Ki ne hallotta volna már sokszor a szállóigévé vált mondatot: májusi eső aranyat ér. Mivel a szeszélyes, szeles április után általában a május száraz, ezért elterjedt a mondás.
A növények jelentős része ugyanis hálás a csapadékért, mert a virágzás utáni időszakban sok vízre van szükség a jó termés kifejlődéséhez. Ha a napos-esős idő váltakozik, akkor jól fejlődik az eper, a hagyma, a retek, a borsó és minden más növény. Virágzik a málna, a szeder, növekszenek a kalászosok. A csapadék főként ebben az időszakban nélkülözhetetlen a növények számára.
Ilyenkor szökkennek szárba az őszi vetésű kalászosok, virágzik, majd érleli magját a repce. A tavaszi vetésű, nagy területen termesztett kukorica és napraforgó épp, hogy kibújt a földből, gyökere még nem ér mélyre a talajban. Ezek fejlődéséhez is nélkülözhetetlen az említett, aranyat érő májusi eső.
Persze, mint oly sok jó dolognak, a késő tavaszi, kora nyári csapadéknak is meg van a maga kicsiny árnyoldala. Ha a nedves körülmények megfelelő hőmérséklettel párosulnak, megkezdődik a gombabetegségek, baktériumos és vírusos fertőzések terjedése a növényi kultúrákban. Ha pedig a sáros földekre nem tudnak a gépek rámenni, a megkésett védekezés jelentős terméskiesést jelenthet.
Ennek ellenére várjuk…
