A tizenöt év alatt hagyománnyá nemesedett Orosházi Hagyományok-Ízek Versenyt (HÍV) ezúttal a megszokott tél végi, tavasz eleji időponttól eltérően nyáron, nevezetesen szombaton rendezték meg. A programkínálat is eltért kissé a megszokottól.
A Kárpát-medence ünnepe – ezzel a címmel indította útjára idén a rendezvénysorozatot az Orosháza és Térsége Gazdakör, melynek része volt a pénteken rendezett Kárpát-medencei Magyar Gazdák Érdekegyeztető Fóruma (KEF) ünnepi ülése, de a hétvégi események előkészületei már sokkal korábban kezdődtek.
A megszokott szárazkolbász és pálinkaversenyt idén is megtartották, sőt a pálinkák esetében szintet is lépett az orosházi verseny. Már nemcsak az arany, ezüst, bronzérmeket ítélték oda szakértők a különböző nedűk készítőinek, hanem a további fejlődés érdekében szöveges értékelést is mellékeltek hozzá. A szakmai zsűrik a kolbászok és a pálinkák esetében is a múlt héten végezték el a bírálatot. Az arany diplomát kiérdemelt pálinkák közül csütörtökön társadalmi zsűri döntötte el, mely párlatok lettek az adott kategória legjobbjai. A társadalmi zsűriben a gazdakör tagjai mellett a határon túlról érkezett delegációk is részt vettek. A pálinka és a szárazkolbász mellett idén kibővült a verseny a szörpökkel és lekvárokkal is, melyeket szintén szakmai zsűri bírált el a múlt héten.
A versenybe szárazkolbásszal, pálinkával, szörppel, lekvárral nevezők a PMK Szokolay termében megtartott eredményhirdetésen tudhatták meg, hogy termékük milyen sikert aratott a szakértőknél.
A HÍV rendszeres látogatói hiába keresték a megszokott kolbászgyúró verseny helyszínét. Ezt a nyári időpontra való tekintettel ezúttal kivették a programból a szervezők. Brlázs Róbert gazdaköri elnök kérdésünkre elmondta, hogy a jövőben a HÍV időpontját és a kolbászgyúró versenyt tekintve is vissza kívánnak térni az eddig megszokotthoz. Reményét fejezte ki, hogy a Kossuth szobortól az Árpád-kertig tartó kiállítás és vásár némileg kárpótolja a látogatókat a kolbászgyúrás elmaradásáért.
A Hagyományok-Ízek Verseny szombati programja közös imával kezdődött az orosházi evangélikus templomban, Zán Fábián Sándor, kárpátaljai református püspök részvételével, majd következett az Árpád-kertben az ünnepélyes megnyitó.
Dávid Zoltán polgármester beszédében megköszönte a szervezőknek, hogy életre hívták ezt a rendezvényt, ami nem egyszerűen a hazai termékek seregszemléje, hanem a közösségünket is erősítő esemény, melyre az ország minden szegletéből, sőt, határon túlról is érkeztek vendégek. A városvezető szerint büszkék lehetünk arra, hogy Orosháza ad otthont a magyar paraszti gasztronómia ünnepének.
– Ez a rendezvény méltó ünnepe az ételnek, italnak, az összetartozásnak, a magyar vidéknek. Van mire büszkének lennünk. Ma egyszerre tisztelgünk az elődeink előtt, akik két kezükkel felépítették ezt a várost, ezt a hazát, megművelték a magyar földet. És egyben üzenünk a jövőnek, hogy értékeink igenis megőrzésre érdemesek, ahogyan az a tudás, az a hagyomány is, ami a magyar termékek előállításában benne van – fogalmazott Dávid Zoltán polgármester.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdálkodási Kamara elnöke csatlakozva a polgármester gondolataihoz elmondta, hogy a Hagyományok-Ízek Versenye egy remek alkalom arra, hogy emlékeztessék az embereket az összetartozás fontosságára és arra, hogy a magyar gazdák nélkül nincs élelmiszer.
– A magyar élelmiszerrel lehet büszkélkedni. Őseinktől örököltük ezt a tudást. Tradíciók sora áll rendelkezésünkre, hisz attól ilyen finomak a disznótoros termékeink, mert évszázadokon keresztül gyakorolták elődeink. Ugyanez igaz a pálinkára is, bár sokáig tiltva volt a készítése, de sokakat ez nem zavart. Ezen az időszakon túl vagyunk, most az alkalom is megvolt arra, hogy megmérettessenek egymással a nedűk – fogalmazott a NAK elnöke.
A megnyitó után egy fát ültettek, amellyel méltó módon kívántak megemlékezni a Kárpát-medence ünnepéről. Ezzel kapcsolatban Horváth József, az Orosháza és Térsége Gazdakör alelnöke úgy fogalmazott, hogy ez a fa tovább viszi azoknak az akaratát, akik egy közösség felépítésével, szövetség létrehozásával foglalkoztak.
– Egy vadkörtefát ültetünk el, azért erre esett a választás, mert a településünk 1744-es alapításakor az első orosháziak egy ilyen fát találtak, ahova lovaikat kikötötték. Ez a vadkörtefa törzsén lévő ülőn 1848-49-ben a legendák szerint fegyvereket kovácsoltak. Ezt a szellemiséget szeretnénk, ha gyökeret vetne – tette hozzá Horváth József, akit az említett Kárpát-medencei szövetség kialakításában jelentős szerepvállalásáért el ismertek a KEF ünnepi közgyűlésén.
A Kossuth utcán mintegy ötven standot állítottak fel, melyekben a Kárpát-medencei kézműves hagyományokba nyerhettek bepillantást a belvárosba kilátogatók. Természetesen nem csak megnézhették, meg is vásárolhatták az orosházi, környékbeli és határon túli kézművesek termékeit, sőt voltak standok, ahol kóstolóval is kínálták a látogatókat.
Az Árpád-kertben felállított színpadon is egymást követték a műsorszámok. A Harangos Néptánc Együttessel kezdődött a fellépők sora. Sokan hallgatták és jutalmazták tapssal a Tótkomlósi Ifjúsági Koncert Fúvószenekar fellépését.
Ahogyan a Hagyományok-Ízek Versenyein megszokhattuk, a különböző műfajok képviselőinek színpadra lépése idejére a közönség összetétele is folyamatosan változott a nap során. Nagy sikert aratott a délután utolsó két fellépője, Kökény Attila és Szabó Ádám is.
