Október van és ilyenkor sok kertesház tulajdonos szerez be új gyümölcsfát, díszfát a kertjébe. Sokan nem mérik fel a faültetéskor, hogy abból a csemetéből mekkora, milyen terebélyes fa lesz és ez hiba. Később bonyodalmakhoz vezet és mint a mondás tartja: Rossz szomszédság, török átok… A szabályoknak néztünk utána.
Sokszor felmerül a kertes házakban lakó honpolgároknak a kérdés, hogy milyen közel lehet a telekhatárhoz telepíteni fákat cserjéket? Arany János Fülemile című verse óta tudjuk, hogy ebből problémák lehetnek. Az általános érvényű követelmény az, hogy a növények teljes kifejlődésük idején se árnyékolják, károsítsák a szomszédos telket.
Emiatt a fákat és bokrokat nem szabad közvetlenül a telekhatárra ültetni. Viszont, a telekhatáron „vadon nőtt” bokrokra, fákra is ugyanolyan felelősséggel tartozunk.
Az általános gyakorlat az, hogy minimálisan 80 centire a telekhatártól kell ültetni az élő sövényeket, például a málnabokrokat, a szőlőoltványokat. Két méterre a mogyoró-, birs- és naspolyabokrokat, három méterre a kisebb fákat, mint például az őszibarackot. négy méterre a telekhatárról a közepes törzsű fákat mint az alma-, kajszi-, körte-, szilva- stb. fákat. Azonban a nagy, terebélyes fákat (pl. a dió-, gesztenye- és cseresznyefákat) öt méterrel a telekhatártól beljebb kell telepíteni. Az esetlegesen áthajló ágakon termő gyümölcs a szomszédot illeti, aki a zavaró ágat a telekhatáron le is vághatja.
Az általános szabályok mellett minden településen rendeletileg szabályozva van ez a kérdés. Orosháza jegyzőjét, dr. Burai Mihályt kérdeztük a témában.
– Ha valaki fát, cserjét ültet, mindenképpen tájékozódjon előtte a szabályokról, de minden esetben célszerű beszélni a közeli szomszéddal is, így elkerülhetünk egy sor későbbi bonyodalmat. A fő szabály az, hogy fát, illetve három méternél magasabbra növő fásszárú bokrot, a szomszédos, nem közterületi telek határától, legalább a fa várható korona átmérőjének fele távolságra, épülettől pedig legalább három méterre kell ültetni. Fát ültetni telepíteni úgy szabad, hogy a szomszédot a saját ingatlana használatában ne zavarja, az ő épületében kárt ne tegyen. Ne zavarja a benapozást, a kilátást, az áthajló ágak ne legyenek zavaró hatásúak. Ha ez nem teljesül, akkor jelennek meg a birtokvédelmi, vagy szomszédjogi viták. Amennyiben birtokvédelmi keretek közt kezelhető az adott probléma, a felmerüléstől számított egy évig a település jegyzője, az után bírósági hatáskörbe tartozik a kérdés. Szomszédjogi vitákban – amennyiben nem tudják megbeszélni – a bíróság illetékes dönteni.
Legyünk tehát körültekintőek, előrelátóak és mindenképpen törekedjünk a szomszédokkal közös nevezőre jutni az ültetendő fákat illetőleg.
