is kegyeleti jogsértés, mert egy gazos, szemetes, füves temetőben az elhunytak emlékét nem lehet méltó módon áponi. Ez hosszú évek óta fent áll, nem hiszem, hogy olyan lehetetlen kérés erre figyelni, de sajnos az egyházközség eszköztára szűkös ezzel kapcsolatban.
Németh Béla (Fidesz): – A hozzászólok a napirendi ponttól eltértek, és szubjektív véleményt formáltak meg, melyet tételesen meg fogok cáfolni. Kezdem azzal, hogy nincs az egyháznak köztemetője. 1949-ben államosítás történt, majd ezt 1992-ben visszaadták az egyháznak. Nincs áremelés, a nettó nem mozdult, az áfa 25-ről 27%-ra emelkedett, 3 évvel később. A temetőkben jelezve van, hogy a sírhely és környezetének rendben tartása a hozzátartozó kötelessége. Szabó Ervin megnyilvánulásán nem csodálkozom, de nem korrekt, mert párttársa egy konkurens cég képviselője és most testületi ülésre behoz egy ilyen vitát. Szabó Ervin 2014 októberéig az evangélikus egyházközség jogi képviselője volt, most az ott megszerzett információkat használja fel itt. A törvény egyértelműen fogalmaz: ott kell kerítés a temető köré, ahol új temetőt építenek vagy bővítenek. Mi nem vagyunk ebben a kényszerben, hogy kerítést kellene építenünk. Abból a kommunális díjból, amit kap a szolgáltató, ez nem is lenne fenntartható. Van egy olyan rendelet ami tiltja, hogy komposztáljuk a zöldhulladékot, és azt felhasználjuk, remélem, ez majd módosul. 2018-ig szól a szolgáltatóval a szerződés, és köszönettel tartozunk neki, hogy a szolgáltató még a saját bevételéből is hozzájárul a temető működtetéséhez. Évente mintegy 400 temetés van, ezt szorozzuk meg 18 ezer forinttal, ez 7,2 millió áfával terhelt összeg. A megmaradt összegből 1,5 millió forint a szemét elhelyezése, és ebből kell a gondnokot fizetni és az eszközöket megvásárolni. A konkurens cég képviselője heti rendszerességgel bepanaszol a járási hivatalnál, és a hivatal ezért folyamatosan citál minket bejárásra, de idáig semmilyen elmarasztalásban nem részesültünk. Rákóczitelepen fél köbméter illegálisan elhelyezett föld eltakarítását is ránk terhelték, ezt valaki lapáttal szétdobálta és kész, de ez a deponált föld azt a célt szolgálta, hogy ha valahol megsüllyedt a sírhely, azt innen pótolták. Az elmúlt években mindkét temetőben felújítottuk a ravatalozókat, az utak rendezése lassú folyamat, tavaly 1,6 millió forintot fordítottunk erre.
Dr. Szabó Ervin személyes érintettség miatt kért és kapott szót. Szerinte túlzás, hogy köszönettel tartoznának a szolgáltatónak: – Ez még inkább tükrözi, hogy ki milyen érdekek mentén szólal fel. Én a lakosságért szólaltam fel, nem valamely vállalkozás érdekében. Nem is velem kell vitatkozni, hanem a lakossággal, akik azt tapasztalják, hogy van lopás, van szemét, stb – egyben jelzi, nagy tisztelettel van az egyházközség iránt, a felszólalás nem ellenük szólt, hanem azt a célt szolgálta, hogy az üzemeltető hiányosságaira hívja fel a figyelmet.
Németh Béla ügyrendben jelzi, a napirend nem arról szólt volna, hogy más konkurens cégek nevében szóljanak hozzá, kéri térjenek vissza a napirendhez.
Ebben a polgármester egyetért, és erre kéri a képviselőket is.
Fetser János (MSZP): – Minden évben adunk az egyházakanak komoly támogatást. Arra kell törekedni, hogy Orosházához méltó állapotok legyenek a temetőkben, ez mindenkinek érdeke, emelkedjünk felül az egyéni érdekeken. Nincsenek olyan állapotok a temetőkben, mint amire lehetőségünk lenne, és amekkora a jogos elvárás. Ellenőrizte a járási hivatal a temetőket, és egy temetőben találtak problémát, kérdezem, hogy melyik temetőben és milyen gondot.
Dávid Zoltán (Fidesz): – Van egy vállalkozó, aki a legjobb tudása szerint próbálja ezt a feladatot elvégezni. Orosházán a temetők elhelyezkedése és területe nagy, a gondozása és ápolása nem kis feladat. Ha ennek a lehetőségeit akár jogszabállyal, akár pénzügyileg csorbítjuk, az nem fogja előrevinni az ügyet, hanem akadályozza. Egy feladat elvégzéséhez az akaraton kívül pénz, eszköz is kell, megoldást kell találni. Az nem vezethet eredményre, ha megvonjuk a forrást, de elvárjuk a jobb teljesítményt.
Dr. Horváthné dr. Barta Edit jegyző jelzi, a helyi önkormányzati rendelet és a kegyeleti közszolgálati rendelet szabályozza a kérdést, ennek egyetértésben kell lenni. Füvesi Sándor módosító indítványa nem teljesíthető, mert nincs meg az egyetértés az önkormányzat és az egyházközség között, ezért a jelen rendeletben csak a már megszabott összegek hagyhatók jóvá.
Füvesi Sándor ügyrendben jelzi, nem ért egyet jegyzőasszonnyal: – Döbbenetes lenne ez a helyzet, mert ha ez így van, akkor minek választanak meg az orosháziak?
A szót a képviselőtől elvették, mert nem ügyrendben szólalt fel. A rendeletmódosítást 10 igen 5 nem ellenében elfogadta a testület.
Füvesi Sándor ügyrendben kér szót, és elmondja, Németh Béla folyamatosan a temető tulajdonosának képviseletében beszélt. – SZMSZ szerint amennyiben a képviselő nem jelenti be személyes érintettségét és ez az ülésen nyilvánvalóvá válik, akkor a testület dönt arról, hogy szavazhat-e.
A jegyző jelzi, a vita előtt lett volna ennek értelme, érintettséget bejelenteni, ill. érintettség címén a vitából valakit kizárni.
Fetser szerint az érintettnek kellene jelezni, nem pedig akármelyik képviselőnek, a jegyzőnek jeleznie kellett volna, hogy Németh Béla nem szavazhat érintettség okán. Horváthné visszaveszi a szót: az önkormányzati törvény szerint kizárható az, akit az ügy személyesen érint, a képviselő köteles bejelenti az érintettséget, erről a testület dönt. Fetser szerint vannak jogok és kötelességek, mi az SZMSZ-ről kérdeztünk, vitatjuk ezt az álláspontot, és nem fogadjuk el, a véleményünket pedig kifejthetjük, még ha nem is tetszik önöknek.
– Kifejthették – mondja a polgármester – elmondták a véleményüket, még azt is, ami nem a napirendhez tartozik.
Németh Béla jelzi, a temető szomszédságában lakik, ez is lehet személyes érintettség, részéről a megnyilvánulás szerinte korrekt volt, nem hiszi, hogy a kizárásán kellene gondolkodni.
10:02
3.) Háziorvosi ellátás változása az 1. számú háziorvosi körzetben
Dr. Dani Gergely segíti édesapját háziorvosi teendőkben, dr. Dani Győző ugyanis nyugdíjba készül. A testület támogatta a kérést.
10:04
4.) Orosháza Város Gyermek-és Diákélelmezési Intézménnyel kapcsolatos döntések meghozatala
Technikai jellegű pontosítást tesz a jegyző, vita nincs, a testület az okiratok módosítását (három határozati javaslatban) 10 igen, 5 tartózkodás mellett elfogadta.
Mezőőri szolgálat
5.) Előterjesztés mezei őrszolgálat létrehozásáról
Füvesi Sándor (MSZP): – Eddig nem volt Orosházán mezőőri szolgálat, a lefektetett célokkal egyet lehet érteni. A fa- és terménylopások, illegális szemétlerakások megelőzése érdekében ez hasznos lehet, a céllal tehát nincs gondom. Azt nem látom, hogy alternatívákat vizsgáltak-e? Látom az előterjesztésben, hogy több szervezettel egyeztettek, a legfontosabb, hogy a rendőrség biztosítsa a rendet, de van több más szervezet is ezzel a céllal. Nem látok számokat, hogy milyen volumenű emelkedés van a külterületi, vagyon elleni bűncselekmények számát illetően. Ha jól értem, már ebben az évben mezőőri járulékot vetnének ki a felsorolt területekre (szántó, fásított terület, zártkert, stb), tehát ezt a nem kevés pénzt, 16 millió 400 ezer forintot az orosháziak adják majd össze. Nem biztos, hogy ez a legjobb módszer, kérdezem, hogy más alternatívákat megvizsgáltak-e, ez engem emlékeztet egyébként a kommunális adóra, igaz ez most “csak” járulék – mondja Füvesi, aki arra is rákérdez, hogy választják majd ki a mezőőröket?
Sára Csaba (Fidesz) elmondja, hogy ő is foglalkozik mezőgazdasággal, tapasztalja a terménylopásokat, a méhészek esetében a kaptárak kifosztását. – Bár megvannak a rendvédelmi szervek, de közel 17 ezer hektár bejárására adott létszám mellett nem képesek. A járulékot szívesen fizetik a gazdák, ha a mezőőri szolgálat haszna meglesz és megmutatkozik a lopások visszaesésében. Akik ebben részt vesznek, azoknak juttatást, fegyvert kell adni, a szolgálat ebből a járulékból lesz majd fenntartva. Feladatuk lesz az illegális hulladék lerakásának ellenőrzése, a parlagfűvel szennyezett területek feltérképezése, a dűlőutak felszántásának kérdése, és az orvvadászat kapcsán is lesz munkájuk. A mezőőri szolgálat segítheti a tanyagondnokokat. Jó ötletnek tartom, bár a létszám kevésnek tűnik, de ha a szervezet feláll és sikeresen működik, hozza az eredményeket, akkor akár bővíthető is.
Horváth József (Fidesz): – A jelentősebb területen dolgozó gazdálkodóknak nincs vagyonőri szolgálata, nem működtetnek ilyet gazdaságossági okokból. Kevés mezőgazdaságban történt lopást rögzített a rendőrség, a járőrök inkább a városban és a külvárosokban teljesítenek szolgálatot, a határban való járőrözésre nem jut ember, idő – mondja a képviselő, aki szerint így nem sok az esély terménylopást tetten érni, vagy egyáltalán a gazdákkal szorosabb kapcsolatot kialakítani. – A szolgálat lényege, hogy valóban a határban legyenek a mezőőrök, sok feladatuk lenne. Szükséges a megfelelő technika, felszereltség, autó, a fegyverszekrény pedig előírás. Megfelelő személyeket kell a feladatra találni.
Bojtor István is támogatja a szolgálat megalakítását, és jelzi, az első évben egyszeri költségek vannak, de ehhez kapcsolódnak pályázati lehetőségek is. – Pénzügyi szempontból a járulékkal a középmezőnyben helyezkedne el a szolgálat, szeretnénk megfelelő felszereltséggel, jól működtetni a szolgálatot, a cél, hogy később profittal működjön.
Dr. Szabó Ervin is üdvözli a kezdeményezést, mert élhetőbb lesz általa a város. – A jogszabályi háttér megalapozott, a tárház végtelen, hiszen segíthetnek rendezvények biztosításában, őrzésben, stb. Mezőőrönként 500 ezer forintot biztosít az állam kezdésként, majd havonta 90 ezer forint támogatást biztosítanak. Terv szerint 3 mezőőr, és egy adminisztrációs feladatot elvégző személyt vennének fel. Ha mindenki befizeti a járulékokat, akkor 6,8 millió forintos bevétellel számol a szolgálat, ami sok mindenre fordítható. Módosító javaslatom van. Az összegszerűségekből kiindulva, és azért, mert a hivatal sok minden költséget átvesz (pl. posta), ezért azt javaslom, hogy négy mezőőr legyen, az adminisztrációt pedig a hivatal apparátusa lássa majd el.
Füvesi Sándor jelzi, nem kapott választ az alternatívákra vonatkozó kérdésekre. – Én először pluszforrást adtam volna a rendőröknek, és nézzük meg az eredményét. Aztán a polgárőröknek. És csak a harmadik verzió lett volna a mezőőrség. Mert valóban kapnak állami forrást, na de több mint 16 millió forintot kell erre a célra beszedni. Nekem vannak kétségeim, hogy ezt szívesen fizetik majd, hiszen egyébként fizetnek adót, ebből van pénze az államnak és a városnak is. Nem kaptam kérdést arra a kérdésemre, hogy akkor írnak ki pályázatot vagy már megvannak az emberek?
Fejes Róbertné (Fidesz) alpolgármester: – Megpályáztatjuk az állásokat. Adhatunk a rendőrségnek, a polgárőrségnek plusz forrást, de arra nem kapunk támogatást az államtól, tehát csak a saját költségvetésünkből adhatnánk nekik pluszpénzt, míg erre a szolgálatra állami pénzt is kapunk.
Bojtor jelzi, a polgárőrség önkéntes alapon működik, így a számonkérhetőség is nehezebb.
Kovács György irodavezető a bűnügyi statisztikákra vonatkozóan elmondja, részletesen nem nyilvánosak az adatok, de jelen van Orosházán ez a fajta bűncselekmény.
Szabó Ervin módosító javaslatáról egyeztet a polgármester a frakcióval, így 5 perc szünet következik, 10 óra 32 perckor.
Szünet után szavazás, a frakció támogatja a jobbikos javaslatot, ezért módosul a tervezet, ennek paramétereit a jegyző ismerteti, aki jelzi, most elvi döntésről van szó, ténylegesen majd február végén határoz a testület. Az előterjesztésben foglalt számokkal tervezi a város a költségvetést, ezért ha ezt a testület elfogadja, akkor ezt épp ezért rögzíteni kell a határozati javaslatban – mutat rá a jegyző.
A módosító javaslatot a testület 15 igennel elfogadta, az így módosított előterjesztést 13 képviselő támogatta, ketten tartózkodtak – négy mezőőrrel állhat fel a szolgálat márciustól.
Gyopárosfürdő – visszavont támogatás
Lénárt Zoltán (Jobbik) nem támogatja az előterjesztést. – Ez a szerződés 2014-re nézve nagy mértékben segítette az idegenforgalmi adó növekedését, átláthatóságát, vendégforgalmat generált, a jegyértékesítés szempotnjából pozitív volt. Ha ezt az előterjesztést most elfogadják, akkor kérdezem, hogy milyen egyéb tervek vannak arra nézve, hogy az IFA ne csökkenjen, a szállásadók érdekeltek legyenek az IFA befizetésére – kérdezi a képviselő.
Dávid Zoltán elmondja, az állami forrás nem biztosított a célra, ezért kénytelenek elállni ettől.
A jegyző elmondja, hogy a város és a városüzemeltetés egy évre szóló szerződést kötött a célra. Decemberben a testület még úgy döntött, hogy meghosszabbítják a szerződést, a 400 forintos IFA után a város kapott 600 forintot, tehát 1000 forint bevételt jelentett ez az önkormányzatnak. Ebből biztosított volna 800 forintos kedvezményt az ide látogatóknak az önkormányzat a fürdőbelépőből, és még így is maradt volna 200 forint. Mivel az állami támogatás idén már nincs, ezért jelenleg a 400 forintos adóbevétel mellett a 800 forintos kedvezmény nem biztosítható, február végével lezárható ez a fajta kedvezmény. Amennyiben a testület úgy látja, hogy erre van pluszforrás a költségvetésében, akkor tarthatja fenn ezt a kedvezményt – összegezte a jegyző.
Lénárt jelzi, érti az érveket, de jelzi, a szállásadóknak innentől nem lesz érdekeltsége bevallani az IFA-t, így ez eleve nem is fog beérkezni a város kasszájába.
Dávid Zoltán szerint jól működött a tavalyi évben az konstrukció, de állami forrás nélkül jelenleg nem vállalható, a polgármester szerint egyébként a szállásadók nem bújnának ki az IFA alól.
11 igen, 1 nem és 3 tartózkodás mellett a testület elfogadta az előterjesztést.
Interpellációk
Interpellációt nyújtott be Dr. Szabó Ervin jobbikos képviselő (a teljes szöveg itt található).
A képviselő utal a 2014. december 23-i ülésre, ahol szó volt az Orosházi Férfi Kézilabda Sport Egyesületnek nyújtott működési forrás kiegészítéseiről.
– Sajnálatosan a képviselő-testületi ülésen nem sikerült olyan mértékben és megnyugtatóan ezen témában eredményre jutnunk – elsősorban a hiteles adatok hiányában-, amint azt elvárnánk tőlünk a városunk polgárai. Álláspontunk szerint joggal formálhatnánk igényt annak hitelt érdemlő megismerésére, hogy az FKSE minképpen gazdálkodik az önkormányzat “adóforintjaival”, az mennyire szolgál a köz javára – fogalmaz. Kéri, hogy a kézilabda klub eddigi támogatásit mutassák be a nyilvánosságnak részletesen, és részletesen világítsák át a klub pénzügyi helyzetét, mire használták az önkormányzati támogatásokat 2010-2014 között. Azt is kérdi, nyújtott-e be az OFKSE az önkormányzathoz 2014. évi költségvetéshez előterjesztést, részletes pénzügyi tervet, ha igen, azt milyen összegre és soronkénti megjelöléssel-e? Készült-e módosító előterjesztés az OFKSE részéről – ha és amennyiben volt – a “póttámogatásra”? Ha készült annak indokoltságát elemezték-e az önkormányzat részéről? Kérdezi még, hogy a ténylegesen felhasznált támogatási összeggel milyen formában számol el a klub, mennyire vizsgálják mélységében ezeket az elszámolásokat?
– Megtörtént-e előzetesen a támogatás odaítélése előtt annak mérlegelő felmérésére, hogy az önkormányzati támogatásunk mértéke szinkronban van-e az önkormányzatunk nem szociális jellegű – ez esetben versenysport célú – támogatásokra fordítható teljesítőképességével? Történt-e az önkormányzat részéről utóellenőrzés azon céllal, hogy a támogatásra ténylegesen milyen célra került felhasználásra? Avagy a támogatás egy keret átutalásként funkcionálva, akár személyi bérekre is felhasználhatta az FKSE vagy kikötéssel csak működtetés, utánpótlás nevelés stb? Amennyiben személyi javadalmazásra is fordíthatták azt milyen ,értékben támogatta az önkormányzat? – kérdezi Szabó Ervin hozzátéve, az önkormányzat hogyan ellenőrzi a támogatás felhasználását? Úgy véli ezen kérdésekre adott válaszok alapozhatják meg, milyen mértékben támogassák 2015-ben a klubot.
Az interpellációra Dávid Zoltán polgármester válaszol, amiben részletesen ismerteti az OFKSE önkormányzati támogatásának összege 2010-2014 között. Mivel a válaszban rengeteg szám, és adat szerepel, ezt az élő tudósításban nem tudjuk pontosan leírni. Ezért megszereztük a teljes választ, ami ide kattintva olvasható (.pdf)
Szabó Ervin jelzi, világossá vált számára több minden: – Az már egy előremutató kérdés, hogy miért ilyen magas összeggel támogatjuk az OFKSE-t és ez indokolt-e, de a választ elfogadom.
———-
Fetser János MSZP-s frakcióvezető interpellációjának tárgya: Hova mentek el a milliók? (Részletesen itt olvasható)
– Negyedik alkalommal kérdezem a nyilvánosság előtt: mennyi pénzt és kiknek juttatott a szennyvíz-beruházás kapcsán a kivitelező cég, hiszen jegyzőkönyvbe mondta, hogy erről a cég menedzsmentje és az akkori városvezetés egyezett meg. A konzorcium beszámolója szerint milliós tételekkel támogatták az orosházi sportot, az üvegkörtefát stb, bár ezt Zalai Mihály megbízott polgármester tagadta. A 2013. szeptember 20-i ülésen Szitár Zsolt projektvezetőtől írásbeli tájékoztatást kért a testület, de erről azóta is titkolózás, elhallgatás van. Ideje lenne erről tájékoztatni az orosházi nyilvánosságot!
Dávid Zoltán polgármester válaszol: – A főtér beruházáshoz kapcsolódó üvegkörtefát nem csak a szennyvízberuházást végző cég, hanem a főtér kivitelezését végző KÉSZ Zrt. is támogatta az alkotást egy megállapodás keretében 12 millió 598 ezer forint értékben. A szennyvízberuházást kivitelező Swietelsky szintén megállapodás keretében biztosította az üvegkörtefa hang- és fénytechnikájához szükséges szoftvert 8 millió forint értékben. Így az önkormányzatot csak az alapozási költségek terhelték. Az adományozó cégek célja a városkép szebbé tétele volt. Arról, hogy a szennyvízberuházást végző cég milyen mértékben támogatta a helyi sportot, nincsenek adataink. A támogatási lehetőségeket jogszabályok rendezik. Kérdezem képviselő úr, miért jelent problémát, ha egy-egy cég, amelyik Orosházán dolgozik, bevételéből támogatja Orosháza idegenforgalmi vagy sportéletét? Ezek bátran felvállalható közösségi célok, valahol kötelesség is a támogatás ott, ahol jelentős árbevételt realizálnak, és a lakosságnak az építkezések során átmeneti kellemetlenséget is okoznak.
Fetser János jelzi, részben megkapta a válaszokat, ezért fogadja el most ezt a választ. – Azért részben, mert a sporttámogatásokról, TAO és egyéb támogatásokról írásban ígértek tájékoztatást, de nem kaptunk. Ha kitették volna ezt akkor az asztalra, akkor elfogadható lenne, így azonban számtalan kérdés merül fel, és újra kérdezünk, vagy bírósághoz fordulunk, hogy tegyék ki végre a számokat. A választ elfogadom.
———-
Füvesi Sándor interpellációjában (részletesen itt) azt kérdezi a városvezetéstől, hogy mit tettek azért, hogy az ünnepek alatt egyetlen gyerek se éhezzen Orosházán?
Emlékeztet, hogy a decemberi közmeghallgatás keretében Bogdánffy Csaba címzetes igazgató felszólalt a rászoruló gyermekek étkeztetése érdekében, kérve a testületet, hogy gondoskodjon a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek étkeztetéséről az iskolai szünet alatt is. A válasz az volt, hogy felmérték az igényeket, és a téli szünet ideje alatt nem marad éhesen egy gyermek sem.
– Kérdezem, hogy és mikor tájékoztatták az orosháziak az étkeztetésre való jelentkezésről, hogyan mérték fel az igényeket? Mennyien jelentkeztek, mennyi gyermek hány napon keresztül milyen élelmezést kapott a téli iskolaszünetben, és erre mennyi forrást vettek igénybe?
Dávid Zoltán polgármester válaszol: – A téli szünetet megelőzően felmértük az igényeket azokban a köznevelési intézményekben, ahol az gyermekétkeztetést a Diákélelmezés végzi.
A téli szünet 5 munkanapot érintett és a felmérés eredményeként az óvoda igényelt étkeztetést 2 napra. Ahol a gyermekétkeztetést nem a Diákélelmezés látja el, ott nem volt felmérés, megkeresés nem érkezett az önkormányzathoz. Az igényhiány miatt a korábbi évekhez hasonlóan idén sem látta szükségesnek az önkormányzat, hogy biztosítsa a szociális gyermekétkeztetést. Ha a felmérés eredménye mást mutatott volna, akkor megtesszük a szükséges lépéseket.
Füvesi válasza: –Tehát mindössze 2 napra és csak az óvodában biztosították ezt. Nem tudom, hogy tudták a felmérést úgy elvégezni, hogy “igény hiánya miatt” nem biztosították ezt. Hogy tudták ezt így felmérni, amikor az igény nyilvánvaló télen is nyáron is, amikor vannak gyerekek, akik hétvége után hétfőn esznek először az iskolában. Nem fogadom el a választ.
A testület 9 igen, 3 nem és 2 tartózkodás mellett elfogadta a polgármesteri választ.
———-
Füvesi Sándor (MSZP) az orosházi társasházakat érintő hulladékgazdálkodási változásokkal kapcsolatban még a tavaly decemberi testületi ülésen kért tájékoztatást, azt ígérték neki, hogy írásban kap, de ez nem történt meg, ezért újra – most már interpellációként – felteszi a kérdéseket. (részletesen itt)
– Tavaly levelet kaptak a társasházakban élők az Orosházi Hulladék Gazdálkodási Nonprofit Kft-től, mely szerint a közös gyűjtőedény használatára csak a társhasház köthet szerződést a közszolgáltatóval és a közszolgálati díj megfizetésére is a társasház köteles. Eddig a szolgáltatást egyenként vették igénybe a társasházban élők is, a levél szerint társasházzá kellene alakulniuk, de ennek van anyagi vonzata, kötelezettségek, szerződéssel foglalkoztatott közös képviselő, stb. A városvezetés számára fontos volt az átalakulás a társasházak esetében, hiszen a lakossági felháborodás hatására az önkormányzati médiában magyarázó sajtókampányt indítottak, a belvárosban lakossági fórumokat szerveztek. Azóta nem érkezett hír, pedig sokan várják a tájékoztatást. A társasházak hány százaléka tért át az új rendszerre? Eredmények?
Dávid Zoltán polgármester válaszol, pontosabban ismerteti az Orosházi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft-től bekért választ. Eszerint a kft a társasházként bejegyzett ingatlanok közös képviselőinek küldött levelet, amiben tájékoztattak a hulladákszállítási szolgáltatás igényvételének további módjáról. Az indok a számlázás egyszerűsítése, és a díjtétel csökkenése volt. A társasházak gyűjtőedényt használnak, amibe van aki illegálian helyez hulladékot, miközben ennek elszállítási, ártalmatlanítási díja az érintett társasházat terheli. Ezért tartotta a kft szükségesnek,hogy felülvizsgálja a gyűjtőedények méretét, és megoldja azok zárhatóságát. Senkit nem kapacitáltak arra, hogy társasházzá alakuljanak, a közhiteles nyilvántartás szerinti társasházaknak ment ki a tájékoztató, tehát átalakulásra nem volt szükség, a levélben csak a társasházakra vonatkozó törvény betartására hívták fel a figyelmet. A felhívás alapján 37 társasház szerződött a kft-vel, ami a kft szerint alátámasztja a felhívás megalapozottságát, hozzáteszik, hogy több esetben csökkent az egy lakásra jutó hulladékszállíátási díj. Azok a társasházak, akik nem teremtik meg a törvényes működés feltételeit, vagy nem társasházként szerződtek, azok a korábban megszokott módon és díjtétel ellenében vehetik igénybe a szolgáltatást.
Füvesi Sándor elfogadja a választ, de sajnálja, hogy ezt másfél hónap után így kell megtudni. – Ezek szerint a lakókra van bízva a döntést. Ön is tudja, hogy kapacitálták a lakókat, hogy társasházzá kell alakulniuk. Mindenkinek tanulni kell ebből az esetből, ezért fogadom el jobbító szándékkal.
Kérdések
Fetser János kérdez elsőnek: – Lerakási díjra pályázott a városüzem, a kérdésem, hogy ez a pályázat sikeres volt vagy sem? Az év végén egy jelentős pénzösszeget osztott szét a kormány, ebből az összegből kapott e Orosháza?
A jegyző elmondja, hogy a pályázatot még nem bírálták el.
A másik kérdésre Godár Andrea irodavezető válaszol: – Kértünk, de nem kaptunk támogatás ebből a forrásból.
———-
Füvesi Sándor kérdezi, hogy a város nagyadózóit fogadja-e a városvezetés? – Ez már évek óta hagyomány Orosházán, de eddig nem láttam erről szóló sajtóhírt. Idén is terveznek ilyet, vagy már volt csak elkerülte a figyelmem?
A polgármester válaszában elmondja, hogy január 30-án tervezik ezt az eseményt.
———-
Újra Fetser kérdez, miszerint a szociális szövetkezetekkel kapcsolatban hogyan állnak a tervek?
A területért felelős Fejes Róbertné alpolgármester válaszol: – Felmértük, hogy melyek azok az ingatlanok, amiket a nemzeti vagyonkezelőnek átadtak. A külterület még hátravan, amint megvan a teljes kép, akkor megyünk a vagyonkezelőhöz. A Klebelsberg intézményfenntartó hozzájárulását is kértük ehhez mondja.
Fetser János szerint nehéz lesz visszaszerezni a várostól a megyéhez, majd onnan a vagyonkezelő tulajdonába került ingatlanokat. A jegyző erre válaszul elmondja, hogy jogszabályváltozás miatt kerültek ezek állami tulajdonba.
———-
Ismét Fetser Jánosnál van a szó. – Az elmúlt években az interpellációkra adott válaszokra két perc volt, most meg egy perc van rá. Miért?
Dávid Zoltán: – Rendeletben fogadtuk el, hogy 2 perc helyett 1 perc van.
Fetser János: – Ön 12 évig ellenzéki képviselő volt, akkor miért nem javasolta, hogy a viszont választ csökkentsük le 2-ről 1 percre?
Dávid Zoltán: – Akkor ez nem merült fel, de az egy percnek elégnek kell lennie arra, hogy elfogadja vagy sem a választ.
Fetser kérdezi, hogy mikor válaszoljon a polgármester kérdésére, amit a Hová mentek el a milliók? című interpellációjára adott válaszában megfogalmazott felé a városvezető. Némi polémia után megegyznek: Fetser majd írásban válaszol és felteszi a honlapra.
Ezzel ért véget a mai ülés, köszönjük a figyelmet!
