Sportcsarnok, kistérség, hitelfelvétel és csatornázási gépek beszerzése. Ez a négy téma volt a hirtelen összehívott ülésen.
Rendkívüli ülést hívott össze a város polgármestere szerda kora délutánra, négy fontos témában.
Arról, hogy mi várható itt írtunk, a napirendeket pedig itt lehet megnézni. Aki nézni akarja élőben, klikkeljen ide vagy üljön le a tévé elé és keresse meg az Orosházi Városi Televízió csatornáját.
Klikk a témára, oda ugrik az oldal
Sportcsarnok – épüljön vagy sem?
288 milliós hitel – fejlesztésre
Csatornatisztító gép – a városé vagy a vízműé
Tóth Zoltánné kivételével valamennyi képviselő jelen van az ülésteremben.
Sportcsarnok – épüljön vagy sem?
1.) Tájékoztató multifunkcionális sportcsarnok építéséről
A napirendeket a képviselők elfogadták, először a sportcsarnok a téma. Orosháza város lakossága, sportszervezetei, rajtuk keresztül országos sportszövetségek, sportvállalkozások évtizedek óta használják az Eötvös József Katolikus Általános Iskola és Óvoda sportcsarnokát hétköznap és hétvégén egyaránt. Az elmúlt években a sportágak fejlődése, a csarnok differenciált feladatainak növekedése, sok problémát vetettek fel. Ezért a testület most döntést hoz arról, hogy Orosháza területén központi támogatás realizálódása esetén egy több sportágat befogadó, multifunkcionális csarnok épüljön.
Fetser János az MSZP frakció álláspontját tolmácsolja az ülésen: – Örülünk, hogy nem egy sportcsarnok, hanem egy multifunkcionális csarnok építésében gondolkodik. A részleteket nem szeretnénk boncolgatni, hiszen az ördög tudja mi lesz ebből, de kérjük, folyamatosan tájékoztassanak a részletekről. Még egy olyan történelmi hibát ne kövessen el a város, hogy nyert pályázati pénzt uszodára és visszaadta. Tudomásul kell venni, hogy mindenhol fejlesztések vannak a sport terén, a turisztika terén, ebből a folyamatból nem szabad kimaradnia Orosházának se. Kérjük a városvezetést, hogy ha jó feltételekkel kaphat forrást a város, illetve a térség, akkor ezt a lehetőséget meg kell ragadni, a részleteket természetesen alaposan ki kell dolgozni.
Szabó Ervin (Jobbik): – A határozat lényegében arról szól, hogy egyetért-e a testület azzal, hogy egy ilyen csarnok épüljön. Ez vitára önmagában nem adhat okot. Azt szeretném kérni, hogy az elhelyezés szempontjából megfontolt döntést kellene hozni. A véleményem, nem biztos, hogy jó döntést ezt a csarnokot Gyopárosra kihelyezni. Óriási hiányt pótolhatnánk, ha ez a belvárosba kerülne. Egy olyan sportcsarnok, ami sok hasznos funkciót tud ellátni, hasznosabb lenne, ha a városban kapna helyet. Tudom, hogy nincs még ez eldöntve, nagyon képlékeny, és lehet, hogy soha nem realizálódik, de ha elkezdenek tárgyalni, akkor ezt is érdemes figyelembe venni. A másik, hogy mire tudjuk majd ezt használni, igazán kihasználttá az tenné, ha tanuszoda is lenne. Szándéknyilatkozat szempontjából a Jobbik ezt támogatja, de kérem, ezeket a szempontokat vegye figyelembe.
Lénárt Zoltán (Jobbik) is hozzászólt a témához: – Ha elindul a projekt, javasolnám, hogy Gyopáros mellett van nagy füves terület. Így Gyopárosfürdővel és a geotermikus fűtéssel is összekapcsolható lenne a létesítmény.
Németh Béla (Fidesz) szerint a polgármester a testület megbízása nélkül is tárgyalhat. – A csarnok jól hangzik, de ezt fenn is kell tartani a szűkös költségvetésből. Alternatívaként az én elképzelésem a következő. Szinte minden sportrendezvényen ott vagyok az Eötvös-csarnokban, sosem volt olyan, hogy ne férjünk be, és a belvárosban van. Tornatermi hiány van, az kellene, a Dózsa utcán elfér egy tornaterem, 300 fős lelátó kétoldalt, tehát kisebb rendezvényeket, edzéseket, tornaórákat lehetne ott tartani. A multifunkcionális csarnok azt jelenti, hogy például konferenciaterem is kell, de van már három, nem biztos, hogy kell a negyedik is. Tanuszoda szerintem csakis Gyopároson valósítható meg, az 50 méteres medence végén ott a kismedence, ami átalakítható, lefedhető. Ha már a csarnokba úgyis utazni kell a gyerekeknek, akkor Gyopárosfürdő nem távolság. Sokan szeretnék, hogy a belvárosban legyen olyan, mint volt a Diana fürdő, de a tanuszodát a felnőttek nem is látogathatnák az előírások szerint. Ez az előterjesztés azt az illúziót keltheti, hogy itt csarnok fog épülni, de ez egyáltalán nem biztos.
Fejes Róbertné (Fidesz) alpolgármester: – Egy ekkora beruházást, még ha csak szándéknyilatkozatról döntünk is most, meg kell beszélnünk, hiszen 4 milliárdos beruházásról van szó. Nagy terület kell hozzá, a belváros ezért problémás, hiszen parkolót is ki kell alakítani. A röplabdától a birkózásig, több sportágnak területet szeretnénk ebben a csarnokban kialakítani, és a fenntarthatóság szempontjából gondolkodunk a geotermikus energiában. Ez egy hosszas folyamat, aminek az elején járunk, és együtt kell döntenünk, hogy szeretne egy ilyen csarnokot a város, vagy sem.
Elekes Lajos társadalmi alpolgármester örül annak, hogy a frakciók és a képviselők többsége támogatja az elképzelést.
– Ez nem más, mint annak a lobbifolyamatnak az összpolitikai támogatása, amivel a polgármester elindulhat tárgyalni. Az még korai, hogy megépüljön a csarnok. A lényeg, hogy fenntartható legyen az egész, össze lehessen kapcsolni a komplexumot a geotermiával és egyéb költségcsökkentő rendszerekkel. Ha ezt komolyan vesszük, akkor a következő ülésen már krészletes projekt tervet össze kellene hozni. El kellene különíteni egy keretösszeget a jövő évi költségvetésben, hogy a szakértői terveket el lehessen készíteni. Itt most sok jó szándékú ötlet merült fel, de meglátásom szerint ezeket a szakértőknek kellene eldönteni. Az, hogy Németh Béla nem ért egyet ezzel, az személyes döntése. De ami fontos, hogy a testületben politikai álláspontoktól függetlenül támogassuk, és úgy látom, ez megvan.
Dávid Zoltán (Fidesz) polgármester szerint is a legfontosabb szempont a fenntarthatóság, amihez viszont számításokat kell végezni. – Hogy megkapja-e Orosháza a lehetőséget, az még nem biztos, a feltételek és az önkormányzati önerő mértéke még nem ismertek, mert ha jól emlékszem, Fetser képviselő is azt mondta, hogy az uszoda megvalósítása is meghiúsult a pályázati támogatás intenzitása miatt. A pályázati feltételek lesznek majd döntőek. Gyopároson nagyobb lehetőség nyílik egy ilyen komplex beruházás megvalósítására. Sok a kérdés még ebben a témában.
13 igen 1 tartózkodással elfogadták a képviselők az előterjesztést.
288 milliós hitel – fejlesztésre
2.) Döntés fejlesztési célhitel felvételéről
A hozzászólásokat Fetser János kezdi, aki kérdéseket is feltesz.
– 2024 decemberében jár le a végső törlesztés, de a határozati javaslatban nincs benne, hogy a kezelési költség éves-e? De gondolom nem havi, ha így van, akkor azt írjuk bele. A költségvetésben meg van határozva, hogy milyen fejlesztéseket hajtunk végre, ezek egy részét én nem tartom annak, és szerint ezek 90%-a már megvalósult. Ha igen, akkor miből fizettük ki? Mi van akkor, ha a kormány nem hagyja jóvá a 288 millió forintot csak 100-at, mert azt mondja, hogy üveggyűjteményre nem ad? Vagy a medencefelújítás, aminek érdemes megnézni a közbeszerzését, az szerintem nem tiszta. Ezzel mi lesz, ha nem kapjuk meg a hitelt? Vagy már kifizettük, és ez most tartalékösszeg? A saját bevételeinkből fogjuk ezt valamilyen formában finanszírozni és igaz, hogy a költségvetésben benne volt, hogy fejlesztési hitelt veszünk fel, de abban nem volt benne, hogy mondjuk a Széchenyi tér díszburkolatát 37 millióból fogjuk megcsinálni. Megalapozottabban kellene a fejlesztéseket megtervezni. Mi nem tartjuk megalapozottnak az előterjesztést sem és a határozati javaslatot sem. A költségvetésben nem minden egyes tételt kifogásolunk, de nem mindennel értünk egyet, a fejlesztések részét nem hitelből kellene megvalósítani, különösen, hogy a múltkori testületi ülésen még itt osztogatták a pénzt, ami a plusz adóbevételből befolyt.
Bojtor István (Fidesz) alpolgármester gazdasági oldalról közelíti meg a témát: – Egy költségvetésben elfogadott összegről beszélünk, a támogatottságunk pedig 100 vagy 99%-os lesz, erről információink vannak. Régebben elindított folyamatról van szó, de csak most tudtuk testületi ülés elé hozni. Ezek az összegek már korábban be voltak állítva a költségvetésbe.
Dr. Szabó Ervin kiemeli, az előterjesztés olyan jellegű fejlesztések finanszírozásáról szól, amik már megvalósultak. – A 2015. évi költségvetés megtervezése, megalkotása ne rejtsen ennyi módosítást, “bombát”. Ezt sokkal nagyobb körültekintéssel kellene megalkotni. A rendelet alkotók tervezik-e új adónem bevezetését, és lát-e arra lehetőséget a polgármester, hogy a helyi adót csökkentsék, és így alkossák meg a rendeletet? – teszi fel a két kérdést.
Fetser kérdéseire Godár Andrea irodavezető válaszol: – A kezelési költség egyszeri, ezért nincs ott, hogy éves, a kamat az, ami évente jelentkező költség lesz. A hitelt az eredeti költségvetésben fogadták el, augusztusban indítottuk el a folyamatot. Kormányzati döntés lesz, a beruházások pedig megtalálhatók a költségvetésben is, minden tétel benne van.
Fetser megköszöni a választ, de jelzi, ennél többet kérdezett: – A megvalósult beruházásokat akkor már kifizettük, vagy április óta nem? És ha kifizettük, akkor miből? Mennyi lesz a hitel éves költsége, mennyi jön rá?
Godár Andrea a szót visszakapva elmondja, a kezelési költség egyszeri, a beruházások egy részét már kifizették, de van olyan, amit még nem, mert nem járt le a számla, nem volt esedékes. – Ez a hitel szerepel a költségvetésben, ezt így kell elfogadni, ha nem, akkor költségvetést kell módosítani.
Elekes Lajos (Fidesz) alpogármester: – A 2015-ös költségvetés tervezése elkezdődött, a kiadási oldalnál tartunk, a bevételi oldalt még nem kezdtük el tervezni. Kiadási oldalon is vannak olyan várható jogszabályi változások, amik miatt nem számítható pontosan ez az oldal sem. Ezért nem lehet egyelőre választ adni arra, hogy az adók hogyan változnak, de ennek közös döntésnek kell lennie, a másik két pártot is be kívánjuk vonni az esetleges egyeztetésen. A működési és fejlesztési célú hitel más elbírálás alá esik. A stabilitási törvény előírásai szerint a működésit nullára kell tervezni, fejlesztésit pedig, ha olyan ellátáshoz kapcsolódik, amit már nem tud az önkormányzat finanszírozni, vagy az előző testület vállalásaihoz kapcsolódó kötelezettségeket rendezni kell, akkor azt fedezheti. Amihez van támogatása, van megtérülése, de az önerőhöz hitel kell (például a belvárosi geotermikus fűtési rendszer elképzelése) azt támogatom, hiszen van megtérülése. Ilyen koncepció mentén igyekszünk tervezni a jövő évi költségvetést is.
Füvesi Sándor (MSZP) mai első hozzászólását teszi meg. Szerinte hiba volt a Jobbik azon kérdése, hogy vezet-e be új adót a város, mert ezzel csak ötletet adhatnak. – Itt is vezettek volna be ingatlanadót, amit az emberek összefogása akadályozott meg. A “korrupt Fidesz kormánynak” köszönhetően a lehető legrosszabb lesz az országnak jövőre, a szociális területen keményen megvonnak majd. Az elmúlt években eladósodott a város, sokat tiltakoztunk ez ellen. Ez lesz ezzel a közel 300 millió forinttal is, az adósságot növeli. Olvastuk a helyi médiában, milyen fejlesztések történtek a városban. Szerintünk az a nagy fejlesztés, hogy új szárnyat kap egy iskola, elkészül az elményfürdő vagy elkerülő út épül. A parkoló építés és néhány kandeláber építése fontos dolog, de nem grandiózus beruházás. És most kiderült, hogy mindezek a fejlesztések hitelből épültek. Azt mondták, hogy a főtér építése 1 milliárd volt, de mi is bemutattuk, hogy több száz milliót költöttek emellett ezekre, most itt éppen 6 millió forint van elbújtatva. Összesen 31 tétel szerepel ezen a hitelből épített listán, amiből néhány dolog fontos, de egy része nem. Hitelből bárki tud építeni, de ezt vissza kell majd fizetni. Mi van akkor, ha a kormány úgy dönt, ha mégsem kapjuk meg a pénzt? Ezek szerint több számla nincs még kifizetve, és tudom, hogy orosházi vállalkozók is vannak közöttük. A várost adósítjuk el 10 évre.
Dávid Zoltán szerint Füvesi mindig megpróbálja belerejteni a napi aktuálpolitikai kérdéseket a hozzászólásba, de kéri, ezt ne tegye.
Németh Béla úgy fogalmaz, öt percet kell most eldobnia magától, hogy Füvesit helyreigazítsa:
– Amikor annak idején Varga István akkori parlamenti képviselő elhelyezte az élményfürdőben az alapkövet, az is akkor történt, amikor megvolt rá a kormány által megszavazott pénz. A fürdő aztán az MSZP városvezetés alatt épült meg nyögvenyelősen, de az akkori polgármester, Fetser János nem győzött hálálkodni a Fideszes elöljáróknak, hogy megkapta a város ezt a pénzt. De most utólag azt mutatni, hogy ezt egyedül ti csináltátok, nem igaz, mert a forrást megkaptátok rá.
Füvesi visszavág: – Németh Béla képviselőtársamat nem figyelmezteti polgármester úr, hogy eltért a tárgytól. De én mindig szívesen vitázok arról, hogy melyik fejlesztésben ki mennyi részt vállal, sajnos a fedett uszoda esetében ezt a vitát nem folytathatjuk le, mert vissza tetszettek adni a forrást.
Dávid Zoltán elmondja, hogy egy pályázat esetében a támogatási intenzitás meghatározó, a fenntarthatóságot nézni kell, hogy ne terheljük az unokákat is.
Fejesné azt teszi hozzá, hogy az esedékes számlákat kifizették, amiket még nem, azokat azért, mert még nem kellett, nem telt le a fizetési határidő: – Tehát nincs szó arról, hogy nem akarnánk kifizetni az orosházi vállalkozókat – fűzi hozzá az alpolgármester.
Dávid Zoltán Szabó Ervinnek az adók kapcsán úgy válaszol, hogy a költségvetés stabilitása fontos: – Nem hiszem, hogy egyetlen normális polgármesternek is eszébe jutna, hogy adót emeljen, vagy új adónemet vezessen be. Ehhez csak akkor nyúlhatunk, ha a költségvetés egyensúlya megbomlik. Új adó bevezetésének lehetőségét november 30-ig kellett volna jelezni, nem tettük, ez egyben válasz is a kérdésére. Egy költségvetés megtervezése után pedig folyamatosan közbejöhetnek nem számítható tételek, amikhez igazítani kell a számokat, hiszen egy évről beszélünk.
9 igen, 5 nem mellett a testületi többség elfogadta az előterjesztést.
Csatornatisztító gép – a városé vagy a vízműé
Ismét Fetser János kezdi meg a hozzászólásokat: – A csatornázás kapcsán beszereztek gépeket, amiknek a hasznosításáról most kaptunk előterjesztést. A határozati javaslat kétrészes. Egy extraprofittal dolgozó regionális cégnek adunk bérbe komoly eszközöket nevetséges eszközhasználati díjért. Saját cégeink nem tudják használni ezeket a gépeket? A támogatás mértéke módosult, így utánaszámolva a támogatási intenzitás 110% körül van. Akkor meg biztosítani kellett volna mondjuk a lakosságnak a rákötési költségeit, vagy finanszírozni a kimaradt csatornahálózat építéseket, mert nem igaz, hogy 100%-os a csatornakiépítettség, vannak kimaradt területek. Csináljunk egy pontos elszámolást, mert ez így kezd érdekes lenni. Más városokban üdülőterületeken meg lehetett építeni a csatornát, Orosházán meg nem. Miért egy profitorientált cégnek adunk gépeket? Mi nem tudjuk hasznosítani? Ha nem, akkor azt tudomásul veszem.
Bojtor István elmondja, az intenzitás növekedéssel elkezdtek foglalkozni, hosszadalmas az ügyintézés, sok embert érint, eltérő szerződésekről van szó, és a lakás előtakarékosság esetében az OTP-t is be kell vonni. Az sem mindegy, hogy magánszemélyről vagy vállalkozóról van szó, de foglalkozunk a témával.
Hagymási László irodavezető kapja meg a válasz lehetőségét: – Amikor a megvalósítási tanulmányt állítottuk össze, akkor a közszolgáltatóval egyeztetve alakítottuk ki a pályázati anyagot, a szükséges eszközpark bővítéséről is egyeztettek a felek. Ennek megfelelően történetek a közbeszerzések. Mind a négy gép eredetileg az Alföldvíz Zrt-hez került volna, a gyakorlat ingyenes üzemeltetés volt, mi ettől eltértünk és a piaci viszonyokhoz igazodva kértünk bérleti díjat a cégtől. Úgy érzem, hogy ez egy jó konstrukció, különösen, hogy az Alföldvíz beleegyezésével a szennyvízszippantó gépet ingyen a Városüzemeltetéshez tudjuk átirányítani. Az önerőrész támogatását valóban gyarapítottuk, a szennyvíztisztító telep fejlesztése a háromnegyedénél tart. Az elszámolás nagyon bonyolult, pontos képet akkor kapunk, ha valamennyi féllel az önkormányzat tud majd egyenleget vonni. Úgy gondolom, hogy kedvező elszámolása lesz majd a projektnek önerő szempontjából, és bízom benne, hogy ezt majd a lakosság felé is tudjuk érvényesíteni, de erre csak akkor lehet rátérni, ha az elszámolások a vége felé járnak. Amikor a pályázatot beadtuk, akkor Gyopáros, mint üdülőövezet csatornázása nem szerepelt a részletes megvalósítási tanulmányban, mert nem támogatták.
Fetser elfogadta Hagymási válaszát, de hozzáteszi, ez a térség érzékeny vízbázison van, ezért fontos, hogy minden szennyező hatást kikerüljenek – mondta az üdülőövezetre utalva. – Egy profitorientált cégnek, aki üzemelteti a beruházást, annak mi adunk gépeket, ráadásul lényegesen nagyobb lesz a bevétele, amikor majd a lakosság rácsatlakozik a csatornázásra. Akkor ha már piaci feltételekről beszélünk, akkor majd emelt bérleti díjat fizetnek remélem. Háromszor kérdeztük, hogy kiket támogattak több 10 millió forinttal, de nem kaptunk eddig választ. Ha a mostani polgármester ezt nem tudja, írásban is jó a válasza – mondja Fetser, hozzátéve, bírósághoz fordulnak, ha nem kapnak választ.
Hagymási egy másik oldalt is megvilágít: – Az önkormányzat tulajdonosa is az Alföldvíz Zrt-nek, amit egyébként utolért a rezsicsökkentés. Ez a lakosságnak jó, de az üzemeltető cégnek más objektív szempontjai vannak erről. Több opció közül a városnak kedvezőbbet választottuk. Komoly értékű szippantógéphez jutott az önkormányzat. A csomagot így egyben érdemes nézni, úgy gondolom, így az önkormányzat a nyertesebbik oldalon helyezkedik el.
Név szerinti szavazással, 11 igen 1 nem és 2 tartózkodás mellett elfogadták az első határozati javaslatot, a másodikat szintén elfogadták 14 igennel.
15 perc szünet után folytatódik az ülés. Fetser János nem jött vissza az ülésre.
15:40 – 15:41
4.) Az Orosházi Kistérség Többcélú Társulása Társulási Megállapodás módosításának elfogadása
Vita nélkül, többségi szavazással elfogadták az előterjesztést.
Az ülés nyilvános része ezzel véget ért, köszönjük a figyelmet!
