Gazdaság, adók, főtér, Gyopárosfürdő, lakásszövetkezet, iskolaátadások, állami szerepvállalás, műszaki egyetem, kórház. Mindezekről szó esik a polgármesterrel készített nagy interjúban.
Sok minden mondható a 2011-es évre Orosházán, de az semmiképpen nem, hogy a helyi politika és közélet nem adott témát az ittenieknek. Kezdődött a Hotel Alföld lebontásával, folytatódott az iskola átadásokkal, majd jött a főtér építésének kezdete, a lakásszövetkezeti botrány és az örökzöld téma, a gyopárosi fürdő helyzete. Mindezekre rákérdeztünk a város polgármesterénél. Arra kértük, hogy röviden tekintsen vissza 2011-re és vázolja fel, mik várhatók 2012-ben.
Sok a gond, de a város stabilan működik
Mivel alapvetően mindent a pénz határoz meg, a kezdő kérdés csakis gazdasági lehet. Hogyan alakult Orosháza gazdasága, pénzügyi helyzete 2011-ben?
Közhelyszerű, de igaz: rendkívül feszített és nehéz pénzügyi-gazdasági éven vagyunk túl. Látszott ez már 2011 elején, amikor elfogadtuk a költségvetést, hiszen működési hiánnyal kellett terveznünk. Ez a hiány – főleg a nyár folyamán – rendkívül nehézzé tette az életünket, de szerencsére számlavezető bankunk mellettünk állt és az év közben adódó problémákat az ő segítségüket is igénybe véve áthidaltuk. Emellett természetesen nagyon szigorú gazdálkodást folytattunk, illetve az év második felében jelentkező kormányzati segítségekkel egészen elfogadható működést tudtunk produkálni és a vállalt feladatainkat maradéktalanul el tudtuk látni.
Mennyi jelenleg a város adósságállománya?
Ezt sosem lehet pontosan megmondani. Van forint és deviza alapú tartozás állomány és ez utóbbi a napi árfolyam mozgás alapján változik. Jelenleg 3 milliárd forintnyi a fennálló kötelezettségállomány, de ez kb. 15 éves időtávra lebontva, így ami évente terhel bennünket, azt ennyivel kell elosztani. Ami fontos, hogy a forintállományunk fix és jól kalkulálható. A devizaalapú hiteleknek is kedvező a helyzete, tőkét ez év őszén kezdünk majd törleszteni, addig még sok idő van hátra. Erre pedig alacsony kamatot kellett fizetni, ez messze kárpótol bennünket bármilyen árfolyamváltozásból eredő hatásért. Csak hogy érzékeltessem: a fennálló 10 millió svájci frankos deviza alapú hitelünk után nem egészen 15 millió forintos kamatot kellett fizetni évente. A számlavezető bank asztalára év közben le kellett tennünk egy programot arról, hogyan tudjuk a működési költségeinket csökkenteni, hogyan tudjuk hatékonyabban működtetni az intézményeket és milyen megtakarításokat tudunk végrehajtani. A programot a pénzintézettel egyeztettük, elfogadták és ez volt az alapja, hogy a folyószámla hitelkeretet meghosszabbították. Ezt a programot hajtottuk végre 2011-ben.
Folyamatosan változik és átalakul az állami források folyósításának rendszere. Ebben a közegben mennyire lehet biztosan tervezni hosszú távra?
Nehéz tervezni. Most is el kell mondanom, hogy 2006-hoz viszonyítva éves szinten 800 millió forinttal kevesebb a normatíva, de az igazi vágás 2010-ben jött, amikor 500 millió forinttal kevesebb pénz érkezett az államtól Orosházára. Ezt egy önkormányzati rendszer nem tudja elviselni, az alkalmazkodás nem megy egyik pillanatról a másikra, hónapok kellenek, hogy hozzá igazítsuk a létszámot és a működés feltételeit a gazdálkodási környezethez. 2011 épp erről szólt. Miután a testület eldöntötte, hogy ilyen formában vágunk neki az évnek, lépésről-lépésre megtettük azokat az intézkedéseket, amelyek alapján csökkenteni tudtuk a működési kiadásainkat. Ez őszre ért be, és innentől könnyebbé vált az önkormányzat gazdálkodása. De ez nem jelenti azt, hogy ne kellene továbbra is feszesen, szigorúan gazdálkodnunk.
Sok az 1 milliárd, de gyorsan el is fogy
A helyi adóbevételek jobbak voltak a tervezettnél 2011-ben. Mire költik a plusz pénzt?
900 milliót terveztünk iparűzési adóban, 60-70 millióval jött be több, a gépjárműadó és az építményadó 5-5 millióval lett több, az idegenforgalmi adó azonban valamennyivel kevesebb lett a tervezettnél. Ezeket a forrásokat működésre fordítjuk. Amíg minden általános iskolát a város működtetett, éves szinten 400 millió forintos saját forrás kiegészítést igényeltek. Vagyis csaknem a fele el is fogyott a befolyt összegnek. A Városüzemeltetési Zrt a közszolgáltatási szerződés alapján 200 millió forintot kapott. Óvodák, szociális központ 120-120 millió, a diákélelmezés 40 millió, a gimnázium még különállóként 60-80 milliót kért és kapott, és ott van többek között a múzeum, a könyvtár, a művelődési központ is. Aztán ott van a kultúra és a sport támogatása, több mint 240 millió forintot tett ki 2011-ben az egyesületek és egyéb sporttevékenységek támogatása. A közel 1 milliárd forint iparűzési adó tekintélyes összegnek hangzik, de mint látszik, ez gyorsan elmegy a működésre. Viszonyítás kérdése, hogy mennyire nagy az iparűzési adóbevétel, mert ha megnézzük, hogy mennyi feladatot vállalunk és milyen intézményhálózatot kell fenntartani, akkor azonnal látszik, hogy nehéz egyensúlyban tartani a költségvetést.
Ezek mellett pedig a kórház is kapott pénzügyi segítséget a várostól.
Valóban, még 2009-ben 20 és 50 milliós kölcsönt adtunk, és egyéb tételekkel is segítettük a működést, keresetkiegészítésként évi 25 milliót kaptak. De ezt meg kellett lépni a működés egyensúlya miatt. De kifizettük a 14 milliós törzsgárda jutalmakat is.
A fent vázolt feladatok egy része azonban már nem a városi büdzsét terheli, hiszen a feladatellátás rendje év közben és most év végén drasztikusan átalakult.
Ez így van, ez a folyamat már korábban, a szakképzési feladatok átadásánál elindult. Az akkori adatok alapján a város 120-130 milliós saját pénzt adott a MEZGÉ működésére. Ez már évek óta nem terhel minket és lám, az iskola más fenntartónál is működik, egyre jobban fejlődik, emelkedik a tanulói létszám. Aztán az ügyviteli iskolának is adni kellett a végén 6-8 milliót, de tavaly szeptemberben az is átkerült a Tisza Kálmán iskolához. 2011 nyarán két általános iskolát és egy óvodát átadtunk működtetésre az egyházaknak, csak ez a döntés éves szinten 180-200 millió forintos megtakarítást jelent a városnak. Ezek a pénzek megmaradtak, javították a költségvetés egyensúlyát. És ha az állam a köznevelési törvény alapján átveszi majd a többi iskola működtetését 2013. január 1-jével, akkor a még most fennálló saját forrásigények is megmaradnak a városnak.
Mennyiben érinti a város költségvetését az országra nehezedő politikai és gazdasági nyomás és az ebből fakadó árfolyamváltozás?
Közvetlenül nem befolyásolja, közvetve viszont igen. Például a devizahitellel küzdő lakosok problémája előbb utóbb megjelenik nálunk is, egyrészt szociális témaként, másrészt egyéb hatósági feladatként. Az ország helyzete, gazdasága, működőképessége ránk is hatással van. Abban vagyunk érdekeltek, hogy sikeres tárgyalásokat folytasson a kormány, a helyzet megoldódjon és a mostani hektikus állapotot egy nyugodt, konszolidációs időszak váltsa fel.
Tehát Ön szerint fontos lenne a magyar államnak egy IMF – EU megállapodás?
Napnál világosabb, hogy igen.
Lesz-e változás a helyi adórendszerben? Több helyen olvasni, hallani, hogy az iparűzési adó egy részét elviheti az állam a településektől. Ez pedig elég rosszul érintené Orosházát.
A mostani törvények erről nem szólnak, de nem tudom kizárni, hogy nem lesz évközben ebben módosítás. Jelenleg nem látok a parlamentben ilyen kezdeményezést, remélem, hogy ez nem is változik. A városi adótételek maradtak a 2011-es szinten, egyedül a nagy méretű kereskedelmi egységek esetében történt jelentősebb emelés, és az idegenforgalmi adó mértéke nőtt, de még így is a legalacsonyabb a megyében.
Zalai Mihály alpolgármester már hónapokkal ezelőtt bejelentette, hogy nincs napirenden az ebadó bevezetése. Más adónemről esett már szó a költségvetés tervezésekor?
Az ebadó bevezetése továbbra sincs napirenden. Orosházán az állatvédelem jól szervezett és kiválóan működik. Sajnos vannak olyan emberek, akik nem felelősen gondolkodnak ebben a témában, és az utcára teszik a négylábúakat, ezért kóbor kutya mindig volt és mindig lesz. Tehát ezen a téren munka akad ezután is, de ebben partner a város. Mi is büszkék vagyunk arra, hogy az elmúlt években nem altattak el kutyát, ez egyértelműen a közös gondolkodás és az együttműködés eredménye.
Nem kell félni az állami fenntartástól
A tűzoltóság már átkerült, és ahogy említette, egy év múlva az iskolák működtetését is átveszi az állam. Az ellenzék attól tart, hogy mivel nem a város lesz a fenntartó, így jóformán csak virágot locsolni és táblát törölni lesz majd joga a helyieknek. Valóban így lesz? Ráadásul ön azt nyilatkozta korábban, hogy a város szeretné visszaszerződni az iskolákat. Ez most hogy áll?
Úgy fogalmaztam, ha a feltételek adottak, mindenképpen szeretnénk visszaszerződni az iskolákat. A köznevelési törvény arról szól, hogy fenntartásra nem, csak működtetésre lehet visszaszerződni iskolát. De ennek a részleteit még nem ismerjük, a különböző ágazati minisztériumok rendeletei még nem készültek el. Ezeket meg kell ismerni ahhoz, hogy a döntést meghozzuk. Most azt mondom, hogy működtetésre nincs értelme vállalkozni, hiszen vitaforrást adna például, hogy a felújításokat, karbantartásokat ki fizeti. Én nem félek az állami fenntartástól, hiszen az iskolák itt vannak, a pedagógusok itt lesznek, a gyerekek ide járnak iskolába. Végre egységes szakmai, pedagógiai, ellenőrzési rendszer épül majd ki. Épp azzal küszködött a magyar oktatási rendszer az elmúlt évtizedekben, hogy a színvonal nagyot esett. E tekintetben senki nem bizonyította, hogy a mostani iskolarendszer hatékony, mindenki arról panaszkodott, hogy nem jó. Az állam a fenntartási költségnek durván 55 %-át adta, a többit az önkormányzatnak kellett előteremteni, ami – mint korábban is mondtam –, nagy nehézségeket rótt a városra. Ez megváltozik, emellett pedig egységes tantervek lesznek, amiből lehet majd választani. Nem kell mindenféle programokat karbantartani, amiből a szakértők hihetetlen jól éltek, de igazi haszna nem volt, csak rengeteg munkával és költséggel járt az aktualizálása.
A Táncsics gimnáziumnak vezető szerepe volt és van a megyében. Ez továbbra is megmaradhat?
Mindenképpen ezek a tervek, erről a megyei kormánymegbízottal is egyeztettem és ő támogatja ezt az elképzelést.
Az igazgatókat ki nevezi majd ki az iskolák élére?
Korábban az állami fenntartásban is mindig a miniszter nevezte ki egy középiskola igazgatóját. Ez rangot is ad a dolognak. Biztos vagyok benne, hogy javaslattételi lehetőségünk lesz, és azt figyelembe is veszik majd.
Várhatók-e az idén nagyobb változások, átszervezések a városi intézményeknél?
Városi szinten nem, hiszen ezek már 2011-ben megtörténtek, kisebb korrekciók azonban lehetnek. De nagyon várjuk a kórház állami átvételét, itt lesz majd változás.
Kórház: a legnehezebb feladat
Ha már szóba hozta a kórházat: a kinevezett önkormányzati biztosnak sikerült megállítani az adósságnövekedést?
Az önkormányzati biztos részben már elkészítette azokat a dokumentumokat, amelyek a kórház működéséhez ebben a helyzetben kell, ilyen például a kötelezettségvállalások szabályrendszere is. A pénzügyi bizottságnak számol be erről havonta. Az látszik, hogy ebben a helyzetben hihetetlenül szűk a mozgástér. Polgármesteri ténykedésem eddigi legnehezebb feladata a kórház működőképességének biztosítása. Az, hogy állami fenntartásúvá tudjuk alakítani, hihetetlen sok munkát és feladatot ad nekünk. De úgy vélem, meg tudunk ezzel a feladattal birkózni.
Az állami átvétel után mi lesz a kórházzal, hogyan alakulnak a területi körzetek és mi lesz az osztályokkal?
A területi ellátó szervek lassan már felállnak, a dél-alföldi irányítási egységhez Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megye tartozik majd. A működés finomhangolása még nem történt meg, ezt várjuk most, így bővebbet én sem tudok erről mondani. Remélhetőleg februárban már tudni lehet az újabb döntéseket.
Műszaki egyetem Orosházán?
Évtizedes probléma a fiatalok elvándorlása. Ahogy eddig mindig, most is feltesszük a kérdést: hogyan tudja, akarja őket itthon tartani a város?
A legjobb lenne, ha itt tudnának a bölcsődétől a felsőoktatásig tanulni, és munka is lenne. De tudjuk, hogy ez nem egyszerű. A tavalyi év lényeges előrelépése volt, hogy a Kodolányi főiskolán immár nappali képzés is van. Ám ezzel nyilván nem lehetünk elégedettek, hiszen tudjuk, a mi gazdasági struktúránk azt igényli, hogy műszaki végzettségű diplomát is szerezhessenek itt vagy a közelben. Ebben előrelépés lehet, a Kodolányi főiskola vezetésével közösen tárgyalásokat folytatunk a kolozsvári egyetemmel, hogy Orosházán felsőfokú műszaki oktatás indulhasson, akár már szeptembertől. Erre pedig nagy igény van a város ipari cégeinél, erről velük is egyeztetünk. És ha ez beindul, a munkahelyteremtés is könnyebb lehet, bár tudom, hogy a mostani gazdasági helyzetben a cégeknek sem könnyű új munkahelyeket létrehozni.
Ha már itt tartunk: visszatérő kérdés és felvetés az önöket bírálóktól, hogy miért nem teremt munkahelyet a város?
A városi önkormányzat elsődleges feladata, hogy a kötelező feladatokat ellássa. Ez a közvilágítástól kezdve a temető fenntartásán át az alapfokú oktatás biztosításán keresztül az egészséges ivóvíz-szolgáltatásig sok mindenre kiterjed. Emellett önként vállal feladatokat, mint a kultúra támogatása, sportfinanszírozás, kutyamenhely támogatása és még hosszan sorolhatnám. Ezek pedig a pénz java részét lekötik. Emellett jogos igénye a városlakóknak, hogy utakat, járdákat újítsunk fel, vagy építsünk, csatornázzunk, fát ültessünk, közvilágítást bővítsünk és még hosszan sorolhatnám. Mindezek a munkahelyek létrehozásának feltételeit teremtik meg. Munkahelyet elsősorban a vállalkozók feladata létrehozni, mi például az oktatási rendszer fejlesztésével járulunk ehhez hozzá. Nehezen tudnám elképzelni, hogy mondjuk mi egy élelmiszer feldolgozót működtessünk az állattartástól kiindulva a végtermék kereskedelméig. Úgy vélem, hogy a köz pénzével nem vállalkozási tevékenységet kell folytatni. Az megint jogos elvárás, hogy a pályázati lehetőséget használja ki a város, de ezek nagy többsége infrastruktúra-feljesztésről, felújításokról szól. Noha ezek már maguk is munkahelyet teremtenek.
Inkább főtér, mint pocokfészek
Ha már a pályázatokat említette: milyen nagy beruházások, fejlesztések várhatók az idén?
Két nagy feladatunk van: a főtér rekonstrukciója és a csatornázás elindítása. Mindkettő elég komoly feladatot igényel szervezési és pénzügyi szempontból egyaránt. Mindkettő kivitelezése munkahelyet teremt.
Sokan felvetik, hogy ilyen nehéz gazdasági helyzetben miért kell megépíteni a főteret? Szükség van erre egyáltalán?
Egy sikeres városban kell egy jó színvonalú, városi létet alapvetően befolyásoló és meghatározó főtér. Orosházán ilyen nincs, és ez is hozzátartozik ahhoz, hogy élhető városunk legyen. Persze ilyen válságos időkben azt is lehetne tenni, hogy a pénzt szétosztjuk. Ez is egy megoldás, ám ez egyszeri kifizetés lenne, és ezzel sosem érhetünk el hosszú távú eredményt. Ám egy pályázat révén a saját erő mellett 3-4-szeres összeget lehet nyerni, így a beruházások miatt sokkal nagyobb összegeket lehet megmozdítani. A főtérépítést nem lehet elhalasztani, hiszen a támogatási szerződést már aláírtuk. Ha halasztunk, akkor tovább nézzük ezt, ami most van. Több mint 10 évig néztük a Hotel Alföld romhalmazát. Ez sokakat zavart, sokakat nem zavart, de véleményem szerint a lepusztult szálló épülete méltatlan volt egy 30 ezres városban. Lehet akármilyen gazdasági nehézség, de szerintem igénytelenség tűrni, hogy egy pocokfészek legyen a város központjában. Ez egyfajta képet is kiállít a városról. Ezért kellett ezt megszüntetni.
Befolyásolja a pályázatoknál a város önrészét a forint-euró árfolyamváltozás?
Sajnos biztosan, de hogy mennyivel azt akkor tudjuk majd, ha meglesz a közbeszerzési döntés. A támogatást még 2009-ben ítélték meg, azóta elképesztően sok minden változott. Erős kétségeim vannak afelől, hogy beleférünk az eredeti keretbe, de majd kiderül.
Gyopárosfürdővel mi a helyzet? Ellenzéki politikusok elég sok negatív véleményt mondanak, és többek között a megváltozott nyitvatartási rend miatt elégedetlenkednek a szállásadók is.
Több fürdőben érdeklődtem és voltam is az elmúlt időszakban. Fürdő rengeteg van, vendég nagyon kevés, mindenhol drasztikusan visszaesett a forgalom, a szállodák sorra zárnak be az ország nyugati részén is. Ez minket persze nem vigasztal. Nálunk is komoly gondok voltak, kevesebb a vendég itt is. Ráadásul tavaly a nyári hónapokban, májustól-júliusig, a főszezon végéig tavaszi, hűvös időjárás volt, ez pedig erősen meglátszott az árbevételen. Mindezeket látva szerkezeti váltást kellett végrehajtani, ezért olvadt egybe a Fürdő Zrt. és a Városüzemeltetési Zrt. Ennek első eredményei már látszanak, és lényegesen kisebb költséggel működhet a fürdő. Ennek nyilván vannak fájdalmas következményei is. Nem reggel 8 órától van nyitva a fürdő, amikor egyébként is átlagban 3-4 vendég lézengett. A szállodások felvetése e tekintetben jogos, de megkérdem, miért nem szerveztek több vendéget, miért nem akciózták le jobban azokat az eseményeket, amiket a város évek óta felkínált. De nem az a megoldás, hogy egymásra mutogatunk, együtt gondolkodva kell tovább lépnünk, és ebben történtek is már egyeztetések. Vannak jó hírek is, az utolsó hónapokban a fürdőben éppen hogy pozitív elmozdulás volt érezhető a vendégszámban, köszönhető ez az árcsökkentésnek. Az más kérdés, hogy politikai sandaságok érzékelhetők elsősorban a testületi ülésen, de meg kell nézni, hogy azt ki és miért mondja. Az ellenzők évek óta ugyanazt szajkózzák, ami csak arra jó, hogy elkedvetlenítsenek sok embert a fürdő használatától.
A múlt év egyik nagy botránya volt a Lakásszövetkezet fizetésképtelensége, a város segítsége nélkül kikapcsolták volna a gázt 1200 lakásban. Akkor 30 milliós kölcsönt adott a testület ennek elkerülésére. A Lakásszövetkezet rendesen fizeti a részleteket?
Eddig két részletet kellett fizetniük, azt pontosan teljesítették.
A hasonló helyzetű, lélekszámú településekkel összehasonlítva élhetőbb, fejlődőképesebb város lesz-e Orosháza 2012-ben?
Bizakodó vagyok e tekintetben. A működőképességet tavaly megtartottuk, ez mindennek az alapja. Illúziókat nem kergetek, 2012 semmivel nem lesz könnyebb év, mint az előző, sőt nagyon komoly nehézségek előtt áll az ország és a város. Mi magunk mindent megteszünk azért, hogy a feladatokat ellássuk, és bízom az új munkahelyek létesülésében. Itt példaként hoznám a Linamart. Úgy látom, hogy a városban az exportorientált cégek túlnyomó többségben vannak, és az agrárium is jól teljesített tavaly, a gazdasági alapok tehát megvannak. A pezsgő sport és kulturális élet nálunk megszokott, ám ez egyáltalán nem jellemző a hasonló méretű városokra, így ebben is jó helyen állunk. Ezért én úgy látom, élhető és kellemes otthont tud biztosítani idén is Orosháza az itt lakók számára.
