Orosháza várossá nyilvánításának 75. évfordulója alkalmából született meg először „A Mi Orosházánk” című digitális kötet. A sorozatnak azóta két további része is megjelent, nemsokára pedig a negyedik kötet is olvasható lesz. Az idei városalapítási ünnepségre is igazi különlegességgel készülnek, hiszen az önkormányzat támogatásával nyomtatott formában is megjelenhet egy válogatás a négy kötet tartalmából. A hamarosan érkező ismeret- és kultúraközvetítő folyóiratról a gyűjtemény megálmodójával, dr. Blahó Jánossal és Koszorús Oszkárral beszélgettünk, akinek Orosháza Jelesei című könyve az egész sorozatot ihlette.
A jelenleg is itt élő, illetve Orosházáról elszármazott emberek kötődése a településhez, a város értékeinek, elfeledett kincseinek és értékhordozóinak bemutatása. Többek között ezekről szól és ezekről olvashatnak a digitálisan megjelent folyóiratban az emberek. Az első példány Orosháza várossá nyilvánításának 75. évfordulójára készült el, a legújabb, nyomtatott válogatással pedig idén találkozhatnak majd az orosházi lakosok és az érdeklődők.
– Nagyon sokat köszönhetek Koszorús Oszkárnak és annak a névsornak, melyet átadott nekem. Az évek során összesen 12 500 ember végzett a gimnáziumban, ebbe pedig a gimnáziumi tanfolyam is beletartozik, mint a Székács József Evangélikus Gimnázium és Táncsics Mihály Gimnázium közös őse. Itt, zömében sikeres emberek, akadémikusok, tudósok végeztek, a Mi Orosházánk pedig őket és az általuk írt tanulmányokat, portrékat igyekszik bemutatni. Rengeteg érték és értékhordozó kapcsolódik Orosházához, melyre büszkének kell lennünk – fogalmazott dr. Blahó János, majd hozzátette, a sorozat negyedik kötete a Schola Pro Urbe ünnepségen jelenik meg hivatalosan.
Koszorús Oszkár a folyóiratokkal kapcsolatban így fogalmazott. – Próbáltuk összeverbuválni a „gyerekeket”, akiket a gimnázium kibocsátott magából, hiszen hatalmas szellemi arzenált juttatott a világba az intézmény. Ma reggel kaptam például egy új-zélandi osztálytársamtól, Ivanov Dragán sportolótól levelet, és habár Nobel-díjasunk még nincs, de Gyarmati István fizikust már 18 alkalommal jelölték – annak ellenére, hogy fizika tanára megbuktatta –, valamint előszelét érezhetjük, Horváth Péter ugyanis esélyes lehet az elismerésre – emelte ki Orosháza díszpolgára.
Orosházának tehát rengeteg története van, úgymond mesél az egész város, az épületek, az emberek. Éppen ezért nagyszerű kezdeményezés ez a sorozat. Olyan emberek írásait olvashatjuk benne, mint dr. Becsei József – aki sajnos már elhunyt –, dr. Csapó Tamás, Hervainé dr. Szabó Gyöngyvér, dr. Szabó Ferenc, dr. Szabó István, Székely Sándor, Abonyi Dóra, Maczkóné Iványi Katalin, Kulcsár László, Vassné Técsy Edit, dr. Blahó János vagy Koszorús Oszkár.
– Ezek között vannak már 100 éves történetek, de engem mindig érdekeltek az orosházi emberek. Az egyik kötetben Czetter Sámuelről olvashatnak, aki egy rézmetsző volt az 1700-as években. Az orosházi származású férfi először Bécsbe költözött, majd Oroszországban a cár meghívására az ottani egyetem rézmetszője lett. A most érkező kötetben pedig Oskó Lajos festőművészről tudhatnak meg többet, aki Munkácsy barátja volt – ismertette Koszorús Oszkár.
Ahogy egyszer korábban fogalmaztunk „Orosháza élő lexikonja” rengeteg történettel szolgált még az interjú során. Nem is gondoltuk volna, de van Teller Ede által dedikált könyve, illetve arra is rámutatott, milyen szálak fűzik Geszti Pétert Orosházához. A gimnáziumi ismeretségeknek köszönhetően híres színészekkel, költőkkel is megismerkedett, előszobájának falán pedig mai napig kint van négy fotó Müller Miklóstól, melyek közül az egyik így van dedikálva: „Koszorús Oszkárnak, Müller Miklós felfedezőjének.”
Fotók: Nagy Kristóf
