Decemberben – ha a járványhelyzet miatt nem is a megszokott keretek között – Dávid Zoltán polgármester és Burai Mihály jegyző törzsgárda elismeréseket adott át azoknak a kerek évfordulósoknak, akik a köz szolgálatában több évtizedet töltöttek el. A kitüntetettek közt volt Vinczéné Botos Erika óvodapedagógus.
Erika óvónéni harmincöt éves törzsgárda elismerést vehetett át. A harmincöt évet egy munkahelyen, a Lehel utcai oviban töltötte. Mint mondta, saját pusztaszöllősi óvodai élményei indították el az úton, később, középiskolásként tudatosodott benne, hogy ez az a hivatás, melyet választania kell.
– A középiskola után Szarvasra, az Óvónőképzőbe jelentkeztem, onnan pedig ide, a Lehel oviba jöttem harmincöt évvel ezelőtt. Ha a pálya szépségeiről beszélünk, két részre osztanám a témát. Amit adni tudunk és amit kapunk. Annyi szeretetet, annyi kedvességet, annyi figyelmességet talán egyetlen más hivatásban sem kaphat az ember, mint mi kapunk a gyerekekről. Közben mi is igyekszünk a lehető legtöbbet adni, hisz a gyerekeket nem csak fejlesztjük, de a kis lelküket is ápolni, formálni kell és ezt csak szívvel-lélekkel, teljes odafigyeléssel lehet. Számtalan, nagyon szép pillanat a jutalmunk ezért.
– Sok szép pillanat mellett biztosan vannak nehézségei is ennek a hivatásnak?
– A nehézségeket nem is a gyerekek hozzák. Sokkal többször a szülők, akik nem mindig értik, hogy mit miért csinálunk, mit, miért kérünk és ebből adódóan nem mindig kapjuk meg a teljes támogatást tőlük. Ennek ellenére, ha most újra tizenéves lennék, újra csak ezt a hivatást választanám.
– Meddig lehet, meddig jó ezt csinálni?
– Azt gondolom, hogy az ember elfárad, de mindig jönnek új kihívások. Amíg jól, szívvel-lélekkel,és örömmel tudja az ember csinálni, addig nem számít, hogy naptár szerint hány éves. Amíg testileg, szellemileg bírom, addig szeretném folytatni. A gyerekek közt egyébként fiatal marad az ember. Akkor szembesülünk csak igazából a korral, amikor egyik másik volt óvodásom a gyerekét hozza az oviba, de ez is szép.
– Mi a véleménye a törzsgárda ilyen elismeréséről?
– A mi jutalmunk a mosolygó gyerekarcok, a csillogó szemek. Ebben szerencsére nap, mint nap van részünk, de azért nagyon jól esik, hogy ilyen formában is követik, elismerik a munkánkat. Az önkormányzat részéről ez egy nagyszerű gesztus, ráadásul, ha jól tudom, egyedülálló is. Az biztos, hogy további ösztönzést, motivációt jelent a munkához. Köszönjük nekik.
