Sokszínű kis kalandor ő, aki talán még egy regényhőst is lepipálhatna. Annyi minden érdekli és annyi mindent kipróbált már, hogy miközben hallgattam, arra gondoltam: ilyennek kellene lennie minden kisiskolásnak. Tehetséges diákokat bemutató sorozatunk következő kiválasztottja Zsoldi Lajos, a Székács Evangélikus Iskola tanulója.
Lali széles érdeklődési köréhez valószínűleg a szülők sokrétűsége is hozzájárul. Édesapja (kiről nevét is kapta) katolikus hitoktató, mellette fociedző, aki szabadidejében kézilabdázik és horgászik. Volt kitől örökölnie a 4. osztályos kisfiúnak a nyitottságot. Ez a mindenre „éhes” kíváncsiság jellemzi őt is.
2018-ban a Székács iskola Mesemondó versenyén II. helyezett lett, a járási Arany Dobókocka Matematikaversenyen a következő évben az első helyet zsebelte be. Ugyanebben az esztendőben egy hittanversenyen iskolája csapatával a városi, majd a megyei fordulón is az első helyen végzett, az országos döntőben pedig a VIII. helyig jutott. Diákolimpián a körzeti többpróba csapatversenyen a IV. hellyel büszkélkedhet, de van már nem egy eredménye horgászatból is. A Körös-Vidéki Sulikupán városi II. helyen végzett a székácsos csapattal, egy másik csapatversenyen pedig szektorgyőztes lett. És még a kézilabdát meg sem említettük, pedig Lali abban is nagyon tehetséges. Számos érmet és kupát nyert már az OFKSE csapatának tagjaként, nem is csoda, hisz hároméves kora óta kézizik…Eddig tartott a legkiemelkedőbb eredmények felsorolása. A lista csak azért ilyen „rövid”, mert a koronavírus miatt a versenyek többsége már jó ideje szünetel.
Elhagyatott tájakon járni, eldugott helyeket felfedezni
– Szinte mindent tantárgyat szeretek. Kedvenceim a hittan, a testnevelés, a matematika és az ének. A gyenge pontom talán a rajz, de azért abból is ötös vagyok. A tanulás mellett nagyon szívesen olvasok, szeretem a Tüskevárat és többször végigolvastam már a Harry Potter sorozatot is. Szeretem a történelmi témájú könyveket, nagyon tetszett például az Egri csillagok. Ha van egy kis szabadidőm, akkor szívesen focizok az utcabeli gyerekekkel, vagy elmegyek horgászni apukámmal és a testvéreimmel – mesélte Lali.
– Imád mindig máshol horgászni, felfedezni az eldugott, elhagyatott csatornákat – vette át a szót az idősebbik Zsoldi Lajos. – Járja a természetet, keresi a kalandokat. A házunk mellett van egy elhagyatott legelő, mögöttünk pedig egy nádas mocsárral, úgyhogy az utcabeli gyerekekkel itt szoktak felfedezőtúrákat és mocsártúrákat szervezni. Nagyon sok minden érdekli. Kiemelkedő a reál tárgyakból, de a családunk többi tagjához hasonlóan a humán tárgyak is foglalkoztatják. Otthon is folyton a történelmi lexikonokat bújja, a földrajzatlaszokat pedig már rongyosra lapozgatta – mesélte édesapja.
Szívesen segédkezik a templomban is
Lali amellett, hogy mindenevő, igazi közösségi ember. Tagja volt az evangélikus iskola diákönkormányzatnak, csapatjátékosként ismerik a kézilabdatársai, és mellette szívesen ministrál a templomban is. Imádja a nyári táborokat, mikor sok más gyerekkel közösen fedezheti fel a természet rejtett kincseit. Sajnos annyi szabadideje nincs, hogy mindenben kipróbálja magát, ami csak érdekli. Leköti a heti 4-5 kéziedzés, és mellette ott a matekszakkör és az iskolai fociedzés is. Persze energiája szinte végtelen.
– Még nem tudom, mi szeretnék lenni, de az biztos, hogy egy irodában ülve nagyon unatkoznék. Apukám azt mondja, mindenképp valami természetközeli és mozgalmas munka való nekem. Talán erdésznek vagy halbiológusnak fogok tanulni. El tudnám képzelném magam kutatóként a természetben – zárta Lali.
