Újfent megszervezte népszerű honismereti hetét az Orosházi Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola. Az intézmény évtizedes múltú programsorozata ezúttal is változatos, újdonságokban és hagyományokban egyaránt gazdag választékot kínált az iskola diákjainak.
Az idén 125. évfordulóját ünneplő intézmény egész hetes programmal köszöntötte a 275 esztendős várost. A X. Orosházi Honismereti Hét vezérgondolatát – „Kérem Istenemet, hogy hű és jó lehessek!” – idén a Nagy Gyula szerkesztette Orosháza monográfiából kölcsönözték a lelkes szervezők.
A jeles hét a tavaszi szünet utáni első tanítási napon indult, amelynek reggelén a környékben gyűjtött dallamok csendültek fel az épületben, az iskolarádióban pedig napról napra újabb és újabb, a városban és környékén honos mesék hangzottak el.
– Az alsósok helyi és környékbeli népi játékokkal múlatták az időt, a felsősök a vidék jeleseit, dolgos parasztembereit idézték, az osztálytermeket is nagy elődökről nevezték el. A vállalkozó kedvűek körbekarikázták a hajdani, Nagy Gyula által országosan ismertté tett Pusztát. A városismereti vetélkedő csapatai bebarangolták településünk emlékezetes pontjait – sorolta a programokat Bárdos Zsuzsa, az intézmény pedagógusa.
Az iskola valamennyi felsőse az orosházi monográfiából megismertek kapcsán alkotott szöveget: az ötödikesek a helyi táplálkozás, a hatodikosok a népviselet, a hetedikesek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc témában. A nyolcadikosok kiindulópontja Mikszáth Kálmán Gyopárosról írt karcolata volt.
A hetet a város általános iskolásaitól érkezett pályázatok értékelése zárta.
– Az Orosháza monográfia vaskos néprajzi kötetét forgató 48 alsós rajzáról az itteni állattartás emlékei köszöntek vissza, 35 felsős a helyi lakodalmak színes kavalkádját örökítette meg. Négy maketten a tanyai építkezés sajátosságai láthatók, hetvenöten Gyopáros meséjét vetették papírra. A vidék kismesterségeiről (szappanfőző, pipakészítő, szűcs, papucsos, kalapos, kovács, szitás…) 27 PowerPoint összeállítás született – tudtuk meg Bárdos Zsuzsától.
A településalapítást tizedik esztendeje rangos eseménysorozattal méltató iskola apraja, nagyja úgy véli, az országosan ismert paraszti önéletíró, Csizmadia Imre nagyapjának fohásza mások szívét is felderítheti:
„Nem kívánok én egyebet,
1 jó, hű feleség lelhesse kedvemet.
2 százezer arany üsse erszinyömet
3 jó ház lögyön pestön birtokomba
5 inas és szakáts parantsolatomra
6 tál ítelt hozzon tüstint asztalomra
Azután 7 jó pipa dohánt kiszívni
Aztán 8 jó barátommal mulatozni
9 óra után kívánok jó nyugvást:
Ó, egeknek ura, nöm kívánok én mást!
