A koronavírus járvány és a vele kapcsolatos intézkedések a mezőgazdaságra is komoly hatással voltak az elmúlt hetekben, hónapokban. Az agráriumot érintő megyei és orosházi tapasztalatokról Kozsuch Kornélt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Békés megyei általános alelnökét, illetve Horváth Józsefet, az Orosháza és Térsége Gazdakör elnökét kérdeztük.
– A veszélyhelyzet kihirdetése után, április másodikán megalakult a Békés Megyei Agrárkoordinációs Munkacsoport, melynek célja, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közel 24 ezer Békés megyei tagjának, az esetlegesen felmerülő problémáira helyi szinten, minél gyorsabban megoldások szülessenek.
Az észrevételek összegyűjtésén túl, azokkal kapcsolatban javaslatokat fogalmaztak meg, közvetítettek.
A járvánnyal kapcsolatos hatások nem elsősorban a mezőgazdaságot érintették, de azért volt probléma, megoldandó feladat elég. Az elsők között jelentkezett az ún. input anyagok, vetőmagok növényvédő szerek, műtrágyák jelentős drágulása. Az elmúlt év végén jelzett mintegy 5%-os emelkedéssel szemben 10-20% közötti áremelkedést tapasztaltak a gazdálkodók. A koronavírus miatt kialakult helyzet kapcsán fellépő ellátási zavartól való félelem, illetve felvásárlási láz sem indokolhatta, ezt a sok esetben túlzó áremelkedést, főleg, hogy előzetes tájékoztatás szerint elegendő mennyiségű input anyag állt rendelkezésre.
Dél-Békési gazdálkodók számára is gond volt, hogy akadályba ütközött számukra az államhatáron túli földterületeik megművelése, a kisebb határátkelőhelyek lezárása miatt. A NAK kezdeményezte a mezőgazdasági munkagépek számára, munkavégzés céljából nyissák meg valamennyi átkelőhelyet a megyében. A hatóság részéről pozitív visszajelzés érkezett, arra vonatkozóan, hogy a battonyai határátkelőhelyet rövid időn belül, rövidített nyitva tartással, de megnyitják a gazdák előtt, mely intézkedés megkönnyíti az államhatáron túli földterületek megművelését – kezdi az összefoglalást Kozsuch Kornél általános alelnök.
A járvánnyal kapcsolatos, a mezőgazdaságot hátrányosan érintő intézkedések egyike volt a piacok időleges bezárása. A piacok a gazdálkodók, őstermelők jelentős részének biztosítják megélhetését, ahol közvetlenül a vásárlónak értékesíthetik az általuk megtermelt terméket. A NAK a gazdálkodók érdekeit szem előtt tartva, valamennyi település polgármesterénél eljárt a piac újra nyitása érdekében.
– Segítettünk továbbá az őstermelőket összehozni a Mintamenza program vezetőjével, Prohászka Béla Venesz-díjas mesterszakáccsal az értékesítetlen mennyiség csökkentése érdekében, a helyi termékek fogyasztásának ösztönzésének érdekében, miközben falugazdászaink folyamatosan adták be az Egységes Kérelmeket is.
A megyei szintű, járvánnyal kapcsolatos nehézségek jó része Orosházán is gondot jelentett, de Horváth József gazdaköri elnök szerint nem voltak nagyon súlyosak a problémák.
– A gazdálkodók épp úgy felültek a traktoraikra, gépeikre, mint „békeidőben”, épp úgy szántottak, vetettek, műtrágyáztak, mint eddig és minden munkát a kellő időben el is tudott végezni mindenki. A fő különbséget az adminisztratív feladatok ellátása jelentette. Az Egységes Kérelmek beadása teljesen más módon történt, mint az eddigi években. A falugazdászokkal együttműködve sikerült mindent megoldani. A bizonytalanság a termelt növények, gabonák, repce, stb. majdani értékesítésével kapcsolatban érhető tetten. Több segítséget is kaptak a gazdálkodók a veszélyhelyzet ideje alatt. A kamarai tagdíj befizetések elhalasztása, a vásárlókat és termelőket összehozó oldalak létesülése is ide sorolandó – foglalta össze Horváth József.
