A Jézus születését jelző betlehemi csillagot a tudósok szerint, valószínűleg két legnagyobb bolygónk együttállása jeleníthette meg 2000 éve. A jelenség most karácsonykor megismétlődik.
Hónapok óta megfigyelhető a kora esti égen, ahogy két legnagyobb bolygónk, a Jupiter és a Szaturnusz egyre jobban megközelíti egymást. Mivel a Jupiter és a Szaturnusz sem pontosan az ekliptika síkjában kering, a két égitest – Földről látható – legkisebb szögtávolsága is eltérő. Az idei esztendő különlegesnek számít abban, hogy a szögtávolság minimuma jóval kisebb az átlagosnál: mindössze 6 ívpercet tesz ki. Ilyen közelségre 1623 óta nem volt példa, legközelebb pedig 2080-ban fordul majd elő, hogy a két égitest ennyire közel látszik egymáshoz a földi égbolton.
A szögtávolság december elejére 2 fokra szűkült, és a csökkenés meg sem áll december 21-ig, a „Nagy Együttállás” estéjéig, amikor szabad szemmel nézve a Jupiter és a Szaturnusz szinte összeolvad, annyira közel látszanak egymáshoz.
A nagy nap estéjén a Nap 15:56-kor nyugszik, a polgári szürkület 16:31-kor, a navigációs szürkület 17:11-kor, a csillagászati szürkület pedig 17:48-kor ér véget. A Jupiter csak 18:14-kor, a Szaturnusz 18:15-kor nyugszik, ami azt jelenti, hogy derült idő és jó horizont esetén kényelmesen megfigyelhetjük a párost a délnyugati égbolton. A Jupiter és a Szaturnusz már ekkor egyetlen hatalmas csillagnak látszik majd, és 18:15 körül már el is érik a horizontot – vagyis nagyjából két óránk lesz a megfigyelésre.
Lehet, hogy idén esetleg kevesebben tudjuk szeretteinkkel, távolabbi családtagjainkkal együtt tölteni a karácsonyi ünnepeket, de ha felnézünk, látjuk, hogy mindannyian ugyanazon égbolt alatt élünk, és ezen az égbolton most talán ugyanazt a rendkívüli jelenséget láthatjuk, ami több mint kétezer évvel ezelőtt a Messiás, Jézus Krisztus születéséről adott hírt.
(forrás: 24.hu, raketa.hu)
