Sorozatunkban orosházi sportolókat faggatunk ki pályafutásuk legboldogabb vagy legmeghatározóbb pillanatairól. Ezúttal a Contact K.T.H.E kick-boxolója, Friedl Flórián következett, aki a versenyek mellett az edzőtábori szívatásokat, meghökkentő történeteket is szívesen idézett fel. De hogy kerül a kick-boxolók életébe egy medve vagy egy pillangó? Mutatjuk.
– Az első dolgot, amit el szeretnék mesélni, azt egyszerre éltem meg sikerként és kudarcként. Jó eredmény, de egyben fájdalmas emlék is, akkor persze még csalódást éreztem. Két évvel ezelőtt, egy világkupán öt mérkőzésen kellett küzdenem az aranyéremig, de már az első menet első felében megsérült a lábam. Viszont akkora adrenalin volt akkor bennem, hogy végigment a mérkőzés, ahogy a következő három is sérülten. A döntőben viszont rásérültem, így kénytelen voltam feladni a küzdelmet. Az egy nagyon fájó pont volt, elvégre világkupát tudtam volna nyerni, így viszont ezüstérmes lettem – árulta el.
Edzőjét Puravecz Pétert határozott, katonás személyiségként jellemzi. Ezért is szeret hozzá járni a foglalkozásokra, hiszen mindig megvan a rend és a fegyelem. Egyszer viszont egy másik egyesület érkezett hozzájuk közös edzésre, akik még fiatalabbak, rutintalanabbak voltak.
– Peti viszont ugyanúgy elővette a katonás fegyelmet, hogy ne legyen hangzavar, amit ő mond, az legyen megcsinálva. Másfél órán keresztül kínoztuk magunkat, egyszer csak észrevettük, hogy valami furcsa szag terjeng, de először azt hittük, hogy a környező földeken trágyáznak. Hát mit szépítsünk, az egyik edzőtársunk szarásig lett hajtva, sajnáltam nagyon szegényt, mert nem volt hozzászokva ehhez a rendszerhez és nem is mert szólni – idézte fel.
De hogyan lesz valakiből kanpillangó?
Az egyik edzőtábor során egy nem mindennapi becenévvel gazdagodott. A szokásos, kemény napi 3 edzést követően a strandon kapcsolódtak ki az egyesület sportolói, viszont a bográcsos előkészítése elhúzódott és csak este 19 óra körül lett egyáltalán felállítva. Mivel ő maga fáradt volt, így kihozott egy hálózsákot, majd ahogy hűlt a levegő, teljesen el is tűnt benne. Mint mondta, úgy körülhúzta a cipzárt, hogy csak az arca látszott ki belőle. Este, olyan 23 óra körül viszont végre elkészült a pörkölt, így mint a bebábozódott állapotból kikelt pillangó, rohant oda végre enni.
Medve van a jurtán kívül
– Szintén edzőtábor, mondhatni mágnesként vonzzuk az ilyen helyzeteket. Egy idősebb, 45 év körüli edzőtársamhoz és az ő félelmetes horkolásához kapcsolódik. Jurtatáborban voltunk Cserkeszőlőn, én úgy voltam beosztva, hogy a kisebbekre felügyeljek. Az éjszaka folyamán tényleg eszméletlen hangos volt, két zárt, szigetelt falon keresztül is hallottuk. Arra mondjuk én sem számítottam, hogy egyszer csak az egyik kis edzőtársam azzal ébreszt fel sikítva, hogy medve van a jurtán kívül – számolt be a nem hétköznapi sztoriról Flórián.
Dobd el azt a szendvicset, pár perc és meccsed van!
Az utolsó emlékezetes pillanat a 2016-os Világkupához kapcsolódott. A megérkezésüket követően megnézték a csarnokot, majd a szálláson előkerültek a pálinkás üvegek is. Másnap reggel ennek megfelelően természetesen fáradtan ébredtek fel, lementek a csarnokba, de ő abban a tudatban volt, hogy csak a délután folyamán kell küzdenie, így még viszonylag nyugodtan fogyasztotta a szendvicsét a lelátón. Hát tévedett…
– Délelőtt 9 óra körül felkiabált az edzőm, hogy 20 perc és én jövök, készüljek. Nézek ki a fejemből, körülöttem senki, célirányosan rám néz. Mint a villám, akit tarkón vágtak, úgy ugrottam neki a feladatnak, remélve, hogy még így is időben fel tudok készülni a meccsre. Szerencsére így volt, jól sikerült a verseny, mert ezüstérmes lettem kick-light kategóriában és bronzérmes light-contactban – tette hozzá.
