Jubileumához érkezett február 4-én este a Székács József Evangélikus Iskola szalagavató ünnepségeinek sorozata. A mostani évfolyam diákjai alkották a 20. olyan generációt, akik megkapták kis jelképüket az intézmény történetében. Az eseményt ráadásul az elmúlt két, korlátozásokkal terhelt évet követően ismét telt házzal, teljes fényében rendezhették meg.
Még 2004-ben rendeztek először szalagavató ünnepséget a Székács József Evangélikus Iskolában, ez azt jelentette, hogy február 4-én már a 20. évfolyam vehette át a búcsút, de egyben összetartozást is jelentő jelképét az intézmény történetében. Tanárok, szülők, rokonok, vendégek és persze két osztály 45 diákja várta izgatottan az estét. A 12/6 osztály tanulója, Szilágyi Bálint még a kezdés előtt elmondta, hogy egy nagyon szép ünnepre készültek nagyon sokat, valamint produkcióik bemutatását is nagyon várják már.
Az elmúlt években a koronavírus-járvány és a korlátozások miatt korlátozott létszámmal, visszafogott formában rendezték meg az ünnepséget, ezúttal viszont ismét zsúfolásig telt az iskola díszterme. A rendezvény kezdetén bevonultak az osztályok, a himnuszt követően pedig a vendégeket köszöntötték és felolvasták a város többi oktatási intézményének, valamint a Székács iskola egykori igazgatóinak jókívánságait is.
Fotók: Horváth Bence
A köszöntő beszédek sorát az intézmény igazgatója, Nagy Róbert nyitotta, hangsúlyozva, hogy mindnyájuk élete egy nagy utazás. Ők, a két végzős osztály diákjai idestova 18 éve vannak úton. Mint mondta, útjuk során legyenek céljaik, boldog pillanataik és nem utolsósorban jó útitársaik.
– Arra kérlek titeket, kicsit nézzetek körül, nézzetek a körülöttetek ülők szemébe, hiszen ezekben a hónapokban, években ők a ti útitársaitok. A mai naptól még szorosabb összetartás lesz köztetek, pusztán azért, mert nemsokára egy olyan szimbólumot kaptok, ami ezt a nagyon szoros összetartozást, a ti együtt haladásotokat összetéveszthetetlenül kifejezi. Ez az aprócska szalag, amit perceken belül a mellényetekre tűznek, azt fogja kifejezni, hogy ezzel a közösséggel a következő hónapokban együtt, egymásra utalva fogtok haladni. Éljétek meg ennek minden pillanatát nagyon mélyen és becsüljétek meg útitársaitokat – mondta az igazgató.
A 11. évfolyam nevében Bálint Noémi köszöntötte végzős diáktársait. Mint mondta, rengeteg munkát igényelt, hogy eljussanak idáig, de bíznak benne, hogy legalább ennyi élménnyel is gazdagodtak az itt töltött évek során.
– Ma összegyűjtve emlékeiteket, megmutathatjátok, hogy milyenek is voltak az együtt töltött évek, melyeken csapatként együtt mentetek keresztül. Mindenki nevében mondhatom, hogy bízunk bennetek. Bár a neheze csak most jön, de nyugodt szívvel engedünk utatokra és hisszük, hogy meg tudjátok lépni az előttetek álló akadályokat – tette hozzá.
A végzősök nevében a 12/4 osztály diákja, Molnár Zsófia mondott köszöntőt. Megköszönte tanáraiknak azt a szakmai tudást, emberséget, türelmet és motivációt, amit az itt töltött évek során átadtak nekik. Volt, aki már az óvodás évek végétől csatlakozott és olyanok is, akik csak később, de közös bennük, hogy több éve már minden reggel az evangélikus gimnázium köszönti őket. Mint mondta, a 12. osztály végére értették meg igazán, mit is jelent a második otthon kifejezés.
A köszöntők sorát Ördög Endre, evangélikus igazgatólelkész zárta.
– Ti egyszeri, különleges és megismételhetetlen teremtményei vagytok az Úristennek. Mindaz, amit teljesítettetek és teljesíteni fogtok, az azért jó, mert ti ilyeneknek vagytok teremtve. Szépnek, értelmesnek, szeretni tudó embereknek. Amikor erről tanúbizonyságot tesztek majd, akkor gondoljatok arra, hogy egy jel akkor értelmes igazán, ha tényleg mutat vagy jelent valamit – mondta köszöntőjében.
Ezt követően az est legünnepélyesebb pillanatai következtek, amikor a két osztály diákjai egyesével kapták meg szalagjukat, a gimnáziumi éveik kezdetét és végét jelképező évszámokkal. Utána mindkét csapat egy vidám, érzelmekkel teli műsorral készült közönségüknek, melyből a tánc és az ének sem hiányozhatott. Osztályfőnökeiket is külön köszöntötték, majd egy közös énekkel folytatták, ezt követően pedig az iskola egyik régi szép hagyománya, a kapocs-kendő átadása következett. Az Öregdiákok Baráti Körének köszöntőjét Krcsméri Zsuzsanna mondta el a végzősöknek, majd mindnyájuk csuklójára egy-egy kendőt kötöttek.
Itt azonban még nem volt vége a rendezvénynek, hiszen a két osztály legszebb pillanataiból készült videókat is megtekinthette az esemény közönsége. A szalagavató ünnepség az osztályok bécsi keringőjével zárult, melyet Blaskóné Tószeczki Izabella tanított be nekik, végül pedig az ünnepi vacsora következett.
