Az MSZP-s képviselő reagált a kommentelő feljelentése kapcsán publikált írásunkra. Mi is megfogalmaztuk véleményünket.
Tegnap írtuk meg, hogy Fetser János (ismét) kommentelő után nyomoztat, az egyik OrosCafé-s íráshoz beküldött hozzászóló kilétére kíváncsi. A szocialista képviselő pénteken sajtóközleményt juttatott el ennek kapcsán szerkesztőségünkbe. Ezt a közleményt most teljes egészében leközöljük.
„Az OrosCafé internetes hírportál néhány nappal a nemzeti ünnep előtt azt harsogta, mi szerint „nyomoztatok kommentelő után”. Úgy állította be az önkormányzati lap, mintha az internetet akarnám betiltani, a véleménynyilvánítás szabadsága ellen harcolnék. Megmagyarázhatatlan módon a szerkesztők a „Stop internet” feliratot tették ki a cikk mellé, ami hazugság.
Ezzel szemben az igazság az, hogy a nyomozást nem én, hanem a bíróság rendelte el.
Néhány évvel ezelőtt, amikor a politikai ellenfeleim hazugság- és mocsokáradatot zúdítottak felém, megfogadtam, hogy a kirívóan durva hazugságokra, a becsületemet sértő rágalmazásokra ezentúl válaszolni fogok, és nem hagyom annyiban. Mert nem engedhetem meg, hogy az Orosházi Üveggyárban eltöltött 25 évemet, valamint a város élén eltöltött 12 évemet névtelenség mögé bújva besározzák. 2008-ban a város fideszes polgármestere ellen is ezért tettem feljelentést, amikor az orosházi szocialistákat lopással vádolta. Megnyugtató volt, hogy a független bíróság bűnösnek mondta ki a rágalmazót, és egy évre próbára bocsátotta.
Tudom, hogy közszereplőként tűrnöm kell. Tűrnöm kell, hogy szabadon bírálhassa bárki – akár névvel vagy név nélkül – a munkámat, a megnyilatkozásaimat, az életemet. De nem hiszem – és ebben van véleménykülönbség a szerkesztőség és köztem –, hogy aljas emberek a névtelenség álcáját kihasználva olyan rágalmakat terjeszthetnek rólam vagy bárkiről, amiket névvel vállalva soha nem mernének, mert ki tudnám harcolni az igazamat.
Az én véleményem szerint rágalmazás az, ha valakit igaztalanul azzal vádolnak, hogy „lopott már annyit”, meg hogy „sohasem dolgozott”. Ha hasonló rágalmak a jelenlegi városvezetésről jelennek meg a honlapon, azokat azonnal kimoderálják.
Az OrosCafé szerint a becsületem megvédésére tett kísérletem jelenti a legnagyobb veszélyt az internetre. A Fidesz által meghozott médiatörvényre persze egy rossz szavuk sincs, az rendben van. Vagy csak már a véleményüket sem merik leírni…”
Orosháza, 2011. március 11.
Fetser János
A szerkesztőség válasza
Fetser János fenti reagálásban néhány félreértés és csúsztatás olvasható, ami mellett nem mehetünk el szó nélkül – természetesen maximálisan tiszteletben tartva a képviselő véleményét.
Fetser Úr!
Mi sehol, egyetlen szóval nem állítottuk azt, hogy a nyomozást Ön rendelte volna el. Viszont az tagadhatatlan tény, hogy Ön perelte be a kommentelőt és nem a bíróság vagy a rendőrség. Ön szeretné megtudni, hogy ki írta a szóban forgó hozzászólást. Tehát végső soron Ön az, aki a kommentelő után nyomoztat. Így meglátásunk szerint a címben nem állítottunk valótlant.
Az írásban sehol sem állítottuk Önről, hogy be kívánná tiltani az internetet. Mindössze egy illusztrációs fotót helyeztünk el a címlapon.
“Ha hasonló rágalmak a jelenlegi városvezetésről jelennek meg a honlapon, azokat azonnal kimoderálják.” – írja közleményében. Képviselő úr! Mivel nyilván Ön is olvassa az OrosCafé írásait és hozzászólásait, láthatja, hogy a jelenlegi városvezetés, az ellenzék, sőt olykor mi magunk, újságírók is kapunk hideget-meleget a felhasználási feltételeinket tiszteletben tartó kommentelőktől.
“Az OrosCafé szerint a becsületem megvédésére tett kísérletem jelenti a legnagyobb veszélyt az internetre.” -írja Ön. Képviselő úr! Akárhányszor is olvassuk el tegnapi írásunkat, még akarva sem találunk benne ilyen állítást Önre nézve. Így nem is értjük, mire gondol.
Fetser Úr!
Ahogyan Ön is fogalmaz, véleménykülönbség van köztünk, melyet nem valószínű, hogy könnyen fel lehet oldani. Szerkesztőségünk ezennel lezártnak tekinti a témában kettőnk között zajló vitát. Természetesen a további fejleményekről, a rendőrségi nyomozás eredményéről beszámolunk majd.
Orosháza, 2011. március 11.
Tisztelettel: Melega Krisztián – felelős szerkesztő
