Életének hatvankét évét töltötte Orosházán a Czina Sándor Tagintézmény egykori címzetes igazgatója, Gulyás Jánosné. A most nyolcvanhat éves idős nő már Szegeden él ugyan, de meghatódva osztotta meg emlékeit velünk azokból az időkből, amikor még léteztek a tanyasi összevont iskolák.
Több mint ötven évvel ezelőtt, 1972-ben zárták be örökre kapuikat országszerte az összevont tanyasi iskolák. Gulyás Jánosné emlékei szerint ezek az intézmények több generáció számára kínáltak lehetőséget arra, hogy a tanyán élő, nehéz, fizikai munkát végző családok gyermekei is elsajátítsák az alapvető ismereteket.
– Hivatásukat szerető pedagógusok szívvel-lélekkel végezték mindennapi feladataikat. Én az orosházi monori úti iskolában tettem a dolgomat 11 és fél éven keresztül. Most, ez a kerek évforduló a szokásosnál is jobban felelevenítette bennem a tanyasi iskolákban velem együtt dolgozó nevelőtársaim emlékét. Szeretném, ha mindenki más is emlékezne rájuk – mondta beszélgetésünk elején az idős tanárnő. – Ezek a tanárok közelebbről látták a nehéz munkát végző emberek életét, küzdelmüket a természettel, és a várostól való távolsággal. A gyerekek iskolába járása például nehezebb volt, mint a városi diákoké. A határnál erősebben fújt a szél, eső után nagyobb volt a sár, valamint a havat sem takarították el – hangsúlyozta.
A tanyasi családok fejében mindig ott voltak a kérdések: „Lesz-e? Remélhetünk-e? Átvészeljük-e?” Gulyás Jánosné visszaemlékezése alapján azonban ezek a gyerekek ugyanúgy tanultak, játszottak és segítették egymást, hiába voltak nehezebb körülményeik, mint városi társaiknak.
– Hálás szívvel emlékszem kartársaimra, tanítványaimra, szüleikre, és azokra a már nem iskolás korú gyerekekre, akik mindig segítettek és részt vettek az iskolai programokban. Abban a tanyasi iskolában tanulhattam meg igazán értékelni a kérges tenyér kézfogását, a gyerekek mosolygós tekintetét, a frissen szántott föld, és a virágzó búzatábla illatát – osztotta meg velünk legkedvesebb emlékeit a 86 éves pedagógus.
A nyugdíjas tanárnő hálás, hogy több mint 10 évet tölthetett abban az iskolában. A Czina Sándor Tagintézmény egykori címzetes igazgatójaként maradandó élmények voltak ezek számára, amelyek karrierje során végig kísérték. Ezeknek a tapasztalatoknak köszönhetően tudta például könnyebben leküzdeni az előtte álló nehézségeket is.
Kiemelt kép illusztráció. Fortepan/ Szalay Zoltán
