A csökkenő források ellenére küzd az orosházi kórház. Mátrixos szervezetben működne tovább az intézmény jövő tavasztól – így spórolnának.
– A folyamatosan apadó forrás miatt jelenlegi struktúrájával az orosházi kórház fenntarthatatlanná vált, hasonlóan a többi kórházhoz – jelentette be hétfői sajtótájékoztatóján dr. Kalmár Mihály, a kórház főigazgatója. Az intézmény nehéz helyzetére hívta fel a figyelmet, ami már korábban is téma volt és a legutóbbi testületi ülésen is szóba került.
– Az állami forrás csupán az orosházi kórház dolgozóinak bérköltségét fedezi, ám a dologi kiadásokra, a gyógyításra már nem, vagy legfeljebb nagyon minimális mértékben futja. Nekünk ehhez kell alkalmazkodni, s ezen körülmények között megtalálni a lehetőséget, hogy a gyógyítás színvonala ne csökkenjen.
Idén 57 milliárd forinttal gazdálkodik kevesebb pénzből az egészségügy, mint tavaly.
A működés érdekében egyrészt csökkenteni lehet a költségeket: például lehet faragni a béreken, s így a leterhelt egészségügyi dolgozók még kevesebbért gyógyítanának, ápolnának.
El lehet küldeni mintegy 100-150 dolgozót, csakhogy akkor a kórház nem felel meg az előírt ún. minimum feltételeknek, s így becsukhatja kapuit.
A jövő záloga a mátrixosodás
A kórház vezetése szerint egyik sem járható út, ahogyan a gyógyítás színvonalának csökkentése sem. Tehát marad a szervezeti átalakítás, amitől a hatékonyabb és gazdaságosabb működést, a rendszerben megbúvó tartalékok mozgósítását remélik. A gazdasági oldalon már történtek erre nézve intézkedések, most a gyógyító oldalra került sor.
– A megoldást a mátrixosításban látjuk. Ez azt jelenti, hogy a mostani formában az osztályok megszűnnek, de a szakmai profilok megmaradnak. Nagyon leegyszerűsítve, átnevezzük az osztályokat, intézeti rendszerben működünk tovább. A kevés forrást megpróbáljuk jobban beosztani, mindeközben a színvonalat megtartjuk, sőt emeljük. Műtéteket sem fogunk elhalasztani, sajnos várólisták a nem akut beavatkozásoknál továbbra is lesznek.
Lesz intézete a járóbeteg szakellátásnak, a sürgősségi ellátásnak, a belgyógyászati eredetű és a sebészeti jellegű betegségeknek, lesz csecsemő-, gyermek- és anyavédelmi intézet, rehabilitációs intézet, és az ezeket kiszolgáló diagnosztikai intézet. Az intézeteken belül működnek az odasorolt szakágak. A diagnosztikán belül van például a labor és a patológia.
– Változnak az elnevezések is: az osztályvezető főorvos helyett intézetvezető, illetve szakágvezető főorvos lesz, de ez nem szakmai leminősítés, sőt! A szervezeti átalakítást érintő változások 2010 tavaszán lépnek életbe, ugyanis addig még le kell folytatni egy két hónapos pályáztatást, melynek keretében kiválasztjuk a szakágak vezető orvosait, illetve az intézetek vezetőit.
Kalmár elmondta, az intézeti vezetőknél előnyt jelent a közgazdasági ismeret, hiszen ebben a munkakörben felügyelni kell a keretet, menedzselni kell az osztályt. A szakágvezetőket a szakma mesteri közül választanák ki, az ő elsődleges feladatuk a gyógyítás.
Az igazgató azt is kiemelte, hogy a betegeket közvetlenül nem érintő átalakítás során a kórház épületén belül összehangolják az intézeteket a hatékonyabban működés érdekében. A spórolás ott adódik, hogy a hatékonyabb működés során lehetőség nyílik például a szabadságok kiadására, nem (vagy kevesebb mértékben) lesz szükség a túlórákra, ami egyébként évi 15 millió forint kiadást jelent a kórház számára. Az ágyszámokat is jobban kihasználnák, így a súlyszámok terén is jobban gazdálkodhat a kórház.
Az ügyelet már mátrixban működik. A beérkező pácienst az éppen ügyeletes orvos fogadja. Amennyiben olyan ellátásra van szükség, ami nem az ügyeletes szakterülete, úgy behívják az illetékes szakorvost, tehát nincs ügyeletben külön egy szemész, sebész stb. Mivel kevesebb szakorvos ügyel, így a kórház spórol.
2012-re a szerkezeti változtatás is megtörténne a kórházban, amennyiben sikerrel vesznek részt azon az 1,66 milliárd forintos pályázaton, ami már a testület előtt is szerepelt.
