Hány kiló élelmiszert halmoztak fel átlagosan az emberek kamráikban? Hány százalék az, aki képes volt fogyni a járványhelyzet alatt? A kutatási eredményekből most kiderül.
Június 11-én zajlott le az ötödik Nébih Kerekasztal, ahol annak a felmérésnek az eredményeit mutatták be, mely a járványügyi helyzet élelmiszer-fogyasztásra gyakorolt hatásait vizsgálta.
Az eredmények alapján elmondható, hogy nem az élelmiszer-vásárlással kapcsolatos alapvető fogyasztói szokásokat változtak meg, hanem a vásárlás módja és a vásárlást befolyásoló tényezők előnyben részesítésének-sorrendje módosult – olvasható a Nébih oldalán.
Az országos adatokat kiegészítettük két orosházi lakos véleményével is.
– Nem változtak a vásárlási szokásaink a járványhelyzet alatt sem – kezdte Mező Sándorné. – Mi ugyanannyit vásároltunk, mint előtte. Betartottuk, hogy kilenctől délig mehetünk csak, bár ez rossz volt, mert ha délután jutott eszembe valami, akkor már nem mehettem a boltba. Nem halmoztunk fel otthon tartós élelmiszereket, hiszen folyamatosan volt minden készleten a boltokban, és nem féltünk attól, hogy valamit nem fogunk kapni a későbbiekben – fűzte hozzá.
Az online beváráslást is többen kipróbálták
A kutatásból látható, hogy érthető módon fontos szempont lett az élelmiszerek tartóssága. Az is kiderült, hogy több olyan terméket is vásároltak az emberek, amik az otthoni sütés-főzéshez szükségesek. Emlékezzünk például a liszt, a cukor és az élesztő gyors elkapkodására. Ezzel párhuzamosan a nagy kényelmi jellemzőjű árucikkek népszerűsége csökkent, azokból kevesebbet vásároltak a lakosok. A felmérésből kiderült, a boltokat a lakosok kevesebbszer látogatták. A járvány előtt a válaszadók több mint 75%-a hetente legalább kétszer járt élelmiszerboltba, a járvány kezdete után viszont ez heti egyre módosult. Érdekesség, hogy a kutatásban részt vevők 10%-a ekkor próbálta ki először az online bevásárlást, és a lakosság 25%-a folyamatosan látogatta az online élelmiszerboltokat.
– A járványhelyzet kialakulásakor mi vásároltunk előre valamennyi lisztet, cukrot, WC papírt, ami ugye kell. De azért különösebben nem sokat, mert a spájzban egyébként is minden megvan, amire szükségünk lehet– mesélte Kovács Sándorné. – Emellett van két lányunk, aki még otthon él velünk, és ők el tudtak menni a boltba. Úgyhogy mindenünk megvolt és megvan, ami kellhet – folytatta.
Az országos felmérés szerint az élelmiszerek raktározása, készletezése is jellemzővé vált. A háztartásokban átlagosan 36 kg élelmiszer állt rendelkezésre a felmérés idején. A lakosság fele legalább két hétre elegendő élelmiszert tartalékolt otthon. Pozitívum, hogy a háztartások 25%-ában kevesebb lett az élelmiszer-hulladék ebben az időszakban. A lakosság több időt töltött a főzéssel, és volt idő arra is, hogy foglalkozzanak a változatos étrend kialakításával. Szintén jó hírként említhető, hogy több fogyott a zöldségekből, gyümölcsökből, tejtermékekből, viszont kevesebb az alkoholos- és energia italokból.
Az otthon ülés a kilók számára is hatással volt
A kutatásból az is kiderült, hogy a fizikai aktivitás csökkenésének köszönhetően a lakosság csaknem negyede körülbelül egy kilót hízott ebben az időszakban. De mindig van jó példa is, a bevallottak szerint minden tizedik ember fogyott a járványhelyzet alatt.
– Én aktív nagymama vagyok, úgyhogy nem vettem észre, hogy híztam volna. Nem az a típus vagyok, aki elhagyja magát. Van sok unokám, akik mellett nem nagyon pihenhet az ember. Bár egy ideig most sajnos velük nem találkoztam, de ettől független nem szedtem fel plusz kilót – mondta el Kovács Sándorné.
– Mi sem híztunk, nem ettünk többet unalmunkban. Kinn voltunk a kertben, ott dolgozgattunk mindig, úgyhogy megvolt a mozgás – tette hozzá Mező Sándorné.
A kutatást a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a TÉT Platform Egyesület, valamint a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara még májusban, közösen indította, és azon mintegy 3000 fő vett részt.
