Iványi László atya története a sorsüldözött, kulák nagyszülőktől indul, és az eltitkolt bérmálkozáson át a 21 éve tartó görögországi szolgálaton keresztül egészen a lengyel rap iránti szeretetig felölel mindent, ami igazán meghatározta az orosházi Jézus Szíve Plébánia esperesplébánosának eddigi életét.
– Endrődön nőttem fel, a nagyszüleim mindkét részről kulákok voltak, és így a szüleim kulákcsemeték. Katolikusok voltunk, de abban az időben a templomba járást nem nézte jó szemmel a rendszer. Általános iskolás koromban megmondták: „Kisdobosnak lenni kötelező, de aki kisdobos, az nem járhat templomba.” Így aztán a szüleim hittanra sem mertek beíratni, mert attól féltek, emiatt majd a későbbiekben nem fogok tudni boldogulni – mesélte.
A negatív megkülönböztetés nem lett volna meglepő, hiszen a 8 éven át kitűnő tanuló édesanyja sem tanulhatott tovább az általános iskola után. A rendszer nem engedte. Mikor elkezdődött a tanév, képes volt az iskola előtt a nyitott ablakon át hallgatózni, annyira szeretett volna ott ülni a gimnázium padjában. Ennek az igazságtalan döntésnek a terhét az asszony élete végéig hordozta.
Eltitkolt elsőáldozás
A család otthon rendre tartotta a keresztény ünnepeket, Iványi Lászlót nagyanyja olykor-olykor templomba is elvitte, de az Isteni hívás számára a gimnázium ideje alatt jött el.
– Miután szeretett nagyapám meghalt, rendszeren beszélgetni kezdtem egy lelki pásztorral. Idővel jó barátságba kerültünk, az ő segítségével lettem titokban elsőáldozó, majd vidéken bérmálkozó. Csak az érettségi után árultam el, hogy pap szeretnék lenni, mindezt több éven át még a szüleim elől is titkoltam. Bár apukám reakciójától tartottam, szerencsére mindketten nagyon örültek neki. Láttam az arcukon később is, hogy nagyon büszkék rám – mesélte.
Irány Krakkó!
Iványi László teológushallgató volt, mikor beleszeretett a lengyel nyelvbe. Olyannyira, hogy autodidakta módon tanulni kezdte azt, és egy nyári szünetben teljesen egyedül, konkrét célok, lefoglalt szállás, és bármiféle ismeretség nélkül nekiindult Lengyelországnak.
– A szegedi rektortól kértem egy latin nyelvű ajánlólevet, és két táskával a kezemben, valamint tizenegy nyelvleckével a fejemben felszálltam a vonatra és elindultam Krakkóba. Becsengettem a teológia karra, elmagyaráztam, hogy szállást szeretnék kérni, és kaptam is a pincében egy ágyat tíz, nyári munkán lévő teológushallgató mellett. Pokolian jó volt. Végigjártam azokat a helyeket, melyeket egy hónappal korábban II. János Pál pápa meglátogatott, és a lelki morzsákból még akkor is kaptam valamennyit. Sok évvel később egyébként egyszer személyesen is találkoztam és beszélgethettem vele. A kinn töltött három hét alatt igaz barátságok szövődtek, és a lengyel lelkület része lett az életemnek. Ők sosem hagyták, hogy elnyomják a vallásukat. A közintézményekben ott függtek a feszületek a falakon, hiába jött a hatóság, az emberek összefogtak a kereszténység védelmében. Mivel nem kaptak engedélyt új templom építésére, titokban vitték azt véghez. Volt, hogy egy faluban a templom építése közben kijöttek a rendőrök, és a várandós anyukák körbeállták azt, hogy megvédjék tőlük – mesélte.
Honlapkészítő és újságszerkesztő is
Iványi László plébános – mint az látható – sosem félt a kalandtól. Imádja a vizet, éveken át járt sátrazni az Adriára. Aztán jött egy telefon, és nyári szolgálatra hívták a görögországi Nafplióba. Ennek már 21 éve, azóta minden nyáron utazik, és latin nyelvű, illetve lengyel miséket tart a helyi templomban.
A kirándulás mellett az elektronika és a számítógép a másik szenvedélye. Autodidakta módon ismerkedett meg a honlapkészítéssel, jelenleg öt weblapot szerkeszt, mellette pedig a gyomaendrődi újságot írja, tördeli. Szereti a jó zenét, a klasszikusok mellett nagy kedvence Tau, a 34 éves lengyel rapper, akinek minden lemezét megvette már. Azt mondja, zeneileg és szövegvilágát tekintve is fantasztikusak a megtért fiatal dalai, melyeket hallgatni számára roppantul élvezetes.
