Haranglábat szimbolizáló emlékmű avatásával folytatódott a városalapítási ünnepségsorozat április 24-én. Az evangélikus templom tövében elhelyezett kompozíció Bánfi Gábor szobrászművész-restaurátor munkája, felavatásra Zombáról, Tusnádfürdőről, valamint a Harruckernek szülőhelyéről, az ausztriai Shenkenfeldenből is érkezett delegáció.
Az osztrák község és lakosainak üdvözletét polgármesterük, Karl Winkler tolmácsolta köszöntő beszédében. A településvezető kiemelte, büszkék rá, hogy a tőlük származó Harruckern család ilyen megtiszteltetésben részesül Orosházán. Felelevenítette, hogy az apa, Harruckern János György nem volt katona, vállalkozóként tevékenykedett és fizetségként kapta meg ezt a területet, valamint a feladatot, hogy az országrészt újjáépítse. Elindította a betelepítéseket, művelés alá vonta a földeket, szőlőskerteket létesített, beindította az állattenyésztést. Humánus bánásmódjának hamar híre ment, így seregestől érkeztek uradalmaiba más területek lakói.
Tőle fia, Harruckern Ferenc vette át a 4200 négyzetkilométer nagyságú, 95 településsel rendelkező birtok irányítását, Békés megyei főispánnak 1742-ben iktatták be.
– Uralma alatt 15 új falu jött létre, folytatta apja gazdaságpolitikáját, így a gazdasági fellendülés nem torpant meg. Egyetlen magyarországi nagybirtokos sem tudta olyan könnyen beszedni az őt megillető adót, mint ő és sehol sem éltek ilyen előnyös helyzetben az alattvalók, mint itt Békés megyében – emlékeztetett Karl Winkler hozzátéve, birtokán a nem katolikusok is építhettek maguknak templomot és szabadon gyakorolhatták vallásukat.
Orosházán az alapítók egy vert falú imaházat húztak fel, mellé harangállványt ácsoltak. Ezt idézi Bánfi Gábor mészkőből formált alkotása, amelyben egy bronz harang is helyet kapott, jelképezve, hogy az ősök 275 éve hitük mellett harangjukat is magukkal hozták.
– Amikor megfogalmazódott a gondolat, hogy önkormányzatunk az evangélikus, református egyházközséggel és a katolikus plébániával karöltve emlékművet állíttat Orosháza újratelepítésének 275. évfordulója alkalmából, valahogy gyorsan megfogalmazódott az is, hogy a harang az, ami leginkább üzenetértékkel bír. Hiszen 1744-ben, a szabad vallásgyakorlás ígérete és az új élet reménysége hozta ide őseinket, akiket az Istenbe vetett szilárd hit mellett egy kicsi harang segített az idevezető viszontagságos úton, és az otthonteremtés fáradságos munkálataiban. Ez a harang ma már az evangélikus templomban szimbolizálja azt, hogy mire képes a hit és az akarat – fogalmazott avató beszédében Dávid Zoltán polgármester.
Hozzátette, a harang szimbolikáját az orosháziak jól ismerik és tudják azt is, micsoda elszántsággal védelmezték őseink első imaházukat és evangélikus hitüket. Kiemelte, az alkotás méltó a városhoz, méltó az ünnephez, közös múltunkra éppen úgy emlékeztet, mint arra, hogy a jövőt is csak közösen építhetjük.
A Kossuth Lajos Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium diákjainak műsora, valamint a testvértelepülések, Zomba és Tusnádfürdő köszöntői után Dávid Zoltán és Németh Béla önkormányzati képviselő leplezték le az alkotást, amelyet az egyházak képviselői, Ördög Endre evangélikus igazgató lelkész, Iványi László tiszteletbeli kanonokot, esperesplébános, valamint Szalkay Róbert református lelkész megáldottak és megszenteltek.
Végül tiszteletük jeleként a megjelentek koszorúkat helyeztek el az emlékmű talapzatán.
