60 éves az Agro-M. Zrt.

Egyhetes rendezvény sorozattal ünnepli fennállásának 60. évfordulóját az orosházi AGRO-M Zrt. Rozsnyai Sándor vezérigazgató szerdán tartott sajtótájékoztatóján elmondta, méltóan szeretnének megemlékezni a szinte emberöltőnyi időszakról régi és mai munkatársakkal, üzleti partnerekkel.
A három fontos ágazat (sertés- és szarvasmarha-tenyésztés, növénytermesztés) dolgozóinak ünnepi termelési tanácskozásokon és ebédek keretében találtak alkalmat az emlékezésre és az ünneplésre. Az évfordulóra emlékplaketteket adtak át, és egy könyv is napvilágot látott az elmúlt hat évtized történetéről.
Csütörtökön és pénteken a szakmai előadások keretében többek között a takarmányozásról, a sertésegészségügyről, növényvédelmi aktualitásokról és a magyarországi sertéságazat helyzetéről tartottak előadásokat. A neves művészek műsorával színesített csütörtöki díszvacsorán elismeréseket is átadtak, Németh Béla polgármester köszöntőjével pedig városi szintűre emelkedett a jubileumi esemény. Elismeréseket adtak át, valamint a gasztronómia és a művészet terén is kalandozásra várták a vendégeket.

Megdöbbentő számok

Rozsnyai Sándor a cég és jogelődjei történetéről szólva érdekes adalékokat villantott fel – a „legek” tükrében. Például az utóbbi 20 évben termesztett 687 ezer tonna növénnyel rakott vagonok sora 1000 km hosszú lenne, és elérne egészen Berlinig. Az utóbbi 60 évben a cég két telepén 1,7 millió malac született és 1,5 millió hízott sertést értékesítettek. A szarvasmarha-telepekről 200 millió liter tejet értékesítettek, ami egy 1 hektár alapterületű tartályban csak akkor férne el, ha az 20 km magas lenne. Orosháza közigazgatási területére kiengedve pedig ez a mennyiség 80 cm magas „ártejet” eredményezne – festette a furcsa képet a vezérigazgató annak hangsúlyozására, hogy milyen jelentős mennyiséget termeltek az elmúlt években.

Az is elhangzott: az elmúlt 60 évben több tízezer embernek, családnak biztosítottak megélhetést a fenntartott munkahelyek révén. Rozsnyai Sándor szólt a jelen gondjairól, és arról is, hogy a nehézségek ellenére a jövőben 500 milliós beruházásra készülnek.
– Amikor a jelenlegi AGRO-M Zrt. történelmében visszatekintünk a 60 évvel ezelőtti állapotokra, rácsodálkozunk, micsoda magas színvonalat ért el az itteni mezőgazdálkodás – kezdte a sajtótájékoztatót Rozsnyai Sándor vezérigazgató.

A múlt…

Az első időszakban (1949-1950-ben) több kisebb gazdasági csoportosulás egybeolvadásával létrejött a Szöllősi Állami Gazdaság, majd néhány jelentősebb parasztgazdaságból, kisebb úri birtokból és elhagyott tájakon létrejött a Mezőgazdasági Technikum Tangazdasága. Később minisztériumi döntés nyomán a két állami gazdaság összevonásával megszületett az egységes Orosházi Állami Gazdaság, mely 1968. január 1-jétől 1990-ig ténykedett, az AGRO-M Rt. létrejöttéig.

A két gazdaságban 573 hektár földterületen 38 szarvasmarhával, 25 darab sertéssel, 2 körmös traktorral, 1 cséplőgéppel, 3 lófogattal és 928 ezer forint vagyonértékkel indult el a gazdálkodás. Mára 3100 hektár, 1300 szarvasmarha, és 150 millió forint értékű géppark van a Zrt. tulajdonában. A két gazdaság külön-külön is eredményes volt, a tangazdaság az állattenyésztésben (elsősorban a szarvasmarha-ágazatnál), míg Szöllős a növénytermesztésben volt sikeresebb. A Szöllősi Állami Gazdaság igazgatója Paulik Mihály, a Mezőgazdasági Technikum Tangazdaságáé pedig Dr. Babinszky Mihály volt.
Az Orosházi Állami Gazdaság első igazgatója dr. Faragó Sándor lett, akit 1971-ben dr. Násztor Sándor követett. A kezdeti nehézségek után a ’80-as évektől már nyereséget hozott a gazdaság. Ez köszönhető volt a 37 aranykoronás földeknek, az ágazatoknak, és a hozzáértő embereknek. Régen a vetésszerkezetben közel 40 féle növény szerepelt (pl. cikória, köles, lóbab), ma már azonban csak 8-10 félével foglalkoznak.
1973-1984-ig az orosházi gazdaság első helyen állt a megyében búza, kukorica, lucerna és zöldborsó termesztésében, illetve az ország 132 állami gazdasága közül Bábolna és Mezőhegyes mellett harmadiknak az Orosházi Állami Gazdaság nyerte el a MÉM Termelési Nagydíjat.
Az utolsó 20 évben 687.000 tonna gabonát, takarmányt és ipari növényt állítottak elő.
A sertéságazat meghatározó ágazata a társaságnak. Sertéstenyésztéssel a Répás tanyán és a sertéskombinátban foglalkoztak, 60 év alatt 1,7 millió malac született.
Szarvasmarha tenyésztés Tatársáncon és a tangazdaságban volt, mely főleg a tejtermelés szempontjából volt lényeges. 1987-ben azonban a tejtermelés Tatársáncon megszűnt, így ott ezentúl nagyobb jelentőséggel a növendéknevelés bírt. A tangazdaságban zajlik a tejtermelés, mely szakág az elmúlt években fejlődő pályán van, és nemrégiben kapott különdíjat.

…és a jelen

2010-ben 1 milliárd forintot fordítanak különböző beruházásokra (pályázati támogatással és önrésszel). 500 millió forintot fordítanak a sertéstelepi hígtrágya beruházásra. Ez kiemelten fontos fejlesztés a cég életben, hiszen ezáltal megoldódik a hígtrágya kezelése, valamint az öntözést is hatékonyabbá tudják tenni, hiszen 600 hektár földet tudnak majd öntözni, mely új növénykultúrák bevezetését teszi lehetővé.