Egyre több magyar és európai méhész hagyja abba kényszerűségből a méhészkedést. A folyamat évek óta tart és nem áll meg, ezért sokaknak nem éri meg a folytatás.
Bár az unió központjában látják a hamis, torz mézpiaci viszonyokat, de a megoldás megtalálása érdekében nem tesznek semmit: szinte megállíthatatlanul áramlik be Kínából és Ukrajnából a méz, vagy amit annak neveznek. Az uniós országok szakmai méhészeti szervezetei közül már többen tettek javaslatot a megjelölésre vonatkozóan, azaz, hogy végre pontosan legyen feltüntetve, mi található az üvegben. (Egyik méhész – név nélkül – szerint: „A Kínából származó „lötty” nem nevezhető még papíron sem méznek. Rizsszirup, valamennyi természetes méz, és szintetikusan előállított laboratóriumi anyagok keveréke. De nem MÉZ!”)
A húsz évvel ezelőtt már megfogalmazott magyar intelmeket a nyugati méhészek is kezdik érteni.
Nem csak a rossz termésátlagok okoznak gondokat, hanem az is nagy probléma, hogy a termelők nem tudják eladni a mézüket. Ez sajnos igaz a két éves mézekre is.
– A helyzet az, hogy nem kell a mézünk senkinek. Javító méznek sem kellünk. A múlt hónapban elvittek egy kevés vegyes mézet, rendkívül nyomott áron, de pl. az akácmézet egyáltalán nem veszik a felvásárlók. Egy megoldás lenne, ha az unió nem engedné be a kínai mézet Magyarországra, de erre sok esély nincs – mondja Rajki József, az Orosháza és Körzete Méhész Egyesület elnöke.
Hazánk méz exportőr, az unión belül évtizedek óta elsősorban Olaszországba, Franciaországba és Németországba értékesítjük a mézünket, de ezek a piacok leálltak, mert a magyar és az unióban termelt különböző mézek helyett inkább kínai mézet használnak. Az említett országok a szükségletük több mint felét Kínából vásárolják meg, az egyharmadát pedig Ukrajnából – írja az Agroinform.
– A vége az, hogy a méhész vár, tűr, reménykedik, dolgozik tovább, de ez csak egy határig mehet. Azután vagy felhagy a méhészkedéssel, vagy a száz családos állományát tíz-tizenöt családra csökkenti és csak a saját családja részére termel. A mi egyesületünkben is több olyan méhész van, akinek ott van a raktárában tíz-húsz hordó, több millió értékű méz, de nem tudja hová eladni. Ennyit üvegekbe se lehet rakni, hogy kiálljon vele a piacra – teszi hozzá az elnök.
Ha pedig EU szinten nem születnek érdemi döntések és marad így a helyzet, sok méhésszel és sok-sok méhcsaláddal lesz kevesebb a kontinensen. Márpedig a méhek eltűnése extrém esetben az emberiség fennmaradását is veszélyezteti.
A méhészek a szabályzás szigorodása mellett abban reménykednek, hogy a tudatos fogyasztók elolvassák a címkén feltüntetett adatokat és jó minőségű, magyar mézet vásárolnak.
