Egy egészséges kisbaba már két hónaposan mosollyal reagál a szülei hangjára, három hónapos korától gügyög, négy hónaposan pedig már hangadással válaszol, ha szólnak hozzá. Így kommunikál, így próbál meg része lenni a társalgásnak, így szeretné jelét adni igényeinek, tetszésének, örömének. De mi a helyzet akkor, ha kisbabánk ezeket még fél évesen sem produkálja? A jelekről, az okokról és a megoldási lehetőségekről Szemenyeiné Farkas Szilvia gyógypedagógussal beszélgettünk.
– Egy kisbaba hihetetlen gyorsasággal fejlődik nemcsak a mozgás, hanem a beszéd tekintetében is, egy hónaposan már figyeli a hangokat, három hónaposan pedig már a hallott hang irányába fordul – hívta fel a figyelmet Szemenyeiné Farkas Szilvia gyógypedagógus. – Itt is megfigyelhetünk egészséges tól-ig határokat, és itt is igaz, akárcsak a mozgásfejlődésnél, hogy nem szabad azonnal hosszúttávú következtetéseket levonni, ha az életkori átlag tekintetében késést tapasztalunk, viszont mindenképp érdemes szakemberhez fordulni és segítséget kérni, amint észrevettük a lemaradás jeleit.
A gyógypedagógus azt mondja, a probléma általában jól orvosolható a megfelelő szakember bevonásával, de kiemelten fontos a szülői odafigyelés is.
– Először is tisztázni kell, mi az oka a nem megfelelő beszédfejlődésnek – folytatta Szilvia. – Oka lehet a halláscsökkenés vagy valamely, a hallást érintő egyéb probléma, de lehet kiváltója a születés közbeni sérülés, a lassabb agyi érés is.
– Előfordulhat az is, hogy olyan általános ügyetlenségről van szó, amely alapvetően a motorikus mozgást érinti, de – mint ahogyan azt a korábbi részben is említettük – ez is hatással van a beszéd fejlődősére. Végül, de nem utolsósorban lemaradást okozhat, ha a kisbaba ingerszegény környezetben éli mindennapjait.
Lássuk sorban, mely életkorban milyen jelekre érdemes odafigyelni a szülőknek!
– Ha fél évesen nem reagál az arckifejezésekre, például nem mosolyog vissza, ha rámosolygunk.
– Ha fél évesen hangot hallva nem reagál hanggal. Legtöbbször csendben csak nézelődik, és nem próbálgatja a hangját.
– Ha egyéves koráig keveset gügyög, vagy ha gügyög is, mindig ugyanúgy. Monoton hangadás figyelhető meg nála, szegényes a hangkincse.
– Ha egy évesen még nem érdekli az őt körülvevők beszéde, azaz nem figyel a körülötte folyó kommunikációra.
– Ha egyéves koráig nem próbálkozik a hallott szótagok ismétlésével, vagy ha a legegyszerűbb -ba/be szótagokat is helytelenül formája.
– Ha még egy évesen sem érti a „nem” utasítást, azaz a tiltást.
– Ha még egy évesen nem próbálja meg utánozni a szülei gesztusait, kifejező kézmozdulatait.
– Ha másfél éves korában nem próbálja meg utánozni a hallott szavakat.
– Ha másfél éves korában még nem érti meg az egyszerű utasításokat, például, hogy „Add ide a babát!”, „Gyere ide!”.
– Ha a szókincse kétéves korában nem gyarapodik folyamatosan.
– Ha 4-5 éves korában csak ötven szavas szókinccsel bír, és csak két-három szavas mondatokat használ, illetve nem képes kifejezni az egyszerű kéréseket sem.
– Ha 6-8 éves korában még mindig helytelenül beszél, gyakran vét nyelvtani hibákat, például nem használja jól a névmásokat és a ragokat.
Lássunk egyet a megoldások közül!
– A beszédindítást segítő torna egy olyan szakember által végzett, irányított foglalkozás, amely alatt tornaszereket, hangszereket és bábokat használunk, s közben folyamatosan, tudatosan, következetesen fejlesztünk – folytatta Szemenyeiné Farkas Szilvia. – A torna az egész szervezetre hatást gyakorol, így sokféle ingert nyújt az idegrendszernek. Hatással van az izomzatra, a bőrre, a látásra, a hallásra, az egyensúly szervre és a beszédészlelésre, beszédindításra is. Az cél az, hogy a változatosan, rendszeresen bevitt ingerekkel hassunk az idegrendszerre. Mert ahogy már azt korábban is említettem, a csecsemő- és kisgyermekkori mozgásélmények révén épülnek ki a gyerekek agyában azok az idegpályák, amelyek a későbbiekben a bonyolultabb agyi működésekért felelnek. A nagymozgások hatással vannak a beszédindulására is, hisz minden mindennel összefüggésben áll.
Sorozatunk következő részében gyógypedagógus szakértőnk a szociális kompetenciák kialakulásáról és a környezeti hatásokról mesél majd nekünk.
Kiemelt kép: Horváth Bence
