A közelmúltban a XVII. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok keretében kapott különdíjat az orosházi AGRO-M Zrt. szarvasmarha ágazata. Az köztudott, hogy a tejelő szarvasmarhatartás nem tartozik a nyereséges vállalkozások közé. Azonban ilyen helyzetben is meg kell jelenni a nagyközönség előtt a szakma elitjének, ezért az AGRO-M Zrt. is részt vett a vásárhelyi seregszemlén. A rangos kitüntetésről és a szarvasmarhatartás általános helyzetéről dr. Muntyán János, a szarvasmarha ágazat vezetője nyilatkozott.
A hódmezővásárhelyi mezőgazdasági kiállítás az ország legnagyobb seregszemléje és nemzetközi viszonylatban is kiemelkedik a szakmai vásárok közül. Az orosházi AGRO-M Zrt. éppen ezért minden évben képviselteti magát. 2010-ben a tejelő szarvasmarhák versenyében a 3. laktációban lévő tehenek kategóriájában 15 tehén közül a hetedikre sorolták a benevezett Safari nevű állatukat.
– Az itt elért hetedik hely kiváló eredmény ebben a nehéz helyzetben. A versenyen egy úgynevezett show bírálat történik. A bírálók elsősorban a küllemet nézik, mely nagyban meghatározza a tejmennyiséget is – mondta dr. Muntyán János. A szarvasmarha ágazat vezetője azonban rögtön hozzátette, az igazán nagy eredmény nem is ez a hetedik hely, hanem az a különdíj, melyet az AGRO-M Zrt. kapott.
– A 2009-es évben elért kimagasló tejtermelés-javulásért kapta a cég ezt a különdíjat, melyre nagyon büszkék vagyunk. Szakmai szempontból ez az elismerés megerősít bennünket abban, hogy minden nehézség ellenére jó úton járunk.
A laktációs időszak:
Az a tejmennyiség, amelyet a tehén a borjazás napjától az elapasztás napjáig termel. A törzskönyvezési rendszerben a laktációt 305 napos időszakra mutatják ki. Ez alapján hasonlítják össze a teheneket termelési szempontból. A laktáció mennyisége a tehén korával változik, 4-6 éves korában a legnagyobb.
Válságban a tejágazat
Az állattenyésztési szakember kiemelte, hogy a tejágazat nemcsak itthon, hanem egész Európában válságban van.
– Nem a kormánnyal, nem a tejiparral, hanem a kereskedőkkel van igazán bajuk a termelőknek. Európai gyakorlat, hogy a tej termékpályán keletkező jövedelem 80 százalékát fölözik le azok a kereskedők, akik eladják a terméket. Ez főleg a kereskedelmi multi láncoknál jellemző, ami ellen évek óta hiába küzdünk, piaci magatartásuk igencsak radikális. Üdvözítő lenne, ha nem támogatásokkal tartanák el a tejágazatot, hanem mindenki megkapná az előállított termék értékét. Mi is kapunk állami támogatást, de ez 2009-ben már arra sem volt elegendő, hogy a termelés ne legyen veszteséges. Amíg a tej felvásárlási árát nem rendezik, lehetetlen nyereségesen működni – mondta a szakember.
– Csak hogy érzékeltessem a helyzetet: 1 liter tej termelői áráért – melynek biológiai értéke igen magas – nem kapunk egy kis üveges ásványvizet a boltban – mondta Muntyán János.
Az AGRO-M Zrt egy évvel ezelőtt – a fent vázolt nehézségek miatt – kénytelen volt állományt csökkenteni, és a tenyészállatokból is értékesíteni kellett a pénzügyi egyensúly érdekében. Így jelenleg 614 tejelő tehén van. A cég egyébként kiváló mutatókkal rendelkezik: 403 telepből országosan a 15. helyen áll termelési szinten. A cég szarvasmarha ágazata összesen 60 embernek ad munkát.
– Négy év alatt teljesen lecserélődött az állomány, és a saját magunk által tenyésztett állatokkal termelünk jelenleg. Genetikai értékben 13 ezer kg és feletti a teljesítőképessége az állatoknak, mely kiváló. Az előző évben 305 napos zárt laktációban 10537 kg volt az egy tehénre jutó megtermelt tej mennyisége, mely pár évvel ezelőtt csupán 8 ezer kg volt. A szakmai elhivatottságnak és a tulajdonos áldozatvállalásának köszönhetően következett be ez a hatalmas minőségi javulás, melyet tovább kívánunk növelni – zárta gondolatait dr. Muntyán János.
