Utoljára búcsúztak 12/4 és 12/6 elnevezésű osztályok a szalagavatón a Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium falai között. A január 27-i ünnepségen 42 diákra tűztek szalagot, amely többek között a felnőtté válást is szimbolizálja. A diákok nagy izgatottsággal várták ezt a napot, és ahogy fogalmaztak, csak pislogtak egyet és máris végzősök lettek.
Húsz évvel ezelőtt, 2004-ben tűztek először szalagot a Székács iskolában a 12/4 és a 12/6 osztályok tanulóira. Nagy Róbert, az intézmény igazgatója köszöntőjében elmondta, ez a hagyomány a jelenlegi végzős osztályokkal véget ér.
– Különleges ez a szalagavató, hiszen az elmúlt néhány évben változásokat kellett eszközölnünk a gimnáziumi képzésben, ami azt jelenti, hogy a 12/4 és 12/6 elnevezésű osztályokat most búcsúztatjuk utoljára. Ezzel egy kétévtizedes hagyomány történetét zárják le, melynek ez a 42 tanuló jelenti az utolsó fejezetét – fogalmazott az intézményvezető. – Dehogy ki mondja ki az utolsó szót? A végzős diákoknak, nektek, a következő három hónap lesz itteni utolsó szavatok. Mondjátok ki úgy, hogy számítson – intézte szavait a 12. osztályosok felé Nagy Róbert.
A köszöntők sorát ezután a 11. osztályosok folytatták, majd a végzősök nevében búcsúzott és mondott köszönetet a 12/4 diákja. – Idejárni nem csak egy célról szólt. Székácsos diáknak lenni azt jelentette, hogy az embernek van még egy családja. Egy sokszínű családja. Együtt éltünk és tanultunk, megosztottuk boldogságunkat és bánatunkat. Nehéz elhinni, hogy az eltöltött idő a végéhez közeledik. Az a bizonyos messze van még, pedig már nagyon közel van. Ki merem jelenteni azonban, hogy készen állunk – emelte ki beszéde végén Tóth Alexa.
A megnyitó beszédeket Ördög Endre, igazgatólelkész zárta, majd az ünnepség hivatalosabbnak mondható része a szalagtűzéssel ért véget. Minden diáknak az osztályfőnök tűzte fel az évszámokkal jelzett szalagot, mely egy igazán bensőséges és szép pillanat a diákok számára.
– Nekem ez a nap nagyon hirtelen jött. Úgy érezem nemrég történt, hogy arról beszéltünk, még hónapok vannak eddig a napig, és most itt vagyunk. Most érzem igazán, hogy felnőttünk. Furcsa, de egyben jó érzés is ez. Nagyon jó volt az elmúlt néhány év. Én ugye itt is kezdtem, így nagyon családias számomra minden. Nagyon összekovácsolódott az osztályunk, így vártuk is, meg nem is ezt a napot. Érződik, hogy nemsokára itt a vége, ez kicsit szomorú, nehezen fogjuk elengedni egymást – mondta Nagy Boglárka Emma, 12/6 osztályos tanuló.
Osztálytársa, Kopanyicza Lara Ivett hozzátette, nagyon sok ideje készültek már erre a napra, mégis nagyon izgul, hogyan alakul majd az ünnepség. – Nem érződik valódinak, hogy már itt a szalagavató, csak pislogtam egyet és máris vége a gimnáziumi éveknek – emelte ki.
A szalagavató második felében az osztályok zenés, táncos jelenetei következtek, majd egy fényképes, videós összeállítással emlékeztek vissza az elmúlt éveikre. A vacsora előtt pedig a hagyományos keringővel zárták a szalagavató ünnepi részét.
Fotók: Nagy Kristóf
