A világban tomboló koronavírus járvány, az azzal kapcsolatos kormányzati, önkormányzati és egyedi döntéseken alapuló intézkedések, a védekezés megszervezése és annak felmerülő költségei jelentős terheket rónak minden gazdasági szereplőre. Természetesen az önkormányzatoknak is gyökeresen megváltoztatta ez a helyzet az életét, ezen belül a gazdálkodásukat. A megtett és tervezett lépésekről kérdeztük Bojtor Istvánt, Orosháza város költségvetésért felelős alpolgármesterét.
– Hogyan érintette a mindennapi munkafolyamatokat a kialakult helyzet?
– Mindannyiunknak új kihívást jelentett ez a helyzet. Köztudott, hogy a város képviselő testülete elfogadta a 2020-as költségvetést, amely egy feladatorientált, kiegyensúlyozott költségvetés volt. Eltelt két és fél hónap és megváltoztak a prioritások, új feladatok, költségelemek merültek fel, mindeközben azok a szereplők, akik az önkormányzat költségvetését mind bevételi, mind kiadási oldalon meghatározzák, teljesen új élethelyzetbe kerültek.
– Kezdjük a bevételi oldallal, gyanítjuk nem kevés a bizonytalanság itt sem.
– Igen komoly fejtörést okoz az, hogy nem tervezhető, hogy hol a vége a folyamatoknak. Az önkormányzat bevételei több részből állnak. A legnagyobb nagyságrend ebből az államtól származó bevételek és a helyi, leginkább adó formában befolyó bevételek. A védekezés költségei az államra nagy feladatot rónak és a közös teherviselés elve szerint ehhez mindenkinek, az önkormányzatoknak is hozzá kell járulniuk. Ennek első lépése volt a gépjárműadó átengedett részének átirányítása a Járvány Elleni Védekezési Alapba. Ez Orosházát 85 millió forinttal érinti. Illetve az idegenforgalmi adót érintő intézkedés jött még ehhez, ahol várhatóan mintegy 25 millió forintról kell lemondanunk. Ezek voltak a konkrétumok.
Ami az igazi bizonytalanság, az a vállalatainktól befolyó iparűzési adó várható összege, a bérleti díjak, közterülethasználati díjak mértéke. Folyamatosan tájékozódunk a gazdálkodó szervezeteknél, arról, hogyan látják saját tevékenységük alakulását, mik a rövidebb, hosszabb távú terveik. Hisz tudjuk, hogy ez nemcsak a 2020-as költségvetésünk alakulására lesz negatív hatással, de 2021-re is, sajnos. Realista számításaink szerint itt több százmilliós bevételkiesés várható a költségvetésünkben. Ez akár a teljes nettó költségvetésünk (amely a pályázati összegektől „megtisztítva”, mintegy 5 milliárd forint) 10%-a is lehet. És nem tudjuk, hogy ez optimista vagy pesszimista jóslat. Mindezt még az április 21-én kihirdetett kormányrendelet is befolyásolja, amelyben a beszámolási illetve iparűzési adó bevallási –és befizetési határidőt szeptember 30-ra módosították. Mindenre fel kell készülnünk.
Saját cégeink is komolyan megszenvedik ezt a helyzetet, hiszen a fürdőnk, a szállodánk jelenleg zárva tart, a PMK nem tud fizetős szolgáltatásokat nyújtani. Ez is akár százmilliós nagyságrendű kiesést okozhat.
– És mi a helyzet a kiadásokkal, komoly érdeksérelmek is felmerülhetnek?
– A gazdálkodási felelősségünk ezen a területen nagyobb, mert jelenleg még nagyobb ráhatásunk van a költségek fedezésére, mint a bevételeink alakulására. A Kormány mellett az önkormányzatoknak is a legfontosabb feladata, hogy a működőképességüket megőrizzék és biztosítsák, hogy a jogszabályokban rögzített kötelező feladatoknak a lehető legteljesebb mértékben eleget tegyenek. Városvezető társaimmal, a pénzügyi szakembereinkkel, jogászainkkal tételesen, soronként átnéztük a költségvetés kiadási oldalát és kerestük ezekben a megoldásokat. Az intézményeink fenntartásához az államtól kapott normatívák mellett az önkormányzatnak jelentős saját erőt kellett biztosítania, köszönhetően a város prosperáló gazdasági szereplőinek, a város lakosságának, akik mindehhez a forrást biztosították. Vannak olyan intézményeink, ahol az állami normatívákat többszörösen meghaladó támogatást nyújt az önkormányzat.
Kötelező és önként vállalt feladataink közül természetesen az előbbinek kell prioritást adni. Vannak a járvány idején is nagyobb szerepet kapó intézményeink, mint az idősek otthona, a diákélelmezési intézmény vagy akár a polgármesteri hivatal. Ezeken a helyeken nem csökkent, inkább nőtt vagy struktúrájában változott a munkamennyiség. Amikkel mindenképp és kiemelném, SAJNOS számolnunk kell, hogy a kultúra, a rendezvények, a sport, a civil szervezetek mindennapi tevékenysége, az egyéb közösségi szolgáltatások pezsgése, ami eddig jellemző volt városunkra és nagyon büszkék is voltunk erre, biztosan lelassul. Az, hogy az intézmények nagy része, a sportcsarnokok, civil termek, kulturális intézmények bezárásra kényszerültek, bizonyos (főként közüzemi) megtakarításokat persze hoznak, de sajnos a támogatható tevékenységek sem folynak ezekben.
Mint a kérdésben is elhangzott, itt komoly érdeksérelmek is felmerülhetnek, de ezt most közösen kell megoldanunk. Az óvodáinknak, az idősotthonainknak, az élelmezésnek működni kell, a füvet le kell vágni, a kátyúkat rendbe kell tenni, a lakásainkat karban kell tartani, a városnak működnie kell. Ahol kisebb az állam támogatása intézményeink esetében, komoly takarékossági intézkedéseket kell bevezetni. Persze ez mindenkire érvényes. Egyesével fogjuk az intézményeink vezetőivel és a város cégeinek vezetőivel a napokban ezeket a kérdéseket megbeszélni, ahol az ő konstruktív javaslataikat is várjuk.
– Nem beszéltünk még a védekezés helyi költségeiről, mekkora ez az összeg és mivel számolnak még? Mi a helyzet az egyéb felmerülő és a költségvetésben nem tervezett kiadásokkal?
– Természetesen ezek plusz kiadások a január végi tervekhez képest. Magára a védekezésre is költöttünk, többek között a kórháznak segítettünk a konténervizsgáló létrehozásában 6 millió forint értékben, de vásároltunk illetve intézményeink vásároltak védekező eszközöket, maszkokat, fertőtlenítő szereket. Sok járulékos költség is felmerül ilyenkor, amelyeket gyűjtünk és ha netán ezt kompenzálják nekünk, akkor ez mindenképp jól fog jönni. Amire számítunk, hogy a segélyezésre tervezett keretösszegünk sajnos kevés lesz, ezt kötelességünk rendezni.
– Meddig tarthat ez, hosszabb távon milyen hatások várhatóak?
– Jóstehetség híján csak reméljük mind egészségügyi, mind gazdasági szempontból, hogy enyhül ez a helyzet és konszolidálódik. Gazdasági hatása hosszú távú lesz, szerintem mind a világgazdaság, mind a helyi gazdaság nehezen fog felocsúdni ebből és ez nagy hatással lesz az önkormányzat működésére.
Óvatosnak, hatékonynak és megfontoltnak kell lennünk, mert a forrásaink végesek és nehezen tervezhetőek. De megteszünk azért mindent, hogy a város lakóinak ezekből a lehetőségekből a maximumot hozzuk ki. Amennyiben ezzel a témával kapcsolatban bármely változás felmerül, természetesen tájékoztatjuk a város lakosságát, akiknek köszönjük eddigi közreműködését és türelmét. Nemcsak egészségügyi, de gazdasági szempontból is kérem: fogjunk össze!
