Meghitt ünnepségen köszöntötte régi, hűséges dolgozóit az önkormányzat, a Petőfi Művelődési Központ Bubik termében még a 2023-as év végén. A díjazottakat bemutató sorozatunkat Lakiné Tóth Ilonával folytatjuk, akinek éppen a nyugdíjba vonulása vált még emlékezetesebbé az elismeréssel. Előtte az Ezüst Fenyő Idősek Otthonának irányító gondozójaként dolgozott.
Lakiné Tóth Ilona 1982-ben kezdett el dolgozni Nagyszénáson a szociális otthonban. Itt majdnem 12 évet töltött el, de gyermekei születését követően nem szeretett volna három műszakot vállalni, valamint ingázni, ezért a GYES alatt a kereskedelemben kezdett vállalkozásba, így kicsit távolabb került a szociális pályától, de mint mondta, ekkor sem felejtette el és mindig is a szíve csücske maradt.
Éppen ezért, amikor 2008 tavaszán egyik ismerőse értesítette arról, hogy van felvétel az Egységes Szociális Központhoz, nem sokáig gondolkozott azon, hogy ő is jelentkezzen. Először a Platán Idősek Otthonának csapatához csatlakozott három műszakos nővérként. Ez 7 évig tartott, majd az Ezüst Fenyő Idősek Otthonában folytatta pályafutását, ahol irányító gondozóként tevékenykedett, egészen aktív pályafutásának a befejezéséig.
Így, mint mondta, nem is zárhatta volna szebben szakmai pályáját, mint a törzsgárda elismeréssel.
– Én mindig is úgy gondoltam, hogy csak azok a személyek helyezkedjenek el szociális területen, akik szívvel-lélekkel tudják azt végezni. Hiszen azok az emberek, akik bekerülnek az otthonokba, egy nagyon nagy szakadáson esnek át lelkileg. Mivel ilyenkor szinte mindennaposak a találkozásaik akár a nővérekkel, akár az adott intézmény többi dolgozójával, a második családjukként tekintenek rájuk.
Nekem az Ezüst Fenyő Idősek Otthonában a gyógyszerkezelés és rendelés volt a feladatom, az orvos munkájának a segítése, de én is sokszor találkoztam idős ellátottjainkkal, így én is testközelből tapasztalhattam, hogy milyen nagy örömet tud okozni nekik akár egy-egy kedves szó, mosoly vagy érintés. Számomra ez a legszebb szakma, így nagyon örültem neki, amikor átkerültem oda és felkértek erre a feladatra – mesélte.
Mint mondta, a feladatkör persze nagy felelősséggel is járt, a nővérek nagyon sokszor kértek tőle segítséget, de ő mindig szívesen adott nekik tanácsokat. Az intézmény csapatát is egy összetartó, családias közegként jellemezte. Aktív pályafutásának befejezése pedig a törzsgárda jutalommal vált még emlékezetesebbé. Nyugdíjas napjai is aktívan, boldogan telnek, mely során igyekszik sokat találkozni lányaival is, akik Szegeden élnek.
