A szokásos főzőversennyel, koncertekkel, gyermekműsorokkal tarkított Falunap helyett a koronavírus-járvány miatt idén csupán a hivatalos ünnepségekkel és a Gádorosi füzetek legfrissebb kötetének bemutatójával emlékezik újratelepítésének évfordulójára a település. Az ünnep így kicsit keserű dr. Szilágyi Tibor polgármester szerint, ugyanakkor édes is, hiszen a falu idén ötven éve vált nagyközséggé.
Kicsi híján két évtizedes hagyománya van Gádoros történetében a falunapoknak. Korábban a búcsúra gyűlt össze a település lakossága, közel húsz éve azonban új tradíció született: a Falunap lett az az esemény, amelyre hazatértek az elszármazottak, családok, barátok ültek ismét közös asztalhoz, a hátteret pedig egy színes rendezvény szolgáltatta.
Ebben az évben viszont – mint oly sok minden – ez is másképp történt. A pandémia megakadályozta, hogy a község a szokott módon ünnepeljen, minden mégsem maradt el. Megtartották többek között a programsorozatot a 2001-es első alkalom óta nyitó falunapi ünnepséget, amelyen Szilágyi Tibor polgármester beszédében felelevenítette, hogy idén 194 esztendeje népesítette be újra dezséri Rudnyánszky Sándor báró a tatárjárás során elnéptelenedett vidéket.
– Emlékezzünk ma azokra, akik Gádorost alapították, akik a legrosszabb időkben is itt maradtak, otthont teremtettek a csupasz földeken, templomot és iskolát építettek – fogalmazott. – A falunap idén édeskeserű. Keserű, mert a vírushelyzet miatt a nagy tömegeket megmozgató rendezvényeket a lakosság védelme érdekében el kellett törölnünk és testvértelepüléseink képviselői sem tudtak eljönni ünnepünkre – tette hozzá. – Viszont édes, mert Gádoros idén ünnepli nagyközséggé avatásának ötvenedik évfordulóját. A Békés Megyei Tanács 1969-es határozatában 1970. január 1-től nyilvánította nagyközséggé településünket, amelynek tiszteletére az önkormányzat díszzászlót varratott, emlékkövet emelt és fotókiállítást állított össze – sorolta.
(Fotó: Horváth Bence) 
Mint mondta, a nagyközségként eltelt ötven év nem múlt el nyomtalanul. Gádoros felemelkedett, új falurészek jöttek létre, kiépült a meglévő intézményrendszer, kialakult az úthálózat, míg a rendszerváltás negatív változásokat is hozott, például az elvándorlást és az elöregedést.
A polgármester kiemelte, az elmúlt időszak ismét a fejlődésről szólt, uniós és hazai pályázatok eredményeként megújulhatnak a falu intézményei, útjai, közterületei.
– Tudom, hogy még nagyon sok tennivaló vár ránk, de hiszem, hogy a közösen befektetett munka meghozza gyümölcsét és Gádorost szebbé, jobbá, élhetőbbé tudjuk tenni a jövőben – zárta gondolatait Szilágyi Tibor.
Az ünnepség részeként ezúttal is átadták a Virágos, rendezett porta-díjakat és köszöntötték az elmúlt egy évben világra jött gádorosi újszülötteket, valamint a település legidősebb lakóját is. Méltatásából kiderült, hogy az idén 95 esztendős Herbszt Józsefné Ruzsinszki Ilona egész életét a családjáról való gondoskodás és a munka töltötte ki.
Szintén az ünnepségen adják át a Gádoros Nagyközségért Kitüntető Címet, amelyet idén Papp Jánosnak ítélt oda a képviselő-testület. A gádorosi születésű mezőgazdasági szakember élete szorosan összenőtt a település sorsával, 1974 júniusában kezdte a munkát a helyi termelőszövetkezetben, amelynek utódaiban azóta is tevékenykedik. 1975 és 1989 között tanácstagként, majd 25 éven keresztül önkormányzati képviselőként segítette elő a község gyarapodását.
– Én még ahhoz a generációhoz tartozom, aki – ahogy mondani szoktam – a ligában született, pár száz méterre innen. Mi a mai napig elkötelezettek vagyunk Gádoros iránt. Ez a cím úgy gondolom, nem csak nekem szól, hanem valamennyi munkatársamnak, barátomnak és a családomnak – mondta a kitüntetett majd Tamási Áront idézve hozzátette, a madárnak szárnya és szabadsága, az embernek szülőföldje és kötelezettségei vannak. Ezeknek igyekszik nap mint nap megfelelni.
