Vissza kell hozni az emberek lelkébe a reményt!

A városalapítás 266. évfordulóját ünnepli a hét végén Orosháza. Ez alkalomból Németh Béla polgármestert az ünnep jelentőségéről, illetve a város jövőjéről kérdeztük.
Milyen gondolatokkal várja a város születésnapját?
A város születésnapja mindig valamiféle számadásra késztet bennünket. Orosháza ünnepi zászlódíszbe öltözik, testvér települési küldöttségeket fogad, és városalapító őseink előtt tisztelegve díjakkal, elismerésekkel köszöntjük legkiválóbbjainkat. Persze, nem felejtkezhetünk el ilyenkor sem az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került embertársainkról. Hiszen Orosháza bölcsőjénél őseink három, szikár-erős és konok akarata kapaszkodott össze: a hit, a tanulás és a kemény munka akarása. Amit elértek, azért egy emberként, hajlíthatatlan kitartással küzdöttek. 1744. április 24. nemcsak születésnap számunkra, hanem az alkotó ember, az értékteremtő közösség legyőzhetetlenségét is ünnepeljük.
A szentegyházi gyerekek a régi ősök alakját, az ezer éves magyarokat idézték meg koncertjük egyik számában. Ön szerint mivel büszkélkedhet Orosháza az ősök előtt állva?

A szentegyháziak fantasztikus élményt nyújtottak. Előadásuk beragyogta azt a képzeletbeli ösvényt, ami szűkebb közösségünk ünnepétől az egyetemes magyarság értékeihez vezet. Orosháza viszontagságokkal teli 266 éve arra int bennünket, hogy összefogás, az egymás iránti szolidaritás nélkül nem lehetünk sikeresek. A mai orosháziakban ugyanúgy meg van annak a kitartásnak, küzdeni akarásnak a képessége, amely a legnehezebb helyzetekben is segítségére volt városalapító őseinknek. Úgy vélem, múltunk legfontosabb öröksége a saját jövőnk alakítása iránt érzett felelősségünk. Az orosháziak képesek eszerint cselekedni, élni és dolgozni, az elődök egészen biztosan büszkék lehetnek rájuk.
Milyen jelent ad a város a jövő generációinak, miben ad támaszt a felnövekvőknek, hogy biztosítsa a jövendőt?
Pontosítanék, hiszen gyermekeink jövője az ország jövője, ez nemzeti ügy is kell legyen a városi mellett. Csak együttes erővel lehet megoldani. Lehetőségeink szerint igyekszünk egy élhetőbb várost teremteni, de pusztán a városi akarat erre nem elég. Orosháza lélekszáma, ahogyan az országé is, fogyóban van, ma már a lélektani határt jelentő 30 ezerhez közelít. Alapvető változásokat várunk a családtámogatásban, a foglalkoztatás- és gazdaságpolitikában. Ennek a válságnak nem a pénzügyi vagy a gazdasági elemei a legveszélyesebbek, hanem az erkölcsi és a morális környezet. Vissza kell hozni az emberek lelkébe a reményt, a hitet, biztosítanunk kell a becsületes munka adta boldogulás lehetőségét. Mindazt, aminek zombai elődeink is birtokában voltak, amikor erre a földre léptek, hogy otthont, jövőt, szabadságot teremtsenek maguknak.