Legutóbbi határszemlénk idején a gazdák épp a búza vetésének végén jártak. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, és sok víz, vagyis eső érkezett a földekre.
A vetés befejezése idején még voltak nehézségek. Különösen azok a földek voltak szárazak, ahol napraforgó után vetették a kenyérgabonát. (A kukorica után vetett búzánál valamivel jobb volt a helyzet, mert az, a sok levelével több árnyékot tart, így nem párologtat annyit a talaj.) Azóta a novemberi esőknek is köszönhetően mindenütt szépen kikeltek a vetések és a kis növények meg is tudtak erősödni.
Nemrégiben Farkas Sándor miniszterhelyettes is elmondta, hogy öröm szétnézni a határban, mert gyönyörűek a vetések. Ezt erősítette meg állandó szakértőnk, Herczeg Tibor egyéni gazdálkodó:
– Igazából szép a határ. Nem csak a gabona, de a nehézkesebb kelés után a repcék is megerősödtek. Ennél a növénynél már el kellett végeznünk egy regulátorozást, hogy a növény ne a szárát növessze, amiből a fagyok miatt kár származna, hanem a gyökérzete erősödjék. Azért még nem dőlhetünk nyugodtan hátra, mert ugyan a csapadék helyre tette ugyan ezeket a talajfelszíni növényeket, de a föld mélyebb rétegeiben még igen csak hiány van a vízből. Mintegy 35-40 cm mélységig van nedvesség. Kellene a csapadék, leginkább hó formájában – teszi hozzá Herczeg Tibor.
Orosházán és környékén az őszi mélyszántással is sikerült időben végezniük a gazdáknak. Ezeket az egyben hagyott hantokat – ahogyan Fekete István írta – „a téli fagy ereje szétmállasztja és tavasszal, a fogas egyengető, teregető munkája nyomán már indulhat a vetőgép”.
Egy komplex szemle után a rágcsálók inváziójának megfékezése volt még a feladatuk.
– Mostanra vált aktuálissá az adminisztrációs feladatok elvégzése, melyet a falugazdászok segítségével el is végzünk, aztán igazából már a tavaszi előkészületekre is gondolnunk kell. Műtrágyák, vetőmagok beszerzése a következő. Ezek kiválasztásában segítenek az ilyentájt kezdődő vevőtalálkozók, ahol a különböző gyártók, forgalmazók mutatják be termékeiket – zárja a beszélgetést a gazda.
