Íme a polgármesteri interjú második része, amiben szóba kerültek a pályázatok, a főtér, a csatornázás, a fedett uszoda, a lakásszövetkezet kölcsöne és a jövő évi pénzügyi kilátások és adótervek.
Múlt héten közöltük annak az interjúnak az első részét, amit Orosháza polgármesterével készítettünk. Dr. Dancsó Józsefet akkor a járásokról, az iskolák államosításáról és a kórház körüli helyzetről faggattuk.
A második részben a már befejezett és még most is futó pályázatokról kérdeztük. Kiderül, mikortól lehet használni az épülő főteret és hogy miért léptek vissza a korábbi gyopárosi beruházástól. Megtudhatják, hogy visszafizette-e már az Orosházi Lakásszövetkezet a 30 milliós kölcsönt és arról is beszélt a polgármestert, hogy milyen lesz Orosháza 2013-as éve, emelkednek-e a helyi adók.
7,5 milliárd forint érkezett a városba
Folyamatosan hallani – nem csak nálunk, hanem országos szinten is – hogy pályázni kell. Ebben ön szerint hogy áll a város?
Gyakorlatilag 2006 óta állami forrás már nincs, csak az Európai Unióból származó forrásokat lehet fejlesztésre fordítani. Ez azért is lényeges, mert a magyar önkormányzati és állami számvitel nem biztosít forrást az amortizációra a bevételek oldalán keresztül. Tehát nem képződik forrás arra, hogy 10-20-50 év alatt egy iskolát, óvodát, közintézményt saját erőből fel tudjon újítani egy település. Ezért nincs más út, mint a pályázati lehetőségek kihasználása arra, hogy a meglévő középületet, úthálózatot felújíttassa. Minden település ebben a cipőben jár, így nyilvánvalóan óriási a küzdelem az uniós forrásokért. Ezt is figyelembe kell venni, mikor azt vizsgáljuk, hogy milyen lehetőségeink vannak. Magyarország eddig nem jeleskedett igazán az uniós források felhasználásában.
Ennek mi volt az oka?
Alapvetően szerintem az, hogy az előző kormány nem megfelelően tárgyalta le az EU szervezeteivel a működtetés rendszerét. Olyan feladatokat vállaltunk be, és olyan forrásszerkezetet alakítottunk ki, amely nem a gazdasági növekedés, hanem elsősorban a jóléti és humántársadalmi fejlesztések irányába hatott. Ebben nagy felelőssége van az előző Gyurcsány-Bajnai kormánynak. Nyílván az Európai Uniónak is volt egyfajta preferencia rendszere, nem biztos, hogy itt akarta a gazdasági konkurenciát kiépíteni, de azért úgy gondolom, hogy Magyarország érdekeinek hathatósabb és átgondoltabb képviseletével jobb, hatékonyabb forrásszerkezetet lehetett volna kialakítani. Ennél még nagyobb baj, hogy a meglévő források kiírási, döntési, elosztási, ellenőrzési funkcióját is hihetetlen büroktratikus, életidegen módon alakították ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen és a regionális ügynökségeken keresztül. Ami azt eredményezte, hogy akár éveken keresztül is várni kellett pénzek megérkezésére, azt meg kellett előlegezni az önkormányzatoknak, vállalkozásoknak, melynek következtében gyakran azt kívánta a pályázó: csak ne nyerjen, ellenkező esetben biztos tönkre megy. Azt gondolom, ebben most lényeges előrelépés történt. De viszonylag szűk már az idő arra, hogy a források kétharmadát, háromnegyedét egyáltalán értelmesen el lehessen költeni az előttünk álló bő egy évben (szerződésileg le kell kötni 2013. december 31-ig mindent, de a pénzügyi teljesítés későbbre tolódhat). Tehát itt nagy elmaradások voltak. 2010-ben az új kormánynak az volt a nagy dilemmája, hogy kezdeményezzen-e módosítást mind a forrásszerkezetben, mind az elosztási, döntési mechanizmusban, de ismerve a brüsszeli bürokrácia működését, jó esetben 1-1,5 év múlva számolhattunk volna valamilyen sikerrel. Akkor aztán végképp nem lenne semmi. Gyakorlatilag ezt a helyzetet kell kezelni.
Hogy áll a város a benyújtott a pályázatokkal, mi az, ami siker és mi az, ami nem úgy sikerült, mint ahogy tervezték?
Azokat a fejlesztéseket, amiket elterveztünk és elindítottunk – akár még az előző ciklusban is, de a döntések a 2010 október utáni időszakban születtek meg – nagyon sikeresnek értékelem. Olyan beruházások valósultak meg, amelyek egyrészt a helyi gazdasági növekedést szolgálják, másrészt pedig az önkormányzati tevékenységet segítik. Az önkormányzat vonatkozásában csaknem 7,5 milliárd forintról szóló döntés született az elmúlt időszakban. Ez a nagyon tekintélyes összeg projekt összköltség, amelynek mintegy 90%-a idegen, uniós forrásként jelenik meg itt. Legnagyobb része a csatornázáshoz, Orosháza modern kori történetének legnagyobb beruházásához kapcsolódik, a munkálatok már elindultak, hamarosan lezárul a szennyvíztisztító bővítésének közbeszerzése, 2014 márciusáig ezt be is kell fejezni. Emellett a csatornázás után számos út is megújul, tehát így egyfajta városrehabilitáció is történik. Másik nagyon fontos tétel a főtérberuházás, amely úgy gondolom, hogy új dimenziót adhat Orosházának, a projekt gőzerővel halad. Sokan megkérdezik, hogy miért főtérre pályázunk, ahelyett, hogy a rászorulóknak adnánk forrást. Nem győzöm elmondani, hogy azért, mert ilyen kiírás született még az előző kormányzat idején. Városközpont rehabilitációra lehetet EU-s forrást bevonni. Számos településen folyik ez, elég ha csak Békéscsabára gondolunk, vagy régebben Gyulára. Sokszor hallottuk az ellenzéktől, hogy milyen jó döntések születtek ott, hogy Gyula belvárosa szépen megújult, bízom benne, hogy most majd Orosházáról is elmondják ezt. Vissza nem térő alkalommal éltünk, végre eltűnt a patkánytanyához hasonlítható szégyenfolt, a Hotel Alföld. És végre lesz főtere ennek a városnak, egy olyan közösségi tér, ahol az orosháziak összegyűlhetnek.
A főteret jövő nyártól használhatjuk
Az emberek figyelemmel követik a főtér építését, hiszen az orruk előtt zajlik. Sokan kérdik, hogy mikortól lehet majd kerülőutak nélkül közlekedni a városháza környékén, mikor lesz átadva a forgalomnak ez a rész?
A kivitelező 2013. június 30-ig vállalta, hogy befejezi a munkálatokat a rendezvénytér, illetve a park részén, tehát még van nyolc hónapja. Jelezte azt, hogy jól haladnak a munkálatokkal, tehát akár – ha az időjárás nem szól közbe – még határidő előtt is elkészülhet a főtér. Fontos azonban kiemelni, hogy ez most még építési terület. Noha bizonyos részek akár már használhatók is lennének, de a látszat erősen csalóka. Ugyanis attól, hogy kész a térkövezés, még nincs befejezve a térrész, a következő hetekben folyamatosan kell végezni közműberuházásokat. Ha átvennénk a kivitelezőtől a területet, az azt eredményezné, hogy a tér egy részét egy hétre fel lehetne szabadítani, de ha újabb munkafázis következik, akkor egy hétre újból le kellene zárni. Ebből pedig nagy összevisszaság lenne. Felmerülne a kérdés, hogy kinek a feladata a téli hó- és síkosságmentesítés? Ha esik a hó, akkor éppen melyik héten lenne átadva a forgalomnak, melyik héten lenne építési terület? Ez semmiképpen nem teremtene tiszta helyzetet a felelősség és feladatok szempontjából. Úgy gondolom, ezt el kell kerülni, és amikor teljesen kész van, amikor megvan a használatbavételi engedély, akkor adjuk át egyben az egészet. Ezt a néhány hónapot még ki kell várnunk, hogy ne legyenek ilyen problémák.
Teljesen megújul a rendezvénytér és a park. A fenntartása kinek a feladata lesz, és mennyibe kerül majd?
A pályázat kapcsán készültek előzetes kalkulációk. A terveink szerint a Városüzemeltetési Zrt. végzi majd a tér működtetését közszolgáltatási szerződés keretében. Az öntözőrendszer, a medencék karbantartása, a növények gondozása pár millió forintos tételt jelent majd a város számára éves szinten, mely a közszolgáltatási szerződés keretében megoldható.
Megújulás és beruházások kontra fedett uszoda
A főtér és a csatorna mellett mi az, amit még fontosnak ítél?
Nagy jelentőségű beruházásnak tartom a tótkomlósi és a kaszaperi utak felújítását, melyek november elejére elkészülnek. Aki közlekedik arra láthatja, hogy jól állnak a munkálatok, megújult az aszfaltréteg, sok helyen egészen az útalapig történt csere, és a csapadékelvezetést is kialakították. 3,7 milliárdos nagy beruházásról van szó, melynek döntése az előző ciklusban született meg, a forrását viszont most teremtettük elő, ehhez 1,4 milliárdos keretösszeg emelésre volt szükség a munkálatok megnövekedett költségeinek fedezésére. A fejlesztés jelentősen emeli a közlekedés színvonalát és biztonságát, nem utolsó sorban pedig a kórház és Orosháza járási központi szerepének erősítése szempontjából is fontos. Zajlik a bölcsőde felújítása, jövőre ezt is átadjuk, és így a követelményeknek mindenben megfelelő épület szolgálja majd a legkisebbek kényelmét. De ide sorolnám a Viharsarki Esélyek 60 milliós pályázatát, amit az intézmények nyertek, ezen a téren még komoly eredményeket remélek a későbbiekben is. Több olyan pályázatunk is fut, amiben döntés még nem született. A Teréz utcai szociális intézményünk is felújításra szorul, bízom benne, hogy hamarosan ebben a pályázatban szintén pozitív döntés születik. Büszkék vagyunk arra, hogy Gyopárosfürdőn a geotermikus energiát is hasznosítani tudjuk szintén egy pályázatnak köszönhetően és a tó körüli fejlesztésekre törekszünk egy 500 milliós pályázat keretein belül. Úgy gondolom, nem kell szégyenkeznünk. Az említett 7,5 milliárdos nyert összegbe nyilván nem tartoznak bele a gazdálkodó szervezetek pályázatai, gondolok itt a Linamar, a Doherty vagy a Cerlux sikeres pályázataira, de több kisebb cég is eredményesen pályázott kisebb-nagyobb összegekre, mely munkahelymegőrzést, adott esetben munkahelyteremtést is eredményezett. Büszkék vagyunk a közfoglalkoztatásra is, hiszen 1000-nél is több munkavállaló jutott az elmúlt két évben értelmes, értékteremtő munkához. Tudjuk, nem ez a végső megoldás arra, hogy munkához jussanak az emberek, de még mindig jobb, mint munka nélkül otthon lenni. Ez a fajta foglalkoztatás valamivel nagyobb összeget jelent, mint a munkanélküli ellátás, és lehetőséget is teremthet arra, hogy valaki ismét bekerüljön a munka világába.
Az ellenzéki képviselők folyamatosan az orra alá dörgölik, hogy nem sikerült a fedett uszoda és a medical wellness kialakítása Gyopároson. Ezt sem éli meg kudarcként?
Sajnálatos, hogy továbbra sincs fedett uszoda Orosházán. De akkor követtünk volna el nagy hibát ha belevágunk abba a beruházásba, hiszen ha egyáltalán meg tudtuk volna valósítani pénzügy technikailag, akkor aránytalan terhet rótt volna a városra és a jövő generációinak lehetőségét teljesen bekorlátozta volna. 750 milliós támogatás mellett egy 2,5 milliárdos beruházást nem szabad megvalósítani, mert rendkívül csekély a támogatási intenzitás és a fenntartás ilyen teher mellett nagyon kétségessé vált volna. Különösen, hogy a fürdőkultúrában jelentős visszaesés tapasztalható a látogatók számában. Már az is eredmény, ha szinten marad a fürdővendégek száma. Tehát úgy gondolom, hogy helyes döntés volt visszalépni – még ha jól is hangzik puffogtatni, hogy nem lett fedett uszoda – főleg annak tükrében, hogy gázfűtéssel kellett volna a medical részt is fűtenünk, ami elképesztő kiadás lett volna. Így, hogy a fürdő egy nyertes pályázatnak köszönhetően átállt a geotermikus fűtésre, rengeteg pénzt megtakarít. A téli úszási lehetőségre szükség van, bízom abban, hogy az uszoda befedésére megtaláljuk majd a lehetőséget, ez nyilván források függvénye. Azt is remélem, hogy nem kell elvetnünk a belvárosi intézményhálózat geotermikus fűtési lehetőségét, ezt most az új pályázati lehetőségek függvényében vizsgáljuk, hiszen fontos feladat lenne, hogy a működtetés költségeit csökkentsük. Ezt szolgálja a napenergia hasznosítását szolgáló pályázat is, melyen indulunk a legutóbbi testületi döntés értelmében.
A lakásszövetkezet rendben fizetett
Egy éve örökzöld téma a városban az Orosházi Lakásszövetkezet ügye. A gázt azért nem kapcsolták ki 2011 októberében 1200 lakásban, mert a város 30 milliós gyorskölcsönt adott a szövetkezetnek. Októberben jár le a visszafizetési határidő. Ezzel hogyan állnak, fizetett rendben a lakszöv?
Egy évvel ezelőtt három napja volt a képviselő-testületnek, hogy döntsön erről a gyorskölcsönről. Most már csak egy részlettel tartoznak, október 25-én esedékes az utolsó, 2,5 millió forintos részlet, tehát 27,5 millió forintot a lakásszövetkezet rendben megfizetett. Az utolsó részlet kifizetése után jelentős tehertől mentesül majd a szövetkezet. Korrektül állt a helyzethez az akkor újonnan felálló vezetés, sajnálom, hogy Kígyósi András végül leköszönt a posztról. A mostani új vezetéssel is korrekt a kapcsolatunk, a megalakult pertársaság vonatkozásában pedig figyelem a bírósági eseményeket. Fontos, hogy a szövetkezet vezetősége és a pertársaság nagy felelősséggel, sok párbeszédet folytatva kommunikáljon egymással, hogy a vélt és valós sérelmeket meg tudják oldani. Bízom benne, hogy a józan ész és az együttműködés felülkerekedik, és megoldják a problémákat.
Átalakul a költségvetés
Mivel sok minden állami kézbe kerül, így értelemszerűen az innen elkerülő feladatokhoz nem is érkeznek pénzek a város kasszájába. Ez mennyiben változtatja meg a költségvetés egészét, eltolódnak-e és ha igen, milyen irányba a fő feladatok?
Nagyon jelentősen megváltozik a költségvetés egésze. Egyrészt az új önkormányzati törvény világosan felsorolja azt a 20 pontot, amely az önkormányzatok számára kötelezően ellátandó feladat. Ha ezen felül adottak a lehetőségek, akkor önként is vállalhat feladatokat. Az egészségügy fekvő- és járóbeteg része átkerült az államhoz, ez önmagában mintegy 3 milliárdos költségvetési főösszeg csökkentést jelent. Az iskolarendszer államosítása szintén milliárdos nagyságrendben csökkenti azt a pénzt, ami átfolyik az önkormányzat költségvetésén. A polgármesteri hivatalokból történő feladat átcsoportosítás is ebbe az irányba hat. A költségvetés főösszegei, az állami normatív finanszírozás összege ezért jelentősen csökken. A saját bevétel összege jelentősen nem változik, bár a gépjárműadó nem marad teljes mértékben az önkormányzatoknál.
Hány százalékról folynak a tárgyalások a gépjárműadó tekintetében?
40 és 55 % között mozog most. A mi esetünkben 200 millió forint körülbelül a gépjárműadó éves szinten. Nem mindegy, hogy 110 millió marad itt, vagy csak 80. Az iparűzési adó teljes egészében helyben marad, bizonyos részei lesznek megcímkézve, vagyis adott kötelező önkormányzati feladatokra kell majd fordítani. De a 2013-as költségvetés pontos kialakulása nem látszik, hiszen a parlament nem hozta meg azokat a döntéseket, melyek alapján a pontos számítások elvégezhetők. Még korai lenne e tárgyban véleményt formálni.
Akkor váltsunk az ideire. Hogyan áll a 2012-es költségvetés megvalósítása az év elején eltervezetthez képest?
Úgy látom, hogy ez az év lényegesen könnyebb pénzügyi terhet jelentett a városnak, jelentős pozíciójavulást tudtunk elérni. Ez nyilván annak is betudható, hogy jelentős megtakarítási lehetőségeket igyekeztünk feltárni. Több száz milliós könnyebbséget jelentett a költségvetésnek egyes iskolák egyházi kézbe kerülése , a polgármesteri hivatalban meglépett takarékoskodási intézkedések, az intézményműködtetés vonatkozásában is szigorú racionalizálás történt. Ezek hatását látjuk is többek között a folyószámla igénybevétel átlagos állományában is, jelentősen kevesebb volt, mint 2011-ben, úgy, hogy azért a fejlesztéseinket tudtuk folytatni és gyakorlatilag szállítói állomány nélkül tudunk működni. Hitel van, de nincs lejárt tartozás, időben tudjuk kötelezettségeinket teljesíteni a pénzintézetek, beszállítók felé, ami a mai viszonyok között fontos eredmény.
Helyi (adó) kérdések
Említette, hogy jövőre hasonló mértékű iparűzési adóval számolnak. És a lakosságot érintő adók? Emelkedhetnek?
Jelenleg nincs benne döntés, lényegesen nem hiszem, hogy változik. Úgy gondolom, hogy a 2012-es évre helyi adók vonatkozásában meghatározott szintet kell tartanunk. Nem látom sem a lehetőségét, sem az indokát, hogy lényegesen eltérjünk ettől.
Saját források tekintetében hasonló összegekkel terveznek, mint idén?
2012-ben iparűzési adóból 1 milliárd forintot terveztünk, úgy látom, hogy ez nagy biztonsággal teljesül, ahogyan a gépjárműadó 200 milliója is befolyik. Építményadóból a tervezett 85 millió forintot kis mértékben túlteljesítjük, idegenforgalmi adóból viszont némi elmaradás van. 11 milliós terv volt, de pár millióval kevesebb lesz. Ez azért is érdekes, mert ez az adó nem a szolgáltatót terheli, hanem a szolgáltatást igénybe vevőt, tehát a vendéget. Azt nem értjük, hogy miközben a fürdőlátogatók száma emelkedett Gyopárosfürdőn, hogyan lehet, hogy a befizetés kevesebb. Ezt vizsgálja az adócsoport. Az 1 milliárdos iparűzési adó soknak tűnik, de csak az önkormányzati fenntartású intézmények vonatkozásában több, mint 400 millió forintot kell ebből a saját forrásból felhasználni ebben az évben. A városüzemeltetés közszolgáltatási szerződése 200 millió forintba kerül, a művelődési ház 40 millió, a könyvtár és a múzeum is jelentős saját forrás igénnyel bír, az óvoda 70-80 millió, a szociális ellátórendszer több, mint 120 millió, a diákétkeztetés év végére 50-60 millió forint lesz és akkor a sporttámogatásról, médiáról nem is beszéltem. Tehát gyakorlatilag el is fogyott az iparűzési adó. Amikor arról van szó, hogy milyen önként vállalt feladatokról beszélünk, akkor ezt is figyelembe kell venni. Nem egyszerű a 2012-es év, de a 2013-as számos izgalmat rejt magában.
(Fotók: Kecskeméti Krisztina)
Az új önkormányzati törvény szerint januártól nem vehetnek fel az önkormányzatok folyószámlahitelt. A mostani rövid lejáratú adósságukat pedig év végéig vissza kell fizetniük a pénzintézeteknek. Ez Orosháza költségvetésére milyen hatással lehet?
Ebben törvényi módosítás szükséges, ezen már dolgozok jómagam is pár hete. A stabilitási törvényt kell módosítani annak érdekében, hogy a folyószámla lehetőségeket az önkormányzatok a jövőben is tudják használni. Megyei jogú városnál ez 8-10 milliárdos összeg, Orosháza esetében 1 milliárd forintos keretről van szó. Azért sem mindegy, hogy rendelkezésre áll-e ez a pénz, mert az önkormányzati bevételek ciklikusan alakulnak. Március 15 és szeptember 15 az adófizetési időszak, de az a közötti hónapokban is meg kell oldani, hogy a jelenlegi finanszírozási rendszerben is rezsit, bért tudjon fizetni az önkormányzat. Úgy gondolom tehát, hogy folyószámlahitelre szükség van. A kormány már tárgyal a megoldási lehetőségekről, a következő hetekben parlament elé kell kerüljön a téma, annak érdekében, hogy a működőképesség folyamatosan biztosított legyen. A Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége elnökeként engem megkerestek a tagok, és segítségemet kérték, ezen dolgozunk a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnökével, Kósa Lajossal közösen.
A munkahelyvédelem kiemelt szerepet kap
Hogyan alakult Orosházán a foglalkoztatottság, a munkanélküliség? Hiszen ez alapvetően befolyásolja egy város gazdaságát.
A tavalyi évhez viszonyítva Orosházán csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma a munkaügyi központtól kapott kimutatás alapján. Most 10% alatt van a munkanélküliségi ráta csak Orosházát tekintve. Kicsit nehéz elkülöníteni, mert több településre számítanak, de az látszik, hogy csökkent az álláskeresők száma és ez jó hír, a 10% az országos átlaghoz képest mintegy 1,5%-kal alacsonyabb. De nem vagyunk, nem lehetünk elégedettek, hiszen sokan szenvednek attól, hogy nincs megfelelő munkalehetőségük. Keressük a helyi lehetőségeket, hogy a tendenciákkal ilyen értelemben szembe menjünk. Két klaszter is működik a városban, illetve a térségben, melyek jelentős pénzösszegeket nyertek, az egyiket a Linamar Hungary, a másikat az Olajgép-tech Kft vezeti. Dolgozunk további lehetőségeken, körvonalazódnak egyéb kilátások is többek között a mezőgazdaság terén.
Összességében hogyan látja, a számos változást hozó 2013 milyen éve lehet Orosházának?
Nagyon nehéz lesz. A változások, amíg be nem következnek, mindig bizonytalanságot jelentenek, igaz ez a polgármesteri hivataltól kezdve minden érintett munkavállaló vonatkozásában és az iskolák tekintetében. Nagy horderejű változások vannak, és joggal tart az ember tőle, hiszen nem látja a végkifejletet és ez félelemkeltő lehet. Igyekszünk ezt tompítani, de amíg a megfelelő döntések nem születnek meg, addig ez a félelemérzet megvan, tagadhatatlan. Abban bízom, hogy az a nagyon nehéz év, ami 2013-ban vár ránk, helyi szinten kevésbé lesz érzékelhető, stabilitás és biztonság lesz Orosházán. Azért dolgozunk, hogy az elkezdett fejlesztéseket, beruházásokat meg tudjuk valósítani, és nem utolsó sorban a működés lehetősége is biztosítva legyen. Ez a legfontosabb, amit a jövő évre nézve vállalhatunk. Szeretnénk, hogy azok a megszokott szolgáltatások, melyek helyi szinten természetessé váltak, gondolok itt a kultúrára, sportra, mind rendelkezésre álljanak és az a változás, ami előttünk áll, az eredményes legyen és hatékony javulást hozzon. Ezek nem öncélú dolgok. Azt szolgálják, hogy a lehetőségünkre álló forrásokat ésszerűen tudjuk felhasználni. A munkahelyvédelem a jövő évi költségvetésben is kiemelt szerepet kap. Az a cél, hogy érezhető módon javítsa a családok, a kis- és középvállalkozók helyzetét annak érdekében, hogy ezt a valóban nem kevés megpróbáltatással járó évet is meg tudjuk majd oldani és egyfajta alapot is tudjunk teremteni.
