- hirdetés -

Már 13 éves korában elkezdte tanulni a japán nyelvet Szokolai Krisztina. A fiatal lány az évek során többször is járt a szigetországban, és egyre inkább magával ragadta a kultúra és az emberek gondolkodásmódja. Miután lediplomázott a Budapesti Gazdasági Egyetemen, Kriszti úgy döntött, hogy megpályázza a japán állam kutatói ösztöndíját.

Krisztina már általános iskolás korában is vándorló életmódot folytatott. Tótkomlóson, Orosházán és Szegeden is járt iskolába. Az általános iskolás évei kezdetén, nyolc éves korában hallotta először a japán nyelvet az animéken keresztül. Elmondása szerint első hallásra megtetszett neki a hangzása, ahogy telt az idő egyre jobban érdekelte maga az ország is. Elhatározta, meg fogja tanulni a nyelvet és kiutazik Japánba.

– Körülbelül 13 éves koromban kezdtem el magamtól japánul tanulni. Tanárhoz is jártam ugyan, de azt még nem nevezném komolynak, inkább csak barátkoztam a nyelvvel. Az igazi tanulás akkor kezdődött el, amikor a középiskolás éveim alatt az AFS segítségével egy évet töltöttem Japánban cserediákként – mesélte Krisztina – Mielőtt kimentem, csak nagyon alap kifejezéseket tudtam, de mindenki nagyon kedvesen próbált segíteni – tette hozzá.

Fogadócsaládjának köszönhetően megismerhette egy tradicionális japán család mindennapjait, amely még jobban elmélyítette az ország és a kultúra iránti szeretetét. Kriszti elmondta, mivel Japánban nagyon kevés a külföldi ember, így hozzá kellett szoknia a figyelemhez is.

– Arra a kérdésre, hogy mit találok nagyon furcsának vagy meglepőnek Japánban, mindig nagyon nehéz válaszolnom, mert már annyira hosszászoktam itt mindenhez, hogy el is felejtettem azt, hogy az elején mik voltak a furcsaságok. Talán amik mindenképpen érdekesek lehetnek a magyarok számára, azok a szuperokos vécék, a beszélő liftek, vonatok és utcák – emelte ki Kriszti.

A cserediákként eltöltött év után még kétszer tért vissza az országba, akkor már a nyelvet is egyre inkább elsajátította.

– Az első nyelvvizsgámat a Japánban eltöltött középiskolás évem után tettem le, ami egy középszintnek felelt meg. Ezt követően emelt szinten érettségiztem japán nyelvből. A második nyelvvizsgámat az egyetem alatt szereztem meg, ami az itthoni C1-es szintnek felel meg. Végül pedig a BGE felsőfokú üzleti nyelvvizsgáját is sikeresen letettem. Tehát körülbelül 6-7 évig tartott, amíg eljutottam erre a szintre, amin most vagyok és megszereztem a három nyelvvizsgát – mondta Kriszti.

A lány szerint ahhoz, hogy valaki elsajátítson egy ázsiai nyelvet nagyon nagy akaraterő és kitartás kell. Egy nagyon hosszú folyamat, és sok türelem is kell hozzá. Kriszti azt tanácsolja, érdemes először hozzászoktatni a fület az adott nyelvhez, illetve fontos, hogy rendszeresen foglalkozzunk vele, gyakoroljuk a különböző írásjeleket. Akár napi tizenöt perc is elég. Hozzátette, az a legjobb, ha anyanyelvi környezetben tud tanulni valaki. Illetve rengeteg applikáció is létezik, amelyek segítségével anyanyelvi beszélővel tanulhatunk.

A fiatal lány elmondta, azért választotta a Budapesti Gazdasági Egyetemet, mivel tudta, hogy van kapcsolata japán egyetemekkel is. Az évek során annyira megszerette az országot, hogy úgy döntött, szeretne hosszabb ideig is ott élni, ezért megpályázta a japán állam kutatói ösztöndíját.

– Amikor kiderült, hogy megkaptam az ösztöndíjat nagyon boldog voltam. Ez egy posztgraduális szintű szakirányú képzés, ami két éves, azonban magasabb tanulmányi fokozat megszerzése céljából meghosszabbítható. Jelenleg nemzetközi gazdálkodást tanulok a Yokohama Nemzeti Egyetemen és a „Külföldiek foglalkoztatása Japánban” témában végzem a kutatásomat – mesélte Krisztina.

Néhány hónap telt el azóta, hogy az ösztöndíjjal Japánba utazott, de már úgy érzi, hogy sikerült hozzászoknia az ottani életvitelhez. Az idő nagy részében a kutatásával és az egyetemi szakörökkel foglalja le magát , illetve egy részmunkaidős állást is szerzett. Kriszti terve a jövőre nézve, hogy a kutatói program elvégzése után találjon egy megfelelő munkahelyet, hogy japán dolgozó életstílusába is belekóstolhasson. Élményiről nemrég egy Facebook oldalt is indított „Egy Japánban élő magyar mindennapjai” témában.

Ha a továbbiakban is értesülni szeretne a témában,
akkor lájkolja az OrosCafé Facebook-oldalát.