Azt mondjuk, a mai gyerekeknek nincs türelme és kézügyessége az aprólékos munkákhoz? Hogy nem képes lekötni őket hosszabb időn keresztül semmi más, csak a tévé, a számítógép vagy a videójáték? Az Alkotótáborba járó általános iskolások bebizonyították, ha érdekes feladatot kapnak, órákon át bírják a monotonitást, és képesek precízen dolgozni a tökéletes végeredmény érdekében.
Madarász Éva és Laszli Mónika idén álmodta meg az Alkotótábor ötletét, a héten már a második turnust vezetik az Eötvös katolikus iskolában. A két tanítóban közös, hogy imádnak kézműveskedni, és a kisiskolás gyerekek társaságában lenni. Céljuk, hogy olyan technikákkal ismertessék meg a hozzájuk jelentkezőket, amelyekkel nem találkoznak a tanórákon.
– Viaszfestés, gyöngyfűzés, gyöngyszövés, decoupage, különböző fonási és festési technikák, ezen belül barátságkarkötő-készítés, textilfestés is szerepel az e heti terveink között. A lehetőség adott, a gyerekek pedig szabadon kiválaszthatják, melyikhez van igazán kedvük – kezdte Laszli Mónika. – Nem vesszük szigorúan a menetrendet, ha valakinek nem tetszik mondjuk a stencilezés, de szívesen elmélyül a gyöngyszövésben, akkor természetesen végezheti azt a tevékenységet is. A lényeg, hogy élvezzék a munkát, és hogy minél több sikerélményt szerezzenek a tábor ideje alatt.
A kreatív foglalkozások mellett a napirend része egy német nyelvi óra is. Mónika elmesélte, ezt a szülők kérésére iktatták be a tábortervbe. A legtöbb kisgyermek ugyanis első idegen nyelvként az angollal ismerkedik meg, de hasznosnak látják (a szülők mellett a pedagógusok is), ha már ebben az életkorban találkoznak egy másikkal is. De térjünk vissza a fő vonalra, az alkotásra! Ennek fejlesztő hatásáról Madarász Éva mesélt nekünk.
– A kreativitást és kézügyességet egyaránt fejlesztik ezek a technikák, szárnyalhat a gyerekek fantáziája, amit a képzeletükben megalkotnak, az kézzelfogható valósággá válhat. De van itt más is, ami fejlődik az alkotás során, ez a monotonitástűrés. Mi is meglepődünk azon, mekkora türelemmel, kitartással és igényességgel végzik még az elsős gyerekek is azokat a feladatokat, amelyek érdeklik őket. Ezért is hagyjuk meg számukra a technikaválasztás szabadságát, mert azt látjuk, hogy ami tetszik nekik, azt rettentő elmélyülten tudják végezni.
Ezt a kijelentést Csizmadia Hédi, az egyik táborozó kislány is rögtön megerősítette. „Órákon át tudnám csinálni azt, ami tetszik. Ebből a textiltáskából kettőt is szívesen készítenék.” – jegyezte meg.
Az elkészült alkotásokat a gyerekek természetesen haza is vihetik a nap végén. A stencilezett táskák vagy az üvegfestéssel készült dísztárgyak a hétköznapokon is hasznukra válhatnak majd. Ha pedig rájuk néznek, biztosan eszükbe jut az egyhetes tábor szép emléke.
Fotók: Horváth Bence
