Az elmúlt napok csapadéka sem enyhített az Orosházát és térségét, sőt a teljes Magyarországot sújtó aszályon. A mezőgazdászok szerint, ha továbbra sem fordul esősebbre az időjárás, az bizonyos növények esetén már hozamcsökkenést is okozhat.
Akár bokáig porban gázolhatna az, aki mostanában kimegy a határba. Az elmúlt időszak meleg és szeles időjárása következtében a talaj víztartalma vészesen lecsökkent, felső 20 centiméteres rétege száraz, a növények által hasznosítható nedvességtartalom alig éri el a 25-30 százalékot. A vízgazdálkodásért felelős belügyminiszter április 20-án tartósan vízhiányos időszakot hirdetett ki.
– Március 6-a óta összesen 9,6 milliméter eső esett, leszámítva ezt a múlt hétvégi 0,5-0,6 milliméteres mennyiséget. Azaz nagyon szűkösen állunk – kezdi a helyzetértékelést Szollár Szabolcs, a Vegetáció Kft. ügyvezetője. – Az őszi vetésű növények, vagyis a repce, a mák, a búza, árpa nagyon jól indult és január-februárban még bizakodók voltunk, mert márciusig egész jó csapadékmennyiségeket mértünk. Közel 90 milliméter volt az első három hónap csapadékösszege, aztán ez a jó tendencia megtorpant – folytatja.
A kép még a tavaszi vetéseket követően is kedvezőnek tűnt, szépen kikelt a kukorica, a napraforgó, mostanra viszont nagyon látszik minden növényen az eső hiánya. Az őszi búzán, az árpán és már a repcén, valamint a borsón is kezdenek mutatkozni az aszály hatásai.
– Ez a legutóbbi nagyon minimális csapadék arra volt jó, hogy két napig nem porolt az autó a földúton, másra nem. Ráadásul széllel is társult sok esetben, így gyakorlatilag az az egy-két centi átnedvesedés, amit okozott, órákon belül elillant. Ami még képes a növényekben tartani az életet, az a reggeli harmat – ecseteli a pillanatnyi állapotokat a szakember.
A mostani már a harmadik aszályos tavasz egymás után Magyarországon, Orosháza környéke pedig különösen érintettnek tűnik.
– Akár északabbra, akár délebbre nézünk vannak szerencsésebb gazdálkodók. Elég csak Hódmezővásárhelyig menni, ahol hétvégén 15 milliméter csapadék volt a záporos-zivataros, összeállt felhőkből. Tizedik éve végzek mezőgazdasági tevékenységet, és a 2010-es évek elején a tavaszi esők mondhatni menetrendszerűen megérkeztek. Erre évek óta nem számíthatunk. Tavaly például januártól márciusig tartott a csapadékszegény időszak 120 milliméter esővel, utána pedig jött az özönvíz, csak májusban több esett, mint előtte a négy hónap alatt összesen. Kiszámíthatatlanná vált az időjárás – magyarázza Szollár Szabolcs.
Mint mondja, a hiányzó 50-100 milliméter csapadék már befolyásolja a terméshozamokat, még abban az esetben is, ha hirtelen megérkeznének a várva-várt nagy esők.
– Az őszi növényektől kiemelkedő termésre már semmiképp nem számítok, legfeljebb erős közepes lehet a hozam. Az is akkor, ha tíz napon belül jellemzően áztató esőből 10-15 milliméteres csapadékot kapunk. A kukorica és a napraforgó még lehet jó, mivel kezdeti stádiumban vannak. Persze ennek is feltétele az eső – emeli ki.
Hozzáteszi, a tendenciákat figyelembe véve évek óta gondolkoznak az öntözésen, a lehetőségeik azonban korlátozottak ezen a téren. Nemcsak a különböző vízjogi engedélyek és szabályozások folytán, hanem azért is, mert 1900 hektáros területüknek legjobb esetben is csak a töredéke juttatható ilyen módon „csapadékhoz”.
