2020 előtt a szülő még dönthetett arról, hogy 6. életévét betöltött gyermeke megkezdje-e az iskolát, vagy sem. Ma már más a helyzet, a szülő ugyan benyújthatja az iskolakezdés elhalasztására vonatkozó kérvényét az Oktatási Hivatal felé, a döntés azonban a pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottságának kezében van. Szemenyeiné Farkas Szilvia gyógypedagógus azt mondja, igaz, most még távolinak tűnik a jövő szeptember, de ha a szülő lemaradást érzékel gyermeke képességeit figyelve, érdemes lépnie.
– Foglalkozni kell a problémákkal, mégpedig időben – kezdi határozottan a gyógypedagógus. – Magyarországon a hatodik életévüket betöltött gyerekek válnak tankötelezetté, és bár vannak országok, ahol hamarabb mennek a gyerekek iskolába, figyelembe kell vennünk, milyen hazánkban az oktatási rendszer, hány órát kell a kis elsősöknek a padban tölteniük, koncentrálniuk, figyelniük, és mennyit játszhatnak, mozoghatnak szabadon. Ha éretlenül kerül a gyermek iskolába, folyamatos kudarcok fogják érni, hisz nem fog tudni megfelelően teljesíteni. Az iskolaérettség több területet is érint, egy gyermek akkor áll készen az első osztály megkezdésére, ha fizikailag, pszichésen, szociálisan és kognitív képességeit mérve is megérett rá.
Szemenyeiné Farkas Szilvia kiemeli, nem bélyegzi meg a gyermeket, ha plusz egy évet az óvodában tölt. Ettől nem tűnik majd gyengébbnek, butábbnak, lustábbnak. Fontos, hogy a szülő figyeljen gyermeke egyéni adottságaira, képességeire, és a kicsi igényeit tartsa szem előtt! A döntése kihathat a gyermek egész életére.
– Egy átlagos hatéves 120-130 centiméter magas, 20-22 kilogramm súlyú – folytatja a szakember. – Amennyiben a gyermek súlya ennél kevesebb, felmerülhet a kérdés, vajon bírni fogja-e az iskolával járó terheket. Ebben az időben megkezdődik a fogváltás is, ez is az idegrendszeri érettségről tájékoztatja a szülőket. A fizikai adottságok mellett figyeljük meg a gyermek képességeit! Jól méri például a téri tájékozódás és a finommozgás fejlettségét, hogy tud-e cipőfűzőt kötni. Igyekezzünk objektívek lenni, és figyeljük meg a gyermek beszédét is! Nagyon cuki egy kicsi, aki a hangzókészletnek csupán egy részét birtokolja, viszont ahelyett, hogy mosolygunk rajta, gondoljunk bele, hogy ez a beszédhiba később az olvasás- és írástanulást egyaránt ellehetetleníti majd. A helyes ceruzafogás is elengedhetetlen feltétele az iskolakezdésnek.
A gyógypedagógus hozzátette, visszatartó ok lehet a gyermek szociális éretlensége is. Ha nem tud beilleszkedni egy új közösségbe, jelen esetben pedig az iskola elvárásokkal teli világába, elindul a hólabda, amire aztán egyre több és több probléma rakodik.
– Az óvoda és az iskola között hatalmas a különbség, az utóbbi esetén már kialakult feladattudattal kell rendelkeznie a gyermeknek – fogalmaz. – Itt már nem mondhatja azt, hogy nincs kedve írni, számolni. Ha nem képes legalább 10-15 percen át fegyelmezetten ülni, figyelni, koncentrálni, nem iskolaérett.
A szakember kiemelte, az iskolába induló gyermeknek ismernie kell a térirányokat, azaz a fent, lent, és jobb, bal fogalmát, meg kell tudnia neveznie saját testrészeit, ujjait, illetve ekkorra ki kell alakulnia nála a szem-, fül-, kéz-, lábdominanciának is.
Igaz, a nehézségekkel küzdő gyermekek nagy része az óvodában kiemelt figyelmet kap, de ne gondoljuk azt, hogy csak a pedagógusok vagy a gyógypedagógusok segíthetnek a fejlődésben. A szülők is rengeteget tehetnek gyermekeik felzárkóztatásában.
– Ennek módja végtelenül egyszerű, egyszerűbb, mint azt a legtöbben gondolnák – mesélte Szemenyeiné Farkas Szilvia. – Először is beszélgessünk a gyermekünkkel! Kérdezzük arról, amiről szívesen mesél, és mi se fáradjunk ki a válaszadásban még akkor se, ha aznap a századik „De miért?” hangzik el a szájából. Játsszunk vele társast, kártyázzunk, vegyük elő együtt a memóriajátékokat! Ösztönözzük, hogy rajzoljon, fessen, vágjon, ragasszon, és dicsérjük közben minél többet! Fontos a motiválás, a gyermek önbizalmának növelése, ha ugyanis sok pozitív megerősítést kap, sokkal szívesebben vág bele újabb és újabb feladatokba. Nem győzzük eleget hangsúlyozni, mennyire fontos a mozgás, úgyhogy tanítsuk meg biciklizni, és vigyük ki a játszótérre, ahol szabadon csúszdázhat, hintázhat, homokozhat.
Amennyiben a szülő úgy érzi, gyermekének szüksége van még egy évre az iskolakezdés előtt, kérvényezheti a halasztást, de kizárólag egy alkalommal és egy nevelési évre. Ha a gyermek augusztus 31. napjáig a hetedik életévét is betölti, szeptember 1. napjával mindenképp meg kell kezdje tankötelezettségének teljesítését. A kérvényben a szülő nézete mellett hangsúlyos szerepet kap az óvónő véleménye is, illetve csatolható más szakember – fejlesztő- vagy gyógypedagógus, gyermekorvos – állásfoglalása is. A kérelmet a szülő 2024- január 18. napjáig nyújthatja be az Oktatási Hivatal felé ügyfélkapun keresztül, illetve postai úton.
Kiemelt kép: Gyopárosfürdő
